Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-16 / 148. szám

O nyugalommal munkába fogott. Semmihez sem értett, beállott tehát szolgának. Szerény fizetéséből magára alig költött valamit, a megmaradt részt elosztogatta. Csodálatos önmegtagadással élt. Annyira szembetűnő volt a különc'kődésben, hogy azok is, akik hálával tartoztak neki, igy nyilatkoztak: •— Nem tökéletes ! És ezzel meg volt pecsételve a sorsa. 0 maga is tudta, hogy bolondnak tartják az emberek, hiszen ha valami hibát követett el, az első szó, amelylyel szidták, a bolond volt. Lakótársai féltek tőle, a munkájában nem bíztak, október végén elbocsátották és kitették a lakásából is. Denki elbujdosott. Senki nem kereste, hiszen senki embere volt. Akikkél jót tett, örültek, hogy eltűnt. Fölszabadultak a hála lidércnyomása alól, nem fenyegette őket a rém, hogy a szegény embert nagy nyomorában támogatni kell. Denki eltűnt. A mult hét péntekjén került elő szánalmas állapotban. A Kelenföldön, a beépült uj városrészen tul, a mezőkön talált rá egy rendőr. Lobogó máglya előtt állott teljesen ruhátlanul és összekulcsolt kézzel bámulta a lángokat. A rendőr nyomban látta, hogy bolonddal van dolga. Szelid szóval beszélt vele, majd ráadta a köpönyegét ós sipjelzéssel segítséget kért. Egy másik rendőr érkezett, akivel kocsit hozatott és bevitte a mezítelen embert a főkapitányságra, ahol kihallgatták. A mezítelen ember, miután elmondotta a kilétére vonatkozó dolgokat, igy folytatta: — Most volt halottak napja. Az édesanyám a temetőben nyugszik. Nem tudtam a lelkiüdvösségeért gyertyát gyújtani, mert nem volt pénzem. Két hét óta hajléktalan vagyok, ételhulladékon élek, hogyan vehettem V9lna hát gyertyát. Nagyon bántott a dolog. Ereztem, hogy édesanyám lelke szenved ós nekem enyhíteni kell a szenvedésén. Amikor ez a gondolatom támadt, hirtelen cselekedtem is. Levetettem a ruhámat, összeraktam a földön és meggyújtottam édesanyám lelkiüdveért. Az nem bánt, hogy elégett a ruhám. Hiszen érzem, hogy én is meghalok. Rendeltetésemnek eleget tettem. Most már nincs semmim, amelylyel segíthetnék a szerencsétleneken. Meg kell halnom-. És mert igy jöttem a világra, ahogy most vagyok, a ruhát nem viszem a másvilágra. A rendőrorvos nyomban konstatálta, hogy Denki József vallási tébolyban szenved. A mentőket hivatta, akik a mezítelen embert a lipótmezei elmegyógyintézetbe vitték. NAPI_HIREK Az uj kórház. — Tárgyalja a közgyűlés. — (Saját tudósítónktól.) Mikor a város törvényhatósága királyi és parlamenti ígérettől hevitve> nagy lelkesedéssel hat milliót szavazott meg a szegedi egyetem céljaira, akkor kimondotta azt is, hogy teljesen modern, egyetemi célokat is szolgáló kórházat építtet. Egyetem még nincs s mivel a szegedi egyetem létesítésének ideje egyáltalán nem mutatkozik Szeged város közeli kialakulásának a perspektíváján : Faragó Ödön dr városi tiszti főorvos oly határozatot provo kált a törvényhatóságtól, hogy a városi nagy kórházat kiépíti akkor is, hogyha Szeged egyelőre nem kap egyetemet. Ezzel a határozattal a kórház kérdése kikapcsoltatott az egyetem kérdéséből és Lázár György dr polgármester azon fáradozik, hogy az uj kórház most már haladéktalanul megépíttessék. Ebben az ügyben való tevékenysége közismert és tudvalevő az is, hogy a több milliós építkezés a városi ügyek legsürgősebb, jei közé tartozik. Korb Flóris budapesti műépítész, aki megbízatást nyert az uj kórház terveinek elkészítésére, két tervet is készített már. De a második terv redukált költségelőirányzata is akkora, hogy a kórház a városnak majdnem három milliójába kerül. A polgármester a belügyminisztériumban konkrét ígéretet és elvi kijelentést nyert, hogy a szegedi kórház költségeinek egyharmadrészét az állam fogja vi. eelni. Mulfc vasárnap a tervező műépítész és a főorvosok bevonásával a város tanácsa beható tárgyalás alá vette a nagy kórház ügyét és ezen a tárgyaláson alakult ki az az elhatározás, hogy a tanács a kórház építésének ügyét beviszi a folytatólagos októberi közgyűlésbe. DELMA6YAR0RSZAG Ma délelőtt ismét tárgyalta a tanács a kórházépítés ügyét, azzal a szándékkal, hogy azt teljesen előkészíti és a közgyűlés elé viszi. Ez a jószándék azonban hajótörést szenvedett. Kiderült ugyanis, hogy ez a nagyfontosságú és nagy beruházást igénylő kérdés még sok előkészítést és tárgyalást igényel. Gaál Endre dr előadó tanácsos ismertette az ügyet. A tanácsnak csaknem valamenny1 tagja résztvett a megindult vitában, amelynek leszürődése az volt, hogy a kiépítendő kórházváros nagy területének csatornázása még külön tárgyalást igényel és ezért Tóth Mihály főmérnök a mai ülésből megbízatást nyert, hogy a kérdésnek ezt a részét külön tanulmányozza és erre nézve tegyen javaslatot. A város tanácsa ennélfogva leveszi a kórház ügyét a folytatólagos közgyűlés napirendjéről és azt a novemberi rendes közgyűlés tárgysorozatába veszi föl. Hogy egyébként mikor nyer megoldást a kórház építésének nagy munkája, arra nézve betekintést enged az a mai értesülés, hogy ebben az ügyben még ankét lesz a belügyminiszté. riumban. A miniszter egyharmadrésznyi hozzá, járulása ugyanis abból áll, hogy megengedi az ápolási dijak fölemelését. Az igy befolyt nagyobb összeg aztán a várost illeti. Ezt pedig a minisztériumban kell letárgyalni. — A katolikus nagygyűlés. Ma, kedden volt harmadik és utolsó napja a katolikus nagygyűlés tanácskozásának. A délelőtt a szakosztályoké volt. Elsőnek a hitbuzgalmi és karitatív szakosztály készült el javaslataival ós letárgyalta programját a közművelődési és a szociális szakosztály is. A tárgyalás déli egy óráig tartott a Vigadó termeiben, ahol ma is nagy érdeklődő közönség gyülekezett össze. Délután harmadfél órakor kezdődött a Vigadóban a zárt ülés, amelyen a szakosztályokban megvitatott javaslatokat terjesztették végleges határozathozatal végett a plénum elé. A harmadik nyilvános ülés négy és fél órakor volt ugyancsak a Vigadóban. A nagygyűlést este nyolc órakor a Katolikus Kör termeiben diszes lakoma fejezte be, amelyen résztvett a gyűlés elnöksége ós ott voltak az összes notabilitások is. — A bán a miniszterelnöknél. Becsből jelentik : Tomasícs Miklós dr horvát bán ma délelőtt meglátogatta Héderváry Károly gróf miniszterelnököt.a Magyar Házban. Hosszas tanácskozás volt kettejük között. — IVákó Sándor gróf Csókán. Nákó Sándor gróf, Fiume volt kormányzója, két napra Csókára utazott, ahol Lederer testvérek nagybirtokosok vendége volt. — eSusth Gvnla he te 5|. Tornyáról jelentik, hogy Justh Gyula, a 48-as Justh-párt elnöke, ágyban fekvő beteg. Betegsége könnyebb természetű meghűlés, amely egy pár napra ágyhoz köti s igy a keddi pértértekezleten nem vehet tett részt. — Székely Gáborné ünneplése. Székely Gáborné szeged-belvárosi óvónő ünneplése vasárnap délelőtt tizenegy órakor lesz a városháza közgyűlési termében. Az ünnepélyt rendező nagybizottság Horváth Lajosné elnöklete mellett naponkint ülésezik s a legnagyobb gondossággal készíti elő e kiválóan megérdemelt ünnepeltetés minden részletét. Az ünnepély országos lesz, mert igen sokan jelentkeztek az ünnepélyre az ország minden részéből. Az ünnepélyen közreműködik a szegedi tanítóképző, intézet énekkara is, Naszácly József zenetanár vezetésével. Délben egy órakor az ünnepelt tiszteletére társasebéd lesz a katolikus kör helyiségében; egy teriték ára három korona s erre elenkezni lehet Hauser R. Sándornál. — A Székely Gáborné-alapra a gyűjtés igen szépen folyik. , — Kitüntetett asszonyok. Gyuláról irják: Őfelsége nyolcvanadik születésnapja alkalmából özvegy Fábry Mártonnénak, ki a gyulai nőegyesületet negyven év előtt alapította, a koronás arany érdemkeresztet adományozta jótékonyságának elismeréséül. Az érdemkeresztet november 13-án díszközgyűlés keretében adták át Fábrynénak. Gróf Weinckheim Frigyesné, a nőégyesület elnöknője nyitotta meg a diszgyülést és méltatta az ünnepelt alelnöknő érdemeit. Lovich Ödön dr polgármester szép beszéd kíséretében adta át a jubilánsnak az érdemkeresztet, majd az ünnepelt mondott köszönetet 1910 november 16 a szives figyelemért. — Aradról jelentik: Özvegy dr Hudetz Ferencnét, ki ötven év óta vezető tagja az aradi polgári jótékony nőegyesületnek, most őfelsége az arany érdemkereszttel tüntette ki. Az egyesület népes gyűlésen ünnepelte a kitüntettet. Az ünnepélyen ott volt Urbán Iván aradi főispán is nejével, nagyszámú előkelőség élén. Lőcs Rezső városi tanácsos beszédet intézett Hudetznéhoz, ki meghatva köszönte meg az ovációkat. — Véres kardaffér Budapesten. A fővárosi Bodó-féle kávéházban, a József-körut és Baross-utca sarkán, véres kardaffér történt a hétfőre virradó éjszaka. Szörffy Károly, a tizenhetedik helyőrségi kórház főorvosa Homolka Béla ezredorvos és Török Péter miniszteri fogalmazó társaságában megjelent a kávéházban, leült. Később a társaságot üdvözölte Bognanov Szvetozár szabadkai fiu joghallgató, akinek a köszönését nem fogadta el a főtörzsorvos. A joghallgató szóvitába került Szőrffyvel és hangosan piszkoshitvány gazembernek nevezte. A főtörzsorvos kirántotta a kardját és teljes erejével végigsujtott a joghallgatón. A kard csapását a jogj hallgató a balkarjával félig fölfogta, de súlyos ütés érte mégis a balhomlokán, ahol a kard nagy, véres sebet ejtett. A főtörzsorvos a kardjával még néhány ütést tett a jogászra és rugdosni kezdte. Az egész kávéház összefutott. Bodó, a kávéház tulajdonosa, egy hirtelen mozdulattal hátulról átölelte az orvost és lefogta a kezeit. Egy pincér pedig kivette a kezéből a kardot. A publikum megrohanta a pincért és ha el nem szalad, eltörik a kardot a kezében. A joghallgató föltápászkodott és mialatt egyik kezével a vérző homlokát törülgette, a másikkal pedig agyba-főbe pofozta a lefogott főtörzsorvost. A sebesült joghallgatót a kórházba vitték. A katonai hatóságok vizsgálatot indítottak. — A zsidó hitközség közgyűlése. A szegedi zsidó hitközség képviselőtestülete vasárnap délelőtt tiz órakor tartja a hitközség tanácstermében közgyűlését, fíósa Izsó dr elnök jelentésén kivül megválasztják az adókivető" és a számvizsgáló-bizottságot, választanak egy tanítót és letárgyalják az 1911. évi költségvetést. Az 1911. évi költségvetés a hitközség bevételeit igy állapítja meg: imaszékjövedelem 13,800.—, imaszékadó 260.—, imaszék-átirás 240.—, esketési díj 3000.—, temetési díj 50.—, hittandij 700.—, tandíj állami kárpótlása 5969.16, iskolaföntartási adományokból 1000.—, hitoktatóknak kiutalt állami hitoktatási díj 3150.—, templomi adományok 2150.—, jótékonyság 3000.—, perselyjövedelem 380.—, anyakönyvkerületi dijak 100.—, vágatási dijak 10,624.—, alapítványok, alapok jövedelme 8401.—, kamatjövedelem 1200.—, pászkasütési jogdíj 1250.—, városi segély 8000.—, állami segély 1000.—, lakbérjövedelem 480.—, rendkívüli és vegyes bevételek 743.84, összesen 65,500.— korona. Az előirányzattal szemben a kiadások ezek: hitközségi alkalmazottak járandóságai 38,716.—, nyugdijilletmények 2,256.—, templomi és szertartási szükséglet 2650.—, imaházi egyesületi segély 400.—, iskolai személyi szükséglet 19.222.—, iskolai dologi szükséglet 5300.—, esketési dijak 150.—, jótékonysági ós közművelődési célokra 5040.—, kölcsönsegélyekre 800.—, adókivetés és kezelés 1300.—, anyakönyvkerületi dijak 100.—, gabellaköltségek 950.—, marhavágatási dijak 2000.—, alapítványok és alapok céljaira 7603.—, tőke tör lesztésére 6097.7D, kamat fizetésére 19,274.94, alapok támogatására 1600.—, ingatlanok föntartása 1600.—, kezelés (irodai költségek, fűtés, világítás, tisztogatás, nyomtatványok) 1500.—, rendkivüli és vegyes kiadások 440.36, összesen 117,000.— korona. A bevételek és kiadások között levő 51,500 korona különbséget hitközségi adóból fedezik. — A jövő évi fősorozás. A honvédelemügyi miniszter most kiadott rendeletével elren" delte az 1911. évi fősorozás előmunkálatainak a megkezdését. A rendelet ma érkezett meg Szeged város hatóságához, a szükséges nyom. tatványokkal egyetemben. Lázár György dr polgármester nyomban utasította a városi tanács katonai ügyosztályát, hogy a jövő év; fősorozás előmunkálatait haladéktalanul kezdje meg. — Ötvenhárom kolera,eset a Torontálban. Nagybecskerekről jelentik: TorontálvárÍ