Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-13 / 146. szám

1910 november 13 ráháramló jótéteményekben a lakosság mielőbb részesülhessen. E célból a nélkülözhető formalitások és időrabló nehézkességek mellőzésével mihamarabb hozzá kellene látni a terv megvalósításához. (—) Hetvenötezer korona a szegedi felsőipariskolának. A kereskedelmi miniszter most ismertetett költségvetésében, az iparoktatásról szóló részben hangsúlyozza, hogy az iparoktatás ügye Magyarországon örvendetes fejlődésnek indult. Az iparoktatási intézetek tanulóinak száma 1892-ben kétezerszázhatvanhét volt, 1908-ban pedig tizennyolcezerháromszázhuszonegy, tehát a létszám nyolcszáznegyvenkilenc százalékkal növekedett. Az iparoktatási szervezet státusrendezését a jövő évben kezdi meg huszonnégyezerhétszáz korona költségen a kormány. Ez évben az országban négyszázkilencvenkilenc ipari továbbképző állott fönn, melyeket tizennyolcezerháromszázkilencvennégy iparos látogatott. A szegedi állami felső ipariskola műhelyeinek és laboratóriumainak alapberendezésére 1911-rc hetvenötezer . koronát kap. (—) A földművelésügyi miniszter a tejhiányról. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter a tejinségről ezt a kijelentést tette egy újságíró előtt: — A tejhiánynak az oka, — nem mondok vele újságot, — a száj- és körömfájás. De nyugtassa meg a közönséget, hiteles adataink vannak arra nézve, hogy a járvány enyhe lefolyású. Nyolc-tiz nap alatt lényeges javulást várunk. A tejinség nem lesz tarlós. (—) Az í>, M. K. E. csanádi körzete Návayhoz. Megírtuk, hogy az 0. M. K. E. csanádmegyei körzete, a tűrhetetlenné vált drágaság ügyében, legközelebb nagygyűlést tart Makón. A nagygyűlés impozánsnak Ígérkezik. Az 0. ÍM. K. E. csanádmegyei körzotének tagjai, akik helyet foglalnak Makó város ós Csanádmegye törvényhatóságában, a városi képviselőtestületben és a vármegye törvényhatóságában is föl akarnak szólalni a szerb vámhatár megnyitása érdekében. A makói, illetve csanádmegyei kereskedőket dicsérendő szociális akciójukban megelőzte Návay Lajos dr, a képviselőház alelnöke, ki a legutóbb megtartott közigazgatási bizottsági ülésen, nagy érdeklődés közepette, fölszólalt és indítványozta, hogy Csanád vármegye törvényhatóságából induljon ki az az akció, moly enyhít a nagy drágaságon. Návay Lajos fölszólalása az 0. M. K. E. csanádmegyei körzetének tagjai között igen nagy örömet keltett, mert ezzel a föiszólalással mintegy önkéntelenül részesévé válik Návay Lajos az 0. M. K. E. csanádmegyei körzete által megindítandó mozgalomnak. Az 0. M. K. E. csanádmegyei körzete Návay Lajost fölszólalásáért átiratban üdvözölte és egyúttal meghívta nagygyűlésére. (—) Mérleg a makói hagyma.termelésró'1. A makói hagyma-, zöldség-, kertészeti és gazdasági terménykereskedelmi részvénytársaság 1909—1910-ben tizenháromezerháromszázötvenkét korona tiszta nyereséggel dolgozott a megelőző évi harminchatezerhatszázhuszonhárom koronával szemben. A mérlegből kitűnik, hogy a társaság nyolcvankílencezerháromszázhusz koronára becsült ingatlant vásárolt, mely célra részben a pénzintézeteknél elhelyezett tőkéjét használta föl, mely ennek következtében hatvankilencezernegyven koronáról tizenegyezerlutt'zázharminc koronára apadt, míg a többi mérlegtétel csak jelentéktelenebből változott. (—) Szalámigyár Hódmezővásárhelyen. Többször említettük már, hogy Első hódmezővásárhelyi szalámigyár részvénytársaság cég alatt uj részvénytársaság van alakulóban Hódmezővásárhelyen kétszázezer korona alaptőkével (kétezer darab tizenegy koronás részvény). A részvényjegyzési határnap december elsején jár le. Az alapítók: Balogh Sándor, Bodrogi Sándor, Czövek József, Gregus Máté, Kenéz Sándor dr, Kotonnán Bálint, Mihály Sándor, Szabó Imre, Zsoldos Lajos és Varga Sándor. (—) Cukorgyár Őbeesén. Az utóbbi időben három uj cukorgyár létesült a Leszámitoló-bank támogatásával. Ezzel azonban nem ért véget az alapitások láncolata. Az ország több helyén készül a magántőke cukorgyár alapítására s némely helyen az erro irányuló tervek közelednek megvalósulásuk felé. Óbecséröl jelentik, hogy Vojnüs Iván báró. Széchenyi Emil gróf, DÉLMAGYARORSZAO Zákó Milán országgyűlési képviselő és Matkovics Béla főispán alapítanak uj cukorgyárat, amelynél főképen helyi tőke lesz érdekelve. Az alapítás munkálataiban az Óbecsei Első Takarékpénztár is rósztvesz. Mihelyt a répaszükséglet fedezésére vonatkozó szerződések meglesznek, összehívják a társaság alakulóközgyűlését. (—) Tiz millió gyáraíapitásokra. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter tizmillióhaf százötvenegyezerötvennégy koronát vett föl a jövő évi költségvetésbe gyáripari célokra. Huszonnégy uj gyárat létesítenek, melyekbe legalább huszonegy millió töke fektetendő be ós legalább háromezer munkás talál azokban alkalmazást. Harminckilenc gyárat kibővitenek ; e gyárkibövitósekbo legalább harminckét millió tőke fektetendő bele s legalább négyezer munkás talál bennük alkalmazást. (—) Autóforgalom lüunyadban. Hunyadmegyei autóforgalmi részvénytársaság (Déva) cég alatt uj részvénytársaság van alakulóban Déván kétszáznegyvenezer korona alaptőkével (ezerkétszáz darab kétszáz koronás részvény), mely Déva és Körösbánya, Hátszeg, Petrozsény és Vulkán közt fog automobil-járatokat létesiteni. Az alapításban elsősorban a Magyar Automobilgyár Részvénytársaság Westinghouse-rendszer vesz részt nyolcvanezer korona névértékű részvény jegyzésével, azonfelül Heppes Ferenc dr vulkáni ügyvéd és Heppes Sándor dr aradi magánzó. (—) A báziási vágány áthelyezése. A szegedi államvasuti üzletvezetőség bizottsága járt tegnap Temesvárott, amely a báziási vágány áthelyezésének kérdésével foglalkozott. A bizottság helyszíni szemlét tartott, tüzetes bírálat tárgyává tette az elhelyezéssel járó költségeket ós tárgyalásainak eredményéről majd jelentést tesz az államvasutak igazgatóságának, valamint a kereskedelemügyi miniszternek. (—) A kormány az aradi gazdákért. Az aradi állattenyésztő-gazdák régi óhaja, a csálai erdő egy részének legelőül való átengedése, rövid időn belül megvalósul. Megírtuk annak idején, hogy Bartóky József államtitkár néhány héttel ezelőtt Aradon tartózkodott ós személyesen ment ki a Csákiba, hogy a kérdést a helyszínen tanulmányozza. Tisza István gróf, Aradváros képviselőjének közbenjárására, a kormány most már rövidesen teljesíteni akarja a gazdák kórelmét és az államtitkár fölkérette Budapestre Csernovics Diodor miniszteri tanácsos, jószágigazgatót, Varjassy Lajos polgármestert, hogy a kórt terület nagyságára, helyére vonatkozólag velük értekezzék és a megállapodások után leküldje rendeletét, melylyel a hatalmas területű legelőt a városnak átengedi. (—) Magkereskedők figyelmébe. Az aradi kereskedelmi és iparkamara fölhívta az érdekeltek figyelmét arra, hogy a földmivelésügyi minisztérium mogküldötte az év őszén az erdőbirtokosok által gyűjtött ós eladásra szánt erdei famagvakról (lucfenyő, erdeifenyő, kocsános tölgy, kocsántalan tölgy, csertölgy, amerikai dió- ós amerikai kőrismagvakról) összeállított kimutatást, amely az érdeklődők által a kamarai irodában megtekinthető. (—) Az arad-hegyaljai villamosvasút. Az arad-hegyaljai vasút vonalainak elektromossá tótelének munkái javában folynak. E vonalakon kívül egyben uj vonal is fog létesülni. Pankotától Magyarád, Agris, Aranyág, Duud, Drauc, Tauc, Nádas, Lugoró és Kvana községek érintésével Silingyiáig, illetve Dezsőházáig, mely vonalnak nyomjelzési munkái már folynak. Az elektrifikált hegyaljai tizennégy darab kétszázkétszáz lóerős legmodernebb uj motorkocsit szerez be. Az elektrifikálás befejezése jövő év őszére, az uj vonal kiépítése pedig az 1912. év tavaszára várható. (—) A balástjai közlegelő. A szeged-felsőtanyai gazdakör a balástyai közlegelő megjavítása érdekében folyamodványt nyújtott be Szeged város hatóságához. (—) A bécsi értéktőzsdéről. Budapesti vásárlásokra az előtözsdéu élénk érdeklődés mutatkozott magyar bankértékek iránt, amelyek általában emelkedtek. Magyar Jelzálog-Hitelbank négyszázkilencvennégyig javult, Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank ötszázkilencvennégy, Magyar Agrár- és Járadékbank ötszázhat, Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság hétszáznegyvenöt. 13 Árjejfyzék imjyeu és bérmentve M p** § ** cT X X a N se u s á s 31 « N 0] (8 oí? s < li! MI! 111 töIcsernélKüü íünélkiiü amerihal tölcséres beszélőgépek és zenélögépek legolcsóbb beszerzési helye. Az összes hanglemezeket raktáron tartjuk. 25 cm. nagy dupla hanglemezt 2*«<) fillérért árusítjuk. Pathe nagy dupla lemezek 4*50 fillér. Állandó uj felvételek. A legfinomabb uarrógápeket és kerékpárokat legjutányosabban árusítjuk. — Nsgy mectiaiioi javifQ-müheJy! KLEIN ÉS TÁRSA Oroszlán-utca. — Telefon 59. Az összes alkatrészek kaphatók! Arjeyyzék inijyen és bérmentve CSARNOK. Szeretem az igazságot! Irta Gárdonyi Géza. Egy leány lépeget könnyes szemmel be a faluba. A bal arca piros, a jobb halovány. A hóna alatt lepedőbe kötött motyó. Csinos leány, noha kissé görbe is a lába, mint a korán dolgos parasztleányoké szokott lenni. A ruhája fehér-virágos eperszinü szoknya és egérszinü rojtos télikendő. A lábán csizma. A kezében egypár nagysarku cipőt lógat. Nem is a házak előtt halad, hanem a havas-sáros kocsiút közepén. Bizonyára azért megyen ott, hogy ne szólitsák meg. A bolt előtt mégis rákiált egy asszony: — Mi bajod Etel? ElküttekV A leány nem felel, csak a könnye szaporodik meg válaszul. Sietve halad a templom felé. A templom közelében befordul egy kis nádfödeles parasztházba. A falu negyedóra múlva tudja, hogy Etelt elküldték a kastélyból. A szomszédos házakból átkiváncsiskodnak az asszonyok. A leány csak sir odabent az ágyfe^re borultan. Sem az anyjának nem felel, se másnak. Unja is a faggatást; fölkel és beül a kamrába. — Majd elmondom. Ne tartassanak mostan ! S be is támasztja az ajtót. Az asszonyok ijedt tyúkokként csodálkoznak egymásra. Mi történhetett? Etel a kastélyban szolgált a nyár óta. Az uj uraságnál. Az uj nagyságos asszony német, Bécsből való. Egyszer, hogy az urával sétált a mezőn, Etel arrafelé az ebédet vitte az apjának. — Milyen csinos figura ezen a zöld réten! — mondotta az asszony. S valóban azon a száznegyven holdas zöld szőnyegen az a rózsaszin-ruhás leány . . , képrámába illő látvány volt. Az uraság akkor kezdte tanítani a feleségét magyar szóra. — Mondd neki: Hova mégy lelkem? S hogy a leány hozzájok érkezett, a nagyságos asszony csakugyan megszólította: — Hofa méty lelkem? Etel már piros volt, mikor közeledett is. A váratlan szólitásra megrebbent a szive. Az asszonyra emelte szemét s válaszolt boldogan : — Apámhoz gyönyörűm I Nem illett ez a szó. De a finom szép arcú, csipkeruhás nagyságos asszony annyira elbájolta, liogv öröm-ijedtében csak a lelke szavával felelhetett. Az asszony nem értette a választ. De tetszett neki a piruló arcú tiszta parasztleány. S tetszett a leány hangjának melegsége is. Aztán az ételre fordult az érdeklődése. Az ura tolmásolta a szavát. Etel válaszolta, hogy