Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-09 / 142. szám

1910 november 9 OELMAGYARORS2AG 9 leányt, akit megejtett és a liaison jelét viselte keble alatt. És ez érthető. Franciaországban nincs apasági kereset, de ellensúlyozza ezt az a körülmény, amitől minden fiatalember fölvilá­gosodott szülei legjobban rettegnek, hogy a csábitó merénylet áldozata lesz. A merénylőt a francia esküdtszék rendesen fölmenti. Egyéb­ként a tisztalelkü francia fiatalember —• s ilyen van sok — becsületbeli dolognak véli az olyan leányt nőül venni, aki érte föláldozza azt, ami mindene: az erényét. Ez eredményezi azután azt, hogy a francia fiatalembert, aki különben arra törekszik, hogy a katonai szol­gálaton mielőbb túlessék, szülei korán nősitik. A francia családokban nagy súlyt helyeznek a gyermekek nevelésére. Erre lesz alkalmam egy közelebbi cikkemben kitérni. Brilller Gyula. Az állami tisztviselők. — Rendezik a nyugdijukat. — Csak a cinizmus, meg a rövidlátás nem veszi, vagy nem akarja észrevenni, hogy a Hécler' váry-kormány eddig is mennyi uj üdvös refor­mot teremtett személyi ügyek terén is. Az állami közigazgatás szervei érzik ezt leginkább s a tanári kar, mely most mozgolódik helyzete javítása érdekében, nyilván célt fog érni, mert a Lukács László pénzügyi tudása talál majd utat-módot arra, hogy ez a hatalmas és intel­ligens testület is kielégitve lássa jogos igényeit. Fővárosi híradások má örömrivalgva jelentik, hogy az állami tisztviselők nyugdíjügyét legköze. lebb rendezik. Ez a rendezési munkav mely szintén Lukács pénzügyminiszter müve, sok könyet fog letörülni, mert hiszen az uj nyűg" díjszabályzat gondoskodni fog kellőkép az öz­vegyekről is. A mai örvendetes híradás ezt jelenti: „Az állami tisztviselők uj nyugdijszabály­tervezetét már elkészítették a pénzügyminisz­tériumban. E tervezet szerint ezentúl nem ezerkétszáz korona lesz az alapösszeg, hanem ezernégyszáz korona, amelyhez, az illető állami tisztviselő fizetésének nagyságához képest, az eddigi husz százalék helyett harminc százalé­kot fognak számítani. A lakásbér egyrésze is beszámitódik a nyugdíjba. Ellenérték gyanánt évenkint a tisztviselők fizetésének négy szá­zalékát levonják a nyugdijalapba. A szolgálati idő negyven óv helyett harmincöt év lesz." Ennek a reform-tervezetnek a perspektívája könnyen belátható. Nagy és üdvös elhatározás­ról van itt szó, következményeiben szinte be­láthatatlanról. Kevesebb szolgálati idő s mégis nagyobb nyugdij: oly kuláns eljárás az államtól a saját tisztviselőivel szemben, mely elismerést és hálát érdemel. Egy vezető budapesti sajtó­orgánum ezt a pár sort fűzi a hatalmas terve­zethez: „Méltányos volna, ha a már most nyug­díjban lévő állami tisztviselők özvegyeinek a nyugdíját is emelnék és pedig olymódon, amint Ausztriában ís tették, ahol az özvegyeknek a nyugdíjemelést egy évre visszamenőleg is meg­adták." Az államnak kétségtelenül lesz gondja az özvegyekre is s 1 mikor mi erről a humánus állami ténykedésről beszámolunk, azt a meg­jegyzést fűzzük Írásunkhoz, hogy a törvény­hatóságok és a rendezett tanácsú városok le gondoskodhatnának saját tisztviselőikről, a községi közigazgatás derék, de mos­toha ellátásban részesülő robotos munkás­gárdáról. A titok. (Saját tudósítónktól.) Egy sor írás nélkül' amely elárulta volna végzetes tettének okát» megölte magát a minap egy szép, fiatal leány a fővárosban. Röviden jelentették a lapok, hogy Linda Ilona huszonkét esztendős kávé­házi pénztárosnő öngyilkosságot követett el a Peterdy-utca 11. számú házában. Pénteken hajnalban hazament az üzletből, megölelte la­kásadónöjét, özvegy Benlamin Jakabnét, kit nagyon szeretett, azután a harmadik emeletről leugrott az udvar kövezetére. Sem a lakás­adónő, sem a rendőrség nem tudta megfejteni a borzalmas öngyilkosság titkát. A leány er­kölcsös volt, fizetéséből tisztességesen megélt, szerelmi csalódás nem keserítette. Mi érlelte meg tehát benne a szörnyű vég sötét gondo­latát? Mára végre kiderült a boldogtalan te­remtés titka. A családjára nehezedő fátum ker­gette a halálba ; a testvéri szeretet mártírja. Az idén tavaszszal Tormatalu sopronmegyei községben meghalt Szabó László körjegyző, aki özvegyet és három kis gyermeket hagyott ár­ván. Alighogy eltemették, a faluban suttogni kezdtek, hogy Szabó László nem természetes halállal halt meg, hanem felesége és Mo­ravitz Róbert tormafalusi vendéglős, akivel Szabónénak állítólag még férje életében vi­szonya volt, méreggel pusztította el. A plety­kának bő táplálékot adott az a körülmény, hogy rövid időközben a jegyzőnek egy leánya, a ven­déglősnek pedig három gyermeke halt meg. A gyanú névtelen följelentésre eljutott a soproni ügyészségre is, amely erre megindította a nyomozást. A nagymartom főszolgabiróság ok­tóber tizenkettedikére kihallgatás végett meg­idézte özvegy Szabó Lászlónét és Moravitz Róbertet. Az idézésre csak a vendéglős jelent meg, akit mint gyanúsítottat előzetes letartóz­tatásba helyeztek. Az asszony az idézés elöl Sop*onba menekült s ott október tizenket­tedikén öngyilkosságot követett el. A gőz­fürdőben borotvával elmetszette ereit s el­vérzett. Az árván maradt három gyermekhez Torma­falura költözködött Szabó Lászlóné buga, Finda Ilona, A gyermeknevelés gondján kívül magára vállalta, hogy tisztázza nónjo meggyanúsított emlékezetét is. Bár a hatóságnak úgyszólván semmi bizonyítéka nem volt a szörnyű bűnre, azért a vizsgálatot nem szüntették meg, ami rendkívül elkeserítette az érzékeny lelkű leányt. Azután a gyermekek jövője is aggodalommal töltötte el. Elhatározta, hogy Budapestre jön, hogy állást kapjon. A gyermekeket elhelyezte egy rokonuknál s miután megígérte, hogy min­den hónapban küld segítséget, a fővárosba utazott. Itt, bár iskolai képzettsége irodai munkára is kodifikálta, nem kapott állást s kénytelen volt beállani kasszirnőnek egy éjjeli kávéházba. Csakhamar belátta, hogy ha meg akarja őrizni tisztességét, nem kereshet annyit, hogy az árváknak is jusson belőle. Folyton tépelődött, szomorkodott, már pedig éjjeli mulatóhelyeken vidám, kacagó leányra van szükség, aki együtt iszik 03 énekel a vendégekkel. Gazdája meg is mondta neki, hogyha nem változik meg a kedve, el fogja bocsátani. Finda Ilona követte a halálba a nénjét, aki­nek ártatlanságáról meg volt győződve. — Tisza nem megy Aradra. Tisza István gróf, mint a Budapesti Tudósító jelenti, elha­lasztotta azt a tervét, hogy Aradra utazik néhány napra, hogy megismerkedjék az ottani vezető személyiségekkel. Tisza a bécsi dele­gációs ülésszak után egyenesen Zsukra utazik, az őszi vadászatokra. — A német trónörökös sitja. Port-Saidból jelentik: A trónörökös és feleségének eddigi utján többnyire szép idő volt. Miután a Prinz Ludwiíy-gőzös, mely tegnap reggel félnyolc órakor érkezett ide, kikötött, megjelent a Hertha osztrák és magyar hadihajó parancs­noka, valamint a német és angol konzul, akik a trónörökös-párnál tisztelegtek. Ezután a trónörökös és felesége átmentek a Hertha-hadi" hajóra, majd a várost is megtekintették. Dél­után egy órakor a trónörökös-pár tovább uta­zott. — Hcrczel tanár állapota. Herczel Manó dr egyetemi tanárt, a városligeti Fasor-szana­tórium igazgató-tulajdonosát, tudvalevőleg súlyos automobil baleset érte tegnap délután. A Kiilsö­Váci-uton az automobil pneumatikja megpuk­kadt, a kocsi félreugrott s a professzor a hátsó ülésről előrebukott és nekizuhant az ablaknak, amely össze-vissza sértette az arcát ós fejét. A súlyosan sebesült tanár az éjszakát jól ^töl­tötte, nyugodtan aludt, hömórséke 34"5°. Álla­pota iránt ma nagyon sokan érdeklődtek. József főherceg személyesen kereste föl a beteg tanárt a délelőtt folyamán. — A szerb trónörökös állapota. Bel­grádból jelentik, hogy délelőtt kilenc órakor a trónörökös állapotáról a következő jelentést tették: A trónörökös az éjszakát nyugodt, mély alvással töltötte. Éjfél után bőséges izza­dás állott be. A hőmérsék 37.8 volt. Érveres 100, légzés 32. Reggel a beteg szubjektív ér­zése igen jó volt. Szervéinek megvizsgálása nem mutatott változást. Reggel a beteg maga kért eledelt. Hőmérsék 37.3, érverés 84, lég­zés 22. — Székely Gáborné ünneplése. Mármég­'rtuk, hogy Székéig Gáborné belvárosi óvónőt a magyarországi összes óvókörök, a Szegedi Jótékony Nőegyesület és e város társadalma királyi kitüntetése alkalmával november húsza, dikán délelőtt tizenegy órakor, a városháza közgyűlési termében meleg ós szeretetteljes ünneplésben részesiti. Amint a megindult moz­galom nagy keretei mutatják, az ünnepély nagy és fényes lesz; méltó Székely Gáborné elévülhetetlen érdemeihez. A rendezéssel meg­bízott nagybizottság hétfőn délután Horváth Lajosnó elnöklete mellett népes gyűlést tar­tott, amelyen az előadói tisztet Lantos Béla titkár töltötte be. A gyűlés örömmel vette tu­domásul, h©£y az ünnepélyre Kacskovics Mi" hály dr miniszteri tanácsos is lejön. A gyűlés megállapította az ünnepély részletes program­ját, amely a következő: Megnyitó beszéd. Tartja Iiagara Viktor nyugalmazott főispán, a kis­dednevelök országos egyesületének elnöke. Üdvözlő-dal. Énekli a hódmezővásárhelyi óvó­képző énekkara. Ünnepi költemény. Móra Fe­renctől. Szavalja Balga Zsuzsó makói óvónő. Üdvözlő-beszéd. Az alapitó-oklevél átadása. Át" adja Matolcsy Ilona, a csanád-vármegyei óvó­kör elnöke. Az ünnepelt beszéde. Záróbeszéd. Tartja Polgár Lászlóné. Szózat. Énekli az óvó­képző énekkara. Hauser R. Sándor titkár in­dítványára megalakult a vendégek délutáni szórakoztatására a szórakoztató- és az elszál­lásolásra az elszállásoló-bizottság. A nagy­bizottság elhatározta, hogy az ünnepelt tiszte­letére közös ebédet rendez. A Székely Gdborné­cdapra a gyűjtés megindult és ezt Polgár Lászlóné ötven koronával megkezdte. — Petíciók. A Kúria ma megint két petíció tárgyalását kezdte meg. Az egyik petíciót Barcsay Andor Justh-párti képviselő ellen adta be a munkapárti jelölt pártja, a másikat a kisebbségben maradt Justh-párt nyújtotta be Beöthy László munkapárti képviselő mandátuma ellen. Az utóbbi petíció tárgyalását november huszonkilencedikére napolta el a Kúria, a Barcsay-ügyben Oppler Émil dr választás-védő fölszólalása után a Kúria berekesztette a tár­gyalást. A határozatot holnap hirdetik ki. — A temesvári iij postapalota. A temes­vári posta-főigazgatóság hatalmas, kétmillió ko­rona költségvetéssel tervezett, Temesvár város díszére szolgáló palotája az Osztrák-Magyar Bank és a felsőbb-leányiskola palotái közti hatalmas téren a jövő évben fölépül. Az épít­kezést a tavaszszal föltétlenül megkezdik, bárha addig még sok teendő van hátra. így a terveken történnek egy és más változások, amelyek keresztülvitelére és megvitatására Te" mesvárra várják Alpár Ignác műépítészt, a tervek elkészítőjét. Hogy ez a megoldás végre megvalósulhatott, abban nagy érdeme van alsó­szatai Petlieő János főigazgatónak, aki eszten" dök óta céltudatosan munkálkodik azon, hogy a temesvári posta céljainak megfelelő palotát nyerjen. — A szegcdi iminkásgimnázium. A mun­kásgimnázium előadásai iránt a munkásság körében nagy érdeklődés motatkozík. Az eddig beiratkozott munkások száma már is száznál több. Előreláthatólag párhuzamos osztályok nyi­tása válik szükségessé. — A szerb egyházi kongresszus össze» hívása. Bogdanovics Lucián karlócai szerb pat­riárka a napokban Budapestre érkezik, hogy a miniszterelnökkel a szerb egyház ügyeiről ta" nácskozzék. Valószínűleg szóba kerül ez alka­lommal a szerb egyházi kongresszus össze­hívása is, amit különösen a károlyvárosi egy­házmegye papsága sürget, a papság fizetésének rendezése céljából. — A röszkei templom. Szeged város mér­nöki hivatala elkészítette a röszkei templom végleges terveit és a költségvetést. A kis tanyai templom sima román stílben épül ós hétszáz lélek befogadására lesz alkalmas. A templom hajóliossza harminckét méter, széles-

Next

/
Oldalképek
Tartalom