Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-24 / 155. szám

1910 november 26 DÉLMAGYARORSZÁG 9 Bahr vígjátékát. A két főszerepet Bosos Gizella és Szomory Miklós játszották. Rutinirozott kiváló művészeknek bizonyultak ebben a darabban is. Nem volt szerepűknek egyetlen mondata sem, mit elejtettek, egyetlen mozzanata sem, melyet elhagytak volna. A közönség meleg elismeréssel honorálta őket. A másik ellenpárt Gázon és Baródi Katalin játszották igen jól. Somogyi Károly és H. Lévai Berta egy öreg,parasztot és feleségét játszották elsőrangú humorral. A színház zsúfolásig megtelt. * Egy nagy francia szinész halála. Párisból jelentik, hogy Gustave Worms, a tizenkilencedik század egyik legnagyobb színművésze, meghalt. Már 1858-ban, huszonkét éves korában tagja volt a Comédie Francaisenek. A Conservatoire tanára volt és a becsületrend lovagja. Főkép Dumas-darabok hőseinek volt kitűnő interpretálója a színpadon, melytől már 1901-ben elbúcsúzott. * r * ft l « Í í I 1 0 £ I i 1 * 1 i I \ m % • 1 1 I 1 • j i I \ § í I # 0 # _ í 5 ? í í s t s • s t $ i * í « í J f \ « í Jóság, kell a szappan összehasonlításánál és bevásárlásánál ügyelni. A világ egy szappana sem éri el a Schichí szarvas szappanát minden jó tulajdonságában, tiszta^ ságában, mosóképességében, lágyságát ban és olcsóságában. TÖRVÉNYKEZÉS Elítélt kereskedők. — Vétkes bukás. — (Saját tudósítónktól.) Mintegy két évvel ezelőtt Ofner Mór és Ofner Oszkár Ofner Test. vérek cég alatt rövidáru-kereskedést nyitottak Újvidéken. Az üzlet vezetését nagy tőkével kezdték meg és néhány hónapig egyike volt a legforgalmasabb és legvirágzóbb üzleteknek. Később pangás következett be s bár az üzlet még mindig elég jó forgalmat csinált, nem tudták kellő időben fedezni a tartozásaikat. A hitelezők egyre erélyesebb hangú föl8zólitó-leveleket Írogattak, de ennek sem lett foganatja, mivel a cégtársak kijelentették, hogy fizetésképtelenek s egyezkedni kezdtek a hitetőkkel. A hitelezők azonban ragaszkodtak a követelésekhez, ugy, hogy a cég végül huszonhatezer korona passzívával csődbe jutott. Az újvidéki királyi törvényszék bűnügy} vizsgálatot indított, melynek során terhelg adatok merültek föl a cégtársak ellen. Az újvidéki királyi ügyészség ennélfogva Ofner Mórt és Ofner Oszkárt csalárd bukás bűntettével vádolta és bíróság elé állította, A főtárgyaláson a vádlottak azzal védekeztek, hogy őket rosszhiszeműség vagy más, a hitelezők megkárosítására irányuló szándék nem vezette és csak azért jutottak olyan nagy passzívával csődbe, mert az utolsó fillérig remélték, hogy a tartozásokat rendezhetik. Bizonyítékokat is hoztak föl, hogy néhány hitelezőt ki is elégi, tettek. A törvényszék ezt a védekezést azonban csak részben fogadta el, mert ezzel szemben bizonyítottnak látta azt, hogy a cégtársak költekező életmódot folytattak. Így aztán a csalárd bukás vádja elesett és a bíróság vétkes bukás vétsége miatt Ofner Mórt és Ofrter Oszkárt fejenkint öt hónapi fogházra ítélte. A vádlottak fölebbeztek a szegedi táblához, amely ma foglalkozott ezzel az ügygyei. A büntetőtanács az elsőbíróság indokolásával szemben több enyhítő körülményt vett figyelembe s ezen az alapon Ofner Mór büntetésóg egy hónapif Ofner Oszkár büntetését pedit nyolc napi fogházra szállította le. A védők semmiségi panaszt jelentettek be. § Konkurrensek harca. Budapestről jelentik: Neumann Ignác festő a József-köruton fényképnagyitási üzletet nyitott és erős konkurrenciát csinált Adler Mórnak, akinek szintén fényképnagyitási üzlete van a József-köruton. A két konkurrens között ádáz harc keletkezett, mire Neumann Ignác a magyar órások szaklapjának 1908 október 1-én megjelent számában a nyilttérben erős támadást intézett Adler Mór ellen, azt állítván róla, hogy veszedelmes és többször büntetett ember, aki már többféle mesterséggel próbált szerencsét. Többek között azt állította Adlerről, hogy kávéháztulajdonos volt a Garai-téren és itt a tulajdonát képező Bánffy-kávéházzal is összeütközésbe került a hatósággal. Ezért a közleményért Adler Mór rágalmazási sajtópört indított a támadója ellen. Ebben a pörben már több ízben volt kitűzve a főtárgyalás a büntetőtörvényszéken, de a tárgyalást ezideig nem lehetett megtartani, mert a vádlott sohasem jelent meg. A mai főtárgyalásra sem jött el, hanem orvosi bizonyítványt küldött, amelyben azt állítja az orvos, hogy Neumann beteg. A bíróság elrendelte, hogy a törvényszéki orvos menjen Neumann lakására és vizsgálja meg. Ha állapotát olyannak találja, hogy a tárgyaláson megjelenhetett volna, a bíróság a legközelebbi tárgyalásra rendőrrel fogja elővezettetni. KÖZGAZDASÁG (—) Uj szerb kereskedelmi ügynökség Budapesten. A belgrádi Politika arról értesül, hogy a szerb kormány Budapesten uj kereskedelmi ügynökséget készül fölállítani, amelynek vezetésére Barlovácz István volt budapesti főkonzult akarja megnyerni. (—) A Magyar Közgazdasági Társaság pénteken este hat és fél órakor ülést tart, amelyen Kohányi Zoltán tengerészeti főfelügyelő értekezik nemzeti tengerhajózási politikánk föladatairól. Az előadás a társaság helyiségében (Budapest, V., Mária Valéria-utca 12. szám) lesz. (—) A szegedi ármentesitő-társulat december 9-én választmányi, majd közgyűlést tart Lázár György dr társulati elnök elnöklésével. A társulat a Fehértó hasznosításának kérdését és a társulati hivatalnokok nyugdíjügyét fogja tárgyalni. (—) Hirek a cukoripar köréből. Miközben minden fogyasztási cikk ára nap-nap után emelkedik, igazán kellemes meglepetés volt a fogyasztóközönség számára, hogy e hónap elején a cukor ára kilónkint tizenkét fillérrel olcsóbb lett. Ez a meglepetés az idei rendkívül kedvező cukorrépa-termés eredménye, ami a világ összes cukoi'piacain igen jelentékeny árredukciót idézett elő. Nem lehetetlen, hogy még olcsóbb lesz a cukor ára, mert csak most, az összes statisztikai adatok összegyűjtése után láthatni, hogy a valóságos terméseredmények az eddig ismert becsléseket tetemesen meghaladják. Soha nem volt még hasonlóan gazdag répatermés Európában. Ebben az évben nyolcvan millió métermázsa cukorrépa termett. A cukorgyárosok nem nagyon örülnek ennek a fogyasztók számára kedves hírnek, mert az ő üzleti hasznukat igen erősen megnyirbálják a Cukorpiac uj konjunktúrái. Egyik hazai nagyiparosunkról, aki a cukoripar terén vezető em. ber, beszélik, hogy tiz millió koronát vészit ebben az esztendőben drága pénzen lekötött répavásárlásokon. (—) A szegedi piac. A mai hetipiac meglehetősen forgalmas volt. Különösen drága a hus. A piaci árak a következők voltak: Csirke párja 1 korona 80 fillértől 2—3 koronáig. Hízott liba 1 darab 9—10 korona — fillér. Pulyka párja 10—11 „ — „ Sertéshús 1 kiló 1 „ 90 „ Paprikás hus 1 „ 1 „ 30 „ Zsír 1 „ 1 „ 80 „ Juhhus 1 „ 1 30 „ Tejföl 1 liter 1 „ 10 „ Tojás 1 darab — „ 8 „ Marhahús 1 kiló 1 „ 68 „ Paprikáshus 1 „ 1 44 „ Fehér kenyér Barna „ Rozs „ Tej Gyökér Répa 1 „ literje 100 csomó 100 „ 24 „ 20 „ 18—20 „ 20—24 „ 10 10 Fokhagyma 1 méterm. 42 „ — „ Vöröshagyma! „ 8 „ — „ Torma 1 „ 58—60 „ — „ Szép káposzta 100 drb 8—10 „ — „ Kevésbé szép káposzta 100 darab 6 „ — „ (—) A földmivelésUgyi miniszter a halászat érdekében. A földmivelésügyi miniszter a főváros polgármesteréhez ma rendeletet küldött, amelyben a halászat támogatását helyezi kilátásba. A rendeletben a következőket mondja: „Az élelmiszerek drágasága mellett, az általánosan érzett nehéz megélhetési viszonyok között, a közérdeklődés mind élénkebben fordul a halak és a halászat felé, az előbbiekben keresve azt a cikket, amely a többi élelmiszer között leginkább lenne hivatva a fogyasztásra szánt húsféléket helyettesíteni. Kétségtelen, hogy a hal mint egészséges, jóízű, általánosan kedvelt, minden más húsnál olcsóbban termelhető anyag, nagyban alkalmas erre a célra, ha a piacon az igényeket bőven fedező mennyiségben áll rendelkezésre. Ámde az épen a baj, hogy a mai, aránylag szűkös fogy asztás mellett jelentkező szükségleteket sem bírjuk saját termelésünkből kielégíteni, hanem a mutatkozó hiányt a külföldről behozott, gyakran nagyon is silány áruval kell pótolni." A miniszter ezután hosszasabban foglalkozik a halászat előnyével és azzal, hogy az üzem csak kevés emberi munkát igényel, igy sokkal olcsóbb s nagy előny rejlik abban is, hogy nemcsak a meglevő vizekben, hanem bármi más víz alá boritható területen is űzhető. Majd igy folytatja: „Támaszkodva a haltermelósnek a föntiekben érintett fontos ós közérdekű hivatására, idő- és alkalomszerűnek látom a gazdaközönség figyelmét erre a termelési ágra különösen is fölhívni. Amidőn pedig annak fölkarolását a magam részéről a legmelegebben ajánlom mindazoknak, akik erre alkalmas terület fölött rendelkeznek, egyúttal megemlítem azt is, hogy az érintett közérdekű célok szolgálatában a halgazdaságok létesülését a rendelkezésemre álló eszközökhöz mérten anyagi támogatással is előmozdítani óhajtom. A segélyezést részben a beruházási költségek bizonyos hányadrészben való megtérítésével, részben pedig a népesitéshez kívántató halanyag ötven-száz százalékának több éven át díjtalanul leendő átengedésével tervezem." A miniszter fölhívja azokat, akik igényt tartanak erre a segélyre, hogy folyamodványukkal forduljanak hozzá. (—) A gazdasági ismétlőiskolák tanítói. A mezőgazdasági szakismereteknek a falusi gazdák körében való terjesztésére néhány óv óta gazdasági ismétlőiskolákat állítottak föl, amelyeknek tanerőit eddig ugy képezték ki, hogy a földmivelésügyi miniszter a közoktatásügyi miniszterrel egyetértően tizenöt teljesen végzett ifjabb tanítót a földmivelósi iskolákhoz beosztott, hogy azoknak alkalmuk legyen legalább az alsófoku elméleti és gyakorlati gazdasági ismereteket megszerezni s igy a kétéves kurzus elvégzése után ismótlőiskolai tanításra nyertek oklevelet. Arra való tekintettel azonban, hogy az ismétlőiskolák fölállítása olyan tempóban történt, hogy a földmivesiskolákban kiképzett tanerők száma kevésnek bizonyult, Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy a tanítóknak és a tanítónőknek külön egy-egy, internátussal is fölszerelt földmivesiskolánál történjék a kiképzése s már a jövő évi költségvetésben gondoskodott, hogy az egyébként igy előálló nem is nagy kiadás fedezetet találjon. Ezidő szerint tehát két hazai földmivesiskolában történik a gazdasági ismétlőiskolák leendő tanerőinek szakszerű kiképzése olyan terv szerint, hogy a földmivelő nép gazdasági kiképzése gyakorlati téren haladjon és maradjon.