Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-27 / 158. szám

1910 november 24 DELMAGYARORSZÂG 13 NYILTTÉR. E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. № speciális, qyóqvital. KÖHÖGÉST. REKEDSEGET. IDÜLT GYOMOR E5| HÚGYSZERVI BAJOKAT GYÖKERESEN ?GYOGYIT. Sztojkai lugos-sós savanyúvíz rekedtség, köhögés és nátha ellen. Cukorbetegségeknél speciális gyógyszer. I ph\xnr láriíK Egyedüli elárusító: bVVMM, JíUlUS fűszer- és csemegekereskedő cég Szegeden. mmmmmmmmmmmmmmmmm wES , KIVÁ LÓ [VEGYIOSSZETÜTELÜ 1 Főraktár Szegeden a Szejjedi Délvidéki Általános Fogyasztási Szövetkezetnél. KÖZGAZDASÁG Üzemkorláíozás — buzahiány miatt. (Saját tudó silónktól.) Ugylátszik, a buza körül már semmi sem lehetetlen. Ötven millió méter­mázsás búzatermés mellett már novemberben arról tanácskoznak a malmok, hogy januárban üzemkorlátozást léptessenek életbe, mert — nincs elég busa. Szinte hihetetlen körülmény ez akkor, mikor a hivatalos kimutatások több millió métermázsa buzafölöslegröl szólanak. Ennek a teljesen szokatlan jelenségnek há­rom oka lehet. Első oka talán az, hogy az idén nem termett ötven millió métermázsa buza, — de ez az ok elvész, mert hivatalos termés­becslés szerint igenis termett ennyi buza. A második oka a mostani érthetetlen helyzetnek talán abban van, hogy a gazdák egyszerűen spekulálnak telt magtáraikkal és nem adnak e' búzát, várván tavaszi magasabb árakat; ez esetben ugy járhatnak, mint a mult évben, mi­kor a magas búzaárak hasznát a — román és orosz gazdák látták. A harmadik ok végül ta­'án az, hogy a vidéki malmok fölvevőképessége az tdóbbi években megkétszereződött és a helyi készletek jelentékeny részét fölemészti, ugy, hogy a fővárosi piacra csak a fönnmaradó kész­letek kerülnek; ez esetben viszont az ország lisztfogyasztásának is hasonló arányban kellett volna emelkednie, mert lisztekszpol-tunk épen nem emelkedik. Az igazság pedig, minden való­színűség szerint az, hogy mind a három okban van valami igazság. Búzánk sem termett egé­szen ötven millió métermázsa, gazdáink is spe­kulálnak s vidéki malmaink is több búzát dol­goznak föl és őzért nincs kellő kinálat. Mive1 pedig a közel jövőben a helyzet alig változik, épensóggel nincs kizárva, hogy az üzemredukció januárban csakugyan bekövetkezik. A fővárosi malmok legutóbb több izben tár­gyalták az üzemredukció ügyét. Konkrét indít­vány is tétetett oly irányban, hogy január I-től heti nógy napra korlátoztassék az üzem, mivel a malmoknak csak körülbelül január 10-ig van elegendő búzakészletük. Azonban — mint a Molnárok Lapja irja — több malomnak beleegyezését még nem sikerült megnyerni, ugy, hogy a tárgyalásokat folytatják. A vidéki malmok is tárgyalnak1»— buzahiány folytán — a redukcióról . . . (—) Karácsony ünnepe előtt. A karácsony előtti vasárnapok munkaszüuetének felfüggesz­tése érdekében a kereskedelmi és iparkamarák a pozsonyi kamara kezdeményezésére fölter­jesztésselfordultak a kereskedelemügyi minisz­terhez. Az általános drágaság okozta nehéz üzleti helyzet — úgymond a fölirat — keres­kedőinket az üzleti kiadások tekintetében a legnagyobb takarókosságra készteti, ami első­sorban a személyzet számának a lehetőséghez képest való apasztásában nyilvánul meg. A nyári és őszi időszak alatt ez a forgalom lebo­nyolítása körül nehézségeket nem okozott, azonban attól tartanak kereskedőink, hogy a remélhetőleg élénkebb karácsonyi üzletet — amely tudvalevőleg egész december hónapra, de főkép a szombati estékre és a vasárnapi dólelőttökre szokott összetorlódni — csekély számú alkalmazottaikkal nem lesznek képesek ezek munkaerejének túlságos megfeszítése nél­kül a közönség megelégedésére ellátni. Az érdekeltség óhajtásához képest tehát arra kér­ték a kamarák a kereskedelemügyi minisztert, hogy ez évi december havának három kará­csony előtti vasárnapjain, azaz december 4-én, II-én ós 18-án, az üzleti árusításra nézve a vasárnapi munkaszünet felfüggesztessék. Keres­kedőink remélik, hogy a kereskedelmi érdek­képviseletek által támogatott kérelem elől a miniszter nem fog elzárkózni ós az emiitett időre a munkaszünet felfüggesztését engedé­lyezni fogja. (—) A szegedi iparfelügyelő utasítása. Akos Arnold szegedi királyi iparfelügyelő ezt az utasítást adta ki gőzgépkezelők és kazán­fűtők számára: 1. A gőzkazán begyújtása előtt meg kell győ­ződni arról, hogy elegendő viz van-e a ka­zánban. 2. A gőzkazánoknál a vizmutatókat, próba­csapokat, biztonsági szelepeket, manometert naponta többször meg kell vizsgálni és ki­próbálni. 3. A tápszivattyú és injektor állakidóan jó állapotban legyen, a szivattyú és injektor na­ponta többször fölváltva használandó. 4. A viz-leeresztő szelepet (csapot) ós a gőz­szelepot lassan kell nyitni és zárni. 5. Kazántisztitáskor a kazánlemezeket kivül­belül alaposan meg kell vizsgálni, különösen a lemezek széleit és ha repedések vagy két­három mm. mély rozsdamarások láthatók, ugy azt és általában véve minden hibát be kell je­lenteni és gondoskodni azok kijavításáról. 6. A kazánjavitások a királyi iparfelügyelő­ségnél bejelentendők. 7. Kazánviznyomási próba minden ötödik év­ben tartatik, korábban azon esetben, ha na­gyobb javítás (foltozás, lemezcserélés stb.) eszközöltetik a gőzkazánnál. 8. A gőzgép megindítására figyelmeztetni kell a munkásokat. 9. A gőzgép megindításánál és megállításá­nál a hengercsapokat ki kell nyitni. 10. A gőzszabályozó mindig kifogástalan ál­lapotban legyen. Ez az utasítás határozottan a szegedi gyufa­gyári kazánrobbanásra vezethető vissza, az ak­kori kazánállapot eredményezte ezt a szigorúan körvonalazott és nagyon szükséges utasítást. (—) A kávépiac helyzete. A kávépiacon a vélemények a helyzet megítélésére és az irány­zat további fejlődésére nézve sokkal inkább elágazóak, mint valaha voltak. Amint eddigi jelentéseinkből kitűnik, a kávé árainak inten­zív, néha egyenesen viharos emelkedése azon a föltevésen alapult, hogy a jövő termés gyönge lesz, majd annak a hire járt, hogy a fogyasz­tók szükséglete fedezetlen maradt, mert a kereskedők az árak hanyatlására számitva, még a legsürgősebb szükséglet fedezését is halogatták. De része volt az árak emelkedésé­ben a brazíliai érdekeltek spekulációs árhajszo­lásának is. Az utóbbiak valósággal elárasztot­ták Európát és Amerikát a rossz termésről szóló távirati jelentésekkel és egész anyagi erejüket latba vetették az árak fölcsigázására, már pedig Braziliának most jelentékenyen nagyobb anyagi eszközök állnak rendelkezésére. A spekulánsok által táplált hausse-t nagyban elősegítik a fogyasztás ellátási viszonyai, Míg máskor emelkedő irányzat idején egész Európa, a legelső nagykereskedő cégektől az utolsó falusi szatócsig tele volt kávéval, most minden­hol kicsinyek az utolsó kézben a készletek. A kiskereskedelem mindjobban fölkarolta a pör­költ kávét, amelyből természetesen hosszabb időre szánt raktárt nem lehet tartani. A kávé fogyasztása dacára annak, hogy közben többször is gyönge volt a termés, az utolsó tiz évben rohamosan emelkedett és még egyre növekvőben van. De azért mégis túlzás volna kávéhiányt emlegetni, még ha a legközelebbi termés gyönge lenne is. Egy bizonyos csak. Az, hogy tizennégy esztendeje nem volt a kávé olyan drága, mint most, tehát közel fekszik az a föltevés, hogy a spekuláció máris túlhajtotta az árakat és hamarosan beállhat a — reakció. (—) A szőlőkölcsönök utolsó éve. A fíllokszera által elpusztított szőlők fölujitásának előmozdításáról szóló 1896: V. törvénycikk ti­zenkilencedik szakasza értelmében a törvény rendelkezései csak azokra a kölcsönökre ter* lednek ki, amelyek 1910. évi december hónap 31-ig vétettek föl. A földmivelésügyi miniszter ennélfogva utasította a szőlészeti és borászati felügyelőségeket, hogy erről a szőlőbirtokoso" kat kellőképen tájékoztassák és a kölcsön kérvényeket 1910. évi december hónap 10-ig saját részükről elintézve, terjeszszék be az Agrárbankhoz, hogy azokat az óv hátralevő részében a szőlőfölujitási kölcsönügyek elintó. zésóre szervezett bizottság még letárgyalhassa ®s a kölcsön még ebben az évben fölvehető *egyen. (—) A nemzetközi pénzpiac. A nem­zetközi pénzpiacon némi könnyebbülést ta­pasztalhatunk már. Londonban, bár az ame­rikai aranyekszport nem szűnt meg, olcsóbb lett a pénz. Az angol bank kimutatása te­temesen javult. Berlinben a pénzpiacon könnyebbülés tapasztalható, a magánkamat­láb 43/s százalékra esett. Bécsben a helyzet aránylag a legkedvezőtlenebb, mert az ipar és kereskedelem nagy igényekkel lépett föl, a bécsi magánkamatláb 47/s százalékra emel­kedett, a börzén a halasztás fejében Vs—Vs percenttel többet számítottak. Budapesten azonban pénz elegendő mértékben áll ren­delkezésre, mert a szükséglet teljesen meg­csappant, a börze-angazsmán kisebbedett és a vidék már nem lép föl pénzkéréssel. A szombaton végbemenő ultimóhalasztás köny­nyünefc ígérkezett és ilyen is lett. (—) A szegedi lionvédgyalogezred élelmi­szer-szükséglete. A szegedi állomáson állan­dóan elhelyezett és összpontosítások alkalmával esetleg- Szegedre bevonuló 5-ik honvédgyalog­ezredbeli legénység számára szükséges élelmi­cikkek ajánlati tárgyalására vonatkozó hirdet­mény a szegedi kereskedelmi és iparkamarában megtekinthető. Felelős szerkesztő: Róna Lajos. Lapkiadó-tulajdonos: Céímagysrorszáö hírlap- és nyomdavállalat részvénytársaság Nyomatott Szegeden a Délmagyarország hírlap­it nyomdavállalat részvénytársaság körforgógépén. Szegedről elköltözünk! Ez okból a berendezés eladó, a helyiség január l-re kiadó. Inga-, fali-, serkentő-, diszórákat és zsebórákat a saját be­szerzési árakon bocsátjuk a vevőközönség rendelkezésére!! iniiórások Kölcsey-utca 4. szám. (U| Wagner-palota.) Bisciíct« nionuu uucsntjun a vrvu Weisz J. Hugó és Társa

Next

/
Oldalképek
Tartalom