Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-10 / 143. szám

isiu november 10 DELMAGYARORSZÁG 9 benne. Holnap átkísérik az ügyészség fog­házába. i Vőnekit, Katonát és Stejmelt együtt kisér­ték be a rendőrségre. Közöttük a legvakmerőbb az alig tizenhat esztendős Stejmel István. Mikor ma délután a rendőrök a cellákba kisér­ték őket, Stejmel a cella-folyosó bejárójánál kiugrott a rendőri fedezetből és a városháza hátsó ajtaján kimenekülve, futásnak eredt. A rendőrök alig ocsúdtak még föl a hirtelen meg­lepetésből, Stejmel már eltűnt a Feketesas­utcából. Tiz rendőr futott utána egyszerre. Óriási csődület támadt s a tömegből többen látták Stejmelt, amint futva menekült a Tisza Lajos-körutra. A rendőrök utána vetették ma­gukat a menekülőnek, aki, látva, hogy egyre nagyobb csődület kerül a nyomába, letett minden kísérletről, megállt és szó nélkül meg­adta magát. Szalag József dr kct hónapi elzá­rásra Ítélte Stejmelt. Vőneki Ferencet harminc napra csukták le, Katona Ferenc alkalmi tolvaj viselt dolgai után pedig most kutat a rendőrség. TAVI RÁTOK A Roosevelt-párt bukása. Newyork, november 9. Az Unió egyes államaiban óriási érdeklődéssé^ indultak meg a kormányzó-választások. A re. publikánus-párt áll szemben a demokratákkal. A demokraták nagy harcot indítottak a repub­likánusok és különösen Roosevelt barátai ellen. A vámtarifa ügyét használták ki különösen a republikánusok ellen és — amint az eddigi hírek mutatják — eredménynyel. A legnagyobb ér­deklődés a nevvyorki választás felé fordult, ahol nyíltan Roosevelt ellen folyt a liarc. A válasz" j tás tegnap ért véget, még pedig a republikánus párt vereségével. Newyork állam kormányzójává Dicks demokratát választották, körülbelül száz. ezer szótöbbséggel. Hasonlóképen a demokrata iBaldvin győzött Connecticut államban, amely pedig eddig republikánus volt. Massachusets államban a demokrata Fost megválasztása biz­tosra vehető. Newyorlc, november 9. Eddig Newyork, Massachusets, Connecticut, New-Jersey és Ohió államok választottak de­mokra kormányzókat. Taft elnök testvére, aki­nek megválasztását egészen bizonyosra vették, elbukott Hammon demokrata-jelölt ellen. Az ttj kamara demokrata-többsége egészen, bizonyos. Roosevelt, aki a republikánus párttól különvált republikánus progresszisták élén állott, az egész választó hadjárat alatt rendkívül izgalmas harcot folytatott elsősorban a demokrata-párt ellen, azután a republikánus pártnak régi gárdája ellen. Roosevelt mindenütt latba vetette nagy nép­szerűségét és óriás tekintélyét. A volt elnök különösen Newyork állam kormányzójelöltjéért, Stinsonért harcolt, de minden igyekezete mel­lett ennek ellenjelöltje, a demokrata Dix győ­jsött. Newyork állam választásának eredményét, ftz Egyesült-Államok valamennyi államában nagy érdeklődéssel várták. Newyork, november 9. Tegnap huszonnyolc állam választott kor­mányzót és ezek közül csupán hat államban álltak republikánusok és demokraták egymással izemben. Mílvaukee szociálista képviselőt kül­dött a kongressusba. New-Hameshire állam­ban Blas progresszista republikánus jelölt győzött. Parson, Roosevelt benső barátja, megbukott. Roosevelt választókerületében a demokrata-jelöltet választották a kongresz" •zusba. Milvaukeeban az első szociálista Berger győzött. A demokraták huszonnégy uj mandátumot nyertek és ezáltal a kongresszus® ban többségre tettek szórt. Newyork államban Dix kormányzón kívül a többi demokrata-jelöl­teket is megválasztották az állami tisztáé" gekre. Az állami törvényhozásba is többségben kerültek be a demokrata-jelöltek. Épen igy a demokraták általános győzelme következtében további demokrata szövetségi szenátorok vá­lasztása is biztosítva van. Eddig a demokraták harminchét kongresszusi mandátumot hódítottak­Spanyolország Marokkóért. Pdris, november 9. A Temps jelenti, nogy azok a tárgyalások, amelyeket Spanyolország a marokkói kormány­tól követelt hatvanöt millió kártalanítási ösz­szeg dolgában folytat, ma valószínűleg be­fejezést nyernek. A spanyol követelés és a Marokkó által igért összeg közti differencia immár csak néhány millió koronát tesz ki. Arról, hogy a kártalanítás garanciájául bányák vagy vámok szolgáljanak-e, még folynak a tárgyalások. Területátengedésről azonban nincs többé szó. Családi dráma Makón. — A férjgyilkos asszony. — (Saját tudósítónktól.) Röviden megemlékez­tünk mára arról a családi drámáról, amely Ma­kón történt. Egyik gazda felesége, akit az ¡szákos, durva ember évek óta gyötört, el­keserített, éjszaka, amikor a férje aludt, re­volverrel rátámadt és agyonlőtte. A gyilkos­ság után önként jelentkezett a rendőrségen az asszony és a legapróbb részletekig elmon­dotta, amiért ölt. Az asszony vallomásáról és a rendőri nyomozás eredményeiről ma ezeket a részleteket jelenti makói tudósítónk: Huszonnégy évvel ezelőtt vette feleségül S. Nagy Mihály Balogi Viktóriát. Tiz éve an­nak, hogy a meggyarapodott vagyonú gaada in 11 i kezdett. Vége lett a családi békének, fo­gyott az összegyűjtött vagyon. És mindinkább durvább lett S. Nagy Mihály. Különösen az utóbbi időben, valahányszor részegen tért ott­honába, nem elégedett meg azzal, hogy dur­ván sértegette hozzátartozóit, hanem tört, zú­zott mindent és verte a családját. Az elmúlt vasárnap a korcsmában ivott Nagy Mihály. Hétfőn délben hazatért, lefeküdt. Teg­nap már újra a korcsmában ivott. Este tiz óra­kor tért haza. Mikor a kapuhoz ért, szokása szerint elkezdett kiáltozni. Érre, mint egy vész­jelre, a remegő család kiugrott az ágyból és menekült. S. Nagy azonban elöráncigálta rej­tekhelyeikből és ütötte-verte őket ott, ahol érte. Különösen a szerencsétlen asszonyt kezdte fojtogatni. Hasztalan volt Viktória nevű tizenhét éves leányának és Sándor nevű tizenkilenc éves fiának könyörgése. A feldühödött ember ismét eltóvozott hazulról, betért a Tóth-féle korcsmába. Alig volt oda félóráig, amikor az előbbinél még ittasabban tért haza. Most összetörte a bútorokat, ablakokat és ami a kezeügyébe ke­rült, azt vagdosta hozzátartozóihoz. Feleségéhez egy égő petróleumlámpát is hozzávágott. Ek­korra azonban az ital teljesen elbódította és leroskadt az egyik ágyra, elaludt. Az asszony és gyermekei átmentek a másik szobába, ők is lefeküdtek. Mikor az asszony észrevette, hogy meggyö­tört gyermekei alszanak, szép csöndesen leszál­lott ágyáról, a konyhába ment. Meggyújtotta a lámpát és bement a szobába, ahol az ura aludt. Az asszony a szekrény fiókjából elővette a min­dig gondosan rejtegetett, tizenkét milliméteres, hatalmas forgópisztolyt, abból közvetlen közel­ből golyót röpített urának az agyába. A férj meg se mozdult, szörnyethalt. Mikor az asszony elvégezte véres munkáját, magára öltötte ünnepi ruháját és síró gyer­mekeivel a rendörkapitányi hivatalba ment, hol az ügyeletes rendőrnek sírástól fuldokló hangon mondotta: — Nagy bajt csináltam, nagy bajt. Agyon­lőttem az uramat, mert nem bírtam már to­vább azt a kinzást, melyben részegsége miatt volt részünk, ugy nekem, mint az itt levő gyermekeimnek. Csukjanak le, nem bánom, akasszanak föl, nem törődöm vele, de meg kellett szabadítani magamat és gyermekeimet az uramtól. A rendőrség az asszonyt letartóztatta. A makói járásbíróság büntetöbirája értesítette a szegedi ügyészséget. Ssapár József dr vezető­ügyész ment ki Szegedről Makóra és Szobonya Miklós járásbiróval és a rendőrséggel meg­tartották a törvényszéki szemlót. A szemle után a hullát a kórházba szállították, hol ma ejtették meg az orvos-törvényszéki boncolást. Megállapították, hogy a golyó azonnal bekö­vetkezett halált okozott. S. Nagy Mihálynét ma délután bekísérték a szegedi ügyészség fogházába. Amíg az ügye a szegedi esküdtbíróság elé kerül, fogságban marad. Forradalom London mellett. — Föllázadtak a bányászok. — (Saját tudósítónktól.) Anglia bányász-sztrájkja: a cardifi mozgalom, mely már eleinte is nagy­szabásúnak indult, valóságos forradalommá szé­lesedett. Vér csorog az utakon és a nyomor elszántjai semmivel se törődnek. Hatóság, rendőrség, katonaság nem imponálnak, a nép ép ugy fegyverben van, mint azok ós ami Cardifban van, az nem sztrájk és rendcsinálás, hanem formális csata, golyókkal, sebesültekkel, holtakkal. Hogy mi lesz ebből a káoszból, az még végeláthatlan. Az angol kormány kétségbeesett erélylyel in­tézkedik, most már nem törődik vele, ha ál­dozatok hekatombáin át ís, de okvetlenül ren­det akar teremteni. A bányászok lázadásáról ezek a táviratok számolnak be: London, november 9. A föllázadt bányászok elkeseredett akcióiról tegnap este nyolc óratájt érkeztek Londonba az első híradások. Akkor még csak arról volt szó, hogy az est folyamán a sztrájkolok Tony­pandey és Aberman községben kihágásokat követtek el. Tonypandeyban számos üzletet kifosztottak és ablakokat bezúztak. A zavargók heves összeütközésbe kerültek a rendörséggel. Mindkét részről sokan megsebesültek. London, november 9. A szénmunkások sztrájkja valóságos forra­dalommá fajult. Towny-Bandy és Liwyinipiában a sztrájkolok a King Eduárd VII. Streetbe hatoltak és az összes üzleteket elpusztították. A házak és üz­letek kapuit dinamittal fölrobbantották, A keres­kedönegyed összes ruha-üzleteit, ékszerbolt­jait, gyarmatáru-kereskedéseit kirabolták és kifosztották. A kár meghaladja a másfélmillió fontot. A szinte érthetetlem eseményekről Towny­Bandy város polgármestere a következő táv­iratot küldte a londoni polgármesternek: Towny-Bandybcn kitört a forradalom. Gyors segítséget kérek, mert nem garantálhatok sem­miért. Bary. A lordmajor a táviratot nyomban kézbesí­tette Churchill belügyminiszternek. London, november 9. A cardifi polgármester jelentése nyomán Churchill belügyminiszter minisztertanács össze­hívását javasolta a kormányelnöknek. A minisz­tertanács még az éjszaka folyamán össze is ült és négy és félórás tárgyalás után elhatá­rozta, liogy azonnal közbelép és a következő távirott nyílt levélben fordul a sztrájkolókhoz: Az ország érdeke, hogy rend legyen. A ren­det a munkásságnak magának kell föntartani. A britt kormány még a mai nap folyamán el fogja küldeni a kereskedelemügyi miniszter megbízottját, hogy a sztrájkolókkal tárgyaljon. Azon leszünk, hogy a sztrájk a közös érdekek megvédelmezésével befejezést nyerjen. Churchill. A belügyminiszter e közbelépésének nem volt meg a kívánt sikere. Este a tüntetések megismétlődtek. London, november 9. Egy utolsó távirat szerint minden összeköt­tetés megszűnt Londonnal. A sztrájkolok el­vágták a telefon- és táviróvezetékeket, föl­szedték a vasúti sineket is. A királyt félórán­ként értesitík az események lefolyásáról. Maccrody tábornokot Londonból kétezer emberrel Cardiíba küldték, hogy a rendet helyreállítsa, A kormány elhatározta, hogy a sztrájkot még véráldozat árán is, de letöri­Towny-Bandybon és Liwyinjpiában barikád­dal és bombákkal várják Maccrodyt a lá­zadók. A környékbeli bányászok már a kora délutáni órákban beözönlőitek a városba. A hatóságok azt a nagy hibát követték el, hogy az egész rendőrséget a szénbányák és az üzletvezetőség őrzésére használták föl és az utcák rendőrök nélkül maradtak. A sötétség beálltával a zavar­gás már borzalmas jelleget öltött. A munkások közül több száz sebesült meg és valószínűleg több halottjuk is van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom