Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-08 / 141. szám

1910 november S DÉL-MAGYARORSZÁGI 7 Mici utóda, a kiváló drámai szende és Vidor József, a szatmári szinház szerelmes- és jellemszinészén kívül tegnap újra szerződtette Albert Erzsit, a színtársulat kitűnő szubrettjét, Márkus Dezső, a budapesti Népopera igazgatója, aki a napokban Temesvárott járt, csupán Szánthó Gáspárt, néhány kardalost és zenékari tagot szerződtetett uj színházához, mely a jövő télen fog megnyílni. * A szegecli Uránia. Az Uránia keddi és szerdai műsora iránt általános érdeklődés mu_ tatkozik. Különösen nagy tetszéssel találkozik a Volga mentén cimii gyönyörű kép, azután a Párisi nagy lóverseny és a Párbaj a végzettel. Ez utóbbi kép páratlan nagyhatású dráma, aminőt ritkán látni a mozgófénykép világában. Csütörtökön tudományos előadás keretében a nagy Bonaparte szüló'fötájét mutatja be az Uránia. * A színpadi szerzők. A Színpadi Szerzők Egyesülete vasárnap a fővárosban közgyűlést tartott, amelyen egy fővárosi szinház ellen készülő akcióról, az Amerikával kötendő szerződésről és a berni nemzetközi egyezményhez való csatlakozásról beszéltek. 1" A szegedi szinház főbejárata. A szinház főbejáratának lépcsőköveit kicserélik. A tanács azt javasolja maid a tizenhatodikán tartandó közgyűlésen, hogy az ötezerszáz koronányi költséget a Pester Lloyd-alap terhére szavazzak meg. A tasiárok kongresszusa. (Saját tudósítónktól.) A Nemzeti Muzeum dísztermében ma reggel kezdődött meg az országos középiskolai tanárkongresszus, a tanárok élénk részvételével. A kongresszuson százhuszonhét gimnázium, huszonnyolc reáliskola és huszonhárom felsőbbleányiskola, tehát összesen százhetvennyolc középiskola képviseltette magát, A tágas teremben és a karzaton mintegy ezerötszáz tanár és tanárnő szorongott, több mint háromezer tanár képviseletében. Ott voltak azonkívül Batthyány Tivadar gróf országgyűlési képviselő, mint az Állami Tisztviselők Országos Egyesületének elnöke, Mázy Engelbert, Erődi Béla és Spitkó Ferenc főigazgató, Badics Ferenc, a mintagimnázium igazgatója, Betre László dr és Birő Lajos, az Állami Tisztviselők Egyesületének titkárai és mások. A kongresszust Usetty Ferenc háznagy nyitotta meg, aki az előkészítő-bizottság nevében üdvözölte a kiküldötteket. Indítványozta, hogy a kongresszus elnökévé Négyesy Lászlót válasszák meg, aki mindenkoron, de különösen a legutóbbi időkben, minden egyes magyar tanárnak a legnagyobb szeretetét és bizalmát érdemelte ki. (Élénk éljenzés.) Indítványára a kongresszus tisztikara a következőképen alakult meg : Elnök Négyesy László, társelnökök Erődi Béla főigazgató és Trautmann Henrik, alelnökök Bévy Ferenc igazgató, Fischer Miklós, Jancsó Henrik dr, Bácz Sándor dr, Bódis Jusztin és Gulyás István dr, jegyző Székely Ferenc dr, háznagy Usetty Ferenc, pénztáros Müller József, raplószerkesztő Endrei) Ákos, a kiadványok szerkesztője Miklóssy István. A kongresszus hosszas tapssal üdvözölte a megjelenő Négyesyt, aki nagy érdeklődéssé1 fogadott megnyitó-beszédet mondott. Magyarország-tanársága most másodízben gyűlt össze, — mondta — hogy helyzetéről országosa" tanácskozzék. Ez a kongresszusunk gyorsán alig három év múlva követi az elsőt. Okot ez ti} kongresszusra két fontos esemény adott. Az egyik a régóta esedékes státusrendezésnek Ujabb három évre kitolása és megcsonkítása » másik a tanárok heti óraszámának és Ksszes szolgálati idejének fölemelése. Föladata pedig lesz e kongresszusnak fölvilágositan" * kormányzatot és a közvéleményt, hogy ez intézkedések nemcsak a tanári rendre sérelü mesek, hanem a magyar oktatásügyre is vég" letesek s kieszközölni, hogy a rendezést sür gösen hajtsák végre és a teheremelési vegyék le a napirendről. Ami eddig a tanárok érdekében törtéüt, az csak kirakatrendezés volt s ha most, 'mikor már az összes állami tisztviselők dolgát rendezték, újra várakozásra utalják őket, ez méltán szül soraikban nagy elkeseredést. Tiltakozik a jelenlegi kormány ellen irányuló politikai tendencia vácija ellen, mert a tanárság már a koalíciós kormány alatt is forrongott, kongresszusát akkor csak a Wekerle-kormány bukása odázta el. A tanárok mozgalma nem egyes miniszterek ellen irányul, akiket környezetük tanácsa vezet, amely a változó viszonyok közt mindig ugyanaz marad, amely a tanári hivatás iránt kevés érzéket tanúsít. Nem akarják Zichy János grófot megbuktatni: nem támadni akarják, hanem meggyőzni. Ráiuk nézve megnyugvás olyan férfiút látni a miniszteri székben, akinek lelki világában előkelő helyet foglal egy ma ritkuló erény, a tanárai iránt való kegyelet. E kongresszus messzebbhalló szavával jobban akarják informálni, mint eddig történt, föltárni előtt6 az örvényt, amelybe bele akarják sodortatni a középiskolát is a tanársággal együtt s őszintén figyelmeztetni a veszedelmekre. És óvni akarják attól, hogy odaadja a nevét egy olyan tény fölfedezésére, amely a leghatározottabban kulturellenes s amelyért, ha megvalósulna, a mai Magyarországot az utókor előtt nagy szégyen érné. Az iskolát nem a ház, meg a fölszerelés teszi, hanem a tanár. A kor hozza magával, hogy az iskola jelentősége mindinkább emelkedik s ha a nemzet megbecsüli a tanárokat, a saját életerejét növeli. Beszédét igy fejezte be: Ma, tisztelt kongresszus, határozatokat fogunk hozni. Hozzuk ezeket a legnagyobb energiával és határozottsággal és egyszersmind a legnagyobb méltósággal. Tudom, hogy szenvedelmek viharzanak a lelkekben, de uralkodjunk rajtuk az ész hatalmával. Én a tárgyi siker felöl sem esem kétségbe, de ha netalán elmaradna is, az erkölcsi siker maradjon a mi részünkön. Ezt ki ne engedjük a kezünkből. És noha érezzük hatalmunkat, azt egy nagyobb hatalommal ne vigyük nyilt összeütközésbe, csak azért, hogy megmutassuk, hogyha mi kárt vallunk, másoknak is mekkora kárt okozhatunk. Amidőn mi tiszteletet követelünk magunknak, nekünk is tekintetbe kell vennünk, hogy az alkotmányos tényezőket is tisztelet illeti meg részünkről. Ha netán a magyar tanárságot a viszonyok arra kényszeritenék, hogy tovább küzdjön és hatalmát éreztesse, ez sohasem fog a kötelességmulasztás formájában, sem a nemzeti gondolattól való elpártolásban jelent, kezni. Az iskola mindig szent lesz előttünk és nem jöhet idő és helyzet, hogy a magyar tanár az iskola falain belül a maga hivatását ne a jegodaadóbb és ihletettebb buzgósággal teljesítse s a hazafiságnak és erkölcsiségnek ezt az oltárát elhanyagolja. És most háromezerné1 több magyar tanár lelkének az én szivemben összefutó áramlatától fölmagasztosult érzéssel köszöntöm a kongresszust, tanácskozásain" kat megnyitom és munkánkra isten kegyelmét és a nemzet jóságos figyelmét kérem. Isten áldd meg a magyart!, áldd meg a magyart kulturát1 Percekig tartó viharos taps és éljenzés követte a megnyitó-beszédet, Batthyány Tivadar gróf bejelentette, hogy az állami tisztviselők szolidárisak a tanárokkal s küzdelmüket támogatják. A kormány ne gondolja, hogy a tanárok s állami tisztviselők közt viszályt támaszthat. Az elnök ezután üdvözölte a testvéregyesü" letek kiküldötteit, akiknek nevében Trautmann Henrik mondott köszönetet. Erődi Béla főigazgató annak a reményének adott kifejezést, hogy a kongresszusnak teljes sikere lesz. Ezután Sajó Sándor dr és Beisz Ferenc dr főelőadók mondottak beszédet, ismertetve a tanárok mozgalmának okait s jogosultságátUsetty Ferenc a nagyváradi tanárok memorandumát terjesztette első s az elnök fölolvasta a kolozsvári egyetem bölcsészeti karának üd. vözlő-táviratát. Beisz Ferenc a következő határozati javaslatot terjesztette elő : A kongresszus, a magyar középiskolák egyetemes képviselete, sok évi méltatlan várakoztatás után egyhangúan és a leghatározottabban kivánja a középiskolák és felsőbbleányiskolák tanáraira vonatkozó, elvben már az 1909riki költségvetésben kimondott és 1910-ben a minisztertől megígért státusrendezésnek minden megalkuvás nélküli, teljes végrehajtását^ más szóval az igazgatók nélkül számított, tehát a szorosabb értelemben vett rendes tanárok létszámának a kilencedik; nyolcadik és hetedik fizetési osztályokban való. megharmadolását, a helyettes tanárok, az igazgatók és a főigazgatók, a gyakorló főgimnázium tanárai és a tornatanárok státusának a rendes tanárokra vonatkoztatott elvnek megfelelő arányban való rendezését, végre az állami iskolák tanári személyzetére vonatkozó státusrendezésnek ugyanazon mértékben a nem állami iskolák tanárszemélyzetére való kiterjesztését. A határozati javaslathoz Kalmár Elek (Lőcse), Krenner és Hunyadi (Arad) szólt hozzá s aztán a kongresszus egyhangúan elfogadta, A határozat kapcsán az elnök köszönetet mondott a sajtónak a mozgalom támogatásáért, azután áttértek a második pont tárgyalására, amely a szolgálati idő s a heti óraszám tervezett fölemeléséről szól. Ezt a kérdést Viszota Gyula előadó ismertette s határozati javaslatot nyújt be, mely tiltakozik a fölemelés ellen. Kemény Ferenc igazgató a külföldi kulturál" lamok példáin igazolja a magyar tanárságot ért sérelmeket. Sajó Sándor fölolvassa a tiltakozó határozati javaslatot, amelyet egyhangú lelkesedéssel elfogadnak. Gulyás István hosszabb megokolással határozati javaslatot nyújtott be, hogy tiszteletben tartván a miniszter elhatározásának szabadságát, kéri mégis a kongresszus Zichy Jánost, hogy a legközelebbi alkalommal az ügyosztály élére szakembert állítson. A fölszólalás nyomán keletkező vihart Né. gyesy elnök tapintatának sikerült elhárítania. A mai napirend ezzel kimerült. A kongresszus tagjai holnap délben tisztelegnek a miniszternél és a Ház elnökénél s holnap délután.még összeülnek, hogy berekesszék tanácskozásukat. Összedűlt háromemeletes palota. — Építkezési katasztrófa Budapesten. — (Saját tudósítónktól.) Vétkes gondatlanságnak tudható be az a katasztrófa, amely Budapesten történt, A Jávor-utca 2. számú épülő háromemeletes ház vasárnap reggel hat óra után összeomlott, maga alá temette, halálratörte a munkásokat. Az épitő-cég ijedten mentegetőzik, de a vizsgálat már is kiderítette, hogy a fölületes építés volt a szerencsétlenség közvetlen okozója, amelynek eddig már két halottja van. En nek a fölületességnek legfőbb oka az volt, hogy a fővárosi házbéruzsora ki akar aknázni minden talpalattnyi területet, de mivel az építkezés drága, olcsóbbá teszik azáltal, hogy silány anyaggal, kis területen, sok lakást építenek. Véletlen szerencse még az, hogy a katasztrófa vasárnap történt és igy az épület őrein kivül csak kevesen tartózkodtak a házban. Vasárnap reggel, hét óra előtt néhány perccel, történt a katasztrófa. Gyorsan megjelentek a szerencsétlenség színhelyén Orz György kerületi kapitány, Málnássy Rezső dr rendőrfogalmazó, Fűzik István rendőrfogalmazó, Faltay László dr rendőrorvos és Kendy Elemér dr vizsgálóbíró. A mentők egy autóval és három kocsival érkeztek: Aczél, Fiala, Sternberg, Melha orvosok, kilenc mentő és az ápolószemélyzet. Á tűzoltók megérkeztek a mentökocsivalj tizenhat ember, Blaschnek Hugó tüzoltótiszt vezetése alatt és azonnal hozzáfogtak a mentési munkához, A mentés nehezen ment, mert minden pillanatban attól kellett tartani, hogy a még fönnálló tetőzet is beomlik. Egy pallér tájékoztatja a mentőket, hogy hol kell keresni az embereket. Négy ember van a romok alatt: Nagy József, Nagy Mari, Megtért Ferenc és Major József