Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-15 / 147. szám

1010 november lb В É L tf A fi УД R О R S Z А б 9 x Az árabódéfe. Szeged város területén évekkel ezelőtt számos árabódét létesítettek. Az árnbódék tetejét most kijavítják, amit a tanács ma határozott el. x Szeged Jövő évi költségvetése. A szegedi városi párt kedden este hat órakor a Haggenmacher-sörcsarnok külön termében rendes ülést tart. A város 1911. évi költségvetését ismerteti Prokisch Ferenc. X. A' főváros közbiztonsági állapota. A székesfőváros közigazgatási bizottságának mai ülésén Bődet Dezső dr főkapitány a következőkben számolt be Budapest október hónapi közbiztonsági állapotáról és a rendőrség működéséről:'Az államrendőrség az elmúlt hónap folyamán összesen kétezerszázkilencvenhét bűnügy nyomozását fejezte be. A bűnesetek közül „kilencszázriegyvenhét volt bűntett, ezerkétszázötven vétség, kétszázhetvenhárom irányult az ember élete és testi épsége ellen, ezernyolcszázkilenc a vagyon ellen és száztizenöt volt az egyéb fajta bűncselekmények száma. Az'ember élete és testi épsége ellen irányuló bűncselekmények közül negyven volt bűntett, kétszázharminchárom vétség; száznyolcvan volt a testisértések száma. A vagyon ellen irányuló bűncselekmények közül nyolcszázhatvanhárom volt bü-ntett, kilencszáznegyvenhat vétség, kilencszáztizenöt volt a lopások, háromszáztizenöt a sikkasztások, kétszáznyoícvankilene a csalások száma. x Resica pétadója. Resiceibányei képviselőtestülete' a legutóbb tartott' gyűlésén a községi pótadót hatvankét százalékról ötven százalékra szállította le. Ez a változás a községi vezetőség ügyességének és szorgalmának köszönhető. KÖZOKTATÁS + A szegedi íauiíók mozgalma. A szegedi tanítók szombaton Bódőné-Trinksz Paula elnökleté alatt tartott népes ülésükön egyhangúlag kimondották, hogy a szolnoki tanítók által megindított országos mozgalomhoz csatlakoznak. A november 18-án Budapesten tartandó mpnstre.-gyülesre kiküldték Bödöné-Trinksz Paulát, Nemecskay Istvánt, Fenyvessy Jenőt s csatlakozásra föibivták Fülöp József és Szctmóssy Gyula külterületi igazgatókat. A várostól akariák fizetésrendezésüket elérni. Biztos ' hatású sier a Franki-féle HAJSZESZ Kitűnő szeplő stb ellen a franki-lék SERAIL-CHÉHP HAJ HULLÁS 1 } ARCZSZcPiTOj ellen. A hajkorpát el| távolítja. Kis üveg 1 kor., nagy-üveg;2 kor. Ártalmatlan ! 1 tégely árai K. Hozzávaló srappanTOtill. Pouderlkor. FMNKL mm Kapható egyedül: FeIsö"várqs, 'S2E(jEDEX, Üztl György-tér. gyógyszertárában. §. Ésködtbirósáyi elnökök. A szegedi királyi j tél öt ¿51 a elnöke 1911. év tartaniára az újvidéki törvényszéknél szervezett esküdtbíróság. elnökévé' Cénrsch Dezső törvényszéki elnököt, állandó helyettesévé, pedig Juhász Jenő törvényszéki bírót jelölte ki. — A fehértemplomi törvényszéknél szervezett esküdtbíróság flpokevé a temesvári ítélőtábla elnöke Virág. Öéla dr törvényszéki elnököt, helyettesévé pedig ' Szenttamási Miklós törvényszéki birót íelölte ki. § A jijeriaekbirőság előtt. A szegedi törvényszék gyermekbirósága előtt szelid nézésű sváb gyermek szorongott hétfőn délelőtt. A Sri a tnult évben Hódmezővásárhelyen járt iskolába, fegyverrel rálőtt egy osztálytársára, aki harminc napig feküdt betegen. A gyermekbiróság egy évi próbára bocsátotta a kis diákot, aki sírva fogadkozott, hogy jövőben még véletlenül sem fog bűncselekményt elkövetni. ÜZLETHELYISÉGÜNK KIADÓ. árban vásárolhat férfi fehérnemüeket, zsebkend őket. nyakkendőket, kalapokat, ernyőket, férfi-, női- és o-yérmekharisn váka t stb. TERM és KOCSIS uridivat kereskedőknél SZEGED, DUGONICS-TÉR 1. SZ. j •• Hl llll llll I II III II I I III pl) If.i.u..,ip.w J Uiziuthálézalunk fejlasztése. Magyarország folyamhajózó flottája alig kétszáz hajót számlál mindössze, .Németországé közel háromezret. Franciaországban már 1600 tájékán építik meg Európa egyik legnagyobb mesterséges viziutját, a Canal au Midit, Magyarországon az Ur 1910. esztendejéig mint a jövő zenéje hangzott a Duna—Tisza-csatorna terve, csak Hieronymi Károly kereskedelmi miniszternek köszönhetjük, hogy ez a terv végre meg fog valósulni. Ebben az Országban még a viziutak jelentő, ségéröl kell meggyőzni ázembereket, mert nem tudják, milyen anyagi föllendülés várható a belvízi hajózás föllendülésétől. Ebben a kérdésben a legnagyobb tevékenység eddig a tervezgetések ben merült ki. Pedig régi igazság már, hogy Magyarország sok európai állammal szemben abban a helyzetben van, hogy hajózható, természetes vízíutjai kedvező íolyásuak. A Duna fölfelé, Németországba vezet, lefelé pedig Szerbia mellett halad el, lesiet Romániába, Bulgáriába, egyenesen a Fekete-tengerbe, Az ország másik hosszú szalagját a Tisza övezi, amely nagyrészt szintén hajózható. És csodálatos, a magyar viziutak forgalma mégsem jelentős, mégis alig mutat némi fejlődést. Az állam, amennyire pénzügyei engedik, igyekszik a természetes viziutak, hajózhatóságát fokozni, de a tömegforgalom igen uagy hányada mégis a vasutakat terheli. Hova-tovább eljutunk ahoz a ponthoz, amikor vasutaínkat némiképen mentesíteni kell a tömegáruktól, amelyek könnyebben bírnák el az olcsóbb hajófuvardijakat és versenyképesebbek volnának a vámkülföldön. Ezt különben fölösleges hangosan magyarázni. Kitűnő német statisztikusok régen kiszámították, hogy a viziuton való szállítás mennyivel olcsóbb, mint a vasúton. A mi kereskedőink és iparosaink is rég tisztában vanuak ezzel. Használnák is sűrűn a viziutat, ha alkalmas volna. Sajnos azonban, szabad útja, illetékmentessége és sok más előnye mellett vaunak még ma is hátrányai. így az átrakási forgalom csak bizonyos viszonylatokban válik be. Gyakran olyan esetekben is használják ekszportőrjeink a vasutat, amikor elkerülhetnék. Különösen ma, amikor a harci tarifák korszakát éljük, van nagy jelentősége ennek a viszonylatnak. Orsova rakodójának, amely milliós beruházást igényelt, alig van forgalma, csak most, Hieronymi Károly miniszter idejében terjed ki erre is a figyelem. Értesülésünk szerint Orsovától rendszeres hajójáratokai indítanak majd, közvetlenül Konstantinápolyba. Kisebb hajókkal ez az üzlet föltétlenül rentábilis lesz. Magyarország közvetlenül jó összeköttetést nyer a vízen Tőrökország fővárosával. Fejlődik, erősödik a kivitelünk s egy virágzó hajózási vállalkozás vetheti meg a lábát. Folyamhajózásunknak talán az a legfőbb baja, hogy nem egy, hanem két minisztérium hatás, körébe tartozik. Ezen a rendszeren kell elsőSorban változtatni. Utalják a belvizi ügyehet a kereskedelmi minisztérium ügykörébe. Ez azután végezze el az alapvető muukálatokat és fogjon hozzá viziuthálózatunk nagyobb arányú kifejlesztéséhez. A kereskedelmi minis/térinmban pompás tervek vannak ugy is. A Duna—Tiszacsatorna, a vukovár—samaci csatorna, a Kulpa szabályozása stb. tervei a legjobban haladtak előre és most már rá kerül a sor azok megvalósítására, akkor pedig egészen uj korszakba kerül Magyarország vizihálózata, vizikeres* kedelme. A legerősebb bizonyság erre Hieronymi Károly miniszter fáradhatatlan tevékenysége, gondossága, körültekintése, ahogy ezt a kérdést megoldani igyekszik. (—) Kereskedők és iparosok mozgalma. Székely Ferenc igazságügyminiszter korszakos jelentőségű törvénytervezetében csupán két pont van olyan, amely valószínűleg nagyobb vitára ad alkalmat a képviselőházban is. Ez a két paragraíus a könyvklvonati illetékességről és a kereskedelmi ülnöki rendszer megszűntetéséről szól. Budapest kereskedői fejtét'ték ki nézeteiket először e két nagyfontosságú ujitásról és fölírat'oan fordultak a képviselőházhoz, hogy ezt a két paragrafust, amely a kereskedelemre nézve föltétlenül káros, a kereskedők erdekeinek megfelelően változtassák meg, azaz hagyja meg a képviselőház ugyanazt a törvényparagrafusokat, amel5'ek erre vonatkozólag eddig is érvényben voltak. A budapesti kereskedők példáját követték most a szegedi kereskedők és iparosok is. Az ipartestületben vasárnap délűtáu gyűlést tartottak Bainer Károly elnöklésével. Perjéssy László kamarai titkár rámutatott azokrg az okokra, amelyek a polgári pörrendtartás sérelmes részeinek megváltoztatását föltétlenül szükségessé teszik. így először is nem állhat meg a 32. szakasz indokolásának az a része, hogy a könyvkivonati illetékesség megváltoztatása meg fogja akadályozni a tisztességtelen kereskedők kisebb-nagyobb csalásait. Tisztességtelen elemek voltak mindig és, sajnos, lesznek ezután is. Még pedig nemcsak a kereskedők között, hanem más foglalkozást űzők között is. Magyarországon a kereskedelem teljesen a hitelre van alapítva s néhány tisztességtelen ember visszaéléseiért nem szenvedhet tetemes kárt az egész kereskedelem. Abban az esetben ugyanis, ha a kis- és közópkereske'dők más vidéken lakó adós feleiket székhelyeiken nem pörölhetik, óriási mértékben fog csökkenni az üzleti élet és a kárt nemcsak a kereskedők, hanem a vásárlóközönség is nagyon meg fogja érezni. Szükséges tehát, hogy a bejegyzett kereskedőknek megmaradjon továbbra is a joga, hogy feleiket az üzlet székhelyén pörölhessék. De rendkívül fontos az is, hogy a kereskedelmi pörökben a biróság tagjai között továbbra is megmaradjanak a kereskedelmi ülnökök. Először is ez az államnak eddig egyetlen fillérjébe sem került, másodszor pedig az igazságszolgáltatásnak föltétlenül szüksége van arra, hogy a birák között olyan ember is foglaljon helyet, aki reális, megbízható és a gyakorlatban szerzett tapasztalataival a biróság nehéz munkáját a kereskedelmi pörökben óriási mértékben tudja megkönnyíteni. Perjéssy László beszédét szűnni nem akaró taps követte. A kiváló jogászi érvekkel telt memorandumot elküldötték Beínffy Dezső bárónak, a másikat még vasárnap átadták Kelemén Bélának, Szeged képviselőjének.— Itt említjük meg, hogy a készülő polgári pörrendtartás tervbe vett intézkedései ellen a fővárosi kereskedők és iparostestületek vasárnap délelőtt tiltakozó népgyűlést tartottak. Holtzer Sándor indítványára elnökké Sándor Pál országgyűlési képviselőt, társelnökökké maróthi Fűrst Lászlót, Girardi Józsefet, Kunz Józsefet és Thék Endréi , előadóvá pedig Róna Sándort választották. (-—) Árad a Tisza. A tápéiak küldöttsége járt ma Lázár György dr polgármesternél. Szegedről e Ez okból a berendezés eladó, a helyiség január l-re Kiadó. Inga-, fali-, serkentő-, diszórákat és zsebórákat a saját beszerzési árakon bocsátjuk a vevőközönség rendelkezésére! • miiórások Kölcsey-ntca 4. ssáiu. (Uj Wagner-palota.)