Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-10 / 168. szám

1910 december 10 DÉLMAfiYARORSZÁG * A Király - szinház vendégszereplése Oroszországban. Budapestről jelentik: Kiszelievics Boris, a legnagyobb orosz színházi ügynök leszerződtette Beöthy László Király-színházi társulatát hatvanegy napi oroszországi vendégszereplésre május 5-től. Szentpéterváron huszonnégy, Moszkvában tizenhét, Kievben és Odesszában hét-hét előadást kell tartaniokBemutatják a Víg özvegyet, a Luxemburg grófját, a Cigányszerelmet, az Elvált asszonyt, a Balkáni hercegnőt és a János vitézt. * Sziliészházasság. Désy Alfréd, a debreceni szinház művésze, a kitűnő komikus ós jeles zeneszerző, eljegyezte özvegy dr Megyaszay Dezsőné leányát, Margitot Debrecenben. * Huberman Broniszlaw mult heti bécsi hangversenyéről oly egyhangú elragadtatással irt a különben igen nehezen kielégíthető bécsi kritika, hogy ez a körülmény is indokolttá teszi a' szegedi közönség türelmetlen érdeklődését a december 12-iki hangversenye iránt, A minden igényt kielégítő műsor Huberman legbravurosabb számai mellett kellő érvényesülest enged Spielmann zongoraművésznek is. A még kis számban meglevő jegyek Várnai L. könyvkereskedésében kaphatók. * Újságíró az ópiumbarlangban. Rémes bűnök és gonosztettek burjánoznak föl az amerikai ópíumbarlangokban, amelyeket különösen a sárgák, kínaiak és japánok látogatnak nagy előszeretettel. Ha véletlenül fehér ember vetődik közóbük, válogatott kínzásokkal küldik a másvilágra. Egy amerikai újságíró'elhatározta, hogy az élete árán is leleplezi az ópiumbarlangok rejtelmeit és a törvény kezére szolgáltatja a gyilkos sárgákat. Álruhába öltözve be is jutott egy sanfranciskói kéjtanyára, de még mielőtt eltávozott volna, fölismerték ós kegyetlenül megkínozták. Levágták a jobb kezét ós postán elküldték a családjának. De ez volt a vesztük, mert a papírról a detektívek kifürkészték a sárga kéz rejtekhelyét ós kiszabadaditották a vakmerő riportert a halálveszedelemből. Ezeket a borzalmakat sikerült megörökíteni filmen is és Vass Sándor nagy áldozatok árán meg is szerezte ezt a világhírű, hatásos jelenetekben gazdag drámát és szombaton ós vasárnap mozgófónykóp-szinházában rendes helyárak mellett be is mutatja a szegedi közönségnek, amelyet bizonyára érdekelnek az ópiumtanyák titokzatos világának bűnös rejtelmei. Bánffy Dezső a soros. Törvényjavaslat az illetékkiszabásról. (Saját tudósítónktól.) Az indemnitási vita •során Bánffy Dezső báró, Szeged országgyűlési képviselője a soros. Rendkívül sokat várnak Bánffy fölszólalásától. Két Justh-párti és egy kisgazda-párti képviselő beszélt ma az indemnitási javaslat ellen és fölszólalt Apponyi Albert gróf is, aki nagy beszédet mondott. Szóval most már csak két szónok van hátra: Bánffy Dezső báró ós Huszár Károly (a sárvári). Mindenki azt hiszi, hogy az indemnitási vita szombaton véget ér. A mai ülésen megjelent Tisza István gróf, aki csonttörése óta ma először járt a Házban. Hivei lelkesen ünnepelték Tiszát, akit fekete selyemkendővel fölkötött karja már legkevésbbé sem akadályoz a mozgásban. Ma volt először a Házban Zichy Aladár gróf, volt miniszter is, akit három nappal ezelőtt választottak képviselővé Bodajkon. lukács legújabb törvényjavaslata. Lukács László pénzügyminiszter ma törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé az 1887. évi XLV. törvénycikk 3., 4. ós 5. §-ainak módosi" fásáról és kiegészítéséről. Ennek a törvényjavaslatnak, amely 1911. január 1-én lép életbe, legérdekesebb pontja az, hogy az illeték kiszabásánál az ingatlanok értékét a jövőben bizonyos esetekben birói becslés utján állapítják meg. Bz a paragrafus így szól : Az 1887. évi törvénycikk 3. §-a helyett: Az illeték kiszabásánál az ingatlan értéke : 1. adásvételeknél ideértve a birói árveréseket is, a vételár a vevő által elvállalt összes mellékes szolgáltatások értékével együtt ; 2. a szerzés egyéb nemeinél : a) jogügyleteknél a szerződésben kitüntetett, vagy az abban foglalt megállapodásokból kiderített, — hagyatékoknál a hagyatéki leltárba fölvett becsérték ; b) az előbb1 pontban meghatározott érték hiányában az illetékkötelezett felek által bevallott becsérték. Ha egyes esetekben az 1. és 2. pontban emiitett értékek a helyi forgalmi értékeknél szembetűnően csekélyebbek, jogosítva van a királyi Pénzügyigazgatóság (királyi központi dij- ós illetékkiszabási hivatal) az ingatlan értékének birói becsű utján való megállapítását követelni. A nyolcvanhetediki törvényt most azért kell módosítani, mert az uj házadótörvény egészen más alapot szolgáltatott a házbórjövedelem s ehez képest a ház értékének megállapítására, ugy, hogy a pénzügyi kormány most már kipuhatolhatta az ingatlanok valódi forgalmi értókét, Megállapították, hogy több, mint négyszáz millió koronányi érték egészen illetékmentes volt a régi törvény alapján, amely a pénzügyminiszter szerint túlságosan liberális volt. A ma beterjesztett novella ezt a négyszáz milliónyi értéket is illeték alá vonja, amivel az illetékjövedelmet évi tizennyolc millió koronával fokozza. A bankszabadalom a Reichsratban. Bécsből jelentik: A képviselőház ma folytatta az Osztrák- ós Magyar Bank szaba dalmának, valamint az érme- és értókszerződés meghosszabbítására vonatkozó törvényjavaslat, tárgyalását. Holy képviselő örvende tesnek mondta, hogy Magyarországnak a bank. szétválasztásra vonatkozó követelését nem teljesítették. Magyarország követelése a kö telező készfizetést illetőleg Magyarország' kétségbeejtő helyzetére való tekintettel megokoltnak Látszik. Magyarország e követelés hez azért folyamodott, hogy a külföldtől pénz kölcsönt kapjon. Fejtegette Magyarország gazdasági helyzetét, amelyet nyomorúságosnak mondott és amely a gazdasági politika gyökeres megváltoztatását teszi szükségessé. Mégsem tesznek semmit a budapesti ter ménytőzsde kinövései ellen, amelyek a ma. gyar mezőgazdaságot valósággal kifosztják. Ausztriának nincs érdeke abban, hogy Ma^ Syarország gazdaságilag ós pénzügyileg tönkre menjen. Magyarország gazdasági erősödése az osztrák ipartermékek elhelyezése szempontjából is Ausztria érdeke. Az osztrák ipar érdeke, hogy Magyarország mezőgazdasága életképes állapotban legyen, amiért is, miután épen Magyarország van leginkább érdekelve a gabonaárakban, nem szabad, úgymond, hamis útra lépnünk, amelyen iparunk legfőbb piacát el" veszthetnők. a bankkérdésben. Általánosságban elfogadja a javaslatot. Ezzel az ülés véget ért, szombaton folytatják. A cár utja a Balkánra . . . Belgrádból jelentik: Politikai körökben itt nagy eseményről beszélnek, • amely májusban fog bekövetkezni. Az atyuska, a fehér car jon a tavasz szép hónapjában Belgrádba, hogy meglátogassa Péter királyt. A cár egyáltalában nagy balkáni látogatásra készül es nagyobb megszakításokkal utazik. Elmegy Ferdinánd cárhoz Szófiába és meglátogatja a görög királyt is. Szécsen gróf — párisi nagykövet. Párisi távirat szerint a Havas-ügynökség azt jelentig hogy a francia kormány Szécsen Miklós gróf vatikáni osztrák és magyar nagykövetnek párisi osztrák és magyar nagykövetté való kinevezésébe beleegyezett. A pénzügyi bizottság ülése. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma dél után hat órakor Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter, Lukács László pénzügyminiszter részvételével és Láng Lajos elnöklésével ülést tartott, amelyen az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának és az érme és pénzszerződésnek a meghosszabbítására vonatkozó tör vény javaslatot tárgyalták. Zichy Andor gróf előadó ismertette a javaslatot ós a bank privilégiumának meghosszabbítását ja vasolta. Amennyiben a kormány és a többség ezt elfogadta, csak közös bankról van szó. Utal a bank pozíciójára, a paritási eljárásra ós a bank eddigi eredményeire a valuta rendezésének ós föntartásának terén. Az előadó ismertetése után Földes Béla szólalt föl, aki a bankjavaslatot csupán a készfizetések miatt nem fogadta el. Désy Zoltán fölszólalásában azt mondja, hogy csak az arany fogadható el a készfizetések eszközéül. Tisza István gróf kifejti, hogy a bankkérdésből egyesek politikai kérdést csinálnak holott, ma már a politikai helyzetet csakis a gazdasági kérdések dominálják. A jegybank hivatása a pénzforgalom szabályozása, a pénzértékek állandó biztosítása. Ő is konstatálja hogy a javaslat nagy lépéssel, haladt előre Gyilkol a beton. — Ujabb katasztrófa Budapesten. — (Saját tudósítónktól,) A modern betonépitkezés, ugy látszik, a legújabb járvány Magyarországon. Alig szűnt meg valamennyire a kolera, föllépett helyette a beton-épitkezés, amely alig néhány hét alatt már annyi munkás-áldozatot szedett, hogy kezdi megközelíteni a kolera pusztításait. Ha a napról-napra előforduló szerencsétlenség-sorozatok okait keressük, lehetetlen minden vád nélkül elhaladni a hatóságok mellett. Mert az, hogy a vállalkozók minél nagyobb anyagi haszon céljából a legsilányabb betonból folytatják az építkezéseket, csak üzleti lelketlenségnek bélyegezhető, amelylyel az élet minden vonalán találkozunk. De viszont a hatóságok első ós legfőbb kötelessége, hogy gondos és lelkiismeretes ellenőrzéssel a vállalkozók eme lelketlenségének elejét vegye. Szegeden is sok palota épül most, amelyeknek a modernsége az, hogy betonból csinálják. Látva ezeket a Budapesten, Gyulán és másutt napról-napra ismétlődő katasztrófákat, kötelességünk figyelmeztetni a szegedi hatóságot is, hogy gyakoroljon ellenőrzést a betonos építkezéseknél. Ma éjjel ismét ujabb házösszeomlást jelentettek Budapestről. A Lónyay-utca 36. számú ház, amelyet Márton és Falka vállalkozók épitik, dőlt öss-íe. A romok huss munkást temettek maguk alá. Ezek közül két munkás meghalt, tíz pedig életveszélyesen megsebesült. Az egyik halott munkás neve Árva György, a másiké eddig ismeretlen. Életveszélyesen a következők sebesültek meg: Kende Lajos, Boros István, Hrtka Tamás, Tóth István, Nagy Rozál, Németh János, Ökrös Lajos, Kopó Ignác, Kuli Erzsébet és lóth János. Öt mentőkocsi szállította be a halottakat és a sebesülteket a Rókus-kórházba. Egy asszony a gyermekét kereste a romok közt, de arra még nem találtak rá. A rendőrség eddigi nyomozásából megállapították, hogy az épülő ház összeomlását gondatlmság okozta, mert rossz volt a aton. Itt említjük meg, h„gy tegnapelőtti szerencsétlenség ügyében a főváros a Ceglédi-uti házakban betiltotta a további építkezést. Városi bizottság járt künn, me -vizsgálták a falakat, a beton-alépítményt és a vizsgálat után kiderült, aminek hetek előtt ki kellett volna derülnie, hogy az építésnél a betont nem az előirt módon keverték. A beton silánysága miatt történt a katasztrófa. A mérnöki hivatal vezetője, Hofbauer tanácsos a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának a lefolytatott vizsgálatról: A ceglédi-uti telepen a mérnöki hivatal beszüntette az építkezést. A házakat így semmiesetre sem szabad a használatnak átadni. A mérnöki hivatal kétségtelenül megállapította, hogy a szerencsétlenség azért történt, mert az építkezési föltételeket nem tartotta be a vállalkozó.