Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-26 / 157. szám

1910 november 25 DÉLMAGYARORSZÁG Y Szabályozza továbbá a rendelet a tanítók illet­ményeinek folyósítására, a fizetési előlegekre^ szabadságolásra, helyettesítésre, a mellékfoglal­kozásokra, a jutalmazásra, a segítésre és a minősítésre vonatkozó eljárást. Ily és egyéb intézkedésekkel reméli, liogy a hazai állami elemi népiskolák igazgatása keretében kellő rend, a tanítás eredménye tekintetében pedig fokozottabb haladás lesz biztosítható. — A zöldek apja. Az Amerikába bevándo­rolt különféle magyarokat, meg egyéb népeket nevezik zöldeknek. A zöldek apja cimü jelzőt pedig kiváló magyar honfitársunknak, Zerkowit2 Emil magyar királyi kivándorlási felügyelőnek adták, aki hat évi fáx-adhatatlan amerikai mű­ködés után most tért haza Magyarországba Budapestre. Szegeden igen sokan ismerik ZerI kowítzot, aki Szegeden nevelkedett, Szegeden járt iskolába és amióta elkerült, azóta is sze­gedinek vallja magát. Most hazatért a tenge­rentúlról, hogy földolgozza gazdag tapasztala­tait. Mint a magyar királyi kereskedelmi mu­zeum newyorki levelezője kezdte meg Zerko wítz, akit 1904-ben, a st. louisi kiállítás alkaf mából, Hieronymi Károly kereskedelmi minisz. ter küldött ki, amerikai működését. A muzeumi levelezői tisztség alól fölmentve, mint a keres­kedelmi miniszter részéről kirendelt kereske­delmi tanácsos, majd pedig mint a belügymi­nisztériumba kinevezett kivándorlási felügyelő) kiváló ügybuzgósággal teljesítette hivatását. A magyar kiviteli érdekek, majd a kiván­dorlóink érdekében, de általában a magyar ügyek szolgálatában lelkes és alapos működést fejtett kí. Az amerikai angol nyelvű lapokban a hazai közgazdasági és politikai viszonyokat ismertető cikkeknek egész sorozatát közölte» aminthogy minden igyekezetével azon volt» hogy a hazánkról Amerikában is elterjedt téves nézeteket helyreigazítsa, hazánknak mi­nél több barátot szerezzen az Unióban. Nagy agilitással sok üdvös lépés, intézkedés kezde­ményezője volt, szünetlenül arra törekedett, hogy a kivándorlási ügyet is megfelelőbb, iga­zabb világkásba helyezze és szorosabbá tegye a hazai és az amerikai magyarság között való kapcsokat. Akárhány Amerikába kiutazott „ta­nulmányozó", vagy ott időleges munkára le. telepedett honfitárs sokat beszélhetne arról a szíves fogadtatásról, készséges támogatásról, irányításról, amelylyel Zerkowitz nekik szol­gált, kit azután a kiérkező „zöldek" érdekében teljesített munkájáért el is neveztek Newyork­ban a „zöldek apjának". A kivándorlási ügyek­nek, az Amerikában dolgozó magyarország1 honosok viszonyainak egyik legalaposabb isme" rőjóvó vált; még arra is vállalkozott tanulmá­nyainak érdekében, hogy hónapokon át mint közönséges bányamunkás dolgozott a szénbá­nyákban, közvetlenül megfigyelte a bányákban dolgozó munkások munkaügyi és életviszonyait. Mi sem bizonyítja inkább Zerkowitz ügybuzgó­ságát, mint épen a munkásságát közvetlenül megfigyelő amerikai magyar lapoknak lelkes cikkei, méltató ós búcsúztató vezércikkek, ame­lyek sorjára a legnagyobb elismeréssel szolgál­nak Zerkowitznak. — Házasság. Szúdy Elemér, az Arad és Vidéke felelős szerkesztője, Arad város tör­vényhatósági bízottsági tagja, Soborsinban házasságot kötött Glatz Daysivel, özvegy Glatz Dezsőné leányával. — A Katolikus Kör palotája. A szegedi Katolikus Kör uj hajlókba megy a jövő eszten­dőben. Elhagyja a Somogyi- ós Kelemen-utcák sarkán levő fekete házat ós uj palotába köl­tözik : a magáéba. Csütörtök óta ugyanis te­lektulajdonos a Katolikus Kör, hogy aztán ház­tulajdonos legyen. A Kör csütörtökön huszon­kilencezerhatszázötven koronáért megvette az ügyvédi kamara mögött lévő üres telket, ame­lyen háromemeletes palotát fog építtetni. A tel­ket az ügyvédi kamara adta el. A Katolikus Kör háromemeletes palotájában a Kör helyisé­gein kívül bérlakások is lesznek. — A Szegedi Lieáuyegyesület. A Szegedi Leányegyesület vasárnap délután két órakor ülést tart, amelynek tárgya a bálrendezés és a népkonyha megnyitása. — Városatya-választás. December tizen­nyolcadikán lesznek Szegeden a törvényható­sági bizottsági tagválasztások. Az ipartestület kiküldött bizottsága tegnap a második, ma pe­dig a harmadik kerületben ejtette meg a je­löléseket, utóbbi helyen Schwars Rudolf elnök­lete alatt. A harmadik kerületi jelölést a vá­lasztópolgárság bizalmából szombaton este ké­szíti elő egy tízenöttagu bizottság, Rubin Jó­zsef elnöklésével. A központi társadalmi kör, ugyancsak a harmadik kerületre vonatkozóan, vasárnap délután négy órakor tart .jelölő­gyülóst. — Tolstoj óvodája leégett. Moszkvai je­lentés szerint a mult éjszaka leégett Jasznaja­Poljana mellett az a gyermekmenedókliely és óvóda, amelyet Tolstoj alapított. A menedék­helyen iskola is volt, Tolstojnak minden büsz­kesége, mert itt olyan könyvekből tanították a gyermekeket, amelyeket ő állított össze. Valószínű, hogy azok a zarándokok gyújtották föl talán véletlenül, talán szándékosan, akik Tolstoj sírjához özönlenek. — Csernoch püspök a kuituráról. Temes­aárról jelentik : Temesvár katolikus társadal­mának tagjai tegnap este zsúfolásig megtöltöt­ték a vármegyeháza nagytermét a Temesvári Katolikus Kör első közművelődési estélye al­kalmából. A megnyitó-estélynek fénypontja Cser­noch János dr csanádi püspök előadása volt. A püspök a sablonos megnyitó-beszéd helyett egy hosszabb tanulmányt tárt a közönség elé. A kuituráról és annak a vallásossághoz vcdó vi­szonyáról mondotta el nézeteit. Délután öt óra­kor kezdődött az estély. A nagyszámú ós elő­kelő közönség soraiban ott voltak : Csernoch János dr megyés püspök, Telbisz Károly dr udvari tanácsos, polgármester, Németh József fölszentelt püspök, Blaskovics Ferenc kanonok, Kovacsics Gyula árvaszéki elnök, Kisfaludy Kál­mán, Ury Lajos, Reiner Géza dr, Matolay Zol­tán, továbbá a legtöbb temesvári pap és ke­gyesrendi tanár. Csernoch János dr megyés püspök nyitotta meg az előadások sorozatát. Többek között ezeket mondotta : — Akármit teszünk a természettel, az ere­jével, az mind kultura. A természetnek kihasz­nálása alacsonyabb kultura. Efölött áll az a kultura, amely az igaznak, a jónak a szolgála­tában áll. Az igazság felé való törekvés minden­kinél megvan. Mindenki keresi az igazságot, az emberi kultura egyik részét, a tudományt. A kultura másik ága az, amely az ember lelki igényeinek megfelel. Ez kétféle irányban mű­ködik. Az egyik benne van magában az ember­ben, a másik kifelé szabályozza a magatartá­sunkat a többi polgárokkal szemben. A kultú­rának magasabb köre a vcdlás. Minden ember, ha szivébe néz, érzi a vallás szükségességét. Ez a kultura fölemeli az embert az anyagi ós szellemi kultura fölé, mert ennek a kulturának a szent fogalma: isten. Akármilyen tudós is legyen az ember, ez még nem zárja ki, hogy vallásos legyen. Hivatkozik Pasteurre, Blériotra, aki fölszállás előtt imádkozik, Chavezra, aki meggyónt. A kulturának nem kell ellenkezésbe jönni a vallással. Csak egy esetben jöhet el­lenkezésbe. Ha az embereket kivetkőztetik a felsőbb természeti javakból. De akkor ez már nem kultura, hanem az irodalomnak a megfer­tőzése, az emberek megmételyezése, az erkölcs­telenség. A vallás nem ellensége a kulturának. Ezt kimondta a vatikáni zsinat is, mint a kul­tura legnagyobb barátja, ha ez a maga utján halad. A kultura az volt, amelylyel a szerzete­sek a népet földmivelésre, írásra tanították. A kultura csak akkor jöhet ellenkezésbe az egy­házzal, ha túllépte a korlátot. Legyen az em­bernek a földi javakban része, de ne felejtse el az égieket. — Elitélt nőagitátorok. Londonból jelentik: A bowstreeti rendőrség ma huszonegy nő­agitátort hallgatott ki és nyomban ítéletet is mondott. Az első vádlott nem ismerte be, hogy kövekkel ablakokat tört be, kijelentette, hogy csak tiltakozását fejezte ki a kormánynyal szemben. A biró megjegyezte, hogy már szám. taian esetben'elnézéssel voltak a nők iránt, ebben az esetben már csak azért sem lehet elnézést tanúsítani, mert a vád igaznak bizo­nyult. A vádlottat két hónapi fogházra ítélték Egy huszonkét éves fiatal asszony bezúzta az egyik miniszter szobájának ablakait, de tettét azért követte el, hogy az anyjához jusson, aki szin­tén be van zárva tüntetés miatt. A fiatal asszonyka két heti fogházat kapott és tényleg, az anyjával közös cellába került. Egy másik nőagitátort egy hónapi fogházra ítéltek el. Kettőt-hármat pénzbirsággal büntettek, a legtöbb nőt azonban két heti fogházra ítélték. — Tüntetnek Asquitli ellen. Londonból je­lentik: Asquith miniszterelnök ma Poulba uta­zott, hogy résztvegyen a liberális párt érte­kezletén. Mikor a miniszterelnök a lakásába hazatért, egy asszony az egyik szoba két abla­kát kövekkel bezúzta. — A gyorsforraló áldozatai. Aradról jelen tik: Markovits Lajos aradi kereskedő felesége gyorsforraló-n teát főzött. A spiritusz fölrobbant, a láng elborította az asszony ruháját, majd a segítségére siető férjet is. Markovitsné belehalt sérüléseibe, a férj is súlyos sebeket szenvedett­— Gyilkos, aki jelentkezik. Kecskemétről jelentik : Ma délelőtt tizenegy órakor jelent­kezett a kecskeméti rendőrkapitányságon Su­tus Mihályné Radics Anna és elmondotta, hogy a szomszédos Pusztaalpáron baltával agyon­ütötte alvó férjét, azután pedig késsel ketté­szelte a nyakát. Nyomban az asszony vallo­mása után Pusztaalpárról távirat érkezett, amely megerősítette a vallomást. A rendőrség letartóztatta a gyilkos asszonyt, aki azzal vé­dekezik, hogy féltékeny volt az urára. — Chimay hercegné legújabb szerelnie. A pikáns kalandjai révén világszerte hirhedt Chimay hercegné,, aki egy pár évig Rigó Jancsit boldogította szerelmével, majd egy olasz akro­batához pártolt, de azt is faképnél hagyta, most a soffőrjével adta össze magát. A még mindig szép, bár már egy kissé öregedő szőke asszony százezer frankos évjáradékot élvez holta napjáig s igy egészen természetes, hogy a soffőr holtigtartó szerelmet esküdött neki. Hanem az bizonyos, hogy a változatosságot kedvelő hercegnő mellett nem fog megöregedni. — Magyarország és a nagyvilág. A Leipziger Illustrirte Zeitung egyike a legelter. jedtebb nagy német lapoknak. Magyarországra is sokkal több példányban jár és elterjedtebb, mint akármelyik magyar folyóirat. A „Leipzi­ger" legújabb száma nagy fényképet közöl, amely a delegátusok tiszteletére Bécsben, no­vember 13-án a Magyar Házban Khuen-Hécler­váry Károly gróf miniszterelnök és neje áltaj rendezett estély képét adja. A képen a házi­gazdának és nejének arcképén kivül báró Soly­mossy Ödönné, Burián báró közös pénzügy­miniszter, Hieronymi Károly kereskedelmi mi­niszter, Hazai Samu altábornagy, honvédelmi miniszter, a magyar delegátusok közül Perczel Dezső, Kossidh Ferenc, Hosszú Vazul püspök, Karátsonyi Jenő gróf, Tisza István gróf, to­vábbá Brockclorff gróf budapesti német főkon­zul, Klein Ödön miniszteri osztálytanácsos, Bárczy István dr miniszterelnöki titkár, to­vábbá osztrák részről Bienerth báró miniszter, elnökkel élükön számos osztrák delegátus és más politikus szerepel. — A nyomor tragédiája. Temesvárról je­lentik: Szakáiháza községben meghalt Klein Boldizsár fiatal gazda; idegbeteg neje, vala­mint két kis gyermeke nagy nyomornak néz­tek elébe. Az asszony ma reggel őrülósi roha­mában mellette alvó kis leányát egy konyha­késsel összevagdalta s amikor a zajra a másik gyermek fölébredt, az őrült asszony neki akart rontani, azonban a sikoltozásra besiettek a férj koporsója körül virrasztók és kimentették a kis fiút. anyja kezéből, akit alig tudtak meg­fékezni. — .Agyonvert színész. Újkígyósról irják^ hogy tegnap délután az ottani korcsmában egy vándorszínész összeszólalkozott két paraszt­tal. Később verekedni kezdtek és a parasztok agyonverték a színészt. A két gyilkos elme. nekült. A szerencsétlen szinész nevét nem tudják. — A kolera Újvidéken. Újvidékről je­lentik : Tekintettel arra, hogy ma ismét egy kolerás beteget szállítottak a járványkór­házba, Blum Ödön közegészségügyi fel­ügyelő' javaslatot tett a polgármesternek, hogy a várost helyezze zár alá. Az iskolák bezárását kimondó rendeletet azonban a

Next

/
Oldalképek
Tartalom