Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-03 / 137. szám

1910 november 1 DELMAGYARORSZÁG 13 A vádlott és a védő semmiségi panaszt jelentettek be az ítélet ellen. § A gyógyszertár körül. Bécsben, a Habsburg-kávéházban ismerkedett meg Fischer Miksa bécsi tökepénzes Kovács Lajossal. Kovácsot Fischernek Wiener János ügynök mutatta be és elmondotta, hogy Kovács dúsgazdag ember, milliomos, csakhogy jelenleg nem rendelkezhetik még a pénzével. Bécsben gyógyszertárt szeretne venni, de az anyja ehez pénzt adni nem akar és igy kénytelen idegen pénz után nézni. Aki ad neki pénzt — egyelőre húszezer koronára van szüksége — nagyon jól jár. Fischer belement az üzletbe és egyelőre költségekre háromezerkétszáz koronát adott Kovácsnak, de azután megbánta és nemcsak, hogy több pénzt nem adott, de visszakövetelte a háromezerkétszáz koronát is. Kovács a pénzt nem tudta visszaadni, mire Fischer Budapesten, a főkapitányságon csalás miatt följelentette. A rendőrség megállapította, hogy Kovácsnak tényleg lesz valamikor sok pénze ; eljárásában csalást nem lát és az iratokat áttette az ügyészséghez. § Perselyrabló asszony. Gyurkovits Jánosn6 pitvarosi asszony bemászott a baptista-imahá2 ablakán s az ott levő persely tartalmát, husz koronát, ellopta. A szegedi királyi törvényszék két hónapi fogházra itélte az asszonyt. § Elitélt csirkefogó. A szó szoros értelmében csirkefogó volt Szabó János hódmezővásárhelyi földmives. Töméntelen sok csirkét lopott össze, míg végre rajtavesztett. Négyrendbeli tyúklopásért került ma a szegedi királyi törvényszék büntetőtanácsa elé. Azzal védekezett, hogy azért lopott időnkint öt-hat csirkét, mert éhes volt. A biróság nem nagyon fogadta el ezt a mentő körülményt, mert egy hónapi fogházra, egy évi hivatalvesztésre s politikai jogainak ugyanilyen időtartamra való felfüggesztésére itélte a vádlottat. Az utóbbi két mellékbüntetést bizonyára könnyű szívvel el fogja viselni Szabó Jáno3. Betegek figyelmébe! Az orvosi tudomány föladata az emberi test betegségeinek leküzdése. Ez legbiztosabban elérhető egy uj gyógymóddal. Ezen gyógymóddal való kezeléssel a legrégibb betegségben szenvedő is egészségét visszanyerheti. Ernst Márk, az amerikai magyar orvos 40 éven át iigy bel-, mint külföldön folytatott tanulmányozásai és e téren szerzett tapasztalatai alapján ezen uj gyógymóddal, — egyedül csak az általa szerves anyagokból előállított gyógyszerekkel, — a legnagyobb sikerrel gyógyit mindennemű külső és belső betegséget. Rövid iclö alatt bámulatos eredmény tapasztalható. Asthma, tüdővésznél, a sziv, ideg, gyomor, máj, vesebajnál, elhízásnál, vérszegénység, sápkór, sárgaság, angolkór, vizkórnál, csuz és köszvénynél, valamint fájdalmas és szabálytalan havi bajnál, mindennemű szembetegség, nemi betegség és ennek következményei eseteiben. Orvosi tanácskozás ingyen. — Gyógyhelyiség: Szeged, Báró Jósika-utca 43. szám alatti saját házában. — Rendelési idő: délelőtt 9—11-ig, délután 3—5-ig. — Ingyen rendelés szegényeknek : d. e. 11—12-ig. KÖZGAZDASÁG A mezei egerek irtása. — Elcadás a tanyákon. — A mezei egerek és patkányok az egész or_ Bzágban ugy elszaporodtak, hogy irtásukról maga az állam gondoskodik. Jáblonovszky József, a rovartani állomás igazgatója, a minap az ir. tásról előadást tartott Temesvárott s az előadást végighallgatta Szeged város polgármesterének megbízásából Völgycsy János gazdász is. A gazdász most megbízást nyert, hogy a szegedi külterületen tartson az egerek és patkányok irtásáról előadást. A földmivelésügyi minisztertől minderre nézve ma a következő rendelet érkezett: Szeged szabad királyi város polgármesterének. A mezei egerek és patkányoknak az ország egyes vidékein tapasztalt elszaporodása folytán már kora tavaszszal figyelmeztettem a magyar királyi rovartani állomás utján az érdekelt hatóságokat. és a gazdaküzönséget, hogy, a nagyobb károsodásoknak elejét veendő, az ezen kártételek elleni védekezést minél hathatósabban foganatosítsák. Ujabban, a baj növekedtével, intézkedtem, hogy Jáblonovszky József, a magyar királyi rovartani állomás igazgatója, a törvényhatóság e célra kirendelt kiküldötteivel közölje részletesen is a mezei egerek (pockok) irtására vonatkozó halaszthatatlan teendőket és adjon személyesen útbaigazításokat a védekezés különféle módjának mikénti végrehajtásáról. Ezen rendelkezéseim kapcsán ezen uton is fölhívom a cimet, hogy a károsodás mérvéhez mérten saját hatáskörében intézkedjék, hogy az irtás nemcsak a vetésekben, h^n em minden művelés alatt álló területen minél előbb és minél gyökeresebben foganatosittassék. Külön figyelmeztetem azonban címet, hogy, ahol az irtás kézierővel eredményre nem vezetne és az egerek (pockok) nagymérvű elszaporodása oly komoly károkkal fenyegetne, hogy a méreg (foszfor, sztrichnin) alkalmazása elkerülhetetlenül szükséges volna, ott annak használata csak a legnagyobb körültekintéssel, elővigyázattal, állandó ellenőrzés, felügyelet és személyes felelősség terhe mellett a mérgek mezőgazdasági használatáról szóló belügyminiszteri rendelet legszigorúbb szemelőtt tartásával történjék, nehogy az emberi szervezetre is veszélyes méreg használatából előre nem látható bajok származzanak. A méreg készítéséről és használatáról szóló nyomtatott utasítást a magyar királyi rovartani állomás megfelelő példányban cím részére közvetlenül meg fogja küldeni. Budapest, 1910. október hó 26-án. Serényi Béla gróf s. k. Ezt a rendeletet szigorúan végre fogják hajtani Szeged város egész területén. (—) A gazdasági cselédek összeírása dolgában a földmivelésügyi miniszter a következő rendeletet intézte valamennyi alispánhoz és valamennyi törvényhatósági joggal fölruházott város polgármesteréhez: A gazdasági munkás- és cseléd-segélypénztárról szóló törvény alapián a munkaadók által fizetendő hozzájárulási dijak kezelése tárgyában kelt rendelet szerint, a százhúsz fillér évi dijtétel alá eső gazdasági (külső) cselédek összeírását kis- és nagyközségekben a községi közegek, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal fölruházott városokban a városi adóhivatalok, az általános adóösszeirással együttesen, de minden esetre a hozzájárulási dij kivetését megelőző év november havában hivatalból kötelesek foganatosítani, kötelesek továbbá az összeirási és kivetési lajstromot lezárva, keltezve, aláirva ós hivatalos pecséttel ellátva, legkésőbb december végéig a járási számvevőhöz, illetőleg az idézett rendelet ötödik szakaszában megjelölt számvevőséghez felülvizsgálat végett beterjeszteni, viszont ezek, felülvizsgálat után, tartoznak a záradékkal ellátott lajstromokat tizenöt nap alatt, de legkésőbb január 15-ig a kivetést teljesített közegekhez visszajuttatni. Minthogy baleset esetében a gazdasági munkásés cseléd-segélypénztár a segélyt — egyéb föltételek fönforgása esetében is — csak akkor folyósíthatja, ha a sérült cseléd az azon évi lajstromba szabályszerű módon fölvétetett, az idézett rendelet szabályainak pontos végrehajtása ugy a gazdák, mint a cselédeknek egyaránt fontos érdeke. Fölkérem ennélfogva cimet, szíveskedjék a hivatkozott rendelet mikénti végrehajtását különös figyelemmel kisérni, a pontos végrehajtás érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni és az eljárásra kötelezett tisztviselőket arra figyelmeztetni, hogy a mulasztásból, vagy szabálytalan eljárásokból keletkezett károkért az illetőket anyagi felelősség is terheli. Budapest, 1910. évi október hó 24-én, A miniszter helyett Bartóky s. k., államtitkár. (—) A hódmezővásárhelyi keskeny vágánya vasat. Hódmezővásárhelyről jelentik: A hódmezővásárhely—tótkomlósi helyiérdekű gazdasági keskenyvágányu vasút érdekeltsége tegnap gyűlést tartott, amelyen beterjesztették a jelentést arról, hogy elegendő számú részvényt jegyeztek-e a részvénytársaság megalakítására. A jelentésből kitűnik, hogy összesen háromezernégyszáztizenegy részvényre történt jegyzés kétszáz korona névértékkel és minthogy ez az összeg a vasútépítésére nem elegendő, a gyűlés kimondotta, hogy a részvénytársaság megalakításától ezídő szerint eltekint, azonban a jegyzett részvények, az üzletrészekkel együtt, elhelyezést fog nyerni és egyúttal egy nagyobb bizottságot küldött ki, hogy kilencszáznyolcvanegyezer korona költség keretében pályázat írassék ki a kis vasút kiépítésére. (—) A szegedi közvágóhíd. Pirkner János nyugalmazott földmivelésügyi miniszteri tanácsos, volt gazdasági felügyelő, most a zsombolyai kerület országgyűlési képviselője, ma megtekintette a szegedi közvágóhidat. Pirkner tagja a vágóhídi hus- és vásárpénztár igazgatóságának s igy közelről érdeklik a vágóhíd ügyei. A vágóhíd berendezéséről nagy elismeréssel nyilatkozott Pirkner s az ökrök almozására tanácsot adott. Evégből a polgármester holnap átiratot intéz a tanácshoz. Árjegyzék ingyen és bérmentve Az összes alkatrészek kaphatók! ION! MI! Bit liüesérnélküli fiinélküli amerikai tölcséres beszélőgépek és zenél&gépek legolcsóbb beszerzési helye. Az összes hanglemezeket raktáron tartjuk. 25 cm. nagy dupla hanglemezt 2*50 fillérért árusítjuk. Pathe nagy dupla lemezek 4*50 fillér. Állandó uj felvételek. A legfinomabb varrógépeket és kerékpárokat legjutányosabban árusítjuk. — Nagy liiecliaiÉgi javilú-möhely! KLEIN ÉS TítóSR Oroszlán-utca. — Telefon 59. Az összes alkatrészek kaphatók! Árjegyzék ingyen és bérmentve CSARNOK. A préda. Irta P. Ábrahám Ernő'. Két ember állott a kikötött kompon. Egy szőke meg egy barna. De egyébként nagyon hasonlítottak egymásra. Még korra se igen lehetett köztük nagy különbség. Harmincöt esztendősök ha voltak. A karfának könyökölve csöndesen pipáztak és szótlanul bámultak a Tisza túlsó, magasabb partjára egy tengeritábla felé. Valami fehércselédféle a révhez igyekezett s az asszu, száraz kukoricaszár közt a ritkásabb részen meg-megtetszett a ruhájából egy-egy diófalevélnyi, vagy legfölebb tenyérnyi folt. Azt nézték. Még jó messzire járt s a két révész találgatta gondolatban, asszony-e, lány-e? — Asszonynak nézem, — szólalt meg végre a barna. A másik nem felelt, hanem kivette szájából pipáját, hogy az se zavarja s szinte belefúrta pillantását a tengerikórók közé Jó ideig nézett igy, azután megint szájába akasztotta a pipát, megszitta s újra kényelmesen nekikönyökölt s csöndesen, jelentősen kérdezte a szőkétől: — Na hé, eltalálnád-e, kicsoda? A másik elébb még kémlelte pár pillanatig az asszonyt, hogy hátha többet is megláthatna belőle s bizonytalanul vetette: — Hacsak nem Nyitrainé... — Eltaláltad, hé — mondta a barna, fejbólintva. — Vájjon hova megy? Csak nem Szilasra — kérdezte a szőke. — Hova menne máshova? — Ilyen alkonyatidőben? — Tudja az utat — vélte a barna. Közben a tengeriföld hajlásánál kibukkant az asszony s egyre közeledett a révhez. — Csakugyan a Zsuzsi — mondta a szőke s nézték mind a ketten, míg egy szakadékos homokhát el nem fedte szemük elől. — Csak jó is, akinek felesége van — sóhajtott föl a szőke. — Hát nem rossz — hagyta rá a másik. Ezen elgondolkoztak s hallgattak. Nehéz volt a szivük. Ráült a késő ősz Jelhős, alkonyati szomorúsága. Elborongva nézték a tarolt bokrokat, fákat s egy elárvult kontyos csőszkunyhót, mely hiába akart elrejtőzködni a levelét vesztett ágak mögé. Bezzeg a nyáron még az üstöke se látszott ki a rengeteg lombtól. A két révész csak nézett és hallgatott. Minél tovább szótlankodtak, annál jobban elborult az arcuk. Közös gondolat járt a fejükben. Mert hiába, nagy sor az, hogy maholnap leesik az első hó s megint asszony nélkül kell kihuznunk a telet.