Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-16 / 148. szám

1910 november 16 Í«tMJ8YAR0RSZAfl 3 kevésbé jelenti a sértett bűnösségét. A szegedi Ítélet még korrekciót is érhet. És mi lesz akkol*, ha a tábla, a Kúria, más véleményen lesznek ? A Simon Ákos sorsa eddig is vértől csepegő tragikum. Olyan dologért, amiért fegyelmi uton legfeljebb rosszalást kaphat, ma a fejét, a becsületét akarják vénni. Simon Ákos táblabíró és ha égyeriésén ő róla, az ő dolgairól van szó, olyan magas méltóság, hogy csak a kofonaiigyész vádolhatja és Csak a legfelsőbb ítélőszék, a Kúria héttagú fegyelmi tanácsa, másodfokon pedig kilenctagú nagy fegyelmi tanácsa itélkezhetik fölötte. Határtalan tisztelettel vagyunk a szegedi törvényszék birói iránt, de ez a bíróság, az anyagi igazságosság szempontjából, még őnáluk is illetékesebb és mennyivel, mennyivel illetékesebb egyes szegedi Japtudósitók kompetenciájánál'? Legvégül pedig jqgászkodjunk egy keveset. Ha Simon Ákos ellen olyan dolgok merültek föl a szegedi főtárgyaláson, amelyek nem férnek össze a táblabírói méltóságával, ezen dolgok elbírálása külön fegyelmi útra, a most ismertetett legfőbb ítélőszék bíráskodása elő tartozik. De a szegedi vádlott nem tartozik oda. A szegedi vádlott büntelenségét az még nem eredményezheti végső fokban, hogy Simon Ákos birói tisztességéről beszélni lehetne. Az ő büntelenségét csak az állapithatja meg jogérvényesen, ha valótlanságuk esetén rágalmazó tények valódiságát és azt tudja igazolni, ha ezeket értette valóban burkolt sértése alatt és azokat a bíró hivatali kötelességeire bizonyította. Ilyen tényt csak egyet, a tiltott szerencsejátékot állapított meg a szegedi törvényszék. Ez pedig nem vonatkozik a bíró hivatali kötelességére, hanem magánéletére, amint azt a királyi Kúria számtalan ízben kimondotta és igy csak fegyelmi útra tartozhatik. Már pedig alapelv az a magyar büntetőjogban és tételes törvényben gyökerező: hogy senki illetékes bírája elől más bíróság elé nem állítható ! A legfőbb ítélőszék elé, egyedül oda ! Tehát várni is kell még egy kicsikét. Mi nem hiszszük azt, hogy a jogkereső közönség bizalmát megingatná Simon Ákos iránt az a tény, hogy egyszer a vasúton ferblizett. Ep oly kevéssé, mintha egyszer párbajozott volna, ami még inkább büntetendő cselekmény. És az sem, hogy a jegyzőjének a tanúvallomások kivételét, vagy a fölebbezőnek fölebbezése kicserélését megengedte. Mi ezt nem hiszszük. Egyebet pedig nem is szabad hinnünk, mert a szegedi királyi törvényszék birói és felsőséges ténymegállapításaival kerülnénk szembe. Adjon isten erőt Simon Ákosnak és fölöttes hatóságának arra, hogy ezt a nagy küzdelmet igazsággal megvívhassák. Kaszinói és osztályerkölcsi fineszek nem idevalók. Az a kérdés: tisztességtelen ember és bíró-e Simon Ákos? Várjuk meg a döntést. Debrecené a harmadik egyetem? fS'njdt iuddsitónktól.) Egyik fővárosi reggeli lapban kedden az a hir jelent meg, | hogy a harmadik egyetem kérdése már csak! nem eldőlt és pedig Debrecen javára. A I debreceni főiskola Igazgatósága hir szerint november tizedikén olyan határozatot mondott ki. ameíylyel „a főiskola egyetemmé fejlesztése ismét nagy lépéssel haladt előre". Ez lehetséges, mert a harmadik egyetemért versengő városok között Debrecen is egyike azoknak, amelyek minden áldozatra készek. Ez az áldozatkészség is érthető Debrecen szempontjából, mert az egyetem, akármelyik városban is létesül, a kulturális hivatás mellett még hasznot is hajt a városnak. De mégis azt hisszük, hogy a harmadik egyetem fölállítása kérdésénél legelsősorban a kulturszempontokat kell figyelembe venni, ezt tekintve pedig, Szegednek, mint a Délvidék és az Alföld gócpontjának van elsősorban nemcsak joga, hanem szüksége is a harmadik egyetemre. A magyarosítás nemzeti fontosságú munkája Szegedről áramlik a legintenzívebben a Délvidékre, ide sereglenek a Délvidék idegenajka tanulói leginkább és itt, a szegedi iskolákban kezdődik el a magya^sitás munkája legelőször. Évtizedek óta sürgeti már Szeged a harmadik egyetemet. Harcol, küzd és dolgozik érte, mert tudja, hogy a legtöbb joga neki van hozzá. És érzi ezt a Délvidék egész lakossága is, amely már számtalan mozgalmával, fölirattal és küldöttséggel adott kifejezést annak a meggyőződésének, hogy a harmadik egyetem nem létesülhet máshol, mint Szegeden. Okunk és jogunk van tehát kételkedni a debreceni harmadik egyetemről szóló híradásnak abban a kitételében, hogy „Debrecen város jelenlegi kedvezőtlen pénzügyi helyzete mellett is biztosan várható, hogy a harmadik egyetemnek Debrecenben való fölállítása a legrövidebb idő alatt befejezett tény lesz." Mert, bárha Szeged pénzügyi helyzete sem a legkedvezőbb, kész a legrendkivülibb áldozatokkal is sorompóba állani a többi városok közé a harmadik egyetemért. A hir, amely a debreceni egyetemről — mint emiitettük — egyik fővárosi reggeli lapban jelent meg, a következő: A debreceni főiskolai igazgatótanács november tizedikén kelt határozatával a főiskola egyetemmé fejlesztése ismét nagy lépéssel haladt előre. Ugyanis e határozat folytán: a magyar históriai, az egyetemes históriai és a földrajzi tanszékeknek a jövő iskolaévre várható rendszeresítésével egyrészt a már eddig is fönnállott teológiai és jog- és államtudományi fakultások nyernek lényeges megerősítést, másrészt, mint a humaniorak tekintetében teljes harmadik fakultás kiépül a bölcsészettudományi kar és pedig ugyanolyan keretekben, mint ahogy annak idején a kolozsvári egyetem megfelelő fakultása megalakult. A határozat keresztülvitelével a teológiai fakultáson kilenc, a jog- ós államtudományi fakultáson tizennégy, a filozófiai fakultáson tizenöt előadó-tanár fog működni. A föiskoía adminisztrálása máris egyetemi jellegű. A három kar mindegyikének élén az évonkint választott dékánok állanak, az egész főiskolát a szenátus által egy évre választott rektor igazgatja. Az orvostudományi karnak, mint a főiskola negyedik fakultásának fölállítása pedig Debrecen városának ez évben tett, több mint tiz milliót kitevő egyetemi alapítványával és a szükséges kórházak, klinikák és egyéb intéz, mények részben máris foganatba vett létesítésével, az államnak aránylag csekély, évi hatnyolcszázezer koronás hozzájárulása esetén> szintén biztositottiiak tekinthető. Következőleg a hozzájárulás megadásával a teljesen fölszerelt, négykaru egyetem fölállítása legott megtörténhetik. Már most gondoskodott az igazgatótanács arról is, hogy az egyetem létesítésének idejére készen álljon egy modernül berendezett főiskolai internátus, elrendelvén az erre vonatkozó terveknek és költségvetéseknek már a tavaszi egyházkerületi közgyűlésre való elkészítését. Ilyeuképen a teljes, négykaru egyetem minden épülete és egyéb dologi fölszerelése az állam minden hozzájárulása nélkül létesíttetvén és az egyéb föíitartásl és személyi költségek tekintetében is minimálisnak mondható állami hozzájárulás igényeltetvén, az 1911. évi állami költ* ségvetés egyetemi tételének megokolása alapján, a jelenlegi kedvezőtlen pénzügyi helyze^. mellett is biztosan várható, hogy a harmadig egyetemnek Debrecenben való fölállítása a legrövidebb idő alatt befejezett tény lesz. Ilogy mennyiben felel meg ez a hiradás a valóságnak, azt most nincs módunkban ellenőrizni. De, ha egyes részeiben nem is kételkednénk, azt már a legkevésbé sem hisszük, hogy a harmadik egyetemnek Debrecenben való fölállítása befejezett tény. A debreceni főiskola igazgatótanácsa hozhat bármilyen határozatot, mindent, ami neki legjobban tetszik s ameíylyel reméli, hogy a harmadik egyetemet elvitatja Szegedtől. De a remény kifejezésével megszűnt minden. Mert azt, hogy a harmadik egyetemnek Debrecenben való fölállítása befejezett tény, senki más meg nem állapítja, mint a feleletre illetékes tényezők. Tudtunkkal pedig az illetékes minisztérium Debrecennek semmiféle pozitív ígéretet nem tett. Szeged októberben. — A közigazgatási bizottságból. —• Szeged város közigazgatási bizottsága kedden délután tartotta rendes havi ülését Lázár György dr polgármester elnöklésével. A bizottság előadó-tagjai mind megjelentek az ülésben, ellenben a tagok csak szórványosan jelentkeztek. Sokat persze nem mulasztottak el a távolmaradottak, mert az ülés ezúttal sem szolgált semmi újsággal. A jelentéseket, mint rendesen, tudomásuj vették. Először a polgármester referált, utoljára a főállatorvos, amint ez már lenni szokott. Az érdekesebb jelentések ezek : Faragó Ödön dr tiszti főorvos bejelentette, liogy októberben az egészségügyi állapotok hanyatlottak. A vörheny erősen grasszált. A népességi szaporulat kilencvennégy (szeptemberben százhatvankilenc). A városi közkórházban az elmúlt hónapban ötszáznegyvenhót beteget ápoltak. Jung Péter főállatorvos az állategészségügyi viszonyokról tett jelentést. A ragadós száj- ós körömfájás föllépvén, az állategészség nagyon kedvezőtlen volt. A város területén százhuszonöt állat hullott el, a vágóhídon közfogyasztásra levágtak háromezerötszázhuszonnégy háziállatot. Keclacsics Károly pénzügyigazgató az adózás állapotáról referált. Befolyt egyenesadóban liatvannyolcezerhétszázegy korona, hadmentességi dijban kétezerhétszázhetvenhárom korona. Házadómentességet egy esetben állapítottak meg, ellenben huszonöt szegedi lakosnak fizetési haladékot adott a pénzügyigazgatóság. Szápár József dr királyi ügyész a törvényszéki fogházban uralkodó állapotokról tett jelentést. A fogházban a rend és tisztaság teljes, szökési eset nem fordult elő. Scossa Dezső tanfelügyelő bejelentette, hogy az alsóközponti iskolát járvány miatt bezárták, Vezér Géza, Belángi Gyula és Jankovics Gyula a külterületi állami iskolához kineveztettek, Kcmecskag István és Kovács hatván községi iskolai tanítók az 1907. évi XXVII. törvénycikk alapján kiváló tanitói működésükért személyi pótlékot kaptak a minisztériumtól, Klucsik István kétszáz koronát, harmadik ötödéves pótlókot, Telekg László nyugdíjigénye pedig liáromezerszázhatvan koronára emeltetett, az analfabéták tanfolyamai és az iskolán kivüli közoktatás fejlesztése iránt az egész vonalon intézkedés tétetett. A bizottság ezután több tanító korpótlék-igényét állapította meg. Steininger Gyula és Csapó Róza ellen fegyelmi eljárást rendelt el és a kultuszminiszter rendelete alapján, ameíylyel a városi tanács ezirányu fölebbezése elutasittatott, a tanítók szabályszerű helyettesítése iránt rendelkezett. Az ülésben jelenvoltak : Lázár György dr polgármester, Taschler Endre főjegyző, Gaál Endre, Koczor János, Szekerke Lajos tanácso}