Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)
1910-11-12 / 145. szám
8 w A battonyai botrány a bíróság előtt. — A tárgyalás harmadik napja. — (Saját tudósítónktól.) Nagy érdeklődés mutatkozott ma is, az alapjában véve már unalmas 'iijry iráni. A mai tárgyalás során a Tompa-féle ¡•hagyaték és a száz korona kölcsön tárgyalása feerött sorra, amelyet Simon Ákos dr Polgáriak csak akkor fizetett vissza, mikor már táblabírónak kinevezték. Ma tárgyalták azonkívül •azokat a szabálytalanságokat, amelyeket a táblabíró unos-untalan elkövetett. A délutáni tárgyalás egyedüli kiemelkedő pontja Simon Ákos vallomása és Elesánszky Kázmérral meg Polgár Józseffel való szembesítése volt. Mindhárman határozottan megmaradtak az előbbi vallomásaik mellett. A mai tárgyalásról az alábbi részletes tudóvitásunk számol be: A délelőtti tárgyalás. Pókay Elek elnök kilenc óra után nyitja meg a tárgyalást. Az első tanú Polgár József közjegyző. Elmondja, hogy Simon Ákos táblabírónak kisebb s értéktelenebb ajándékokat adott. Küldött neki bort, szőlőt, szárnyast. Simon Ákos fia ruhát is vett az ő fiától, de később összevesztek s ekkor Símonék a ruhát — amelynek árával adósak maradtak — visszaküldték. Hogyina Péter, Polgár közjegyző volt kocsisa tudja, hogy a közjegyző egy tálca szőlőt, pár üveg bort és pulykát küldött Simon Ákosnak. Ezután áttérnek a Tompa-féle hagyatéki ügyre. Ebben az ügyben állítólag Simon Ákos királyi táblabíró közbenjárt az egyik albirójánál, hogy a battonyai járásbíróság illetékességét állapítsa meg, az örökösök ügyvédjét pedig arra kérte, hogy ebben a határozatban nyugodjon meg. Heincz Géza járásbiró kijelenti, hogy ily irányban beszólt ugyan vele Simon dr táblabíró, de nem igyekezett őt befolyásolni. — Különben is, — jegyezte meg a tanú — nekem is az volt a véleményem, hogy ebben az ügyben a battonyai járásbíróság az illetékes, tehát igy is határoztam. Kupf János dr, a Tompa-örökösök ügyvédje elmondja, hogy Simon Ákos dr megkérte, hogy a hagyatékot ne az aradi, hanem a makói járásbírósággal tárgyaltassa. Én kijelentettem, hogy a kérvényt nem vonom vissza, de ha a battonyai járásbíróság ugy határoz, — megnyugszom. Ezt a határozatot a battonyai járásbíróság meg is hozta. Következik a hetedik pont bizonyítása. Polgár József közjegyző elmondja, hogy Simon Ákos dr egy izben száz koronát kért tőle kölcsön s kijelentette, hogy a pénzt akkor fogja visszafizetni, ha kinevezik táblabíróvá. Amikor kinevezték, tényleg megfizette a száz koronát. Az elnök: Ön közbejárt, hogy Simon Ákost táblabíróvá kinevezzék? A tanú: Erre tessék elengedni a feleletet. Az elnök: Simon mondta, hogy kinevezése esetén ő fogja tárgyalni a hagyatéki ügyeket ? A tanú : Igen, de kijelentette, hogy ezt könynyebbség okáért fogja tenni. Seegheö Gyula dr ügyvéd: Simon Ákos dr egyizben megkérte a tárgyaló ügyvédeket, hogy ügyét, amelyben Polgár József közjegyző alperes volt, szüneteltessék az elnöki felülvizsgálat idején és megígérte, hogy rövid uj határnapot fog adni. Ezt azért tette Simon, mert véletlenül ugyanezt a pört tárgyalták egy éve, amikor ugyancsak elnöki hivatalszemle volt és minthogy Polgárra nézve a pörben kellemetlen körülmények tárgyaltattak, Simon nem akarta, hogy az elnök ezt a pört ismét hallgassa. Klein Lajos dr ügyvéd szintén ezt vallja. Heincs Géza ugy vall, mint Szeglieő Gyula dr. Ginoivsky Miklós dr: Csak azt tudom, hogy az Argyelán-féle pört szüneteltették, de hogy miért, azt nem tudom. Visinger Károly dr ügyvéd nem jelent meg, mert beteg. Csak délután jön el a tárgyalásra. Fischer Árpád dr battonyai ügyvéd: Tudom, hogy a Ponyecz—Montag-féle sommás pörben egy fölebbezési beadványt kicseréltek. Én, mint Wisinger makói ügyvéd helyettese, indíttatva éreztem magamat arra, hogy megbízóm hozzájárulásával kicseréljem a fölebbozést a fölebbezési törvényes határidőn belül, mert ez OELMAQYARORSZAG indokokban egyes olyan megjegyzések voltak, amik adminisztratív szempontokból kellemetlenek. Megkértem Toronyi iktatót, hogy a fölebbezéat másnapig ne iktassa, mig a táblabíró urat megkérem a kicserélés megengedésére. Másnap a táblabíró ur egy ítéletet szerkesztett és alig figyelt oda az előterjesztésemre, amikor végig beszéltem, csak annyit mondott: Tessék ! Az elnök: Nincs több kérdésem. (A szavazóbírókhoz): Tessék! (Derültség). Heincs Géza járásbiró elmondja, hogy Fischer Árpád ügyvéd a fölebbezést, amelyben sértő állitások foglaltattak Simon dr ellen, vissza akarta vonni azon indokolással, hogy „a kis öreg" (tudniillik Simon biró) kinéz a bíróság épületéből. Én a fölebbezés kicserélését nem engedtem meg. Klein Lajos dr tudja, hogy a fölebbezést kicserélték. Toronyi József birósági hivatalnok: A fölebbezést Fischer ügyvéd kicserélte. Fischer azt mondta, hogy Simon táblabiró ur engedte meg a kicserélést. A fölebbezés ekkor még nem volt belajstromozva. Arra, hogy távol volt-e Simon Ákos dr a tárgyalásokról, kihallgatták Diniczki járásbirósági jegyzőt. Élmondja, hogy a jegyzőkönyvet ő vezette, a tanukat ő hallgatta ki, de a tanukat Simon Ákos eskette meg s ugyancsak ő hirdette ki az Ítéletet is. Klein Lajos dr ügyvéd: Simon Ákos a tárgyalások idején néha a szomszédos szobában tartózkodott, de mielőtt az Ítéletet kihirdette volna, elolvasta a tárgyalási jegyzökönyvet. Fischer Árpád dr, Lakatos Árpád dr és Sseglieö Gyula dr ügyvédek, valamint Heincs Géza dr járásbiró ugyanezt vallják. A következő pontban azt iparkodik tisztázni a bíróság, hogy Sseglieö Gyula dr battonyai ügyvéd, volt helyettes-közjegyző, azért bizta-e meg a _ Jakabffy-hagyaték leltározását, mert Simon Ákos járt közbe érdekében? A kihallgatott tanuk szerint Simon rábeszélte Szegheőt, hogy vállalja el a hagyaték leltározását nyolcszáz koronáért. Később beszélték, hogy az örökösök kétezer koronát fizettek ki a leltározás költsége fejében s a többlet Simon Ákosnál maradt volna. Ez azonban csak szóbeszéd volt, amelyet a délelőtti tanuliallgatások nem igazoltak. A tárgyalást délután folytatták. A délutáni tárgyalás. Az elnök délután négy órakor megnyitja a tárgyalást és rátér annak a tisztázására, hogy a Montag-féle vadászaton mikép viselkedett Simon Ákos a kibicpénzek elfogadásánál és a Simonék egy vacsorája alkalmával történt-e olyan nyilatkozat, hogy „gyerünk innen, mert reggelre kifosztanak." Az első tanú Spilka Antal nyugalmazott fő'spán. Az elnök: Van-e tudomása arról, hogy a Montag-féle vadászaton Simon kibicpénzt kapott? A tanú: Arra nem emlékszem. Azt tudom, hogy mutyi-kasszák voltak. Így Simon is mutyizott valakivel. Az elnök: Arra emlékszik, hogy Simonnál kártyázások voltak? A tanú: Igen. Az elnök: Azt tudja-e, hogy a gyerekeknek pénzt adtak a nyert kasszákból? A tanú: Igen. Én is adtam tiz-husz fülért. Gerhauser szavazóbíró: Tud-e arról, hogy Elesánszky akép nyilatkozott, hogy már túlságba megy a gyerekeknek adott pénzösszeg nagysága? A tcinu: Lehet, de határozottan nem emlékszem. Krenner dr védő: Tud-e arról, hogy a kibic, pénzek elfogadása az alispántól kezdve lefelé általános szokás volt? A tanú: Egyáltalában nem tudok a kártyaszokásokról. A tanút nem esketik meg. Ezután Hervay István alispánt hallgatják ki. Az elnök: Szokás volt Battonyán kibicpénzek elfogadása ? A tanú: Nem igen tudok róla. Nagy Zoltán szavazóbíró: Tud-e arról, hogy azt mondta valamikor, hogy „az apámtól hallottam, hogy Simon, mint biró, hozzáférhető?" A tan-u: Emlékszem ilyesvalamire, de az apám konkrét esetet nem hozott föl erre vonatkozólag. 1910 november 12 Krenner dr védő: Azt állítják, hogy Csanádmegyében az alispántól lefelé mindenki elfogad kibicpénzt. Ön is fogadott el ? A tanú: Nem. A tanút megesketik. Kövér Béla főszolgabíró tanúkihallgatása következik. Az elnök: Rokonságban van Simonnal? A tanú: Távoli rokonságban. Az elnök: Tud-e arról, hogy kibicpénzeket fogadtak el Csanádmegyében? A tanú: Igen. Ezenkívül más lényeges dolgot nem tud az ügyre vonatkozólag. . A tanú megesketése után Urbanics Kálmán szolp-abirót hallgatják ki. Az elnök: Jelen volt a Montag-féle vadászaton ? A tanú: Igen. Az elnök: Nem tudja, hogy Simon kibicpán" zek vevésekor hogy járt el? A tanú: Láttam, hogy Elesánszkynak a kezét nyújtotta a kibicpénzért. A tanút megesketik. Ezután Klein Lajos dr tanút hallgatják ki. Az elnök: Ön résztvett Simonnál egy vacsorán, ahol a gyerekek a kártyázóktól pénzt kaptak ? A tanú: Igen. Az elnök: Emlékszik arra, hogy olyanféle ki* jelentés történt, hogy „gyerünk innen, mert reggelre nem marad pénzünk*? A tanú: Nem. A tanút megesketik. Utána Bock Róbert dr kihallgatása követ* kezik. Az elnök: Van-e tudomása arról, hogy mily összegben és milyen körülmények között kaptak Simon gyermekei pénzt önöktől, egy nála tartott vacsora alkalmával? A tanú: Mi hivtuk oda a gyermekeket és adtunk nekik tiz-husz fillért. Lényegében véve nem mond semmi ujat. A tanút megesketik. Tizenöt perc szünet után Simon Ákos dr tanúkihallgatása következik. Az elnök: Gyakorolt-e befolyást Polgár Józsefre, a Verhovay-féle hagyaték ügyében? A tanú: Nem. Az elnök: Mégis, mit tud erről? A tanú: Egyszer elhivatott engen Polgár az ¡rodájába és ott három okiratot mutatott, még pedig a Verliovayné végrendeletét, egy Mogyoróssyra vonatkozó haszonbérleti szerződést és Vajda részére ajándékra vonatkozó iratot. Erre én megjegyeztem, hogy nem szép Verhovayné" tól, hogy engem kifelejtett, holott rokona vagyok. Arra, hogy ezt kieszközölje, nem kértem. Az elnök: Hogyan történt a kifizetés? A tanú: Én névjegyet irtam Polgárnak, hogy Mogyoróssytól szerezze meg azt a pénzt, amit rám hagyományozott az özvegy. Ezt azonban nem kézbesítették Mogyoróssynak, akivel egyébként magam is találkoztam és fölemiitettem neki, hogy mivel ennek a kifizetése semminemű akadályba nem ütközik, juttassa a kezeimhez, mert fürdőre szeretnék menni ós igy szükségem van rá. Rövid időre rá maga hozta az irodámba a pénzt. Az elnök: A leltározásra nézve milyen befolyást gyakorolt Polgárra? A tanú: Ugy Emlékszem, hogy Polgár maga kívánta ezt, mert a végrendelkező érdekei ezáltal jobban megvédhetők voltak. Ezután szembesitik a tanút Elesánszky Kázmérral és Polgár Józseffel. Polgár József megismétli a tegnap tett val" lomását. Simon Ákos dr azt állítja, hogy ez valótlan. Elesánszky Kázmér dr szintén föntartja az előbbi vallomását. Ezzel szemben Simon Ákos megmarad az előbbi állítása mellett. A bíróság mind a három tanút megesketi. Az elnök a tárgyalás folytatását holnap délelőtt kilenc órára elhalasztja. i