Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-29 / 159. szám

2 DELMAGYARORSZÁG 1910 november 29 vállalt kötelezettségekből származnak és 3. A negyed holdnál nem nagyobb területre vonatkozó birtokháboritási pöröket, valamint a mesgyeigazitásokat első fokban. (1884: XTT. törvénycikk.; A tervezet 758. §-ban foglalt kivételek föntartandók volnának. De viszont a fönti értékhatáron alól (ötven, illetve száz korona) fizetési meghagyás nem volna kérhető, — csupán a bejegyzett cégű kereskedők által. Ez utóbbiak követelésének likvid volta indokolja a kivételt, De viszont fizetési meghagyások célszerütienségét a gyakorlat igazolja. Eme szerény keretben a népbiróság a polgári kötelesség leguemesebbikét: a bíráskodást olv körben gyakorolná, amelyben életviszonyainál fogva bámulatos eredményeket produkálna. Ezenfelül ez volna az igazi előiskolája az eskiidtbiráskodásnak is. Mert ne feledjük, hogy a népbiróság eredetileg nem büntető-, hanem polgári ügyekben ténykedett. Oly egyszerűnek, világosnak és könynyen megvalósíthatónak tartjuk a népbíróságnak ilyen módon való összeállítását, hogy szinte fölösleges indokolnunk azt. Lónyay Eleméi- nyilatkozik. Az utóbbj hetekben állandóan jelentek meg párisi és budapesti újságokban is olyan hirek, amelyek kellemetlenül hathattak Lónyay Elemér grófra és feleségére. Lónyay most nyilatkozik. Ezeket mondja: — Roppantul mulattatott a liir, amely szerint én párisi nagykövet szeretnék lenni. Különösen feltűnt, hogy az Agence Havas lanszirozza ezeket a nyilvánvalóan valótlan híreket. Természetes, hogy, feleségül vévén az özvegy trónörökösnét, tisztában voltam azzal, hogy vége diplomata-pályámnak. Ha bennem lett volna becsvágy diplomata-pályán való érvényesülésre, nem veszem feleségül a trónörökösnét. Különben semmi kedvem, hogy valami nyilvános álláshoz meg ne vakuljon, eltiltották a varrástól, — irni kezdett. Megirt egy regényt, Marié Claire-t, amely naivságában fölötte áll Lamartine Geneviéve-jének s szomorúságában tul tesz Goncourt Fille Elisa-ján. A regénynek nincs semmi meséje. Az egész csak néhány különös kép s néhány bizarr hangulat összetétele. Mikor a végére érve leteszszök a könyvet, egyetlenegy eseményre sem emlékszünk többé precízen, csak néhány elmosódott kontúrt vélünk látni, amelyekből egy kis leány képe dereng előttünk homályosan, egy kis leány, aki, nem tudjuk miért s nem tudjuk miképen, végig jár egy keserű kálváriát, kezdve a szigorú apácák között, ahol fehérneműt tisztit, folytatva egy kopár mezőségen, ahol juhokat őriz s végezve egy vasúti állomáson, ahol a megszabadító párisi vonatot várja. Azonban érezzük, hogy az egész idő alatt, amig Marié Claire-t olvastuk, valami ködös, sejtelmes tájkép vonult el szemeink előtt, amely izgalomba hozta — nem a fantáziánkat, hanem az érzéseinket s amely táplálékot adott — nem a gondolatainknak, hanem hangulatainknak. Marié Claire olyan könyv, amelyre mindig emlékezni fogunk, sohse tudva, hogy mi is volt benne valójában, de viszont látva újra és újra azokat a homályos képeket, azokat a szomorúsággal teli hangulatokat, amelyeket átéltünk az alatt a pár óra alatt, amig elolvastuk. A párisiak között nincs több ezer embernél, aki Marié Claire-t megértette volna. De ez az ezer ember annyi dicshimnuszt zengett róla, hogy ma már mindenki Marguerite Audoux-ról beszél, a szegény varrónőről, aki, mikor már nem látott többé régi ruhákat foltozgatni — regényt irt, egy jó regényt. lekössem magamat, azért is tartom magamat távol politikai élettől. Mint a magyar főrendiház tagja, bármely pillanatban résztvebetnék a politikai életben. Egyáltalán igen furcsa híreket terjesztenek rólunk, így többek között azt, liogy én újdonsült gróf vagyok és udvarképesség nélkül való. Erre csak azt jegyzem meg, hogy egy ezeréves ősi magyar nemzetség;, amilyen a Lónyay-család, olyan illusztris történelmi helyzetet foglal el Magyarország históriájában, amely független minden címtől. Az ilyen cimek külföldről importált intézményt jelentenek. A grófi pár különben legközelebb — Gagern udvarhölgy kíséretében — Wallseebe utazik, mint Mária Valéria királyi hercegnő és B^erenc Szalvátor királyi herceg vendégei. Ez a látogatás felelet némely intrikára. A Délvidék az 1911. évi állami költségvetésben. (Saját tudósítónktól.) Az 1911. évi állami költségvetés megjelent nyomtatásban is és mi siettünk azt áttanulmányozni, hogv aztán a délvidéki vonatkozású dolgokat' belőle közreadhassuk. Az üzletvezetőségek fölállítását — miként már jeleztük — a költségvetés a jövő évben tervezi, ellenben a budapest—temesvári vasútvonal alapépítményének kicserélését, amiről szintén irtunk, nem jelzi precíz számadat. De mert az alapépítmények fölcserélésére igen nagy összegek vannak fölvéve és a szeged—temesvári vonalrészen több uj vonat indítása is terveztetik, bizonyosra vehető, hogy az erősebb alapépítmény mihamarabb elkészül. A költségvetés délvidéki vonatkozású passzusait itt ismertetjük: (A házközösség megszüntetése.) A házközösségi intézmény megszüntetése körüli munkálatokért Krassószörény vármegyében három főszolgabíró, Temesmegyében pedig a temeskubiní és fehértemplomi, a házközösségi ügyek végleges befejezésével megbízott tiszteletbeli főszolgabirák külön fizetést, illetve pótlékot kapnak ezen a címen. De mert az 1911-ik év végével a megszüntetési munkálatok befejezést nyernek, a fizetés és pótlék a belügyi tárca költségvetésében harmadrésznyi összeggel csökken. (Pénzügyminisztérium.) A kataszteri fölmérés Temes és Torontál vármegyékben teljesen, Krassószörénymegyében pedig részben végrehajtatott. A rendkívüli beruházási költségek között kétszázezer korona van fölvéve a temesvári dohánygyár folytatólagos kiépítésére. Az állam szénvagyona Bozovicson kétszáz millió mázsa. A pénzügyminisztérium költségvetése nyolcvanezer koronát vesz föl egy gó'zj ár őrhajó és egy motoros mellékhajó költségéire. E hajók a Duna és Száva partvidékeinek ellenőrzésére, illetve a csempészet meggátlására fognak szolgálni, mert sok helyütt az ellenőrzés a szárazföldről lehetetlen. Krassómegye határmenti havasainak egy fontos pontján, Priszákán, háromezerötszáznyolcvan korona költséggel pénzügyőri őrházat építenek. (Utilgyek.) Az 1911—1918. években állami kezelésbe vétetnek át a következő közutak: Bezdán— Zombor]— Óverbász — Szenttamás — Temerin— Zsablya — Titel — Periasz — Oppova—Pancsova i 210.58 kilométer.) Periasz—Nagybecskerek— Módos—Ujpécs (Temesvár] ^(103.30 kilométer). Hogy melyik évben fogják államosítani e két utvonalat, azt a költségvetés indokolása nem mondja meg. A krassószörénymegyei állami közutakra (389.270 kilométer) az 1911. évben 389.270 korona föntartási költség van előirányozva, amiből egy kilométerre 993 korona esik. A temesmegyei (265.920 kilométer) állami közutakra 138.835 korona, tehát kilométerenkint 523.90 korona, a torontáli állami közutakra (128.491 kilométer) 228.954 korona, tehát kilométerenkint 1788.70 korona föntartási költség van előirányozva. (Az ti) üzletvezetőségek.) Az államvasuti üzletvezetőségek tételénél a kereskedelmi költségvetés hetvenhárom uj munkaerő díjazását vette föl. E tételt így indokolja a kereskedelmi miniszter: „A vonalhálózatnak évről-évre történő növekedése folytán az üzletvezetőségek vonalhálózata részben központjaiktól messze kieső és nehezen kezelhető vonalakkal tetemesen szaporodott, mely körülmény a szolgálat vezetését és irányítását nehézkessé teszi. Az üzletvez«tőségek sikeres működése érdekében azok vonalhálózataínak újbóli megállapítását és a hálózat növekedéséhez képest két uj üzletvezetőség fölállítását vettem kilátásba. Ezen uj üzletvezetőségeknek a szükséges személyzettel való ellátására, amennyiben ez az üzletvezetőségek jelenlegi létszámából nem fedezhető, fölvettem két üzletvezetői állást, negyven tisztviselői és harmincegy egyéb, tehát összesen hetvenhárom munkaerőt." (Vasúti építkezések.) A költségvetés tervbevette üjarad-iUomás, valamint a temesvár—lugosi vonalon azoknak az állomásoknak biztosító-készülékekkel való ellátását, amelyeken a gyors-, vagy ekszpresnzvonatok állanak meg. Valkányon két állású uj mozdonyszin építésére negyvenötezer, Nagykikindán és Zsombolyán tisztitógödrök befedésére hatezer, Temesvár-Józsefváros-á llomáson egy huszméteres? villamosliajtásu fordító-korong építésére tizen hétezer korona van fölvéve. A valkányi moz" donyszin építését az a körülmény teszi szük. ségessé, mert a nagykikinda—aradi vasút révén Aradról Valkányra Máv. vonatok indíttatnak; ezen vonatok mozdonyai . részére k«ll az ui mozdonyszin. Tervbe van véve a jövő évre a temesvári műhely ellátása pneumatikus szerszámokkal, azonfelül a temesvári műhely kocsimühelyének kibővítése, asztalos-, bádogos- és fényező-mühelylyel való bővítése félmillió korona költséggel. A románresicai államvasuti lakóházak költ. ségeire második részletképen húszezer korona van fölvéve. A jövő év május havától kezdve tervbe van véve: Szeged—Temesvár között egy-egy uj gyorsvonat, Arad—Temesvár között egy-egy uj személyvonat és Szeged—Temesvár között egy-egy uj személyvonat járatása. A vonalak felépítményének javítására igen nagy összegek vannak fölvéve a költségvetésbe, de ezen összegek célja részletezve nincs. A temesvár—budapesti v®nal azonban — miként jeleztük — a jövő évben Góliát-síneket és zúzott kőből való ágyat kap. (Földmivélésügy.) A tüzifa-vágatás- és szállitás-alrovat előirányzata huszonnégyezerháromszáztizenkilenc koronával nagyobb, mert — úgymond a miniszter — a lugosi kerületben a facseti, a bálincí és líppai, valamint az alsódombrói erdőgondnokságok gyöngébb minőségű évi fahozamát. a lanyha kereslet miatt kisérletképen házi kezelésben tervezem kihasználni, melynek révén a faanyag egy része értékesebb választékok alakjában lesz hasznosítható és a nép is uj keresetforráshoz jut. A pancsovai folyammérnöki hivatal szakaszán a pancsova—kubini ármentesitő-társulat árvédelmi töltéseit már igen megközelíti a Duna sodra. A, veszélyeztetett árvédelmi töltés védelme szempontjából szükséges szabályozásokra a miniszter kétszázezer koronát vett föl. A Bega-folyóról szólva, ezt mondja a költségvetés: A Bega-folyónak Nagybecskerek ós Temesvár között való hajózhatóvá tételére, nemkülönben Temesvár fölötti szabályozására az 1904-ik évi XIV. törvénycikk 19Ó9—1913. években öt évi részletben a szükséges összegeket rendelkezésre bocsátván, külön költségek előirányzására nincs szükség. Herkules fürdőn egy mérnököt és egy tizedik fizetési osztályba sorolt fürdőgondnokot alkalmaznak. A mérnökre a herkulesfürdői villamos áramfejlesztő-telepnek házi kezelésbe vétele, valamint a vízmüvek és nagy értéket képviselő épületek különös szakértelmet igénylő gondozása miatt van szükség. A fürdőgondnoki állás rendszeresítését a költségvetés a fürdő emelkedő látogatottságával indokolja. A rendes bevételeknél száztizenhatezerharminchárom korona többletet azzal indokol a miniszter, hogy a temeskubin—dubováci ármentesitő-társulat a nyolcadik dunai öblözetben fskvő kincstári birtokból mintegy hatezer hol-