Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-16 / 148. szám

1910 november 16 Í«tMJ8YAR0RSZAfl 3 kevésbé jelenti a sértett bűnösségét. A szegedi Ítélet még korrekciót is érhet. És mi lesz akkol*, ha a tábla, a Kúria, más véleményen lesznek ? A Simon Ákos sorsa eddig is vértől csepegő tragikum. Olyan dologért, ami­ért fegyelmi uton legfeljebb rosszalást kaphat, ma a fejét, a becsületét akar­ják vénni. Simon Ákos táblabíró és ha égyeriésén ő róla, az ő dolgairól van szó, olyan magas méltóság, hogy csak a kofonaiigyész vádolhatja és Csak a legfelsőbb ítélőszék, a Kúria héttagú fegyelmi tanácsa, másodfokon pedig kilenctagú nagy fegyelmi tanácsa itél­kezhetik fölötte. Határtalan tisztelettel vagyunk a szegedi törvényszék birói iránt, de ez a bíróság, az anyagi igaz­ságosság szempontjából, még őnáluk is illetékesebb és mennyivel, mennyivel illetékesebb egyes szegedi Japtudósitók kompetenciájánál'? Legvégül pedig jqgászkodjunk egy keveset. Ha Simon Ákos ellen olyan dolgok merültek föl a szegedi főtár­gyaláson, amelyek nem férnek össze a táblabírói méltóságával, ezen dolgok elbírálása külön fegyelmi útra, a most ismertetett legfőbb ítélőszék bírásko­dása elő tartozik. De a szegedi vádlott nem tartozik oda. A szegedi vádlott büntelenségét az még nem eredmé­nyezheti végső fokban, hogy Simon Ákos birói tisztességéről beszélni le­hetne. Az ő büntelenségét csak az álla­pithatja meg jogérvényesen, ha valót­lanságuk esetén rágalmazó tények va­lódiságát és azt tudja igazolni, ha eze­ket értette valóban burkolt sértése alatt és azokat a bíró hivatali kötelességeire bizonyította. Ilyen tényt csak egyet, a tiltott szerencsejátékot állapított meg a szegedi törvényszék. Ez pedig nem vonat­kozik a bíró hivatali kötelességére, hanem magánéletére, amint azt a királyi Kúria számtalan ízben kimondotta és igy csak fegyelmi útra tartozhatik. Már pedig alapelv az a magyar büntető­jogban és tételes törvényben gyöke­rező: hogy senki illetékes bírája elől más bíróság elé nem állítható ! A leg­főbb ítélőszék elé, egyedül oda ! Tehát várni is kell még egy kicsikét. Mi nem hiszszük azt, hogy a jogkereső közön­ség bizalmát megingatná Simon Ákos iránt az a tény, hogy egyszer a vas­úton ferblizett. Ep oly kevéssé, mintha egyszer párbajozott volna, ami még inkább büntetendő cselekmény. És az sem, hogy a jegyzőjének a tanúvallo­mások kivételét, vagy a fölebbezőnek fölebbezése kicserélését megengedte. Mi ezt nem hiszszük. Egyebet pedig nem is szabad hin­nünk, mert a szegedi királyi törvény­szék birói és felsőséges ténymegállapí­tásaival kerülnénk szembe. Adjon isten erőt Simon Ákosnak és fölöttes ható­ságának arra, hogy ezt a nagy küz­delmet igazsággal megvívhassák. Ka­szinói és osztályerkölcsi fineszek nem idevalók. Az a kérdés: tisztességtelen ember és bíró-e Simon Ákos? Várjuk meg a döntést. Debrecené a harmadik egyetem? fS'njdt iuddsitónktól.) Egyik fővárosi reg­geli lapban kedden az a hir jelent meg, | hogy a harmadik egyetem kérdése már csak­! nem eldőlt és pedig Debrecen javára. A I debreceni főiskola Igazgatósága hir szerint november tizedikén olyan határozatot mon­dott ki. ameíylyel „a főiskola egyetemmé fejlesztése ismét nagy lépéssel haladt előre". Ez lehetséges, mert a harmadik egyetemért versengő városok között Debrecen is egyike azoknak, amelyek minden áldozatra készek. Ez az áldozatkészség is érthető Debrecen szempontjából, mert az egyetem, akárme­lyik városban is létesül, a kulturális hiva­tás mellett még hasznot is hajt a városnak. De mégis azt hisszük, hogy a harmadik egyetem fölállítása kérdésénél legelsősor­ban a kulturszempontokat kell figyelembe venni, ezt tekintve pedig, Szegednek, mint a Délvidék és az Alföld gócpontjának van elsősorban nemcsak joga, hanem szüksége is a harmadik egyetemre. A magyarosítás nemzeti fontosságú munkája Szegedről áramlik a legintenzívebben a Délvidékre, ide sereglenek a Délvidék idegenajka ta­nulói leginkább és itt, a szegedi iskolákban kezdődik el a magya^sitás munkája leg­először. Évtizedek óta sürgeti már Szeged a har­madik egyetemet. Harcol, küzd és dolgozik érte, mert tudja, hogy a legtöbb joga neki van hozzá. És érzi ezt a Délvidék egész lakossága is, amely már számtalan mozgal­mával, fölirattal és küldöttséggel adott ki­fejezést annak a meggyőződésének, hogy a harmadik egyetem nem létesülhet máshol, mint Szegeden. Okunk és jogunk van tehát kételkedni a debreceni harmadik egyetemről szóló hír­adásnak abban a kitételében, hogy „Debre­cen város jelenlegi kedvezőtlen pénzügyi helyzete mellett is biztosan várható, hogy a harmadik egyetemnek Debrecenben való fölállítása a legrövidebb idő alatt befejezett tény lesz." Mert, bárha Szeged pénzügyi hely­zete sem a legkedvezőbb, kész a legrend­kivülibb áldozatokkal is sorompóba állani a többi városok közé a harmadik egyetemért. A hir, amely a debreceni egyetemről — mint emiitettük — egyik fővárosi reggeli lapban jelent meg, a következő: A debreceni főiskolai igazgatótanács novem­ber tizedikén kelt határozatával a főiskola egyetemmé fejlesztése ismét nagy lépéssel ha­ladt előre. Ugyanis e határozat folytán: a ma­gyar históriai, az egyetemes históriai és a föld­rajzi tanszékeknek a jövő iskolaévre várható rendszeresítésével egyrészt a már eddig is fönnállott teológiai és jog- és államtudományi fakultások nyernek lényeges megerősítést, más­részt, mint a humaniorak tekintetében teljes harmadik fakultás kiépül a bölcsészettudományi kar és pedig ugyanolyan keretekben, mint ahogy annak idején a kolozsvári egyetem meg­felelő fakultása megalakult. A határozat keresztülvitelével a teológiai fakultáson kilenc, a jog- ós államtudományi fakultáson tizennégy, a filozófiai fakultáson tizenöt előadó-tanár fog működni. A föiskoía adminisztrálása máris egyetemi jellegű. A há­rom kar mindegyikének élén az évonkint vá­lasztott dékánok állanak, az egész főiskolát a szenátus által egy évre választott rektor igaz­gatja. Az orvostudományi karnak, mint a fő­iskola negyedik fakultásának fölállítása pedig Debrecen városának ez évben tett, több mint tiz milliót kitevő egyetemi alapítványával és a szükséges kórházak, klinikák és egyéb intéz, mények részben máris foganatba vett létesíté­sével, az államnak aránylag csekély, évi hat­nyolcszázezer koronás hozzájárulása esetén> szintén biztositottiiak tekinthető. Következő­leg a hozzájárulás megadásával a teljesen föl­szerelt, négykaru egyetem fölállítása legott megtörténhetik. Már most gondoskodott az igazgatótanács arról is, hogy az egyetem létesítésének idejére készen álljon egy modernül berendezett főis­kolai internátus, elrendelvén az erre vonatkozó terveknek és költségvetéseknek már a tavaszi egyházkerületi közgyűlésre való elkészítését. Ilyeuképen a teljes, négykaru egyetem minden épülete és egyéb dologi fölszerelése az állam minden hozzájárulása nélkül létesíttetvén és az egyéb föíitartásl és személyi költségek tekinte­tében is minimálisnak mondható állami hozzá­járulás igényeltetvén, az 1911. évi állami költ* ségvetés egyetemi tételének megokolása alap­ján, a jelenlegi kedvezőtlen pénzügyi helyze^. mellett is biztosan várható, hogy a harmadig egyetemnek Debrecenben való fölállítása a leg­rövidebb idő alatt befejezett tény lesz. Ilogy mennyiben felel meg ez a hiradás a valóságnak, azt most nincs módunkban ellenőrizni. De, ha egyes részeiben nem is kételkednénk, azt már a legkevésbé sem hisszük, hogy a harmadik egyetemnek Deb­recenben való fölállítása befejezett tény. A debreceni főiskola igazgatótanácsa hozhat bármilyen határozatot, mindent, ami neki legjobban tetszik s ameíylyel reméli, hogy a harmadik egyetemet elvitatja Szegedtől. De a remény kifejezésével megszűnt min­den. Mert azt, hogy a harmadik egyetem­nek Debrecenben való fölállítása befejezett tény, senki más meg nem állapítja, mint a feleletre illetékes tényezők. Tudtunkkal pe­dig az illetékes minisztérium Debrecennek semmiféle pozitív ígéretet nem tett. Szeged októberben. — A közigazgatási bizottságból. —• Szeged város közigazgatási bizottsága ked­den délután tartotta rendes havi ülését Lázár György dr polgármester elnöklésével. A bizott­ság előadó-tagjai mind megjelentek az ülésben, ellenben a tagok csak szórványosan jelent­keztek. Sokat persze nem mulasztottak el a távolmaradottak, mert az ülés ezúttal sem szolgált semmi újsággal. A jelentéseket, mint rendesen, tudomásuj vették. Először a polgármester referált, utol­jára a főállatorvos, amint ez már lenni szo­kott. Az érdekesebb jelentések ezek : Faragó Ödön dr tiszti főorvos bejelentette, liogy októberben az egészségügyi állapotok hanyatlottak. A vörheny erősen grasszált. A népességi szaporulat kilencvennégy (szeptem­berben százhatvankilenc). A városi közkórház­ban az elmúlt hónapban ötszáznegyvenhót be­teget ápoltak. Jung Péter főállatorvos az állategészségügyi viszonyokról tett jelentést. A ragadós száj- ós körömfájás föllépvén, az állategészség nagyon kedvezőtlen volt. A város területén százhu­szonöt állat hullott el, a vágóhídon közfo­gyasztásra levágtak háromezerötszázhuszon­négy háziállatot. Keclacsics Károly pénzügyigazgató az adózás állapotáról referált. Befolyt egyenesadóban liatvannyolcezerhétszázegy korona, hadmentes­ségi dijban kétezerhétszázhetvenhárom korona. Házadómentességet egy esetben állapítottak meg, ellenben huszonöt szegedi lakosnak fize­tési haladékot adott a pénzügyigazgatóság. Szápár József dr királyi ügyész a törvény­széki fogházban uralkodó állapotokról tett je­lentést. A fogházban a rend és tisztaság tel­jes, szökési eset nem fordult elő. Scossa Dezső tanfelügyelő bejelentette, hogy az alsóközponti iskolát járvány miatt bezár­ták, Vezér Géza, Belángi Gyula és Jankovics Gyula a külterületi állami iskolához kinevez­tettek, Kcmecskag István és Kovács hatván községi iskolai tanítók az 1907. évi XXVII. törvénycikk alapján kiváló tanitói működé­sükért személyi pótlékot kaptak a miniszté­riumtól, Klucsik István kétszáz koronát, har­madik ötödéves pótlókot, Telekg László nyug­díjigénye pedig liáromezerszázhatvan koro­nára emeltetett, az analfabéták tanfolyamai és az iskolán kivüli közoktatás fejlesztése iránt az egész vonalon intézkedés tétetett. A bizott­ság ezután több tanító korpótlék-igényét álla­pította meg. Steininger Gyula és Csapó Róza ellen fegyelmi eljárást rendelt el és a kultusz­miniszter rendelete alapján, ameíylyel a városi tanács ezirányu fölebbezése elutasittatott, a tanítók szabályszerű helyettesítése iránt ren­delkezett. Az ülésben jelenvoltak : Lázár György dr polgármester, Taschler Endre főjegyző, Gaál Endre, Koczor János, Szekerke Lajos tanácso­}

Next

/
Oldalképek
Tartalom