Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-12 / 145. szám

8 w A battonyai botrány a bíróság előtt. — A tárgyalás harmadik napja. — (Saját tudósítónktól.) Nagy érdeklődés mutat­kozott ma is, az alapjában véve már unalmas 'iijry iráni. A mai tárgyalás során a Tompa-féle ¡•hagyaték és a száz korona kölcsön tárgyalása feerött sorra, amelyet Simon Ákos dr Polgár­iak csak akkor fizetett vissza, mikor már táb­labírónak kinevezték. Ma tárgyalták azonkívül •azokat a szabálytalanságokat, amelyeket a táblabíró unos-untalan elkövetett. A délutáni tárgyalás egyedüli kiemelkedő pontja Simon Ákos vallomása és Elesánszky Kázmérral meg Polgár Józseffel való szembesítése volt. Mind­hárman határozottan megmaradtak az előbbi vallomásaik mellett. A mai tárgyalásról az alábbi részletes tudó­vitásunk számol be: A délelőtti tárgyalás. Pókay Elek elnök kilenc óra után nyitja meg a tárgyalást. Az első tanú Polgár József közjegyző. El­mondja, hogy Simon Ákos táblabírónak kisebb s értéktelenebb ajándékokat adott. Küldött neki bort, szőlőt, szárnyast. Simon Ákos fia ruhát is vett az ő fiától, de később összevesz­tek s ekkor Símonék a ruhát — amelynek árával adósak maradtak — visszaküldték. Hogyina Péter, Polgár közjegyző volt ko­csisa tudja, hogy a közjegyző egy tálca szőlőt, pár üveg bort és pulykát küldött Simon Ákos­nak. Ezután áttérnek a Tompa-féle hagyatéki ügyre. Ebben az ügyben állítólag Simon Ákos királyi táblabíró közbenjárt az egyik albirójá­nál, hogy a battonyai járásbíróság illetékessé­gét állapítsa meg, az örökösök ügyvédjét pedig arra kérte, hogy ebben a határozatban nyu­godjon meg. Heincz Géza járásbiró kijelenti, hogy ily irányban beszólt ugyan vele Simon dr tábla­bíró, de nem igyekezett őt befolyásolni. — Különben is, — jegyezte meg a tanú — nekem is az volt a véleményem, hogy ebben az ügyben a battonyai járásbíróság az illeté­kes, tehát igy is határoztam. Kupf János dr, a Tompa-örökösök ügyvédje elmondja, hogy Simon Ákos dr megkérte, hogy a hagyatékot ne az aradi, hanem a makói já­rásbírósággal tárgyaltassa. Én kijelentettem, hogy a kérvényt nem vonom vissza, de ha a battonyai járásbíróság ugy határoz, — meg­nyugszom. Ezt a határozatot a battonyai já­rásbíróság meg is hozta. Következik a hetedik pont bizonyítása. Pol­gár József közjegyző elmondja, hogy Simon Ákos dr egy izben száz koronát kért tőle köl­csön s kijelentette, hogy a pénzt akkor fogja visszafizetni, ha kinevezik táblabíróvá. Amikor kinevezték, tényleg megfizette a száz ko­ronát. Az elnök: Ön közbejárt, hogy Simon Ákost táblabíróvá kinevezzék? A tanú: Erre tessék elengedni a fele­letet. Az elnök: Simon mondta, hogy kinevezése esetén ő fogja tárgyalni a hagyatéki ügye­ket ? A tanú : Igen, de kijelentette, hogy ezt köny­nyebbség okáért fogja tenni. Seegheö Gyula dr ügyvéd: Simon Ákos dr egyizben megkérte a tárgyaló ügyvédeket, hogy ügyét, amelyben Polgár József közjegyző alperes volt, szüneteltessék az elnöki felülvizs­gálat idején és megígérte, hogy rövid uj ha­tárnapot fog adni. Ezt azért tette Simon, mert véletlenül ugyanezt a pört tárgyalták egy éve, amikor ugyancsak elnöki hivatal­szemle volt és minthogy Polgárra nézve a pörben kellemetlen körülmények tárgyaltattak, Simon nem akarta, hogy az elnök ezt a pört ismét hallgassa. Klein Lajos dr ügyvéd szintén ezt vallja. Heincs Géza ugy vall, mint Szeglieő Gyula dr. Ginoivsky Miklós dr: Csak azt tudom, hogy az Argyelán-féle pört szüneteltették, de hogy miért, azt nem tudom. Visinger Károly dr ügyvéd nem jelent meg, mert beteg. Csak délután jön el a tárgya­lásra. Fischer Árpád dr battonyai ügyvéd: Tudom, hogy a Ponyecz—Montag-féle sommás pörben egy fölebbezési beadványt kicseréltek. Én, mint Wisinger makói ügyvéd helyettese, indít­tatva éreztem magamat arra, hogy megbízóm hozzájárulásával kicseréljem a fölebbozést a fölebbezési törvényes határidőn belül, mert ez OELMAQYARORSZAG indokokban egyes olyan megjegyzések voltak, amik adminisztratív szempontokból kellemet­lenek. Megkértem Toronyi iktatót, hogy a föleb­bezéat másnapig ne iktassa, mig a táblabíró urat megkérem a kicserélés megengedésére. Másnap a táblabíró ur egy ítéletet szerkesz­tett és alig figyelt oda az előterjesztésemre, amikor végig beszéltem, csak annyit mondott: Tessék ! Az elnök: Nincs több kérdésem. (A szavazó­bírókhoz): Tessék! (Derültség). Heincs Géza járásbiró elmondja, hogy Fischer Árpád ügyvéd a fölebbezést, amelyben sértő állitások foglaltattak Simon dr ellen, vissza akarta vonni azon indokolással, hogy „a kis öreg" (tudniillik Simon biró) kinéz a bíróság épületéből. Én a fölebbezés kicserélését nem engedtem meg. Klein Lajos dr tudja, hogy a fölebbezést ki­cserélték. Toronyi József birósági hivatalnok: A fölebbe­zést Fischer ügyvéd kicserélte. Fischer azt mondta, hogy Simon táblabiró ur engedte meg a kicserélést. A fölebbezés ekkor még nem volt belajstromozva. Arra, hogy távol volt-e Simon Ákos dr a tárgyalásokról, kihallgatták Diniczki járásbiró­sági jegyzőt. Élmondja, hogy a jegyzőkönyvet ő vezette, a tanukat ő hallgatta ki, de a tanu­kat Simon Ákos eskette meg s ugyancsak ő hirdette ki az Ítéletet is. Klein Lajos dr ügyvéd: Simon Ákos a tár­gyalások idején néha a szomszédos szobában tartózkodott, de mielőtt az Ítéletet kihirdette volna, elolvasta a tárgyalási jegyzökönyvet. Fischer Árpád dr, Lakatos Árpád dr és Sseglieö Gyula dr ügyvédek, valamint Heincs Géza dr járásbiró ugyanezt vallják. A következő pontban azt iparkodik tisztázni a bíróság, hogy Sseglieö Gyula dr battonyai ügyvéd, volt helyettes-közjegyző, azért bizta-e meg a _ Jakabffy-hagyaték leltározását, mert Simon Ákos járt közbe érdekében? A kihall­gatott tanuk szerint Simon rábeszélte Szegheőt, hogy vállalja el a hagyaték leltározását nyolc­száz koronáért. Később beszélték, hogy az örökösök kétezer koronát fizettek ki a leltáro­zás költsége fejében s a többlet Simon Ákos­nál maradt volna. Ez azonban csak szóbeszéd volt, amelyet a délelőtti tanuliallgatások nem igazoltak. A tárgyalást délután folytatták. A délutáni tárgyalás. Az elnök délután négy órakor megnyitja a tárgyalást és rátér annak a tisztázására, hogy a Montag-féle vadászaton mikép viselkedett Simon Ákos a kibicpénzek elfogadásánál és a Simonék egy vacsorája alkalmával történt-e olyan nyilatkozat, hogy „gyerünk innen, mert reggelre kifosztanak." Az első tanú Spilka Antal nyugalmazott fő­'spán. Az elnök: Van-e tudomása arról, hogy a Montag-féle vadászaton Simon kibicpénzt ka­pott? A tanú: Arra nem emlékszem. Azt tudom, hogy mutyi-kasszák voltak. Így Simon is mutyi­zott valakivel. Az elnök: Arra emlékszik, hogy Simonnál kártyázások voltak? A tanú: Igen. Az elnök: Azt tudja-e, hogy a gyerekeknek pénzt adtak a nyert kasszákból? A tanú: Igen. Én is adtam tiz-husz fülért. Gerhauser szavazóbíró: Tud-e arról, hogy Elesánszky akép nyilatkozott, hogy már túl­ságba megy a gyerekeknek adott pénzösszeg nagysága? A tcinu: Lehet, de határozottan nem emlék­szem. Krenner dr védő: Tud-e arról, hogy a kibic, pénzek elfogadása az alispántól kezdve lefelé általános szokás volt? A tanú: Egyáltalában nem tudok a kártya­szokásokról. A tanút nem esketik meg. Ezután Hervay István alispánt hallgatják ki. Az elnök: Szokás volt Battonyán kibicpénzek elfogadása ? A tanú: Nem igen tudok róla. Nagy Zoltán szavazóbíró: Tud-e arról, hogy azt mondta valamikor, hogy „az apámtól hal­lottam, hogy Simon, mint biró, hozzáférhető?" A tan-u: Emlékszem ilyesvalamire, de az apám konkrét esetet nem hozott föl erre vo­natkozólag. 1910 november 12 Krenner dr védő: Azt állítják, hogy Csanád­megyében az alispántól lefelé mindenki elfogad kibicpénzt. Ön is fogadott el ? A tanú: Nem. A tanút megesketik. Kövér Béla főszolgabíró tanúkihallgatása következik. Az elnök: Rokonságban van Simonnal? A tanú: Távoli rokonságban. Az elnök: Tud-e arról, hogy kibicpénzeket fogadtak el Csanádmegyében? A tanú: Igen. Ezenkívül más lényeges dolgot nem tud az ügyre vonatkozólag. . A tanú megesketése után Urbanics Kálmán szolp-abirót hallgatják ki. Az elnök: Jelen volt a Montag-féle vadá­szaton ? A tanú: Igen. Az elnök: Nem tudja, hogy Simon kibicpán" zek vevésekor hogy járt el? A tanú: Láttam, hogy Elesánszkynak a ke­zét nyújtotta a kibicpénzért. A tanút megesketik. Ezután Klein Lajos dr tanút hallgatják ki. Az elnök: Ön résztvett Simonnál egy vacso­rán, ahol a gyerekek a kártyázóktól pénzt kaptak ? A tanú: Igen. Az elnök: Emlékszik arra, hogy olyanféle ki* jelentés történt, hogy „gyerünk innen, mert reggelre nem marad pénzünk*? A tanú: Nem. A tanút megesketik. Utána Bock Róbert dr kihallgatása követ* kezik. Az elnök: Van-e tudomása arról, hogy mily összegben és milyen körülmények között kap­tak Simon gyermekei pénzt önöktől, egy nála tartott vacsora alkalmával? A tanú: Mi hivtuk oda a gyermekeket és adtunk nekik tiz-husz fillért. Lényegében véve nem mond semmi ujat. A tanút megesketik. Tizenöt perc szünet után Simon Ákos dr tanúkihallgatása következik. Az elnök: Gyakorolt-e befolyást Polgár Józsefre, a Verhovay-féle hagyaték ügyében? A tanú: Nem. Az elnök: Mégis, mit tud erről? A tanú: Egyszer elhivatott engen Polgár az ¡rodájába és ott három okiratot mutatott, még pedig a Verliovayné végrendeletét, egy Mogyo­róssyra vonatkozó haszonbérleti szerződést és Vajda részére ajándékra vonatkozó iratot. Erre én megjegyeztem, hogy nem szép Verhovayné" tól, hogy engem kifelejtett, holott rokona va­gyok. Arra, hogy ezt kieszközölje, nem kértem. Az elnök: Hogyan történt a kifizetés? A tanú: Én névjegyet irtam Polgárnak, hogy Mogyoróssytól szerezze meg azt a pénzt, amit rám hagyományozott az özvegy. Ezt azonban nem kézbesítették Mogyoróssynak, akivel egyéb­ként magam is találkoztam és fölemiitettem neki, hogy mivel ennek a kifizetése semmi­nemű akadályba nem ütközik, juttassa a ke­zeimhez, mert fürdőre szeretnék menni ós igy szükségem van rá. Rövid időre rá maga hozta az irodámba a pénzt. Az elnök: A leltározásra nézve milyen be­folyást gyakorolt Polgárra? A tanú: Ugy Emlékszem, hogy Polgár maga kívánta ezt, mert a végrendelkező érdekei ez­által jobban megvédhetők voltak. Ezután szembesitik a tanút Elesánszky Káz­mérral és Polgár Józseffel. Polgár József megismétli a tegnap tett val" lomását. Simon Ákos dr azt állítja, hogy ez valótlan. Elesánszky Kázmér dr szintén föntartja az előbbi vallomását. Ezzel szemben Simon Ákos megmarad az előbbi állítása mellett. A bíróság mind a három tanút megesketi. Az elnök a tárgyalás folytatását holnap dél­előtt kilenc órára elhalasztja. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom