Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-18 / 175. szám

DELMAGYARORSZAG 1910 dece mber 18 Berta István gazdálkodó, Fenyvesi Jenő tanitó, Fereuczi Mátyás tiszteletbeli alkapitány, Hajnal István gazdálkodó, Huszta .Ferenc gazdálkodó, Kövesy József tanitó, Kroo Adolf kereskedő, Lehner Kálmán Máv raktáros, Magyar Józsel gazdálkodó, Pap Mihály pék, Raffner Dezső igazgató-tanító, báry János magánzó, Visky György. VII. kerület: 6 hely. A Rákóczi- ós Vaspálya-utcákon alól eső vá­rosrész, választ 6 bizottsági tagot, választási hely az alsóvárosi iskolaépület. Választási el­nök Szekerke Lajos, helyettes elnök Szécsi István. Barmos György plébános, Császár Mátyás gazdálkodó, Csonka Vince paprikatermelő, Dobó Ferenc földbirtokos, Dobóczky Imre paprikatermelő, Kardos Rómeó kereskedő, Ma­gyari István kereskedő, Rácz József gazdál­kodó, Szécsi Márton szabó, Tóth Gyula nép­iskolai igazgató, Tóth Imre dr. ügyvéd. VIII. kerület: 3 hely. Felsötanya, választ három bizottsági tagot, választási hely a felsőközponti iskola. Válasz­tási elnök Ferenczy Béla, helyettes elnök Kor­dás József Báló István vendéglős, Bartucz István gaz­dálkodó, Becsey Károly dr ügyvád, Csordás Jó­zsef gazdálkodó, Fajka Lajos dr ügyvédjelölt, Fülöp József népiskolai igazgató, Niedermayer Antal plébános, Peták József gazdálkodó, Vadász Lajos kapitány, Vetró Sándor földbirtokos. IX/a. kerület: 3 hely. Az alsótanya, amely két alkerületre osztatik. Az első, vagyis a röszkei alkerület Szent­mihálytelek, Röszke, Feketeszél, Nagyszóksós, Királyhalom ós Átokháza tanyai kapitánysá­gokkal, választ három bizottsági tagot, válasz­tási bely a külső feketeszéli iskola. Választási elnök Bokor Pál, helyettes elnök Pottyondy Miklós. Bokor Károly földbirtokos, Gerle Imre dr ügyvéd, Kispéter Mihály gazdálkodó, László Kálmán kapitány, Léderer Rezső dr orvos, Magyar Péter gazdálkodó, Ördög Vince föld­birtokos, Rózsa Vince gazdálkodó, Sőreghy Mátyás dr ügyvéd. IX/b. kerület: 3 hely. Második, vagyis domaszóki alkerület, amely áll Domaszék, Móra, Zákány és Csórva tanyai kapitányságokból, választ 3 bizottsági tagot, választási hely a külső domaszéki iskola. Vá­lasztási elnök Pálfy József dr, helyettes elnök Pap István. Kószó István dr ügyvéd, Lengyel Imre gaz­dálkodó, Ördög Illés földbirtokos, Pintér Fe­renc gazdálkodó. I 8 színházművészet Színházi műsor. December 18, vasárnap d. u.: Denevér, operett. „ 18, „ este:Karenln Anna (Páratlan s/a-os bérlet) 19, hétfő: Karenin Anna. (Páros '/«-os bérlet.) ,, 20, kedd: A kormánybiztos, szatirikus korrajz. Páratlan 2/9 bérlet. „ 21, szerda-. III. Richárd, tragédia. Páros »/s-os bérlet. „ 22, csütörtök: Carmen, opera. (Páratlan '/,-os bérlet.) „ 23, péntek: Carmen, opera. (Páros ''/„-os bérlet.) „ 34, seombat: Szünet. „ 24, vasárnap:A muzsikusleány. Bérlotezii­netben. SÁTOR PAL divatházának karácsonyi = vásárja. = 5 soros Marabont Boa | 3 frt 75 kr. £ Valódi Structoll Nyakbavetők Í fehér, fekete, szürke szinben 4 I soros 2 méter hosszú 7 frt 50 kr. s Használt ön már BABÉR-SÓSBORSZESZT? A cikkíró színész. — Támadás a szegedi szinügyi bizottság ellen. — (Saját tudósítónktól.) Heltai Jenő aradi szí­nész, akit Almássy jövőre a szegedi színtár­sulathoz szerződtetett, cikket irt az Arad és Vidéké-be, amelyben ledorongolja a szegedi szin­ügyi bizottságot, Wimmer Fülöpről pedig kisüti, l10g.y _ kötélgyártó. Nem akarunk vitat­kozni Heltai úrral, nem is utasítjuk vissza ildomtalan és otromba kirohanását, amelyet ez a színész túltengő önérzetében tett, mert nagyon jól tudjuk, hogy azok, akik őt infor­málták, inkább érdemelnek megrovást. De föl akarjuk világosítani Arad város közönségét ós a magyar színészeket, hogy tulajdonképen mi is törtónt azon a hires szinügyi bizottsági ülésen. Hát kérem: 1. A szinügyi bizottság nem küldött ki al­bizottságot, hogy utazza be az országot és győ­ződjók meg az újonnan szerződtetett tagok képességeiről. 2. Wimmer Fülöp, akiről megállapíthatjuk, hogy kötélgyártó létére jobban ért a színészet­hez," mint Heltai a cikkiráshoz — éppen azok ellen nem tett kifogást, akik Aradról vagy valamely más elsőrangú vidéki városból jönnek Szegedre. Ellenben határozott gyanújának adott kifejezést, hogy Almássy a kisebb színtársula­toktól azért szerződtetett annyi tagot, hogy azt a bizonyos húszezer koronát, amelyről többször említést tett, a személyzet bő­rén évenkint kispórolja. Elbocsát az igazgató olyan tagokat — mondotta akkor Wimmer — akiket a szegedi publikum szeret ós akikről mindnyájan tudjuk, hogy igen jó erők. És hoz, egy-két művészt kivéve, olyanokat, akikről vajmi keveset hallottunk. A kivételesek kőzött ott volt a most nyilatkozó Heltai neve is. 3. Epen Wimmer volt az, aki Becsey Károly dr indítványát ugy módosította, hogy az al­bizottságot ne azért küldjék kí, hogy az uj "ta­gok képességeiről győződjók meg, hanem igenis azért kérte a két bizottsági tagnak a kiküldé­sét, hogy az uj tagok szerződéséből győződjék meg, mennyiben felel meg Almássynak a szin­ügyi bizottság ülésén tett az a kijelentése, hogy neki jövőre harminckétezer koronával több a személyi kiadása, mint Makónénak az idén, 4. Végül pedig Almássy urnák nem kellett tűrnie a szinügyérek garázdálkodását, hanem igenis ő volt ciz, aki egyes színészekről, de még a saját megboldogult apósáról, Makó Lajosról is ugy nyilatkozott, hogy a szegedi színtársulat tagjai azt nem hagyhatták szó nélkül. Ennyit az aradi közönségnek. Heltai Jenő pedig csak jöjjön Szegedre és legyen nyugodt, ha ő tényleg olyan nagy szinészzseni, amilyen­nek magát föltünteti, a szinügyi bizottság és Wimmer is el fogják felejteni, hogy valaha is cikket irt. * Karenin Anna. Gnirand Tolstoj világhirü regényét színpadra átdolgozta. Jelenetekre osz totta a pompás regényt, megtartva a személyek regénybeli jellemét. Guirand ezt az átdolgo­zást hatásos, raffinált eszközökkel végezte, nagy tért hagyva a színpadi technikának, ki állításnak, rendezésnek. A Magyar Színházban elért sikerét a színpadi technika fejlettségének, a jelenetek frappáns beállításának köszönhette, amelyek a darab mai szegedi bemutatóján mind hiányoztak. Öreg, nagyon régi sablonos volt a darab kiállítása. A lóverseny jelenetet, amely­nek beállítására sok rendezői ötletet kellett volna pazarolni, ha lett volna, teljesen elejtette a rendezőség. Ennek a jelenetnek a hatásos­ságából semmit sem kapott a szegedi közön­ség. A azinházba sokan eljöttek ma este, hogy megismerjék a Karenin Annát, de a közönség egy percre sem melegedett föl, merb a rende­zési fogyatékosságok megsemmisítették a da­rab hatását. A címszerepben Tóvölgyi Margit küzdött a helytelen szereposztás nyűgével. Sze­repének egy-egy jelenetét átérezte, de hiányoz­nak nála a modern színjátszás eszközei, ame­lyekkel az átórzóst megjelenteni, megórzékiteni kellene. Bájos Kitty volt Várnai Janka ós ked­vesen játszott Kende Paula. A fórfifőszerepet Lu­gossy játszotta, minden tehetségét harcba vitte a sikerért. Csiky nagy intellektuálitással adta Karenin grófot. * A szegcdi újságírók kabaréje. A sze­gedi újságírók szilveszteri kabaréja iránt városszerte nagy érdeklődés nyilatkozik meg. A vidám est az Uránia-színház helyiségében lesz, Felhő Rózsi, Fodor Ella, Lendvay Mici, Várnay Janka, Balassa Elza, Nyáray Antal, Sz. Szigethy Vilmos, Oláh Ferenc, Tóth Zoltán, Mihó László, Barabás Béla és mások közreműködésével. A belépő jegyek ára: 6, 4 és 2 korona. Jegyeket a Békey-iéle hirlapirodában ós az újságíróknál lehet előjegyezni. * Károlyi Lajos képei. A Szegedi Képző­művészeti Egyesület kollektív kiállítást rendez Károlyi Lajos szegedi festőművész képeiből. A kiállítást vasárnap délelőtt féltizenkót órakor nyitja meg Csernovics Agenor elnök. * Godowsky Lipót, a jelen kor legnagyobb zongoraművésze január tizenkettedikén tartja városunkban hangversenyét. Habár művészeté­nek méltatását eleget olvashattuk évek óta a világ összes lapjaiban, mégis érdekesnek tart­juk tüneményes művészi pályafutásának főbb pontjait olvasóink emlékezetébe idézni. Godowsky az orosz Wilnában született 1870-ben. Már öt éves korában kezdett zongorázni és hót éves alig volt még, mikor már saját szerzeményével mint csodagyermek a nyilvánosság elé jött. Zenei kiképzését Berlinben kezdte ós Párisbau a Saint-Saiens-nél fejezte be. Első nagy sikerét Amerikában aratta, mig európai hírneve a ber­lini 1900-iki hangversenyétől datálódik, mert akkor ismerte el egyhangúlag a világkritika, hogy Godowsky 1809 óta a bécsi mesteriskola vezetőtanára. A páratlan élvezetet igérő hang­verseny jegyeit Várnay L. könyvkereskedésé­ben válthatni. * Szimfónikus hangverseny. Szombaton délután szimfónikus hangversenyt rendeztek a szegedi Otthon hangversenytermében. A hang­versenyen sokan jelentek meg és ünnepelték Várkonyi Béla dr-t és Fichtner Sándort, akik­nek érdeme, hogy ezt a kitűnően sikerült hang­versenyt megtartották. A műsor ez volt: 1. Várkonyi Béla: Magyar nyitány. A szegedi honvédzenekar adta elő. (A mü minden értékét kifejezték összetanult, Ízléses játékukkal). 2. Várkonyi: a) Koncert Allegro, b) Album, c) Szemrehányás, dj Emlékezés, zongorán előadta Várkonyi Béla dr. (Finom, változatos munka, megkap hangulatereiével, az előadó szerző já­téka pedig megmagyarázta, átóreztette a mü­vet). 3. Liszt: Magyar rapszódia, zongorán elő­adta Várkonyi Béla dr. 4. Mendelssohn : Szim­fónia (a-dur), mind a négy tétel. Előadta a honvédzenekar. Osztatlan figyelemmel, lelkese­déssel hallgatta a közönség a kitűnő, össz­hangzatos előadást, amely legújabb bizonysága lett annak, milyen kitűnő vezetés alatt áll a szegedi honvédzenekar. * Az Uránia Színházban megint műélve­zetben volt részünk. A gyönyörű műsorban lát­juk a francia köztársaság évfordulóján, minden év julius 14-én megismétlődő csapatszemlót, amely alkalommal a párisi ós a francia főváros közelében elhelyezett összes csapatok vonul­nak föl. Ott találjuk a köztársasági elnököt, midőn a lobogókat földisziti a becsületrend jel­vényével. A nagy attakot az elnök ós diszes kísérete a tribünről nézik végig. Szebbnél-szebb egyenruhákban és hatalmas gyakorlatokban gyönyörködnek szemeink. A többi szép kép közül különösen ki kell emelnünk Atháliát egy nyolcszáz méteres szines müfilmet. Ezt a szi­vet emelő tragédiát Jean Raeine után Michel Carre alkalmazta szinre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom