Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)
1910-11-30 / 160. szám
8 DÉLMAGYARORSZÁG Í9Í0 noVeinber 27 KÖZIGAZGATÁS x A szegedi törvényhatósági tagválasztások. Alig- van komolysága annak a korteskedósnek, ami mostanában a szegedi korcsmákban végbemegy, városatyajelölések címén. Ma itt, holnap ott jelölnek embereket, akiknek a város ügyeihez semmi közük, akiknek részére a bizottsági tagság meg nem érdemelt dekórum lenne. Hangsúlyozzuk, hogy komoly, sulylyal bíró jelölés még sehol sem történt. Legutóbb a nemzeti munkapárt végrehajtó-bizottsága tartott ülést Bósa Izsó dr elnöklésóvei. Az illésen a komoly lista megállapításával foglalkoztak. Az összes kerületekre nézve a jelöléseket ugy akarják megejteni, hogy a politika kizárásával a leginkább hivatottak kerüljenek be a törvényhatósági bizottságba. A megállapodások ebben az irányban hamarosan létrejönnek. Egyelőre az emberek csak egymást jelölhetik s a korteskedésnek és korcsmázásnak csupán a vendéglősökre nézve van jelentőségex Jogvégzett tanyai kapitányok. Legközelebb két jogvégzettséghez kötött állást szerveznek a rendőrségnél. Eddig tudvalevőleg a tanyai polgároknak a legparányibb kihágási ügyben is a városba kellett jönniök, ami nagy időveszteséggel járt rájuk. Somogyi Szilveszter dr főkapitány a tanyai rendőrbiztosí állások megszüntetésével akar segíteni ezen a kellemetlen állapoton. A két tanyai rendőrbiztosi állás helyett jogvégzettséghez kötött kapitányi állásokat szerveznének. A jogvógzett kapitányok aztán kint a tanyán látnák el a tanyai kihágási ügyeket. Ezt a reformot a főkapitány ersdetíleg a rendőrség újjászervezésével egyidejűleg akarta megoldani. Mivel azonban az általános újjászervezés hosszabb időt igényel, a főkapitány külön javaslatot szándékozik készíteni a tanyai rendőrkapitányi állások fölállítására. így tehát Vadász Lajos tiszteletbeli rendőralkapitány nyugdijbavonulásával megüresedő felsőközponti rendőrbiztosi állást már be sem töltenék, hanem helyette megcsinálnák az e!ső tanyai alkapitányi állást. x A novemberi közgyűlés. Szerdán dél. után kezdődik el Szeged város novemberi közgyűlése. A tanács már az egész tárgysorozatot előkészítette s ma délelőtt a következő ügyek nyertek elintézést : Wimmer Fülöp indítványt tett, hogy a város a napidijasoknak adjon segélyt. A tanács azt javasolja a közgyűlésnek, hogy csak azoknak a napidijasoknak adjanak segélyt, akiknek szervezetileg biztosított állásuk van a városnál. Tehát az ideiglenesen alkalmazott nagyszámú napidíjas ne kapjon pótlást, mert erre nincs kellő fedezete a városnak. A segély az egy havi fizetéssel fölérő összeg. — A Bach Jenőféle, mintegy tizennégy holdnyi terület négyszögölének nyolc koronán való megvételét javasolja a tanács a közgyűlésnek. — A földmivelési miniszter leirt a városhoz és elismerését fejezte ki a város közönségének előzékenységéért, amelylyel a kendertermelési szakiskola számára megfelelő telket engedélyezett. A miniszternek azonban vannak bizonyos kívánságai. Kívánja a telek környékének rendezését, a légszeszvilágitási vezetéknek és a villamosvasutnak az iskola főépületéig való vezetését. A tanács ezeknek a kívánságoknak a teljesítését javasolja a közgyűlésnek, valamint annak az óhajtásnak a kielégítését is, hogy az iskola esetleges terjeszkedésére elővételi jogot- adjon a város a szomszédos telkekre. Nem javasolja azonban annak a kívánságnak a ^teljesítését, hogy az iskola telkét a már kikötött árnál olcsóbban engedje át a város. — A tanács a vágóhídi vasút bekapcsolása dolgában is előterjesztést tett a közgyűléshez. A bekapcsolás nyclcvankilencezer korona költséggel jár. A tanács javasolja a közgyűlésnek a vasút megépít .ásót, a költség megtérül azokból a díjakból. amelyeket az iparvasuton majd szedni fognak. Javasolja a tanács a közgyűlésnek, hogy a vasútnak a heti és az országos állatvásár telepén is legyen rakodó-állomása. x Karánsebes pótadója. Karánsebes pótad ója most 80'6 százalék. Ezt a pótadót a jövő évben hatvanhat százalékra szállítják le, bár a kiadások kétszáznyolcvankótezer koronárólkétSzáznyolcvanhétezer koronára emelkedtek. x ilosnyák tisztviselők statisztikája. Boszniában és Hercegovinában ezidő szerint összesen lízezerkilencszázliatvannógy állami tisztviselő van. Ezek közül négyezerhuszonhat bosuyák, háromezernyolcszázuegyvenhat osztrák és háromezer ötvenhét magyar honossága. Nemzetiség szerint háromezerkétszáznegyvenkét szláv, még pedig ezeregyszázkilencvenöt cseh, ötszáztizenhat lengyel, négyszázegy szlovén ós kilencszázkilenc ruthón. A többi hatezerkótszázhuszonegy horvát és szerb. Német tisztviselő van ezerkétszázhetvenegy, magyar háromszázhárom. x Választ a közgyűlés. Szeged városánál két osztályjegyzői állás van üresedésben. A két állásra Eördögh Lajos dr ós Hegedűs Antal helyettes osztályjegyzők pályáztak. A jelölést szerdán délelőtt ejti meg a kandidáló-bizottság, Lázár György dr polgármester elnöklésóvei. A közgyűlés meg fogja választani az uj központi választmány tagjait is. TUDOMÁNY, IRODALOM A vándor énekel. — Irta Balázs Béla. A Nyugat kiadásában jelent meg, ára két korona. — Közel két esztendeje már, hogy egy ismeretlen nevű fiatalember drámai zsengéjét adták az ország első színházában Márkus Emmával a címszerepben. Ez a dráma Dr Szélpál Margit volt, az írója pedig Balázs Béla, aféle „holnapos" költő, akit kipróbált izlésii irodalmi embernek nem kellett komolyan vennie, ha másért nem, legalább a fiatalságáért. Két év nem hosszú jdő, de ezalatt a két év alatt nagyot lendült a fiatal magyarok zökkenős szerencsekereke. Ez alatt a két év alatt lett elismert nagy költő Ady Endre, nagy nótaszerző Reinitz Béla, nagy muzsikus Kodály Zoltán ós Bartók Béla; Lengyel Menyhért Taifunjának páratlan világsikere nem is fór bele külső arányaiban ebbe a két esztendőbe ós ma már ugy áll a dolog, hogy a komoly ós konzervatív literary gentlemanok sem mernek elnézni egészen a fiatalok feje fölött. Nem volna tehát, puszta rekrimináció, ha azt mondanók, hogy Balázs Béla fiatalos színmüve ma más fogadtatásra számíthatna. De ez a rekriminá<?íó nem volna egészen helyénvaló. A Dr Szélpál Margit nem jó darab, sőt rossz dráma. Ám a színpadi sikert ezerszerte jobban megérdemelte volna, csakúgy, mint az irodalmit. Ebben a rossz drámában több volt a színpad és az irodalom, mint az ujak egész sokaságában együttvéve. És ebben a rossz drámában egy jelentős liríkus mutatkozott be az országnak, aki drámairónak is Ígéretes jelenség. Két év alatt néhány novellátirt csak Balázs Béla ; másodszülött drámáját pedig nem fogadták el előadásra. — Most niegjelent az első verskötete. A vándor énekel, ez a címe. Ezekről a versekről érdemes beszélni. A versekről is, a kötetről is, az írójukról is. Balázs Béla a tragikus írói jellemek közül való. Vonzalma a drámához köti, iróí kenyere a prózához, tehetsége és hangoltsága a rövídlélek" zetü lírához leginkább. Tanárember, aki a német kultura emlőin nevelkedett, költői inspirációból végzett a német filozófiával, amelynek •rősagyu gondolkodója volt ós szomjas sovénséggel vetette magát a magyar kulturális erőkre, a népi, a nemzeti őskincsekre. Líráján is, amely németesen mély és elégikus, ez a bifurkáció érzik meg, a sóvárgó és tudatos magyarosság és a serdülőkorabeli filozófikusannémet tradíciók tartalma között. Aki nagyon nem tud verseket olvasni, azt Balázs még a lírájával sem hódítja meg. Ám, aki érti a versek nyelvét, az Balázst rokoni melegséggel fogadja be. Ezeken a verseken egyelőre megérzik az, hogy a költőjük nem ben. niik éli ki transeendentálís életét. Forgácsoknak lát szanak egy nagy spirituális műhelyből, amelybe pihenni temetkezik az írójuk, ha belefáradt az életküzdelembe és a tragikus ambíciókba. Nem mintha ez volna a versek alaphangja. De a versformák nehézkessége és egyéni darabossága, a nyelvük tömör ós idegenszerű zamatja, csöndes revoltéja azt mutatják, hogy végső visszavonulások ezek a szólamok esnem ekszpanziv kiélés melódiái. Nagyobbrészt szerelmi lira ós legjobb részében az. Nem vallomásos, nem kéjelgő ós nem mazochista strófák. Egy világharmóniás ember asszonysirámai, Gondolat-artisztikum ós asszonyöröm van bennük. Ajánló soraiban mondja ifjúi küzdelmei osztályosának, Kodály Zoltánnak, a szép szőke muzsikus-zseninek: Itt egy marék dal. Asszony szive-vére, Mégis tiéd. Mert tulon sok az asszony S a dal marad, az asszony elmúlik. Asszony szive-vére. Asszony szive-vére, amely egy patakba omlik végső magány órán a költő szive-vérével ós amely — a tiéd, a fiatalság, az ambíciók, a görög barátság osztályosáé. Gyönyörű hármas dimenzió. Egypár verse a ^elki szenzációk erejével hat. Az Ajánlás, Istentisztelet, Őszi varázs, Tavasz volt, Vigyázz, Nokturno, Órák, Hazaérkezett a szivem, Ady Endrének, — olyan versek, amelyek elraktározódnak a lélekben ós ünnepórán csendülnek föl újra. Egynéhány értéktelen, sőt rossz vers is van a kötetben. De szomorú volna, mert középszerűséget jelentő, ha nem így volna. Ha Balázs megtér egészen első szerelméhez, a lírához és hü marad hozzá addig, amíg költői nyelve glóriássá érik és levetkőzi mostani fogyatékosságait, akkor helye lesz az irodalomtörténetben. Az író szuverén joga az eligazodás. Mi hiszünk a megtérésében, mert a lira nem bir el lelki kétlakiságot. Legalább a modern líra nem. És ameddig az alkotás tüzében a lélek nem fehéren izzó, addig igazi, győzedelmes lírává a lélek-bányászok kincsei nem kovácsolhatók. Ez a Balázs mostani, nagyon élvezetes és nagyon ígéretes, első verskötetének a tanító végakkordja. Pálos Endre. • Curiené akadémiai tag. Stockholmból jelentik : A tudományos akadémia levelezőtagjává választotta madame Curiet, a világhírű francia fizikusnőt, aki most kandidál a francia tudományos akadémia tagságára. Curiené a harmadik asszony, akit az a megtiszteltetés ért, hogy a svéd akadémia tagjává avatta. Az első asszony Eckblatt grófné volt. 1748-ban nyolcvan éves korában választotta meg a stockholmi tudós akadémia. Drasroff orosz hercegné volt a másik akadémikus nő 1783-ban. TÖRVÉNYKEZÉS Affér a Haverda-tárgyaláson. (Saját tudósitónktól.) A szegedi Haverda-tár» gyalás alkalmával történt az az affér, amelyiknek szereplői egyik szegedi újságíró és egy banktisztviselő voltak, akik összeszólalkoztak, aztán inzultálás, provokálás, kardpárbaj következett, Ma pedig a szegedi törvényszék elé került az affér két szereplője és államfogházra el is Ítélték őket. Az affér szereplői: Paál Jób, a Szegedi Napló munkatársa és Török László, a Kőzmüvesban^ tisztviselője. A Haverda-pörnek szegedi tárgya" lásán ugyanis Török László az újságírók számára föntartott egyik helyet foglalta el. Egyik szabadkai tudósító helyére ült, ugy, hogy emiatt nézeteltérések ós magyarázatok következtek. Paál Jób — mint a mai törvényszéki tárgyaláson vallotta — meghallotta, hogy Tőrök László olyan megjegyzést tett több újságíróra, ami kellemetlen, ezért felelősségre vonta, majd inzultálta a banktisztviselőt. A törvényszék folyosóján játszódott le a jelenet, amely után provokálás következett, mindkét részről. A felek kardpárbajban állapodtak meg. Egyik vívóteremben találkoztak — a rendőrség előttUgyanis a rendőrség értesült a párbajra való készülődésről és megakadályozta a párbajt Erre, a délutáni órákban, a huszárlaktanyában találkoztak az ellenfelek. Megtörtént a kardpárbaj. Mindketten könnyebb természetű sérüléseket szenvedtek. A rendőrség erről a párbajról is értesült és megindították a büntetőeljárást.