Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-15 / 147. szám

4 DÎLRAGYARORSZâG 1910 november 15 reivei Zágrábban folytatott tárgyalások eredményéről. Tomasics horvát bán és Khuen-Héderváry miniszterelnök ma délelőtt kihallgatáson jelentek meg őfelségénél, azután újra tanácskoztak. Ezektől a tárgyalásoktól függ, hogy a horvát-szerb koalíció kívánságaiból mennyi teljesül és hogy lehetséges lesz-e a békét helyreállítani, vagy pedig újra előtérbe lép a horvát országgyűlés föloszlatása. A kfízépeurópai drágasáyí ankét. A középeurópai drágasági ankét alkalmából — mint Bécsből táviratozzák — este a németországi és magyarországi küldöttek tiszteletére díszlakoma volt. Auersperg Károly herceg reichsrathi képviselő, az ankét elnöke, pohárköszöntőjében a németországi és magyarországi vendégeket éltette. L«cA:e(Berlin)éltette Ausztria és Magyarország mezőgazdaságát, Dessemffy Aurél gróf kijelentette: az ankét tárgyalásai megmutatták, hogy Németország, Ausztria és Magyarország agráriusai íc/jes szolidaritással állanak szemhen ellenségeikkel. Zkhy gróf a következőket mondta: Az Északi-tengertől az Adriáig, a Rajnától a román határig határozati javaslatunkat segélykiáltásnak fogják elismerni oly osztály részéről, amely íöntartója az államnak. Kossuth Fereiic nem vesi részt. Kossuth Ferenc tegnap délután Budapestre érkezett. A pártvezér a delegáció további tárgyalásain nem vesz részt. A delegáció elnöke Budapesten. Láng Lajos, a magyar delegáció elnöke, tegnap este Bécsből Budapestre érkezett. A francia tanulóifjúságról. Bár előző cikkeimből kitűnik már, hogy a magyar és francia családi élet között nagy a különbség, mégis szükségesnek vélem, hogy ehez a kérdéshez bevezetésképen néhány pillanatra visszatérjek. A francia asszony különösen a munkásságával tűnik ki, mig a magyar asszonyok főleg a konyhaművészetükről hiresek. A magyar asszony a ház körül foglalatoskodik, a francia asszony pedig igyekszik urának a családföntartási gondok elviselésében segitsé" gére lenni, ami aztán a francia asszonyt többékevésbé hosszú időre elvonja a gyermekeitől, így például sok párisi és francia nagyvárosi, középosztálybeli szülők gyermeke már kis ko. rában megérzi a sors mostoha voltát; már csecsemőkorában viszik el az anyja pótolhatatlan szeretetétől, meleg otthonából. Rendesen hazulról nem messze, a vidéken lakó nagyszülőknél, vagy azok közvetlen szomszédságában nyer elhelyezést a gyerek addig, amíg iskolaköteles korba nem kerül. Ilyen esetekben i szülők csak vasárnapokon és munkaszünetek alkalmával lehetnek a gyermekükkel. Az otthonmaradt csecsemők helyzete sem irigylésreméltó. Minthogy cselédet, szolgálót csak igazán jómódú családok fogadhatnak föl, be kell a szerényebb jövedelmű szülőknek azzal érni, hogy pólyásbabájuk kora reggeltől késő estig a csecsemők napközi otthonában, a gyermekápolóban gondoztassák*. A gyermekápolókról (crèche) röviden meg kell állapitanom, hogy amint emberbaráti intézmény, ugy jótékonyság tekintetében is teljesen a, helyzet magaslatán vannak. Állandóan élve. zik az emberszerető honfitársak pénzbeli és egyéb segítségét, de emellett ugy polgári mint hatósági felügyelet alatt állanak. Amidőn a kis gyermek már járni és beszélni tud, az óvó-iskolába kerül. Az óvó-iskola után, ugy mint nálunk is, a hatodik életéve betöltésével, a gyermek az elemibe járhat. Ugy az ápolóban, mint az óvó-iskolában és a községi elemi iskolákban nemcsak ingyenes az ellátás, de még reggeltől estig kijár a gyermekek gon. dozása is. A francia községi iskolák a mi elemi iskoláinknak felelnek meg, azzal a módosítással» hogy hét-nyolc osztályuk van és a legfelsőbb, № nyolcadik osztály, a mi első osztályunknak felel meg. Az osztályozás is fordítva megy, minél magasabb számú jó jegy fölött rendelkezik a tanuló, annál jobb tanítványnak minősítik. A második, vagy az első osztály végzése végbizonyítványra jogosítja a tanítványt, akj ezzel a törvényes tankötelezettségének eleget is tett. A francia iskolákban nagy súlyt helyeznek arra, hogy a gyermekek megkedveljék az iskolákat. Elsősorban arra törekszenek, hogy a gyermekeket a játszással szoktassák az iskolához és e célból minden iskolában a tornatermeken kivül egy óriási játékterem és nagy, befásitott udvar van, amelyekben a gyermekek a nap legnagyobb részét töltikSzép idő esetén a kert-udvar szolgál a tanulók játszóhelyéül, esős, vagy hideg idő alkalmával a játékteremben szórakozik a tanulóifjúság. Nagyon helyes volna a magyar iskolák tananyagába, amely nagyjában megfelel a francia oktatási programnak, fölvenni azt, amit a fran. dák már régen fölvettek. Minden egyes osztályban kioktatják a gyermekeket arra, hogy mily módon kell viselkedniük tüzeset alkalmával, hogy nyugodtan kell maradniok, ha pánik tör ki és mindenkor a tanitó szavaira kell ügyelniök, mindenkor őt követniök. Mint minden tantárgyat, ezt is gyakorlatilag kell oktatni. Szemlélés céljából évente legalább egyszer csapnak vaklármát és rendszeresen alakított csoportokban mutatják be, gyakoroltatják az elvonulást, aminek mindig a legnagyobb csöndben és rendben kell történnie. A francia szülök teljes megnyugvással hagyják gyermekeiket az iskolában, ahol mindenesetre egészségesebb levegőt szivnak, mint a szük lakásokban otthon. De a gyermekek is jól érzik magukat egymás között. A szülök munkábameust előtt viszik gyermekeiket iskolába és csak estefelé mennek értük. A tehetősebb gyermek megváltja az ebédjét, ha akarja; ebben az esetben tíz centimért, vagy az, aki nem tud, vagy nem akar fizetni, ingyen kap egy tál leves, hus és főzelékből álló ebédet. A tanulásra serkentés ezer módja van gyakorlatban a francia iskoláknál. A havi jelentésen kivül van heti kitüntetési jel és az iskolaépület kapuján kifüggesztett disztábla. A heti kitüntetés a becsületrend keresztjéhez hasonló érem formájában díszeleg a hét legjobb tanulójának a mellén — nyolc napon át. Azok, akik a legtöbbször kapták a heti kitüntetést, egy hónapig a disztáblára kerülnek. A büntetések ugyan ritkák, de azok is előfordulnak. Ezek között a gyermekek előtt a legfélelmetesebb és legmegszégyenitőbb a papírból készült és a moziképekben oly gyakran szereplő szamárfülek. A francia községi elemi iskola teljesen ingyenes, de a tehetséges tanulónak a sok stipendium lehetővé teszi, hogy tanulmányait a legmesszebbmenő határokig is folytathassa, anélkül, hogy szüleinek pénzbeli segítségére g/orulna. Az ingyenes iskoláztatás alatt a francia nemcsak azt érti, hogy nem kell tandijat fizetni, hanem azt is, hogy az iskoláztatáshoz szükséges könyv, papir, toll, irón és egyéb taneszköz minden tanuló részére ingyenes. Nem kérdik a községi iskolákban, hogy szegény-e, vagy gazdag; aki iskolába jár, kap mindent, ami a tanuláshoz szükséges. Az Ínséges, minden ellenőrzés nélkül, hogy tényleg szüksége van-e reá, kap ruházatot is. Az iskolák októbertől juliusig tartanak. Sike. res vizsgázás után kap minden egyes tanuló — szintén serkentés céljából — az érdemnek megfelelő sorrendben, jól beosztott ajándékokat (prix), amelyek leginkább hasznos könyvek szoktak lenni, vagy készpénz-ösztöndijak. A franciák nem ismernek vallási különbséget ami náluk nemcsak mondott, vagy irott malaszt. Erről meggyőződhetünk, ha kezünkbe veszünk bármilyen anyakönyvi kivonatot, de akkor is, ha a bíróságnál van dolgunk. A francia bíró nem kérdezi sem az érdekelt felektől sem a tanútól, hogy milyen vallású. De minek is? Befolyással van a felekezet a becsületre, vagy a tanúvallomás értékére? Nálunk ez elavult forma. (Az uj polgári pőrrendtartás mái változtat ezen a bizony elavult formaságon. A szerkesztő.) A francia iskolákban sincs nyoma a vallásnak. A vallástan nem kötelező tantárgy. Ha valaki a gyermekét vallásra akarja oktatnii akkor azt külön a lelkészhez kell járatnia. De ha nincs vallástan, annál fontosabbnak tartják az erkölcstant. A tanerők rendkivüli módon ügyelnek arra, hogy becsületes és erkölcsös embert faragjanak a gyermekekből. A francia pedagógusok átlaga antiklerikális is gyűlöli a felekezeti mókákat és azt tartja, hogy becsű" letes embernek nem kell vallás, a többinek meg nem használ. Mégis, a maga mondása szerint van vallása, A vallása — a becsület! A francia tanítók és tanárok bátran használhatnák a magyar Harnoncourt grófnak — akirö1 nem igen lehet azt állítani, hogy antiklerikás — azt a deviséjét, amely a címerében forduj elő és igy szól: „Dieu est l'honneur et l'honneur est mon Dieu." Brüller Gyufa. TAVI RÁTOK Törökök és perzsák. Konstantinápoly, november 14. A porta kommünikéje szerint a minisztertanács határozatából folyó irádét bocsátottak ki, melynek értelmében háromtagú bizottságot küldenek a kossovói, szükség esetén a monasz. tiri vilajetbe, hogy az albániai katonai operációk után tett reformintézkedések, valamint a hadbíróság részéről letartóztatott egyének ügyét felülvizsgálja, sürgesse és erről rögtön jelentést tegyen. A porta értesülései szerint a török csapatoknak újból perzsa törzsek támadásától kell tartaniok. Az urmiai török konzul hir szerint azt táviratozta, hogy a helyzet fenyegető és élete veszélyeztetve van. A szenátus eddigi elnökségét ismét kinevezték. Azifju-török kamarai párt mai tanácskozásán a szaloniki-i ifju-török kongresszus által kidolgozott tervezetet fogadták el, mely a kamarai pártnak a központi bizottsághoz való viszonyát szabályozza. Az írek harca. London, november 14. Bedmond ir nacionalista vezér tegnap este amerikai útjáról visszatért. Az ir ügy támogatására kétszázezer dollár összeget gyűjtött, O'Connor ir nacionista vezér, aki Kanadából tért vissza, tegnap a Londonban élő irek részéről lelkes ovációk tárgya volt. O'Connor kijelentette, hogy Amerika kész az irek törekvéseit támogatni. Redmond tegnapi utazása Queenstownból Dublinba diadalmenethez volt hasonló. Több konzervatív újság a konferencia meghiúsulása óta heves szemrehányásokkal illeti a kormányt, amely az irek támogatásától függ. Nemcsak Anglia maga, hanem az egész britt, birodalom ki van téve annak a megszégyenítésnek és veszélynek, hogy amerikai pénzzel akarják a britt alkotmányt tönkretenni. Az ir Homerule, illetve ez a szemrehányás lesz valószínűleg a konzervativek legfőbb választási jelszava. A perzsa kormány kölcsöne. London, november 14. A ReuterJigynökség értesülése szerint a perzsa kormány és a császári perzsa bank között a tárgyalások kedvezően alakulnak. A bank késznek nyilatkozott, hogy előleget folyósít. A portugál szerzetesek. Lisszabon, november 14. Rio de Janeiró-ból jelentik: Itteni hölgyek küldöttsége tiltakozott az ellen, hogy a Portugáliából kiűzött szerzeteseknek megtiltsák, hogy itt partraszálljanak. Milo Cecanha a kül-.