Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-14 / 171. szám

1910 december 10 DÊLMAGYARORSZAG 3 ségei. Halála megdöbbenést és mély fájdalmat okozott az irodalmi és politikai élet valamennyi körében. Budapest: Az emberi sors tragikumának egyik mélyen megrágó és megindító fejezete az, amely a kemény szittya fej eltűnését jelenti a magyar közéletből. Lipc»ey Ádám élete delén elérte azt, amiért más fél" évtizeden át harcolt keményen, elszántan és «zivós kitartássel. Minden publicistának az a legfőbb vágya, hogy a Ház tagja legyen. Lipcsey Ádám az idén érte el ezt a vágyát. Uj élet, uj pálya nyílt meg előtte: a politikai pálya. Ezer mélységét, számtalan tövisét mind ismerte. Mint publicista ott élt a politikusok közt, belelátott a politikai világ kulisszatitkaiba, vezércikkeiben számtalanszor mondott éles kritikát a fórum szereplői fölött. És amikor maga is elérte azt a pontot, ahonnan mindig nagyobbnak látszik az iró a tömeg szemében, hirtelen és váratlanul kiesett a toll a kezéből. Széles, kemény koponyája megroppant s néhány napi szenvedés után most már kihűlt agygyal fekszik a terítőn. És az ő végzetének zordon és fájdalmas tragédiája mély, őszinte részvétet fakaszt pártkülönbség néíkftl mindazok szivében, akik ismerik azt a zaklatott idegéletet, amelyet egy magyar publicista él. Ezeken kívül a többi újságok is mind megemlékeznek Lipcsey haláláról, az ország vidéki lapjai, de a bécsi lapok is méltatják Lipcsey Adám iró, újságírói munkásságát és eredményeit. * Lipcsey Ádám temetése szerdán délelőtt féltizenegy órakor lesz a kerepesi-uti temető halottasházából a főváros által adományozott díszsírhelyen. Lázár György dr, Szeged polgármestere, akit, táviratban értesítettek Lipcsey Adám haláláról, intézkedett, hogy a ravatalra Szeged város és a Dugonics Társaság nevében koszorút helyezzenek. A temetésen képviseltetni fogják magukat: az Újságírók Egyesülete, az Otthon irók és hírlapírók köre, a képviselőház, a Nemzeti munkapárt, Miskolc városa, amelynek az elhunyt képviselője volt, Borsszmn Jankó szerkesztősége. A Budapesti Újságírók Kgyesülete nevében Berezeg Ferenc elnök tartja az emlékbeszédet. Lipcsey Ádám temetésén a Dugonics Társaságot, amelynek előbb osztályelnöke, később tiszteletbeli tagja volt, Palócz László és Pósa Lajos fogják képviselni. A társaság koszorút helyez a ravatalra ezzel a fölirással: „Nagynevű tagjának — a Dugonics-Társaság". Egy későbbi ülésén a Dugonics-Társaságnak emlékbeszédet mondanak Lipcsey Ádám fölött. Bánffy é* » horvátok. Zágrábból jelentik : A félhivatalos Narodne Navine Bánffy Dezső bárónak a horvát ügyekről mondott beszédével polemizál és a többi közt azt mondja, hogy fíánffy báró a magyar-horvát kiegyezés szántó» •ontos rendelkezéseiről megfeledkezett. Ismeri ugyan a kiegyezés 51-ik szakaszát, amely ezerint őfelsége a horvát bánt a magyar miniszterelnök ellenjegyzésével nevezi ki, de megfeledkezik az 50-ik szakaszról, amely szerint Horvát-, Sziavon- és Dalmátország autonóm kormányának ólén a bán áll, aki ez országok tartománygyiilésének felelős. Az 59. szakaaz Pedig Horvátországról, mint politikai nemzetről és Horvátország külön politikai területéről szól. Bánffy Dezső báró beszéde lényegében a bán ellen irányul, akinek azt ímputálja, hogy az ő munkája ássa alá az államközösség alapiait, pedig Tomasics dr bán működéi© csak megszilárdította az állami közösséget. Egy pontban azonban igaza van Bánffy bárónak. Tényleg rendkívüli érdeke volna Horvátországnak, ha emberei magyarul értenének, vagy legalább azok a férfiak, akik a közügyekkel foglalkoznak. Ha össze» politikusaink és különösen azok, akiket a magyar országgyűlésre küldünk, tökéletesen értenének magyarul, akkora magyar országgyűlésen való képviseletünk »ok, kai hathatósabb volna, mint most és tevékeny, sége is nagyobb reális sikerrel járna. Ha Bánffy Dezső báró erre gondolt, akkor tökéletesen egyetértünk vele. „A Justh-pártró! senki." — A képviselőház ülése. — (Saját tudósítónktól.) Kedden, december tizenharmadik napján négy törvényjavaslattal végzett a Ház. A képviselőház munkaprogramja, a tárgyalások menete valósággal mintaszerű. A mai napon még akadt olyan jelenség, ami sok tekintetben jellemzi a helyzetet A parlamenti tudósitók ugyanis ma, ahogy összeszámlálni igyekeztek a megjelenteket, még csak nem is kínosan látták, hogy az ellenzék kivQl maradt. Ó nem csak ugy, hogy amikor valamihez hozzá kell szólania, csak azért se tud hozzászólni és kivöl marad a tárgytól. Hanem a szó szoros értelmében, szellemileg és testileg is kivül maradt a tisztelt Házból. A tudósitók keresték Justh Gyulát, esetleg a fiát, Justh Jánost, megelégedtek volna Holló Lajossal i;<, sőt Kun Bélával is házi szükségből, szóval akármelyik ellenzékit akarták látni, de hiába támadt ilyen ellenzéki kedvük, egyetlen egy Justh-párti sem jelent meg ma a Házban, mert ők igy ünnepeltek vagy gyászoltak... Ugy, hogy kénytelenek voltak a névsorba odairni, hogy: A Justh-pártról senki. Ellenben a néppártról megjelentek ketten. A Kossuth-pártról megjelentek öten és hallgatták Szterényi József beszédét, aki ma fölszólalt, a monopóliumokról beszélt. Csak helyeseltek beszédének, mikor megjegyezte, hogy a monopóliumoknak minden ipar ellene van. * Negyed tizenegy órakor kezdődött a maj ülés. Berzeviczy Albert elnökölt és bejelentette a Háznak Lipcsey Ádám képviselő elhunytátA Ház meghatottan veszi tudomásul a gyászjelentést és az elhunyt emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg. Az indemnitásról szóló törvényjavaslat első szakaszához több szónok föliratkozva nem lévén, a szakasz vitája véget ér. Polónyi Géza a házszabályokhoz kér »zót. Konstatálni kívánja, hogy az iudemnitásnál mindenhez szólhatnak a képviselők és erre nézve elnöki enunciácíót kér. Az elnök kijelenti, hogy a részletes tárgyalásnál a cím tárgyalásánál az eddigi szokás szerint történhetnek refleksziók az elhangzott vitára, de a vitának oly széles mederben való folytatása, mint ez az általános tárgyalásnál történik, nincs megengedve. (Helye»lé».) Polónyi Géza tudomásul veszi a kijelentést ós a zárószó jogán megindokolja a tegnapi ülés végén az első szakaszhoz beadott határozati javaslatát, amely az 1909. évi X. törvénycikk 3. szakaszának hatályon kivíil helyezését, továbbá az öt»zázhatvan millió» kölcsönről való kimerítő beszámolást kéri. Kijelenti, hogyha megkapja a fölvilágosítást, visszavonja határozati javaslatát. A pénzügyminiszter nincs bent, a túlnyomó többség elfogadta az indemnlti-javaslat első szakaszát. Az ellenzéken heten voltak jelen, öten a Kossuth-pártról, ketten a néppártról. A Justh-pártról senki. Polónyi határozati javaslatát csak hat ellenzéki fogadja el, a hetedik, Désy Zoltán, ülve marad. Az indemnitási törvényjavaslat második és harmadik szakaszát fölszólalás nélkül fogadták el. A javaslat harmadik olvasása szerdán lesz. A munkapárton éljeneznek. (Az Adria-javaslat.) Következett az Adria tengerhajós társaság szerződésének becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Lévay Lajo» báró előadó megindokolta a javaslatot. A szerződés ez év végén lejár ós a társaság annak egy évre való meghosszabbítását kéri, tekintettel arra, hogy ezidén több nagy hajójúratot rendezett be. Cserny Károly (munkapárti) az Adria tisztjeinek, matrózainak helyzetéről és a hajók állapotáról beszél. Fizetés, szolgálati beosztás dolgában sok panasz van a társaság ellen, amely orvost se tart minden hajóján. Több szónok nem lévén, az elnök bezárta az általános vitát. A törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadják, harmadik olvasása holnap lesz. (Éljenzés.) (Kenedi és Désy.) Kenedi Géza eiőadó a folyékony és gáznemű bitumenekről, továbbá a kálisókról szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalását ajánlja. A Ház ehez hozzájárult. Az elnök bejelenti, hogy mint szakértő, a pénzügyminiszter megbízásából, Wallon tanácsos fog a szükséges fölvilágositásokkal szolgálni. Kenedi Géza megindikolta a petroleummonopóliumról szóló törvényjavaslatot. Ismertette a petróleum felbukkanásának körülményeit, majd elmondta, hogy milyen mennyiségben ömlik a gáz Nagysármáson és mi mindent lehetne a nagy gáztömeggel csinálni. Désy Zoltán (Kossuth-parti) jóleső érzéssel hallgatja az előadónak a kálisók ós bitumenek iránt tanúsított meleg szeretetét. A monopóliumos törvényjavaslatokhoz a kezdeményező e»zmét a koalicíós kormány adta meg, mikor a nagysármási gázforrást megváltotta. Szigorúan különválasztva kívánja tárgyalni a kálisók és a bitumenek kérdését. Aa állam kiadásai rohamosan növekedtek, uj bevételi forrá»okról kell gondoskodni. De a jövő bevételi többletei nem terhelhetik az adózó polgárokat. Ezekhez a szempontokhoz csatlakoznak a szociális érdekek. Áz államnak kötelessége gondoskodni a nemzeti termelés emeléséről. Csak kötelességének tett eleget, mikor, mint ellenz'ki is, elfogadta a javaslatot. (Helyeslés.) Az elnök husz percre fölfüggesztette az ülést. Szünet után Szterényi József volt államtitikár beszélt. (Szterényi beszéde.) Szterényi József az ország pénzügyi helyzete szempontjából foglalkozott a javaslat várható hasznával. Az államháztartásnak már a közel jövőben olyan terhekkel, a kiadások akkora emelkedésével kell számolnia, melyekkel megfelelő bevételi források nélkül nem lehet megbirkózni. Mint ilyen uj jövedelmi forrás óriás fontosságú a tervezett állami monopólium. Nyakunkon van az aggkori és rokkant munkásbiztositás, a hét-nyolcszáz milliónyi vasúti beruházás, a véderő fejlesztésének s a kulturális kiadásoknak terhe. Részletesen foglalkozett a petroleumipar jelenségeivel, az egyre jobban elhatalmasodó amerikai versenynyel, amely védekezésre kell, hogy utalja a gyöngébb feleket. Ennek a védekezésnek egyetlen hathatós eszköze, mint azt Románia példája is mutatja, az állami beavatkozás, a termelés állami monopólizálása. Örömmel üdvözli azt a megállapodást, mely a gazdák és a kormány között a földtulajdon megváltásának dolgában létrejött, amely a javaslat sorsát biztosította. A földgáz tekintetében nem táplál túlságos illúziókat, az iparfejlesztés terén várható haszna ennek a monopóliumnak nem pótolhatja az iparfejlesztés egyéb észközeit. Különösen a vizierők kihasználását ajánlja a pénzügyi és földmivelésügyi kormány figyelmébe. A javaslatot különben elfogadja. (Helyeslés.) Esterházy Mihály grófnak a Ház megengedte, hogy beszédét szerdán mondja el. Az ülés két órakor végződött. Justh Gyula a helyzetről. Justh Gyula nyilatkozott tegnap egy újságíró előtt a politika1 helyzetről. Arra a kérdésre, hogy mi az oka az ellenzék energiátlanságának, Justh ezeket mondotta: — Én azt tudom, hogy amig a mostani választási törvény életben van, nem lépek föl többet. Undorodom . . . Csak azt sajnálom végtelenül, hogy nem hajtottam végre első tervemet s nyomban a választások után nem mondtam le mandátumomról. A Ju»th-párt készül a szerb szerződés vitá" jára, bár ma az a hír került közre, hogy Bécsben nehézségek vannak a szerződés megszavazása körül s igy a képviselőház *Mm tárg.^lja egyelőre a javaslatot. Justh Gvu.a erős akciót akar indítani a husdrágaság ell<jn s határoi?,tj javaslatot kivan benyújtani, mely szerint a Há utasítja a kormányt, hogy sürgősen intézkedjél. a husdrágaság enyhítésére. Beck Lajos, a javas 'atuak a pártértekezleten szerepelt, előadója figyelmeztette Justhot, hogy az agráriusok ellenakcióra készülnek s a függetlenségi pártban is vannak, akik előtt nem rokon»zenves ez a szabadelvű mozgalom. — Nem törődöm ezzel — mondta Justh. — Az agráriusokkal nem mehetünk egy vonalban. Folyton nem dobhatjuk ki az elveinket fölösleges ballaszt gyanánt a léghajónkból, mert ezzel csak leiébb sülyedünk. Inkább vagyok