Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-11 / 144. szám

1910 november 11 DELMAGYARORSZÁG 9 szonyok házánál íölásták a kertet és udvart. Megdöbbentő eredménye volt a rendőrség el­járásának : tizenhét ház udvarában és kertjé­ben frissen elásott gyermekholttesteket találtak. Egyik se volt két hétnél hosszabb idő óta el­temetve. Kompromittálva van a község több tekinté­lyes polgárának a felesége és számos polgár­asszony. Kettő kivételével valamennyien tagad­nak. Azzal az otromba védekezéssel állnak elő: nem tudják, hogyan kerültek a hullarészek a kertjeikbe. A kiskunhalasi rendőrség huszonöt asszony ellen kétségtelenül megállapította már a bűnösséget. Az iratokat áttették a kalocsai törvényszékhez, amely ítélkezni fog amonstre­bünpörben. — A királyi tetszésjoyért. Ismét hangzott néhány zokszó a liires Borromeus-enciklika el­len, a felekezeti béke megóvása érdekében. Az ágostai egyetemes egyháznak most van a köz­gyűlése Prónciy Dezső báró világi és Baltik Frigyes püspök egyházi elnök vezetésével. A mai tanácskozáson előterjesztették a jogügyi bizottság javaslatát, amely kéri a közgyűlést, fejezze ki megütközését a római kúria protes­tánsokat becsmérlő irása miatt. Föl kell irni a kormányhoz — mondja a javaslat — a királyi tetszésjog szigorú alkalmazása érdekében, hogy hasonló támadás nálunk ne zavarhassa a fele­kezeti békét. — Földrengés Nagyvárad mellett. Nagyváradról jelentik: Vaskó és Horesd községekben ma délután erős földrengés volt. A földrengés következtében Horesd község templomának harangja megkondult. A la­kosság annyira megijedt, hogy tanácsért egy ottani öreg javasasszonyhoz fordult, aki el­hitette a néppel, hogy az ördög haragszik és azért rengett meg a föld. A lakosság a nagy ijedtségben és zűrzavarban azzal akarta kiengesztelni a haragvó ördögöt, hogy a falut körülvevő hegyek barlangjaiba kecs­kéket és borjukat dobált. A falu harangja azonban tovább is kongott és a földrengés sem szűnt, mire a lakosság, valószínűleg a javas­asszony tanácsára, fölgyújtotta a püspökség erdejét, amely még a hajnali órákban is égett. — Ak©zIekedésiijjjibizottsá[j ülése. A kép­viselőház közlekedésügyi bizottsága ma dél­után öt órakor iilést tartott, amelyen elfogad­ták a hajdusámson—nyirbátoriyasutvonal és az Alföldi Első Gazdasági Vasút Részvénytársaság vasutvonalainak kiépítésére vonatkozó törvény­javaslatokat. — Herczel tanár állapota. Lázár György dr polgármester a fővárosban meglátogatta a minap szerencsétlenül járt Herczel Manó dr tanárt. A világhírű sebész még egy liétig kény. telen az ágyat őrizni, mert az automobil üveg­cserepei a nyakába fúródtak s a beteg pro­fesszor nem tud emiatt táplálkozni. Sérülése súlyos, de teljes gyógyulásra Van remény. — Liöw Tivadar temetése. Megírtuk, hogy a részvét nagy és impozáns megnyilvánulása mellett kisérték el tegnap délután három óra­kor utolsó útjára Löw Tivadart. A temetésről budapesti tudósítónk ma ezeket a részleteket jelenti: A temetésen megjelentek mindazok az egyesületek és testületek, melyeknek az el­hunyt vezetője, vagy tagja volt, megjelentek igen nagy számmal a jogászvilág kitűnőségei, valamint a főváros társadalmának előkelőségei is. Az elhunytnak előkelő ós nagyszámú családja és rokonai jóformán teljes számmal ott voltak a rákoskeresztúri izraelita temető halottasházában, ahonnét* a temetés végbe­ment. Magas emelvényen nyugodott a fekete, szépen faragott koporsó, köröskörül délszaki növények, pálmák, valamint koszorúk övezték azt. A padokban, a gyászoló közönség soraiban ott voltak: Teleki Géza gróf valóságos belső titkos tanácsos, Jetiinek Henrik udvari tanácsos, a közúti villamosvasút elnökigazgatója, botfai Hűvös József, udvari tanácsos, a városi villamos­vasút elnökigazgatója, botfai Hűvös Iván vezér­igazgató-helyettes, Reimann Lázár és Frischmann Frigyes udvari tanácsosok, a salgótarjáni kő­szénbánya vezérigazgatói, Görög Gábor, a nyugat­magyarországi köszénbányák vezérigazgatója, Gtaser Gyula, a Schlick-gyár igazgatója, Salgó Béla és Mandello Viktor, a borsodi köszénbá­nyák igazgatói, Schmidt József dr nyugalmazott államtitkár, az Országos Központi Takarókpénz­tár vezérigazgatója, Ran G. és Gáger Emil az északmagyarországi kőszénbányák igazgatói, Müller József, az újlaki téglagyár vezérigazga­tója, baranyavári Ullmann Adolf főrend, a Ma­gyar Általános Hitelbank vezérigazgatója, Ba­racs Marcell, dr a budapesti Ügyvédi Kamara ügyésze, Papp József dr, az Ügyvédi Kamara titkára, Szende Károly és Vida Jenő, a Magyar Általános Kőszénbánya vezérigazgatói, Kovács József dr, az Adria Tengerhajózási Társaság igazgatója, a Demokrata-Kör nagy küldöttsége Leitncr Adolf dr vezetésével, Fuchs J., az uri­kányzsílvölgyi köszénbánya igazgatója, Thék Endre udvari tanácsos, Mandello Hugó, a rad­ványi kőszénbánya igazgatója, a Royal-szálloda képviseletében Benedek Ráfael igazgató,., to­vábbá Madarasi-Beck Marcell és Bartha Ödön országgyűlési képviselők, Visontai Soma, Se­bestet, Kolos dr, a Magyar Általános Hitel­bank igazgatója, Breitner L. Zsigmond ud­vari tanácsos, Ballal Lajos miniszteri ta­nácsos, Madcirasi-Beck Gyula báró, Kotányi Zsigmond, a Máv. igazgatója, Lukács József, a Magyar Hitelbank igazgatója, több száz ügyvéd és igen sok fővárosi bizottsági tag. A temetési szertartás pontban három órakor kezdődött. La sarus főkántor énekelt először gyászdalt, majd az Opera tagjaiból álló kórus énekelt megható gyászzsoltárokat. Ezután Fischer Si­mon dr rabbi lépett a szószékre és igaz érzel­mektől áthatott, magas szárnyalású beszédben méltatta az elhunyt érdemeit, vigasztalta a családtagokat és fohászszal fejezte be beszédét. Az énekkar ismét gyászdalokat énekelt és en­nek hanrjai mellett fölvették a koporsót és a Tatai Kőszénbánya Részvénytársaság bányász­diszőrségének sorfala között kivitték, azt a sirhoz. Á sirnál Papp József dr az Ügyvédi Kamara, nevében, Teleki Géza gróf a Ma­gyar Általános Kőszénbánya Részvénytár­saság nevében, Stein Emil dr a Pénzinté­zeti Tisztviselők Országos Egyesülete ne­vében, végül Leitncr Adolf a Demokrata­Kör nevében mondott bucsut az elhunytnak. — Löw Tivadar dr hozzátartozóinál részvétlátoga­tást tett legutóbbi budapesti utja alkalmával Lázár György dr polgármester. A temetés al­kalmával a jogtudós koporsójára koszorút is helyeztetett a polgármester, a következő föl­írással: 'Hűséges fiának — Szeged város közön­sége. A boldogult az 1876-iki nagy árviz, a lietvenhetediki marosi árviz, a hetvenkilence­diki várospusztulás és a nyolcvanegyediki árviz alkalmával mindannyiszor heteket töltött Szeged városában és derűs humorával hozzájárult az akkori nyomott hangulat fölélénkitóséhez. — Berehtold jjröf balesete. Londonból jelentik: Bcrchtold Lipót gróf pétervári osztrák­magyar nagykövetet, aki szabadságát tölti Angliában, tegnap automobil-baleset érte. A nagykövet egy bérelt automobilon ment Cam­brídgebe. Enfield közelében az automobil a vasúti sinen fölborult, Berchtold gróf kizuhant és fejjel egy kut vascsövéhez vágódott. Az automobil összetörött ablakának cserepei is megvérezték arcát. A nagykövet állapota nem veszedelmes. — A szemluki föld. Aradról jelentik: Nagy és elkeseredett harc után a szemlaki paraszt­ság győzött. A gazdáké lett a vallás- és tanul­mányi alap nyolcszáz holdja. A csendörszuronyok közt megtartott versenytárgyalás óriási izgal­mak között esett meg. Tizenkilenc ajánlat kö­zül a legdrágább a szemlaki parasztoké volt, akik egymilliónégyszáznegyvenegy koronát aján­lottak a földekért. A makói zöldségtermelők nem kevesebb, mint négyszázezer koronával Ígértek kevesebbet. A tárgyaláson megjelent Pécska és Szemlak küldöttsége élén Her­czeg Ferenc képviselő is. Kétszáznyolcvan holdért hetvenkétezer koronát ajánlottak, ami a legmagasabb ár, mit valaha ná­lunk földért adtak. A bankok ós magán­spekulánsok ajánlatai megbuktak. A kultusz­miniszter föntartotta magának a végleges dön­tést. Ha a miniszter meghozta döntését, az úgynevezett tizennyolcas bizottság fogja felül­vizsgálni. — Szeycdi munkaadók és Micsinai. A szegedi munkaadók szövetsége megszánta Micsi­nai Mihályt, a hajdani postatolvajt. Az egyik fővárosi lapban ugyanis olyan siralmasnak volt leirva a helyzete, mintha már az éhhalál előtt állana. Ugyanazért átírt a fővárosi államrendőr­séghez, hogy készséggel juttatja kiszabadulása után foglalkozáshoz. Á fővárosi rendőrség erre fölhozatta a toloncházból Micsinait, fölolvasta előtte a jelzett újsághírt, A kiérdemesült posta­tolvaj kijelentette, hogy az állapota korántsem olyan siralmas, mint ecsetelve van. Büntetésé­nek elszenvedése óta állandóan Apostagon él az apja házában és földmiveléssel foglalkozik. A megélhetése tehát biztosítva van. Budapestre is azért ment, hogy télvíz idején, amikor szü­netel a gazdasági munka, másféle foglalkozást keressen. A fővárosból való kitiltása miatt nem mutatkozhatott a föld felett, következőleg a készülő gyűjtőcsatornában húzódott meg. így aztán a szegedi munkaadók szövetsége, amely azt hitte, hogy egy bojkottált, mindenkitől el­hagyatott emberen segíthet, most már nem is reflektál rá. — Kilencezerhatvankilenc szentmise. Eny­nyit mondott egyetlenegy magyar pap, neve szerint Kalmár Sándor dr egri teológiai tanár Most ünnepelte meg huszonöt éves papi jubi­leumát, amikor hirtelen odafordult a hallga­tókhoz : — Most pedig bevallom, hogy huszonöt év óta — negyven napot kivéve — minden napon miséztem, tehát eddig elvégeztem összesen kilencezerh atvcinkilenc szentmisét. — A néinetbofjsáiii honvédemlék lelep­lezése. Megírtuk, hogy a jövő vasárnap lep­lezik le ünnepség keretében a németbogsáni honvédemléket, mely alkalommal Jakabffy Ele­mér dr ügyvéd, a bogsáni kerület országgyű­lési képviselője, mondja az ünnepi szónoklatot. A leleplezésre a központból szombaton délben leutazik Medve Zoltán dr kamarás, főispán, Issekutz Aurél alispán és Talajdy Zoltán dr krassószörénymegyei főjegyző. — Házassáyi jnbiienm. György Mór sza­badkai nagybirtokos, zeneszerző és neje szüle­tett Lederer Teréz most ünnepelték házasságuk huszonötödik évfordulóját. Az ezüst-lakodal­mát ünneplő házaspárt sokan üdvözölték ez alkalommal. — A tehén, Mária és János. Érdekes esetről beszélgetnek most a rendörségen Biczók Mária tizenkilenc éves csinos hajadon vadházasságot kötött Szabó János felsőtanyai legénynyel. A leánynak nem volt egyéb hozo­mánya, csak egy jól tejelő tehén, de a legény ennek is megörült, mert az ilyen jószág mosta­nában, tejdrágaság idején, sokat ér. A bibi azonban onnan támadt, hogy a tehén nem volt egészen kifizetve s így annak eladója visz­szatartotta a járlatot. De Biczók Mari ezen nem keseredett el, hanem szorgalmasan gyűj­tögette a vételár hátralékát, tizenhat koronát s amikor a pénz már együtt volt, boldogan fölsóhajtva, átadta az összeget a legénynek, hogy most már váltsa ki a járlatot. A legény azonban furfangosan kezelte a dolgot. A tehe­net kiváltotta és rögtön a saját nevére íratta» Biczók Marit pedig elkergette magától. A le­gény még tovább ment, a tehenet el akarta adni és alkudozott is Sávai István gazdával, aki jó pénzt kinált föl a jószágért. Biczók Mária azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Elkeseredésében — mi telhetett tőle —- a rendőrséghez fordult, hogy vagy a tehenet, de inkább a legényt visszaszerezze magának. A rendőrség részéről, az ügy fontosságára való tekintettel, Szakáll József dr osztályjegyző sürgős nyomozást indított, sőt nyomban kilo­vagolt az eset színhelyére is, hogy a tehén sorsa fölött határozzon. Tanukat hallgatott ki, akik Biczók Mária panaszát igazolták. A le­gény, erre nem számítván, megijedt. Hogy köz­ben mi törtónt, azt világosan elmondja a kö­vetkező nem várt fordulat. Biczók Máriát visz" Szahivta a legény, de ezúttal a leány volt ravaszabb, aki kijelentette, hogy csak ugy tér vissza a legényhez a tehenével együtt, ha törvényes frigyet kötnek. A legény ráállt­Nyomban megtartották az ünnepélyes kézfogót' sőt a leány a bűnügyi kapitányt kérte föl, hogy tanuja legyen az aktusnak. Eként a jegyváltás megtörtént és nemsokára már az esküvő is meglesz. A rendőrségnek azonban minden sajnálkozása ellenére, tovább kell foly. tatni a bűnügyi eljárást, mert hivatalból üldö­zendő cselekménynyel áll szemben. A fiatal je­gyespár sorsán ez már nem sokat változtat, Ök élnek boldogan és várják a még boldogabb mézesheteket. — Nyilatkozik a kecskeméti főhadnagy. A legapróbb részletekig is letárgyalták már a kecskeméti botrányt, amelyet az ittas Forstcr Frigyes főhadnagy rendezett, Most nyilatkozik a főhadnagy is és ezeket mondja: — A kritikus napon a laktanya közelében lovagoltam. Lovammal többször ugrattam, mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom