Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-17 / 174. szám

1910 december 15 BÉLMAGYARORSZAG 3 Sajfónap a Házban. — A képviselőház ülése. — (Saját tudósittínktőhi Előbb a fehér foszfor-ügyet, később a drágaság okait, a szerb szerződést, közben pedig a sajtótörvényről tárgyalt ma a képviselőház. Várady Zsigmond volt a kérdés előadója, teljesen megvilágítani igyekezett ennek a kérdésnek minden részletét. Amikor a bírák törvényjavaslatáról volt szó, akkor beszélni kezdett Nagy Emil és beszélt szenvedélyesen, hoszszan, kijelentéseivel választ provokált, ugy, hogy a Házban ma sajtónapot tartottak, a minisztériumba behívott bírák ügyével kapcsolatosan. Nagy Emil bejelentette, hogy égetően szükségesnek tartja a sajtótörvény reformját, mert egy-két ember támadásának ki van téve mindenki, — így mondotta és megjegyezte, hogy a sajtóbiróság elé nem lehet menni, mert a sajtó ellen csak ököl, korbács és pofonvágás segít. így mondotta Nagy Emil, akit kijelentése után a Ház még mindig olyan higgadt némasággal hallgatott, mintha azt mondta volna előbb, hogy „jó étvágyat kívánok" vagy ilyesmit. Nagy Emil ellenzéki aggodalmára megfelelt Várady Zsigmond, aki többek között, igen találóan megjegyezte, hogy a sajtójog reformja l'art pour l'art történjék, tisztára a sajtójog és nem a magánbecsület szempontjából, mert nagyon szomorú lenne, ha a becsületet a sajtó rovására védenék meg. A Ház, a munkapárt különösen osztatlan tetszéssel fogadta Várady Zsigmond szabadelvű fölfogását. A negyedtizenegy óra után kezdődő ülésen Ber zeviczy Albert elnökölt. Harmadszor olvasták fel és szavazták meg ezután az ásványolajokról és földgázokról, a káliumsókról, az alföldi első gazdasági vasútról, a hajdusámson—nyírbátori vasútról, a munkásbalesetbiztositási viszonosság iránt Olaszországgal kötött egyezmény becikkelyezéséről szóló öt töt vényjavaslatot ós hozzájárulás végett átküldik a főrendiházhoz. (A foszfor). A feli ér foszfor használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az előadó zárószava következik. Hegedűs Kálmán röviden elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot. Ábrahám Dezső (Justh-párti) szintén zárószó jogán elfogadásra ajánlotta tegnap beterjesztett határozati javaslatát, amely szerint a képviselőház utasítja a kereskedelemügyi minisztert, hogy rövid időn belül oly törvényjavaslatot terjesszen elő, amely eltiltja az egyes iparcikkek gyártásánál az egészségre ártalmas oly anyagok használatát, amelyek az egészségre ártalmatlanokkal vagy kevésbbé ártalmasokkal helyettesíthetők. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter egyetért Ábrahám intencióival, de a határozati javaslat olyan tág keretekben mozog, hogy azt megszövegezni sem lehet. Mindenesetre gondoskodni fog arról, hogy Ábrahám intenciói szerint eleget tegyen. A Ház a javaslatot általánosságban elfogadta. A Ház részletekben is elfogadta az 1—7. szakaszokat, A 8. szakasznál Hegedűs Lóránt módosítást ajánl, hogy a gyáraknak a fehér foszfor nélküli gyújtó előállítására adott határidő félévvel kitolassék. A Ház megszavazta a Hegedűs módosítását, majd az egész törvényjavaslatot. (A sajtó ellen.) Várady Zsigmond, az igazságügyi bizottság előadója elfogadásra ajánlotta a bíróságok tagjainak az igazságügyminisztéríumban való alkalmaztatásáról szóló 1899: XLVIII. törvénycikk hatályának további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Nagy Emil (Kossutli-pártij nem tartja szerencsésnek az eredeti törvényt sem, tehát ellenzi annak meghosszabbítását, is. Javasolja, hogy a bírák rendszeres behívása helyett egyegy tapasztalt kúriai birót hét-nyolc hétre fölmentsenek a referálás alól és a minisztériumba hivják kodifikatórius munkák tanulmányozására. Ezzel be is fejezné szavait, de a behívott birák programjábsn nem találja a sajtótörvény reformját. Addig nem lesz ebben az országban rend és munka, amig néhány jött-ment ember alávaló támadásának ki van téve mindenki. A sajtóbiróság elé nem lehet menni, mert a sajtó ellen csak ököl, korbács és pofonvágás segít. Beismeri, hogy e kérdés darázsfészek, de a miniszter nem tehet szebbet, ha azt az erkölcsi anarchiát, amelyet a sajtó képvisel, letiporja. Székely Ferenc igazságügyminiszter a birókérdésben nagyrészt egyetért Nagy Emillel, de a kérdést márólliolnapra nem lehet megoldani, státus-ügyrendi és előléptetési szempontból. Kéri, hogy fogadják el a javaslatot. A sajtótörvény munkában van, de épen a rákfenéje a mi sajtónknak, hogy a kérdés nehezen megy előre. De lehet, liogy sokkal előbb terjeszti a sajtótörvényt a Ház olé, mintsem gondolják. I Helyeslés.) Várady Zsigmond kéri :i javaslat elfogadását. A sajtóvísszaélések szabályozása mindenesetre óhajtandó, úgyszintén a sajtójog reformja is. A maga részérói azonban arra kéri a minisztert, hogy a sajtójog reformja l'art pour l'art történjék, tisztára a sajtójog és nem a magánbecsület szempontjából. Nagyon szomorú lenne, ha a becsületet a sajtó rovására védenék meg. Vegye a törvényhozás védelmébe a magánbecsületet minden vonalon és ezen a téren meg kell találnia a módot arra, hogy a sajtóban e részben elkövetett visszaélések is megtoroltassanak. A sajtójog reformját e célból azért nem tartaná helyesnek, mert az a meggyőződése, hogy mikor néhány álhirlapiró visszaéléseit akarnák megtorolni, az orvoslás vagy megtorlás leple alatt egy fontos szabadságunknak, a sajtószabadságnak okoznánk végzetes károkat. (Helyeslés a munkapárton.) A Ház ezután elfogadta a törvényjavaslatot. (A drágaság.) Szünet után a szerb szerződést terjeszti elő a közgazdasági bizottság nevében Éosenberg Gyula előadó. Ismerteti a kereskedelmi szerződés előzményeit, majd rátér azokra a szempontokra, melyek a szerződés megkötését szükségessé tették. Beck Lajos a függetlenségi ós negyvennyolcas párt nevében elfogadja a javaslatot, hangsúlyozza azonban, hogy ezt néma kormány iránti bizalomból teszi. Hogy a javaslatot, pártja nevében elfogadja, ennek egyedüli oka, hogy ezen szerződés életbeléptetése, habár igen csekély mértékben, de mégis hozzájárulhat a fönnálló nagy drágaság csökkentéséhez. Végeredményben odakonkludál, hogy az argentínai hus behozatala nagy berendezési költségek ós a hus levestartalmának hiánya miatt alkalmatlan remedium, viszont a nyugati államok az élőhus-importról gazdasági szempontból teljesen lemondottak: ennélfogva, ha a mostani csekély szerb kontingens a drágaságon nem enyhítene, ami valószínű, akkor nem zárkózik el a leölt állatkontingens fölemelése előtt sem, pótszerződés alakjában rövidebb időre. Pártja nevében határozati javaslatot nyújt be, amely utasítani kívánja a kormányt egyfelől az állattenyésztés megerősítésére, másfelől — ha szükségét látja — a husdrágaság leküzdése végett radikálisabb lépések megtételére. Az elnök az ülést két órakor berekesztette. Az angol választások. Lonbouból jelentik: Ma délig megválasztottak kétszázötvenhárom liberális pártit, kétszázhatvanegy unionistát, negyven munkáspártit, hatvanhét Redmoncl ír-pártit és nyolc 0' Brien ír-pártit. A péiiziiyyininiszici' Bécsben. Lukács László pénzügyminiszter ma délután Bécsbe utazott s a holnapi nap folyamán Bienerth báró osztrák miniszterelnökkel s esetleg Bilinszki lovag pénzügyminiszterrel a bankjavaslat tárgyalása dolgában tanácskozni fog. A pénzügyminiszter még holnap este visszaérkezik Budapestre. Ilj főispánok Horvátországban. Félhivatalosan jelentik Zágrábból: Őfelsége e hónap 14-én kelt legfelsőbb elhatározásával CuculicsBitorajski Milord dr, lovag, horvát-szlavon-dalmát báni tanácsost Zágráb vármegye főispánjává, Dedovits Györgyöt, Modrus-Fiume vármegye főispánját Belovár-Kőrös vármegye főispánjává, Vukasin-Milankovics törvényszéki elnököt Modrus-Fiume vármegye főispánjává ós bassanyai Kukuljevics Ferenc nagybirtokost Eszék város és Verőce vármegye főispánjává nevezte ki. A uinnkapárt értekezlete. Budapestről jelentik: A nemzeti munkapárt e hónap 18-ikán értekezletet tart, amelyen a bankjavaslatokról tárgyalnak. Prohászka Ottokár Szegeden. (Saját tudósítónktól.) Pénteken délután két óra ötvenhót perckor érkezett Prohászka Ottokár dr püspök Szegedre. A rókusi pályaudvaron a szegedi katolikus patronázs nevében Rciskó István dr-né, a katolikus kör részéről Jászai Géza apát-plébános ós Szeless József dr fogadták. Este hat órakor a katolikus kör helyiségében Prohászka Ottokár egy óra hosszáig tartó beszédet mondott. Rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg előadása iránt. A katolikus kör vezetősége meghívókat bocsátott szét azok részére is, akik nem tagjai a körnek. A meghívóban jelezték azt is, hogy a meghívott vendégeket is hozhat magával. A katolikus kör hatalmas helyisége zsúfolásig megtelt férfiakkal. Jelen voltak: Gerliczy Ferencz báró, Kelemen Béla volt főispán, országgyűlési képviselő, Pászthg Kálmán vezérőrnagy, Kerner Pál nyugalmazott ezredes, Turóczy Mihály dr városi főügyész, Raskó István dr táblabíró, Várhelyi József apát, esperes-kanonok, Straubert Izidor nyugalmazott ezredes, Longauer táblabíró, Gallér Kristóf, Városi Gyula plébános, volt országgyűlési képviselő, Kiss Gyula, a minoriták főnöke, Sarkadi táblabíró, Schlauch Károly, Gyuritza Sándor dr, Purgl Jenő, Regclon Károly dr, Hauser Rezső Sándor, Balogh Géza dr, Keméndy Béla táblabíró, Madár Imre, Dobay Gyula, Elemi Sándor törvényszéki biró, Porzsolt Géza tanár, Gál Kálmán nagykereskedő, Sz. Szigethy Vilmos, Bezdán József börtönlelkósz, Sinkovich dr alügyósz, a teljes piarista rend, a ferencrendi szerzetesek, sok katonatiszt, diák és mások. Az előadás előtt Prokisch B^erenc elnök megkérte a hallgatókat, hogy a püspök belépésekor mellőzzenek tapsot és minden tetszésnyilvánítást. Hat órakor Prohászka Ottokár a vörös szőnyeggel borított pulpitusra lépett. A hallgatóság fölállással üdvözölte. Arca, alakja rögtön megnyerte a hallgatók szimpátiáját és figyelmét, annál inkább, mert a legtöbben ismerik is, hallották már Prohászka beszédét. Egyszerű fekete reverendában volt, amelyet piros szegélyek díszítettek, a nyakában aranykereszt lógott aranyláncon. Arca a nagy gondolkodók derűs jóságát sugározza, szemeiből a megértés meleg fénye csillog. Mindenkinek a szivéhez közel tud férkőzni. Nem is annyira szentbeszéd volt az, amit elmondott, inkább meggyőző fejtegetés a hit szükségességéről, de elsősorban arról, hogy föltétlenül láthatatlan isteni erő mozgatja a nagy Mindenséget. Érvekkel és példákkal bizonyította, hogy a divatos áramlatok istentagadása sohasem pusztítja ki az emberből az isten lényébe vetett hitet. Előadását még érdekesebbé és általános jellegűvé tette azzal a sokszor ismételt kijelentésével, hogy a tudományok és művészetek fejlődése szükséges a haladás szempontjából. Nem intézett támadást senki ós semmi ellen, nem vonta kétségbe semminek sem a jogosultságát, csak az volt a célja, hogy meggyőzzön az isten létezéséről. Okosan, érdekfeszítően és meggyőzően beszélt. Előadása végén nagyon megtapsolták. Beszédéből közöljük a követke őket : — A tudomány és a kultura befolyásolja a világnézetet és a hitet. Nem szigetelhetjük el magunkat a mi világnézetünktől és a hitbeli fölfogásainkat a divatos áramlatoktól. A léle menyországa a világnézet, a hit, amely sokszor konfliktusba kerül a tudományos alapfölfogásokkal ós a korszerű áramlatokkal. Nagy kötelesség előtt állunk, mert itt harmóniát kell teremteni. A modern ember is e kötelesség előtt áll. Harmóniát kell teremteni a világnézet, tudomány, a korszerű, divatos áramlatok és a hit érzései ós indulatai között. Ebben utazom, ennek a nagy közszükségletnek akarok eleget tenni. — A vallás voltaképen világfölényessége ar. embernek, Arra a kérdésre, hogy u.i a világ értelme, a felelet az, hogy a világ értelme az ember. A nagy mindenségben sajátságos gravitáció nyilvánul meg, amely vezeti a csillages égboltot, vagy a napot, vagy a holdat. Ha föl-