Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-30 / 160. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG Í9Í0 noVeinber 27 KÖZIGAZGATÁS x A szegedi törvényhatósági tagválasz­tások. Alig- van komolysága annak a kortes­kedósnek, ami mostanában a szegedi korcs­mákban végbemegy, városatyajelölések címén. Ma itt, holnap ott jelölnek embereket, akiknek a város ügyeihez semmi közük, akiknek részére a bizottsági tagság meg nem érdemelt dekó­rum lenne. Hangsúlyozzuk, hogy komoly, suly­lyal bíró jelölés még sehol sem történt. Leg­utóbb a nemzeti munkapárt végrehajtó-bizott­sága tartott ülést Bósa Izsó dr elnöklésóvei. Az illésen a komoly lista megállapításával fog­lalkoztak. Az összes kerületekre nézve a jelö­léseket ugy akarják megejteni, hogy a politika kizárásával a leginkább hivatottak kerüljenek be a törvényhatósági bizottságba. A megállapodá­sok ebben az irányban hamarosan létrejön­nek. Egyelőre az emberek csak egymást jelöl­hetik s a korteskedésnek és korcsmázásnak csupán a vendéglősökre nézve van jelentősége­x Jogvégzett tanyai kapitányok. Legköze­lebb két jogvégzettséghez kötött állást szer­veznek a rendőrségnél. Eddig tudvalevőleg a tanyai polgároknak a legparányibb kihágási ügyben is a városba kellett jönniök, ami nagy időveszteséggel járt rájuk. Somogyi Szilveszter dr főkapitány a tanyai rendőrbiztosí állások megszüntetésével akar segíteni ezen a kelle­metlen állapoton. A két tanyai rendőrbiztosi állás helyett jogvégzettséghez kötött kapitányi állásokat szerveznének. A jogvógzett kapitá­nyok aztán kint a tanyán látnák el a tanyai kihágási ügyeket. Ezt a reformot a főkapitány ersdetíleg a rendőrség újjászervezésével egy­idejűleg akarta megoldani. Mivel azonban az általános újjászervezés hosszabb időt igényel, a főkapitány külön javaslatot szándékozik készí­teni a tanyai rendőrkapitányi állások fölállítá­sára. így tehát Vadász Lajos tiszteletbeli rendőralkapitány nyugdijbavonulásával meg­üresedő felsőközponti rendőrbiztosi állást már be sem töltenék, hanem helyette megcsinálnák az e!ső tanyai alkapitányi állást. x A novemberi közgyűlés. Szerdán dél. után kezdődik el Szeged város novemberi köz­gyűlése. A tanács már az egész tárgysorozatot előkészítette s ma délelőtt a következő ügyek nyertek elintézést : Wimmer Fülöp indítványt tett, hogy a város a napidijasoknak adjon segélyt. A tanács azt ja­vasolja a közgyűlésnek, hogy csak azoknak a napidijasoknak adjanak segélyt, akiknek szer­vezetileg biztosított állásuk van a városnál. Tehát az ideiglenesen alkalmazott nagyszámú napidíjas ne kapjon pótlást, mert erre nincs kellő fedezete a városnak. A segély az egy havi fizetéssel fölérő összeg. — A Bach Jenő­féle, mintegy tizennégy holdnyi terület négy­szögölének nyolc koronán való megvételét java­solja a tanács a közgyűlésnek. — A földmive­lési miniszter leirt a városhoz és elismerését fejezte ki a város közönségének előzékenysé­géért, amelylyel a kendertermelési szakiskola számára megfelelő telket engedélyezett. A mi­niszternek azonban vannak bizonyos kívánságai. Kívánja a telek környékének rendezését, a légszeszvilágitási vezetéknek és a villamos­vasutnak az iskola főépületéig való vezetését. A tanács ezeknek a kívánságoknak a teljesí­tését javasolja a közgyűlésnek, valamint annak az óhajtásnak a kielégítését is, hogy az iskola esetleges terjeszkedésére elővételi jogot- adjon a város a szomszédos telkekre. Nem javasolja azonban annak a kívánságnak a ^teljesítését, hogy az iskola telkét a már kikötött árnál olcsóbban engedje át a város. — A tanács a vágóhídi vasút bekapcsolása dolgában is elő­terjesztést tett a közgyűléshez. A bekapcsolás nyclcvankilencezer korona költséggel jár. A tanács javasolja a közgyűlésnek a vasút meg­épít .ásót, a költség megtérül azokból a díjak­ból. amelyeket az iparvasuton majd szedni fog­nak. Javasolja a tanács a közgyűlésnek, hogy a vasútnak a heti és az országos állatvásár telepén is legyen rakodó-állomása. x Karánsebes pótadója. Karánsebes pót­ad ója most 80'6 százalék. Ezt a pótadót a jövő évben hatvanhat százalékra szállítják le, bár a kiadások kétszáznyolcvankótezer koronárólkét­Száznyolcvanhétezer koronára emelkedtek. x ilosnyák tisztviselők statisztikája. Bosz­niában és Hercegovinában ezidő szerint össze­sen lízezerkilencszázliatvannógy állami tiszt­viselő van. Ezek közül négyezerhuszonhat bos­uyák, háromezernyolcszázuegyvenhat osztrák és háromezer ötvenhét magyar honossága. Nem­zetiség szerint háromezerkétszáznegyvenkét szláv, még pedig ezeregyszázkilencvenöt cseh, ötszáztizenhat lengyel, négyszázegy szlo­vén ós kilencszázkilenc ruthón. A többi hat­ezerkótszázhuszonegy horvát és szerb. Német tisztviselő van ezerkétszázhetvenegy, ma­gyar háromszázhárom. x Választ a közgyűlés. Szeged városánál két osztályjegyzői állás van üresedésben. A két állásra Eördögh Lajos dr ós Hegedűs An­tal helyettes osztályjegyzők pályáztak. A jelölést szerdán délelőtt ejti meg a kandidáló-bizott­ság, Lázár György dr polgármester elnöklésó­vei. A közgyűlés meg fogja választani az uj központi választmány tagjait is. TUDOMÁNY, IRODALOM A vándor énekel. — Irta Balázs Béla. A Nyugat kiadásában jelent meg, ára két korona. — Közel két esztendeje már, hogy egy ismeret­len nevű fiatalember drámai zsengéjét adták az ország első színházában Márkus Emmával a címszerepben. Ez a dráma Dr Szélpál Margit volt, az írója pedig Balázs Béla, aféle „holnapos" költő, akit kipróbált izlésii irodalmi embernek nem kellett komolyan vennie, ha másért nem, legalább a fiatalságáért. Két év nem hosszú jdő, de ezalatt a két év alatt nagyot lendült a fiatal magyarok zökkenős szerencsekereke. Ez alatt a két év alatt lett elismert nagy költő Ady Endre, nagy nótaszerző Reinitz Béla, nagy muzsikus Kodály Zoltán ós Bartók Béla; Len­gyel Menyhért Taifunjának páratlan világsikere nem is fór bele külső arányaiban ebbe a két esztendőbe ós ma már ugy áll a dolog, hogy a komoly ós konzervatív literary gentlemanok sem mernek elnézni egészen a fiatalok feje fölött. Nem volna tehát, puszta rekrimináció, ha azt mondanók, hogy Balázs Béla fiatalos szín­müve ma más fogadtatásra számíthatna. De ez a rekriminá<?íó nem volna egészen helyénvaló. A Dr Szélpál Margit nem jó darab, sőt rossz dráma. Ám a színpadi sikert ezerszerte jobban megérdemelte volna, csakúgy, mint az irodalmit. Ebben a rossz drámá­ban több volt a színpad és az irodalom, mint az ujak egész sokaságában együttvéve. És ebben a rossz drámában egy jelentős liríkus mutatkozott be az országnak, aki drámairónak is Ígéretes jelenség. Két év alatt néhány novellát­irt csak Balázs Béla ; másodszülött drámáját pedig nem fogadták el előadásra. — Most nieg­jelent az első verskötete. A vándor énekel, ez a címe. Ezekről a versekről érdemes beszélni. A versekről is, a kötetről is, az írójukról is. Balázs Béla a tragikus írói jellemek közül való. Vonzalma a drámához köti, iróí kenyere a pró­zához, tehetsége és hangoltsága a rövídlélek" zetü lírához leginkább. Tanárember, aki a német kultura emlőin nevelkedett, költői inspi­rációból végzett a német filozófiával, amelynek •rősagyu gondolkodója volt ós szomjas sovén­séggel vetette magát a magyar kulturális erőkre, a népi, a nemzeti őskincsekre. Líráján is, amely németesen mély és elégikus, ez a bifurkáció érzik meg, a sóvárgó és tudatos magyarosság és a serdülőkorabeli filozófikusan­német tradíciók tartalma között. Aki nagyon nem tud verseket olvasni, azt Balázs még a lírájával sem hódítja meg. Ám, aki érti a versek nyelvét, az Balázst rokoni melegség­gel fogadja be. Ezeken a verseken egyelőre megérzik az, hogy a költőjük nem ben. niik éli ki transeendentálís életét. Forgá­csoknak lát szanak egy nagy spirituális mű­helyből, amelybe pihenni temetkezik az írójuk, ha belefáradt az életküzdelembe és a tragikus ambíciókba. Nem mintha ez volna a versek alaphangja. De a versformák nehézkessége és egyéni darabossága, a nyelvük tömör ós ide­genszerű zamatja, csöndes revoltéja azt mutat­ják, hogy végső visszavonulások ezek a szóla­mok esnem ekszpanziv kiélés melódiái. Nagyobb­részt szerelmi lira ós legjobb részében az. Nem vallomásos, nem kéjelgő ós nem mazochista strófák. Egy világharmóniás ember asszony­sirámai, Gondolat-artisztikum ós asszonyöröm van bennük. Ajánló soraiban mondja ifjúi küz­delmei osztályosának, Kodály Zoltánnak, a szép szőke muzsikus-zseninek: Itt egy marék dal. Asszony szive-vére, Mégis tiéd. Mert tulon sok az asszony S a dal marad, az asszony elmúlik. Asszony szive-vére. Asszony szive-vére, amely egy patakba omlik végső magány órán a költő szive-vérével ós amely — a tiéd, a fiatal­ság, az ambíciók, a görög barátság osztályosáé. Gyönyörű hármas dimenzió. Egypár verse a ^elki szenzációk erejével hat. Az Ajánlás, Is­tentisztelet, Őszi varázs, Tavasz volt, Vigyázz, Nokturno, Órák, Hazaérkezett a szivem, Ady Endrének, — olyan versek, amelyek elraktáro­zódnak a lélekben ós ünnepórán csendülnek föl újra. Egynéhány értéktelen, sőt rossz vers is van a kötetben. De szomorú volna, mert középszerűséget jelentő, ha nem így volna. Ha Balázs megtér egészen első szerelméhez, a lí­rához és hü marad hozzá addig, amíg költői nyelve glóriássá érik és levetkőzi mostani fo­gyatékosságait, akkor helye lesz az irodalom­történetben. Az író szuverén joga az eligazo­dás. Mi hiszünk a megtérésében, mert a lira nem bir el lelki kétlakiságot. Legalább a mo­dern líra nem. És ameddig az alkotás tüzében a lélek nem fehéren izzó, addig igazi, győze­delmes lírává a lélek-bányászok kincsei nem kovácsolhatók. Ez a Balázs mostani, nagyon élvezetes és nagyon ígéretes, első versköteté­nek a tanító végakkordja. Pálos Endre. • Curiené akadémiai tag. Stockholmból jelentik : A tudományos akadémia levelezőtag­jává választotta madame Curiet, a világhírű francia fizikusnőt, aki most kandidál a francia tudományos akadémia tagságára. Curiené a har­madik asszony, akit az a megtiszteltetés ért, hogy a svéd akadémia tagjává avatta. Az első asszony Eckblatt grófné volt. 1748-ban nyolc­van éves korában választotta meg a stockholmi tudós akadémia. Drasroff orosz hercegné volt a másik akadémikus nő 1783-ban. TÖRVÉNYKEZÉS Affér a Haverda-tárgyaláson. (Saját tudósitónktól.) A szegedi Haverda-tár» gyalás alkalmával történt az az affér, amelyik­nek szereplői egyik szegedi újságíró és egy banktisztviselő voltak, akik összeszólalkoztak, aztán inzultálás, provokálás, kardpárbaj követ­kezett, Ma pedig a szegedi törvényszék elé került az affér két szereplője és államfogházra el is Ítélték őket. Az affér szereplői: Paál Jób, a Szegedi Napló munkatársa és Török László, a Kőzmüvesban^ tisztviselője. A Haverda-pörnek szegedi tárgya" lásán ugyanis Török László az újságírók szá­mára föntartott egyik helyet foglalta el. Egyik szabadkai tudósító helyére ült, ugy, hogy emiatt nézeteltérések ós magyarázatok következtek. Paál Jób — mint a mai törvényszéki tárgya­láson vallotta — meghallotta, hogy Tőrök László olyan megjegyzést tett több újságíróra, ami kellemetlen, ezért felelősségre vonta, majd inzultálta a banktisztviselőt. A törvényszék folyosóján játszódott le a jelenet, amely után provokálás következett, mindkét részről. A felek kardpárbajban állapodtak meg. Egyik vívóteremben találkoztak — a rendőrség előtt­Ugyanis a rendőrség értesült a párbajra való készülődésről és megakadályozta a párbajt Erre, a délutáni órákban, a huszárlaktanyában találkoztak az ellenfelek. Megtörtént a kard­párbaj. Mindketten könnyebb természetű sérü­léseket szenvedtek. A rendőrség erről a pár­bajról is értesült és megindították a büntető­eljárást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom