Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-29 / 159. szám

6 DELMAGYARORSZÁG 1910 november 29 hogy amint az országúton ment a feleségével találkoztak egy ismeretlen emberrel, akinél egy tarisznya hamis ötkoronás volt. Az ismeretlen azt ajánlotta Királyéknak, hogy vegye, пек a hamis ötkoronásokból, olcsón, két koronáért adja darabját. Király alkudni kezdett az ismeretlen tarisznyással, a két koronából lealkudott egy koronát és három darab hamis ötkoronást vásárolt. A rendőrkapitány intézkedésére a detektívek nemsokára előkerítették Király feleségét is, aki, mialatt Pottyondi Királyt vallatta, a vásár, ban tartózkodott. Királyné nem tudta, mit vallott a férje és egészen ellentétes vallomást tett. Elmondta, hogy nagyon olcsón ötszáz darab hamis ötkoronást vettek egy ismeretlen embertől és a pénzt a Domaszék 79. szám alatt levő tanyájuk udvarán elásták. Királylyal közölték a felesége vallomását, mire ő is bevallotta, hogy minden иду igaz. A rendőrség erre a házaspárt rögtön letartóztatta, Szakáll József dr rendőrtisztviselő pedig a Királyék tanyájára utazott a házkutatás megtartása végett. A nyomozás most oly irányban folyik, hogy megállapítást nyerjen, Királyék maguk gyártották-e a hamis pénzeket, összeköttetésben voltak-e valamely pénzhamisító-bandával, vagy pedig tényleg igaz-e az, amit Király felesége vallott? Boírány a vendéglőben. — Inzultállak egy embert. — (Saját tudósítónktól.) A Zentaí Híradó tanú" sága szerint a már nagyocska bácskai városban még mindig erősen virágzik a liires legényvírtus, amit a magyar városokban úrinak, mindenhol máshol uri ruhába bujtatott reakciós őrjöngésnek neveznek. Egy botrányról van szó, amelynek hősei három ellenséges táborba sorakoznak: az egyikben van állítólag egy csomó részeg és duhajkodó ur, a másodikban egy-két spicces, de diszkrét ember és a harmadikban egyedül egy szál legény. És a részegek és duhajkodók inzultálnak egy embert, aki egyedül áll, aki józan, aki nem bántotta őket. A zentaí, legújabb magyar-virtusos históriát így mondja el a Zentaí Híradó-ban egy nyilatkozat, amelyet az inzultált ember, Hauer József tett közzé: Nyilatkozat. Uri botrány. Pénteken reggel tiz órakor elmentem a Paulífóle vendéglőbe, hogy szokásos pohár sörömet megigyam. A közös nagy étteremben egy kissé vidám társaság, — amely Sztrilich Béla dr, Salamon Imre dr, Pecárszky Szlávkó, Vuíts Szávó stb. urakból állott — pezsgőzött. Szerényen leültem a legtávolabbi sarokasztalhoz. Alighogy a társaság ezt észrevette, elkezdtek kiabálni : — Le a zsidóval! — Nem kell zsidó, csak az asszonya, leánya ! És fölkérték a tamburásokat, hogy ők is énekeljék : ki a zsidóval I Majd a vendéglőst szólították föl, hogy engem távolitson el. Ezt azonban ő kereken megtagadta. — Browningot, hadd végezzünk vele! — kiáltották erre s miután nem volt kéznél öldöklő szerszám, egyik társuk ísebeit, ki egy széken már az igazak álmát aludta, kutatták át ilyen irányban. Miután olyan urak gavallériájától, kik csapatosan inzultálnak egy védtelen embert minden ok nélkül — okom volt tartani, sietve távoztam a helyiségből, miközben Vuits ur egy pezsgősüveget kapott föl, hogy utánam dobja. Salamon dr ebben megakadályozta. Az affér elején jelen volt Hajdó csendőrfőhadnagy ur is, ki kiválóan korrekt viselkedésével s idejekorán törtónt távozásával dicséretesen vált ki a kompániából. Kllenben Sztrilich dr szolgabíró, a U. M. K. E. elnöke és Salamon Imre dr, a városnak ezidö szerint még ügyésze, tüzelték a főmerénylőt. Az esetet a bíróság elé terjesztem. Zenta, 1910 november 26-án. Hauer József. Tehát bíróság elé kerül a kedves kis apróság, valódisága esetén érdekes és jellemző epizódja a huszadik század eleji magyar vidéknek. Mi mindenesetre figyelemmel kisérjük a fejleményeket ós a teljes igazság kiderülóse után lesz hozzá még szavunk. Egyelőre annyit| hogy Perjéssy Lászlónak, a D. 31. K. E. érde. mes és kitűnő elnökének nyilatkozata szerint Sztrilich dr szolgabíró csak volt elnöke a D. M. K. E.-nek. NAPI HÍREK Jelöltek arcképe. Fényes Marcell. * Rendben van! Önkéntelenül szalad ki a tollúnkból ez a két szó, mikor leírjuk Fényes Marcell nevét. Mikor valaki azzal kezdi, hogy hosszadalmas bevezetéssel, köntörfalazással hozzálát egy meséhez, Fényes Marcell az első szavak után tisztában van minden lényeggel. Azzal leginkább, amit a rokonszenves vendég elhallgat. Arra átveszi ő a szót s valósággal klasszikusi tömörséggé1 ismerteti helyes formájában a tárgyat, amivel voltaképen őt akarták megismertetni. Az arcok megnyúlnak ilyenkor, esetleg derűsekké válnak, mert attól függ a siker, hogy mondja-e Fényes azt, hogy : — Rendben van, — vagy sem ? Ha kimondta, ugy nagyobb az ereje, mint akármilyen közjegyzői okiratnak. Akkor apostolává szegődik az ügynek és föltétlenül sikerre vezeti. De ha — a legmegvesztegetőbb udvariassággal ugyan, — helyesnek találja ő is az ötletet, amivel minden léptén-nyomán elhalmozzák, a nyájas idegen maga is rájön, hogy az egész találmánya szappanbuborék. — Hiszen Fényes Marcell nem mondta, hogy rendben van! Nagy népszerűségének ebben van a titka. Fregolli nem lehet olyan gyors, mint ő; már számos affér és még több fogadás történt a körül, hogy pontban félháromkor délután hol látták Fényes Marcellt: a Lloydban, a Tiszában, a Royalban, avagy a Rónaiban? Mert arra is képes talán, hogy ott legyen egy pillanatban mindegyik helyen ugyanakkor, amikor nincs i9 Szegeden. Egy ember, aki másodpercet sem pílien, aki csak udvarias kedvességet tud mondani a legnagyobb ellenségének is, egyszerre tárgyal hat emberrel különféle dolgokban, köz. ben levelet diktál, Budapestre telefonál, — mégsem fárad el. A bankjának súlya és tekintélye a közönség szemeláttára nő, a gazdasági ós kereskedelmi életnek száz meg száz idegszála nyúlik oda és találkozik ott. Ezt a bankot ő hozta létre olyan megalapozással, amilyennel igen kevés más intézet dicsekedhetik. A reális életnek minden realitása van meg Fényes Marcell egyéniségében ép ugy, mint a bank. jában, amelynek jól táplált, helyes formájú gyermeke is van már a Kertész-féle zárgyárban. Kétszáz embernek ad kenyeret ez a Magyarországon egyedül álló gyár. A választóközönség általános rokonszenve juttatja be Fényes Marcellt most a városatyák közé s ez az elhatározása, amikor annyira meg kell válogatni az odavaló embereket, igazán — rendben van! — Polgár László ünneplése. Vasárnap ünnepelte Polgár László huszonöt éves főgondnoki jubileumát a szegedi református egyház. A jubiláris ünnepség a református leányiskola nagytermében folyt le, amelyet zsúfolásig megtöltöttek a ritka népszerűségnek örvendő főgondnok tisztelői ás barátai. A presbiteri diszgyülóst Bereczk lelkész nyitotta meg. Jelentette, hogy az egyház főgondnoka, Polgár László, november Ö2-ón töltötte be főgondnokságának huszonötödik évét. Indítványozta, hogy az ünnepeltet bizottság hívja meg a gyűlésbe. Miskolczy Gyula pénztárosgondnokot és Széli Gyula dr egyházi ügyészt kérték föl Polgár László meghívására és hangos éljenzés fogadta a terembe lépő, meghatottságában könyező főgondnokot, az ifjúsági énekkar pedig üdvözlő-dalt énekelt. Az első szónok Bereczk Sándor lelkész volt, aki magasszárnyalásu szép beszédben emlékezett meg a jubiláns érdemeiről. A Polgárcsalád már a reformációtól kezdve éreztette a maga áldó hatását a szegedi reformátusokkal. Az első szegedi református lelkész, a nagy reformátor Szegedi Kiss István mellett lelkószkedik a jubiláns őse, az első Polgár László. Őt akkor adta a szegedi egyháznak a gondviselés, amidőn diadalra kellett vinni a vallást; Ja második Polgár Lászlót pedig akkor adta, amidőn a hullámsírjában elveszett kis egyházközséget újjáépíteni kellett. Polgár László egész működésén keresztülhuzódik egyéniségének vonzó varázsa is. Távol minden hiúságtól, nagyravágyástól, az igaz munkának szentelte életét. S nem maradt érzéketlen a többi anyaszentegyházak nemes törekvésében sem. Sőt ő rakta le a szatymazi római katolikus kápolna alapkövét. Végül a jubiláns jótékonyságáról emlékezett meg a lelkész. Somlyódy István gondnok üdvözölte ezután Polgár Lászlót az egyházközség nevében. Megemlékezett érdemeiről, átnyújtotta a presbitérium csoportképét. A protestáns nőegyesület nevében Lichtenegger Gyuláné elnöknő üdvözölte a főgondnokot. Polgár László minden beszédre külön válaszolt, meghatottan köszönte meg az ünnepeltetést. Este nyolc órakor társasvacsora volt, amelyen Bereczk Sándor lelkész, Perjéssy Mihály dr királyi ítélőtáblai bíró és Makay Zádor tanfelügyelő mondottak szép felköszöntöket. — Beregi Lajos meghalt. Országosan elismert kiváló kereskedő halt meg Hódmezővásárhelyen. Beregi Lajos nagykereskedő, vásárhelyi törvényhatósági bizottsági tag, a vásárhelyi zsidó hitközség elnöke, az éjjel meghalt Szegeden is igen sokan ismerték a kiváló nagykereskedőt. Szegeden hatalmas bérháza és a Délvidékre kiterjedő nagykereskedése volt. Érdemei elismeróseül, meg hogy jobban Sze. gedhez vonzzák, a szegedi kereskedelmi és iparkamara tagjává választották. Beregi Lajos az 1844. évben született. Igazi kereskedelmi agy volt. A kereskedelem föllendüléséért fáradhatatlanul és okosan munkálkodott. Nem is maradt el az eredmény. Nagy vagyont gyűjtött, üzlete az egész Délvidékre kiterjedt, de mint szaktekintély is nevet szerzett a magyar kereskedelemben. A társadalmi életben is nagyrabecsültók a derék öreg urat. Mindenkivel szemben udvarias modoráért, a szegényekkel szemben alkalmazott jószívűségéért kiváltképen szerették. Szegedre sűrűn átjött Hódmezővásárhelyről, Szegeden szintén sokan ismerték személyesen ls Beregi Lajost. Kedden délután, a hódmezővásárhelyi halottasházból temetik az elhunyt nagykereskedőt. — A szegénysorsu nők otthona. A szegónysorsu urinők számára Otthont létesítenek Szegeden. Az Otthon alapja javára december 4-ón délután négy órakor a Tisza-szálló kistermében gyermek-délután lesz, amelynek műsora a következő: 1. Az árva, mese. Irta Varga Borbála, fölolvassa Retek Erzsi. 2. Magyar népdalok. Éneklik Csikós Margit és Dobay Mili. 3. Költemény. Szavalja Szerdahelyi Adrién. 4. Gyermekjáték. IClőadják Bencze Etelka, Csikós Margit, Dobay Emília és Ibolyka, Endre, Izabella, Hubert Etelka és Klári, Hádél Matild, Juránovics Pisti és Rózsi, Muzsnay Dénes, Pillich Olga, Raffner Feri, Szántó Margit, Szerdahelyi Adrién és László, Kapossy Flóra. 5. Citera-számok. Előadják Topits Emma, Szűcs Rózsi, Reviczkyné. 6. Magyar 'ábránd. Zongorázza Mogán Lilly. 7. Mazurka. Gordonkán játsza Jung 1 Károly, zongorán kiséri Jung Ilonka. 8. Melodráma. Szavalja Iioltzer Margit, zongorán kíséri Jung Ilonka. 9. Csárdajelenet, Hubaytól. Hegedűn játsza Wolfner Erzsi, zongorán kiséri Losonczy Dezső. 10. Dalok. Énekli Czövek Ilonka. 11. Magánjelenet. Irta Zeisler Anna, elmondja Zeisler Ella. 12. Ballet. Lejtik Bödóné-Trinksz Paula tanítványai. Műsor után tánc. — Egy úrinő hirtelen halála. Kovács Kál. mán udvari tanácsos, egri állami főtisztviselő hitvese a minap Szegedre jött fiának, Kovács Géza huszárfőhadnagynak ós családjának láto. gatására. Kovács Kálmánné családja társaságában hirtelen rosszul lett s szivszélhüdésben meghalt. Holttestét ma beszentelték és Szegedállomásról Egerbe szállították. — Főúri vadászat. A Pallavicini őrgróf téli, idei vadászatán Miklós Nikolajevics orosz nagyherceg is résztvesz. A nagyherceg hétfőn érkezett Kistelekre és egyenesen a pusztaszeri kastélyba hajtatott, hol a vadászatok idején