Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)
1910-11-11 / 144. szám
11 A szökés után a szegedi rendőrség széleskörű nyomozást inditott. Pár nap múlva pedig már kézre is kerítette a jómadarat. Blum Vince ezután ugy akart kibújni a büntetés alól, hogy elmebajt, majd dühöngő őrültséget szimulált, amelynek ugy adott kifejezést, hogy folytonosan a királyt szidta, gyalázta. Ügyes szimulálásával majdnem félrevezette a hatóságot is. Szemei zavarodottságot mutatnak. Kreol-szinü, beesett arca, fekete körszakálla azt az érzést keltik, mintha Blum Vince tényleg nem volna tisztában a cselekedeteivel. Azonban — amint a hivatalos szakértők is megállapították — ez még sem igaz. Blum Vince épelméjű és csak szimulálja az őrültséget. Ennek ellenére tovább játszotta az örült szerepét Blum ur. Mikor elfogatása után a Csillagbörtönbe vitték, a börtön udvarán térdrerogyott, összekulcsolta a kezeit és az égrenéző szemekkel hirtelen gyalázni kezdte a királyt. A tettetés mit sem használt. Blum Vincét a szegedi törvónjrszék királysértés miatt vontaufelelősségre. Itt ismét azzal védekezett, hogy elmebajosnak érzi magát. Az orvosszak" értők megcáfolták ezt ós a biróság Blum Vincét királysértés miatt két heti foghúsra Ítélte. A vádlott és a királyi ügyész fölebbezett a szegedi táblához. A büntetőtanács ma délelőtt tárgyalta az ügyet és a királyi ügyész indítványára Blum Vince büntetését egg hónapi fogházra emelte föl. § Ifjabb Pwjcssy László kinevezése. Ifjabb Perjéssy László szegedi törvényszéki joggyakornokot, Perjéssy László kamarai titkár fiát, az igazságügyi miniszter nagybecskereki törvényszéki jegyzővé nevezte ki. § A jiénziííiynök és a veréb. Kis Sándor hódmezővásárhelyi pénzügynök vadászgatni is szokott. Nemrégen egyik erdőben verebekre célozgatott a Flaubert-puskájával. Egy fa alá állt és onnan célzott a csiripelő állatkákra. Legalább egy verebet akart „leteríteni", ha már túzok nem került a puskacső elé. Egy szürke kis jószág'épen kapóra az orra'előtt csiripelt, mire Kis fölemelte a puskáját, célzott és lőtt. A kis veréb ép bőrrel szállt el, a sörétek azonban a fa alatt álló özvegy Körösi Sándornó úriasszony arcába fúródtak, aki mindeddig érdeklődéssel nézte Kis vadászgatását, de elment a kedve tőle, amikor megérezte, hogy még csak nem is kocavadász. Sőt annyira elment a kedve, hogy följelentést tett Kis ellen a szegedi királyi törvényszéknél, testisértés miatt. Orvosilag igazolta, hogy sérülései tizenöt napon tul gyógyultak csak be. Kis tagadott, de a biróság bizonyítottnak látta a vádat és gondatlanságból okozott testisértés miatt elitélte öt öt napi fogházra átváltoztatható száz korona pénzbüntetésre. Pölebbezés folytán a szegedi tábla foglalkozott ma az ügygyei, a büntetőtanács azonban helybenhagyta az elsöbiróság ítéletét. § Jubiláló torontáli iijjjvédek. Torontál vármegyében az idén öt kiváló ügyvéd munkássága ért évfordulóhoz. A jubiláló ügyvédek élén Babics József, a Csekonics-uradalom nagyérdemű jószágkormányzója áll, aki az idén tölt' be ügyvédségének negyven esztendős évfordulóiát. Ugyancsak negyven éve ügyvéd Koczó László nagyszentmiklósi ügyvéd, mig #Tangolcl Samu dr, a nagybecskereki ügyvédi kar kiváló tagja és Varró Ignác nagykikindaí ügyvéd a harminc esztendős évfordulót ülik az idén, Pcrényi Lajos dr törökkanizsai ügyvéd pedig huszonöt éves ügyvédi jubileumát. A szegedi ügyvédi kamara választmánya legutóbbi ülésén méltatta a jubiláló ügyvédek munkásságát és most lelkes átiratban üdvözölte őket. § Vuyerii-Stcrnfoerj( pöre. Pétcrvárról jelentik : E héten kezdik meg a kémkedéssel vádolt Ungern-Sternberg báró pőrének a tárgyalását. A tárgyalásra mintegy liusz tanút, hírlapírókat, képviselőket, katonatiszteket, tisztviselőket idéztek be. § Letartóztatott csaló-szövetkezet. Ujvidéről jelentik: A rendőrség egy csalótársaságot tartóztatott le, amely Bngurszki Daniján bukovcei lakostól ezerháromszáz koronát csalt ki azon ürügy alatt, hogy ezért a pénzért tízezer korona hamis százkoronásokat fog neki adni. OELMAG YARORSZAG (—) A Fehértó hasznosítása. Lázár György dr polgármester a Fehértó hasznosítása dolgában a Landgráf miniszteri tanácsossal megkezdett tárgyalást legutóbb a földmivelésügyi minisztérium vizépitési igazgatóságával folytatta. Megállapodás jött létre evvel a hatósággal is, hogy a Tiszának a Fehértóba és onnan való elvezetése államköltségen történik. A munka keresztülvitelével és felügyeletével a szegedi ármentesitö-társulat bizatik meg, mely társulat a szükséges kölcsönt —nyolcszázhúszezer koronát — saját számlájára veszi föl, ötven éves kölcsön alakjában. Az annuitást azonban az állam biztosítja és ebben a vonatkozásban a szegedi ármentesitő - társulat december elején közgyűlést tart. A polgármester erre vonatkozólag már meg is kereste a társulatot, melynek ő az elnöke. (—) Államsegély szakfölolvasásokra. A földmivelésügyi miniszter az Alföldi Földmivelök Gazdasági Egyesületének szakfölolvasások tartására ezer korona segélyt engedélyezett. (—) A tőzsde-események. A közönség körében és a sajtóban élénken vitatják a budapesti tőzsdei eseményeket. A bécsi kontreminmüveleteket a magyar értékek elleni támadásnak minösitík, melynek politikai háttere van, vagy legalább is az a célja, hogy a budapesti piacot gyöngítsék. Ezek azonban igen kalandos kombinációk, valamint az is meglehetősen meddő dolog, hogy szakértői értekezletet tartanak az ármozgalom jövő kilátásairól. Már a tőzsde egy régi szakértője, a híres Tcdesko báró megmondta, hogy a tőzsde olyan különös lavina, melyen egyszer fölfelé, máskor lefelé gurulnak az árfolyamok. A tőzsdén csak többékevésbé megokolt vélemények vannak, de próféták nincsenek. A tőzsdei spekulációnak az a része, mely kellő tartalékokkal rendelkezik, mindenesetre szembeszállhat az árcsökkenések veszedelmével, de a nagyközönség, melynek nem élethivatása a spekuláció, mely erre sem elég pénzzel, sem elég szakértelemmel nem rendelkezik, jól teszi, ha ezekben az időkben távol tartja magát a tőzsdei üzletektől. A jegybank mai kimutatása szerint az adóköteles bankjegyforgalom kétszázharminc millió korona. A váltótárca még mindig meghaladja a kilencszáz milliót és ez, valamint a százöt millió korona lombard mutatja, hogy a tőzsdei spekuláció ezidő szerint csakugyan nagy összegeket tart lekötve. (—) A paprikaterinelés érdekében. A földmivelésügyi miniszter Lázár György dr polgármester kérelmére kilátásba helyezte, hogy a paprikatermelés előmozdítása érdekében a Büszkén és Szentmihálytelken állami költségen furt artézi kutak további fejlesztésére ötezer korona államsegélyt fog engedélyezni. Ezzel szemben azt kívánja a miniszter, hogy a város előzőleg mutassa be a viz elvezetésének terveit. (—) A (faztlasájfi helyzet Csanádmeyyében. Makóról jelenti tudósítónk: Csanádmegye mezőgazd asag'i helyzetéről tegnap terjesztette be Tó'key Jenő közgazdasági előadó a vármegye közigazgatási bizottságának rendes havi jelentését. A jelentés szerint az őszi gazdasági munkálatok a megyében legnagyobb részben befejezést nyertek. A multheti nagy esőzések a vetésekre jó hatással voltak és lehetővé tették a további szántási és vetési munkálatokat. A kapásnövények betakarítását befejezték, a dohány kivételével, amelynek simítása, csomózása és beváltása csak ezután következik. A kukorica Csanádmegyében rendkívül bő termést adott, mig a répa és a dohány kielégítőt. Beszámolt még a közgazdasági előadó arról, hogy megyeszerte rendkívül magasak a napszámbérek, különösen a mult évihez hasonlítva, tetemes emelkedés észlelhető, minek föoka abban rejlik, hogy az általános nagy drágaság mellett a napszámos-ember a régi béreknél nem találja meg számítását, nem tud megélni belőle. Az állategészségügy a megyében nagyon rossz. A száj- és körömfájás, mely a vármegye egyetlen községét sem kimélto meg, még elviselhetetlenebbé teszi az amúgy is tűrhetetlen drágaságot. Beszámolt a gazdasági előadó végül arról az akcióról, melyet a vaj/ü, a dohányföldek eme veszedelme, tett szükségessé. A közigazgatási bizottság ez ügyben fölterjesztést tett a miniszterhez, segítséget kérve a veszedelem ellen. (—) A keiiderakadémia és az ujszeyedí kenderyyár. A földmivelésügyi minisztérium1910 november 11 ban Lázár György dr polgármester megszorgalmazta az ujszegedi kenderakadémia létesítésének az ügyét. Minthogy a minisztérium műszaki osztálya tul van terhelve munkával; a kenderakádémia építésének terveit, amiknek kivitelére négyszázezer korona áll rendelkezésre, csak a jövő év tavaszán készítheti él, minélfogva az építés csak a jövő őszön lesz megkezdhető. Ez viszont arról jó, hogy a területen a bérlők addig megmaradhatnak a bérletükben. Mivel pedig az ujszegedi kendergyárat ki akarják bővíteni, az akadémia részére átengedett huszonöt hold területet lejebb fogják kihasítani. Ehez e miniszter már elvben hozzájárult és november végén meg is tartják a helyszíni szemlét. (—) Eyy temesvári tó'keemelés körül. Az ElsÖ Temesvári Szeszégető és Finomító Részvénytársaság legutóbb fölemelte alaptőkéjét egymillió koronára. Erről be is számoltunk e lap hasábjain. Most arról értesülünk, hogy több részvényes megtámadta a közgyűlési határozatot és fölfolyamodással élt a temesvári törvényszékhez. A törvényszék a közgyűlés határozatait megsemmisítette és a szeszgyárat uj közgyűlés összehívására utasította, a következő megokolással: 1. Az alapszabályban nincs megnevezve az a hírlap, amelyben hirdetményeket közzé kell tenni. 2. A közgyűlési jegyzőkönyv nem foglalja magában a közgyűlési határozatokat s azok csak igazgatósági indítvány formájában vannak mellékelve, de nincsenek a közgyűlési elnök, a jegyzőkönyvhitelesitök és a jegyzőkönyvvezetők által aláírva. 3. A közgyűlés az 1910. évi nyereségfőlosztás dolgában is határozatot hozott, holott ez előzetesen hirdetve nem volt. 4. A régi részvényesek elővételi jogának gyakorlására két hetet tűztek ki, holott erre legalább négy hetet kellett, volna kitűzni. Továbbá nem mutatták be az uj kibocsátás következtében jegyzett részvényeseknek a jegyzékét és mert a nem optált részvényeket szabadkézből akarták eladni s a törvény nem engedi azt, hogy régi, az opciót nem gyakorló részvényeseknek a tartaléktőkéből nyújtsanak kárpótlást. (—) A Szárazér kettéosztása. A tiszavölgyi vízitársulat központi bizottsága Budapesten ülést tartott és fontos határozatot hozott a Szárazér kettéosztására vonatkozólag. Az ülésen jelenvoltak : Almássy Imre gróf alelnök, Kvassay Jenő, Bakovszky György, Bulyovssky János, Darányi Ignác, Dessewffg Aurél gróf, Fekete Márton, Lázár György dr, Rónay Jenő, Kovács-Sebestyén Aladár, Csávossy Béla báró, Szápáry György gróf, Hauser Károly báró, Babics József ós Necleczey János központi bizottsági tagok. A bizottság tárgyalta a szárazéri társulatnak kótrészre való osztását olykóp, hogy annak alsó területei — Szeged a tápéi réttel, a Pallavicíni őrgróf!, a csanádi püspöki, a makói, a földeáki, stb. birtokok — onnan kivétetvén, a kőrös—tisza—marosi ármentesitő-társulat kötelékébe utaltatnak. A fölosztás e tervezetét a bizottság elfogadta és jóváhagyás végett fölterjeszti a földmivelésügyi miniszterhez. A Szárazér kettéosztása annyiban fontos Szegedre, hogy az ily alakulás alapján a város költségvetése ötezer korona évi összeg" gel megkönnyebbedik. (—) Szabadka és a munkásbiztositó. Alig néhány hete, hogy országszerte feltűnést keltett Szabadka városnak ós az ottani munkásbíztositó-pónztárnak afférje : a negyvenezer koronás tagjáridéktartozds dolga. Kis híjján mult, hogy a munkásbiztositó nem folyamodott karhatalomért — Szabadka város ellen. A háborúságot akkor az Állami munkásbíztositási hivatal közvetítésével sikerült elodázni. A harc a város és a munkásbiztositó között azzal kez-. dődött, hogy a pénztár kiküldte hivatalnokait azon nyilvántartások beszerzésére, amelyek (l Vcl ros alkalmazottainak fizetésére és munkaidejére vonatkozó adatokat tartalmazzák. A polgármester az adatok kiadását mégtagadta. Ez ellen Kalmár Jenő pénztári igazgató előterjosztéssel élt a kereskedelmi miniszterhez. A riuinkásbiztositó is, meg a város is várták a minisztérium döntését, amely tegnap a polgármesteri hivatalhoz meg is érkezott. A leiratban Kálmán Gusztáv államtítk ár utasította a várost, hogy a munkásbíztosító-pénztár követelésének tegyen eleget s adja ki az alkalmaztatásra vonatkozó adatokat, mert erről a törvény világosan intézkedik és mert ezt a munkásbiztositó - pénztár jogosan követelte. Ma