Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-06 / 140. szám

12 DÊLMAGYARORSZAG 1910 november 6 VASARNAP ESTE katonazene a ROYÁLBAN KÖZIGAZGATÁS x Elzárták a dorozsmai utat. A szeged— dorozsmai útnak Szeged város tulajdonát tevő ¡szakaszát most épitik. A többnapos esőzés az útépítést épen az alapozásban érte s az egész ut víz alatt áll. Bokor Pál polgármester-helyettes a mérnökség sürgős előterjesztésére az egyébként is járhatatlan utat a forgalom elől szigorúan elzáratta. Szombattól kezdve tehát a dorozsmai uton tilos a közlekedés. A közigazgatási tilalom mindaddig érvényben marad, amig az útról a viz le nem takarodik. Intézkedés történt, hogy az útról a vizet a Dorozsma alatt levő fehértói csatornába vezessék. x A Gedó környéke. A nagy esőzés Szegednek ismét több lapályos utcáját elárasztotta. A viz egyes helyeken a pincelakásokba is behatolt. A kövezetlen utcákat feneketlen sár boritja és sok helyen a gyalogköziekedós is lehetetlenné vált. Különösen a Gedó környékén lakókat sújtja a kedvezőtlen időjárás. A felsővárosi villatelep előtti részt — az idén, isten tudja már, hányadszor — elárasztotta a viz s a lakók nem tudnak kijutni a villákból. Legfőbb ideje volna már, ha a hatóság a városnak ezt a forgalmas, népes, szépen fejlődő részét rendeztetné. OGAK Lukács Imre fogmiiterme a berlini fogtechnikán oki. képesítve Csehoniís-utco 1. SzecfiBnyí-íér sarak. Pfusniti-íiái. Árjegyzék ínnyé« és bérmentve ION! MIK ! Hl tölcsérfiélü íiinélli amerikai tölcséres beszélőgépek és zenélőgépek legolcsóbb beszerzési helye. Az összes hanglemezeket raktáron tartjuk. 25 cm. nagy dupla hanglemezt- 2*50 fillérért árusítjuk. Pathe nagy dupla lemezek 4*50 fillér. Állandó uj felvételek. A legfinomabb varrógépeket és kerékpárokat legjutányosabban árusítjuk. — Nagy mechoniKsi joviló-niilielyl KLEIN ÉS TÁRSA Oroszlán-utca. — Telefon 59. Árjegyzék ingyen és bérmentve + Iskolaszéki ülés. A szegedi községi iskolaszék szombaton délután Faragó Ödön dv elnöklésével ülést tartott. Az iskolaszék folyó ügyeket intézettel. APRÓSÁGOK. — Hogyan Irta Dumas a „Kaméliás hölgy"-et? Az ifjabb Dumas maga mondta el FélixDuquesnelnek, hogy mint jött rá a „Kaméliás hölgy" megírásának gondolatára. Első regényeim nagyon közepesek voltak — mondá Dumas. — Nem volt az a színes fantáziám, ami az apámnak s az 1848-ban megjelent „Kaméliás hölgy" regényemnek sem volt túlságos nagy sikere. Azt tettem, amit mások, egy oly nőt választottam hősnőül, kit személyesen ismertem s ki rendkívül elragadó jelenség- volt. Marguerite Gauthiernek Marié Duplessis volt az igazi neve. Imádásra méltó teremtés volt, nagy, karcsú alak, csodaszép fekete hajjal, vakitó fehér bőrrel s alacsony származása dacára rendkívül müveit volt. Egy normandiai majorságban született s cseléd volt. Miután milliókkal rendelkezett s végigélvezte a szerelem minden gyönyörűségét, szegényen, elhagyatva halt meg tüdövészben s másnap már elárverezték a bútorait. 1845-ben halt meg, én pedig 1847-ben irtam meg a regényemet. Pár hónap múlva hozzám jött Antony Béraucl, atyám barátja, ki már gyermekkoromban ismert. — Olvastam a regényedet, — mondá — s tudod-e, hogy egy színdarab rejtőzik benne ? Ha akarod, együtt megcsinálhatjuk. Már itt van a vázlata is. Az asztalra egy halom papirt tett le. Azt mondtam, hogy majd meglátjuk. De komolyan sohasem gondoltam rá, mert mindig ellenszenves volt előttem a színház, melyet alárendelt, közönséges irodalmi műfajnak tartok. Egyszer azonban mégis eszembe jutott Béraucl terve s mivel nagyon unatkoztam, két nap alatt színdarabot irtam a regényből, anélkül, hogy Béraud Írásából egy sort fölhasználtam volna." Köztudomású, hogy Dumas ezzel a színdarabbal aratta életének legnagyobb sikerét, j A szerető egyház. Bécsből jelentik: i Rosegger, a népszerű osztrák író, „Heimgarten" ' cimü most megjelent munkájának az előszavában a következő visszaemlékezést közli: Gyerekkorában — irja Rosegger — volt egy Mayer nevü iskolatársa, aki tehetséges, kitűnő tanuló lévén, a tanárok sok mindent eltűrtek tőle. A vallástanra annak idején Fcilb tanár, a későbbi híres időjós, tanította őket és egyizben azt magyarázta, hogy háromféle egyház van: a harcoló egyház, a pokolban a szenvedő és az égben a diadalmaskodó egyház. Fritz Mayer nem állta meg szó nélkül: — És a szerető egyház hol marad? — kérdezte, általános derültséget keltve. — Mayer, ezzel a perfid kérdéssel elrontottad az osztályzatodat —= mondta a tanár. — Nemrégen — mondta tovább Rosegger — Fritz Mayer, most már tiszteletreméltó öreg ur, meglátogatott. Régi dolgokról beszélgetve, megkérdeztem tőle, tudja-e már, hol van a szerető egyház ? — Még mindig nem tudom, — mondta az öreg ur — pedig jóideje keresem már. A párisi menyasszonyi ruhák divatja. Párisból írják, hogy míg ezelőtt alig egy évtizeddel a párisi fiatal nő menyasszonyi toalettje a lehető legegyszerűbb volt, a legújabb időkig azt tartották, hogy az ezzel ellentétes divat nem előkelő: addig ujabban a párisi nők szakítottak ezzel a tradícióval, igy például többek közt a párisi hölgyek menyasszonyi ruhája is nagy átalakuláson ment keresztül. A menyasszonyi ruhák divatja már régebben behozta az azelőtt szokásos fehér-szín helyett az elefántcsont-szint s a merev szatin kelmék helyett puha szöveteket hozott divatba. Legújabban az uszály is elmaradt a menyasszonyi ruháról, holott eddig anélkül el sem lehetett volna képzelni a menyasszonyi öltözéket. A magas gallér és a hosszú ujjak ma már szintén nem elmaradhatatlan kellékei a menyasszonyi toalettnek. Az emiitett átalakulások maguk után vonták, hogy a fátyol- és selyem-musselínszövetekből való tunika is gyakran alkalmazást nyer a menyasszonyi ruhán. Az eddigi egyszerű pointek helyett a devanton és a corsageon széles Illet-, vagy Venise-csipkéből való bandeokat alkalmaznak s a szoknya szegélyét, valamint a corsaget gazdagon szegélyezik csipkével. A menyasszonyi fátyol egyszerűbb, mint eddig volt, inkább a testhez simuló és csupán olyan hosszú, mint a ruha. Az obligát narancsvirág ujabban egészen uj módon nyer applikációt, még pedig ugy, hogy egy hosszú guirlande alakjában vonul végig a derékon, vagy az aljon. A hajban a narancsvirágok egy széles bandeau alakjában alkalmaztatnak. A menyasszonyi ruha különös ünnepélyessége, mely eddig jellegzetes ismérve volt a menyasszonyi ruhának, lassankint egészen megszűnik. ~ Az okos hercegnő. Az európai udvarokban élő csinos hercegnők felé csak ritkán fordul a rokonszenv. Általán pompásan megy a soruk és ebben a véleményben többnyire ki is merül a figyelem irántuk. De nem egyiküknek a gondtalanságába markol bele kérlelhetetlenül a sors. Rendszerint akkor történik ez meg, ha országuk politikája a házasságközvetitő szerepét játsza. Ha a gyanútlan, kis hercegnőnek a birodalom érdekében valamelyik külföldi udvarba keli vándorolni, a szivet nem szabad megkérdeznie, mert hátha akkor nemet mondana, amiből bonyodalom származhatna. És kerüljön még oly sok titkolt könybe és remegjen meg a keble akárhányszor a rejtett vergődésekbe, a világ előtt mosolyognia kell, mert ez igy illik egy igazi hercegnőhöz. Mindezek ellenére is van jelenleg egy hercegnő, aki nemet mondott. Az angol udvarban él. Nála is azon igyekeztek, hogy ne főkötő, hanem királyi korona alá is hozzák. Néhai VII. Edvárd politikája is megkívánta a hercegnő-kivitelt. A spanyol királyhoz feleségül adta battenbergí Enát. Edvárd király akarta ezt a házasságot és Ena hercegnő kénytelen volt engedelmeskedni. Hogy most nem érzi magát jól a madridi kastélyban és visszavágyik az angol hazába, az nem csoda. A spanyolok Krisztinát, királyuk anyját, idegennek, osztrák nőnek nevezték és most Énát angol nőnek emlegetik. Connaughti Patrícia, Edvárd király másik unokahuga, sejtett mindent előre. Neki volt bátorsága nemet mondani. Nőül kellett volna mennie Alfonzhoz. De vonakodott. Esküdözött, hogy inkább vén leány akar^ lenni. Alfonz után Mánuel jöttLondonba. Ő is kosarat kapott az ifjú Patrícia hercegnőtől, aki semmi árért nem akart áldozata lenni a politikának. A fejlemények megmutatták, hogy érdemes volt állhatatosnak maradnia. Jósejtelme megőrizte attól, hogy egy tragédiába keveredjen. Inkább legyen öreg hercegkisasszony, mint elűzött királyné. g Egy kis statisztika a válópörökrői. Az utolsó tiz esztendőben a válópörök száma nálunk szépen megnövekedett s a fölbontott házasságok száma is tisztességes emelkedést mutat, bizonyságául annak, hogy a kis és nagy szerelmek idején nem mindig azok kerülnek össze, akik egymáshoz valók. Az 1900-iki esztendőben az elválasztott házastársak száma kétezerhatvankilencet tett ki, 1909-ben pedig ez a numerus már hatezerkétszázkilencvennégyre nőtte ki magát. Azok a boldog párok tehát, akik egymástól elválhattak, háromszor annyian lettek. A szerencsétlen házastársak eldorádója 1907-ben vette kezdetét, mert ekkor lépett érvénybe az a törvény, amely kimondta, hogy a házassági pöröket a Kúriának nem kell minden esetben felülvizsgálni. Annakelőtte a válópörök egyrésze két-három évig is eltartott. Egy éven belül pedig csakis a fele érhetett véget. Hogy pedig a különbséget illusztráljuk, ide jegyezzük, hogy 1905-ben az egy évnél kevesebb ideig tartott válópörök száma egyezerháromszázötvenhárom volt, mig 1909-ben ezek a pörök már négyezerhétszázhuszonhatot tettek ki. A három esztendőnél hosszabb ideig tartó ilyen pöröknek a száma 1905-ben háromszázegy volt, 1909-ben pedig már csak százhárom. Az idevágó statisztikai adatok kimutatása szerint a férjek voltak azok, akik nagyobb arányban indították meg a válópöröket és pedig az esetek ötvenkilenc százalékában. Azok az asszonyok, akik válni akartak, csak negyven százalékot tettek ki, arról téve bizonyságot, hogy őnagyságáék jobban meg voltak elégedve férjeikkel, mint azok ő velük. Nem érdektelen említést tenni arról is, hogy a bíróság, amely pedig tárgyilagosan Ítélkezik, inkább a férjeknek, mint a feleségeknek adott igazat. Igy például a válópörök ötvenhét százalékában mondta ki vétkeseknek az asszonyokat és csak negyven százalékában a férjeket. Hogy pedig azok, akik házasságukban nem tudták megtalálni a kívánt boldogságot, mennyire siettek válni, azt az is bizonyítja, hogy a feleknek hatvan száSzegedről elköltözünk! Ez okból a berendezés eladó, a helyiség január l-re kiadó. Inga-, fali-, serkentő-, diszórákaí és zsebórákat a saját beSzerzési árakon bocsátjuk a vevőközönség rendelkezésére Weisz J. Hugó és Társa I