Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-10 / 143. szám

isio november 12 DELMAGYARORSZAQ 5 A magyar delegáció. — Tisza István gróf beszéde. — (Saját tudósítónktól.) A közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság ma tovább folytatta a hadügyi albizottság jelentésének tárgyalását. A délelőtti ülésen Issekutz Győző és Holló Lajos mondottak hosszabb beszédet. Holló Lajos egyes állításaira Tisza István gróf a délutáni ülés folyamán nagy beszédben reflektált és meggyőző szavakkal bizonyította, hogy a kormány a törekvéseit igenis érvényesíteni fogja, amire garanciát nyújt a munkapárt vezetőinek egyénisége és politikai multja is. Tisza reflektált Mezőssy Béla beszédére is. Kijelentette, hogy a kormány obiigójának sikeresen és becsületesen eleget fog tenni. Khuen-Héderváry gróf „Ugy van!" kiáltásokkal erősítette meg Tiszának nagy tetszéssel fogadott szavait. A magyar delegáció szerdán délelőtt tartott plenáris ülésén Láng Lajos elnökölt. Megjelentek Schönaich és Burián közös miniszterek^ Montecuccoli tengerészeti parancsnokok, KhuenHéderváry gróf miniszterelnök és Hazai Samu honvédelmi miniszter. Az egyeztető hetes albizottság tagjaiul meg" választották Beöthy Lászlót, Hegedűs Lorántot, Miklós Ödönt, Papp Gézát, Rosenberg Gyulát, Wickenburg Márk grófot és Zichy'Ágost grófot. Issekutz Győző a nemzeti munkapárt ellen a tegnapi gyűlésen elhangzott invektivákat utasitja vissza. Nem áll az, hogy a volt koalíció egységes lett volna a katonai kérdésben. Apponyi, Bakonyi és Rakovszky közbeszólnak: — De igen! Issekutz: A koalíció programja nem volt az önálló magyar hadsereg. Mezőssy Béla: Maga is elismeri, hogy a je. lenlegi kormány nemzeti követelményekkel jépett föl, de ezeket el fogja ejteni. Nem akarja a kormányt gyanúsítani, mert ezzel a magyar ügynek ártana. Holló Lajos azt fejtegeti, hogy a közöshadseregben még mindig nem érvényesülnek a magyar nemzeti törekvések, pedig Magyarország sohasem táplált szeparatisztikus törekvéseket. Ausztriával államszövetségben kereste ezredéves fönnállása számára a méltó folytatást. Ezzel szemben osztrák részről mindig visszautasítják a magyar törekvéseket a közös hadseregben. Magyarországnak nincsenek érdekei a tengeren, tehát nem érdeke, hogy olyan óriási áldozatokban merüljöii ki a tengerészetért. Délután három órakor folytatta a delegáció ülését. Láng Lajos elnökölt. A hadügyi albizottság jelentéséről való általános vita során Windischgratz Lajos herceg szólalt föl elsőnek és a védrendszer eksztenziv fejlesztéséről mondott néhány szót. Utána Batthyány Tivadar gróf beszélt. He" lyesnek tartja a harmincöt éves szolgálatot és elfogadja a javaslatot azon föltétel alatt, ha az az állam polgári és egyenruhában szolgáló többi alkalmazottaira is vonatkozik. Örömmel fogadja a javaslatnak azt a pontját, amely a legénység élelmezésének megjavítását ígéri és ugyanilyen örömmel fogadja a tisztek adósságainak rendezésére vonatkozó részeket is, de szükségesnek tartja, hogy az adósságrendezés az állam polgári alkalmazottaira is kiterjeszkedjen. Batthyány fölszólatása után Tisza István gróí mondott nagy beszédet. Fejtegetéseit Holló Lajos egyik kijelentésével kezdi, aki azt mondotta, hogy biztosítani kell Magyarországnak a közös arányban való érvényesülését, így azt is, hogy a katonai nevelő-intézetekben magyar tisztek is képeztessenek ki. Röviden szólva, számbelileg több magyar kadétot kell nevelni. Ebből a kijelentésből — úgymond Tisza — azt az impressziót lehet meríteni^ mintha ebben a tekintetben sérelem esnék. Ellenzéki tényezőket a delegációban hirdetni nem lehet. Megvan a kellő arányban való biztosítás és Holló e tekintetben mégis nyíltan ajtót tör. Tisza a konklúziót másképen vonja le. — Beszéljünk —• úgymond — többet a költségvetésről és kevesebbet a katonai jogokról. Az a fő, hogy a költségvetés reális legyen és a bíidzsetirozás komolysága megköveteli, hogy ne állítsunk be kisebb tételt olyan dolgokról, amelyek nagyobb költséget igényelnek. Érdekünk, hogy a monarchia katonaállam is legyen. — A politikai adminisztráció — folytatta Tisza — a bürokráciában kéjelgést üz pénzben, időben és igen sok értéket pocsékol el. A függetlenségi pártnak az az árnyalata, amely Justh vezetése alatt áll, nehezen foglalja el azt az álláspontot, hogy hajlandó programjából a katonai kérdéseket levenni és, az önálló bankot kivéve, tárgyalják majd a katonai kérdéseket. —* Mezőssy azt mondja, — folytatta Tisza, — fél attól, hogy a kormány erkölcsi obiigóját nem fogják komolyan venni. Ez ujabb keletű baj. Azelőtt, amidőn a szabadelvű párt működött, nem lehetett észrevenni, hogy a kormány obiigóját ne vették volna komolyan. Meggyőződésem, — úgymond Tisza, — hogy ez a kormány erkölcsi obiigóját sikeresen és becsülettel teljesiti és hogy ez megváltozni nem fog, arra garancia a kormány minden tagjának egyénisége. Khuen-Héderváry: Ugy van, ugy van! Tisza István gróf beszéde után Apponyi Albert gróf emelkedett szólásra. Előbb a költségvetésre kivánja megtenni az észrevételeit, az" után azokról szól, amikről egyértelmüleg megállapították, hogy nem tartozik a delegáció elé, de azért mégis mindenki beszél róla. (Derültség.) f Szóló szükségesnek tartja, hogy amikor a hadügyi költségvetés számtételeit állapítjuk meg, a számtételek mögött levő hadügyi tervezetek kérdéseit érintsük, hogy vájjon a hadügyi adminisztráció megfelel-e a törvényes követelményeknek. Szükség van erős és hatályos véderőre és hadseregre. A kilences bizottsági program keresztülvitele sohasem te" kinthetö olyannak, amely a nemzet követeléseinek rekompenzálásául szolgál. A javaslatot nem fogadja el. Apponyi beszéde után Holló Lajos szólalt föl ismét és személyes kérdésben polemizáltUtána újból Tisza István beszélt, Apponyi ós Holló szavaira reflektálva. Az elnök Tisza beszéde után az általános vitát bezárta. Ezután Khuen-Héclerváry Károly gróf tartott rövid beszédet, amelyben kifejezte azt, hogy a költségvetéssel egyes fölszólalók nagyon keveset foglalkoztak. Hogy Mezőssy — úgymond — bizalmatlanul viseltetik a kormánynyal szemben, az az ő pártállás — pontjából folyikKhuen felszólalása után még Hoffmann Hugó altábornagy válaszolt Sághy Gyula interpellációjára az Örkényi lövőterek dolgában. Sághy elfogadta a megokolást s ezzel a mai ülés véget ért. Holnap folytatják. A Reform-Klub megalakulása. Bánffy Dezső bárónak, Szeged országgyűlési képviselőjének elnöklésével szerdán este megalakult az Országos Reform-Klub. Budapesten, a Royal dísztermében tartották az alakuló-ülést, este hét órakor. Bánffy Dezső báró elnökölt, akit az országos klubnak elnökévé választottak. Többen fölszólaltak a mai alakuló-gyűlés alkalmával. Az Országos Reform-Klub célja ismeretes, az, hogy pártkülönbség nélkül tömörítse azokat az elemeket, amelyek az általános választói jog elvéért harcolnak. A delegációs udvari ebédek. Bécsből táviratozzák: A delegációs udvari ebédek november tizenkettedikén és tizennegyedikén este hat órakor lesznek a Hofburgban. A tizenkettedikén tartandó első udvari ebédre a következő magyar delegátusok hivatalosak: Apponyi Albert gróf, Beöthy László, Dániel Gábor, Dániel Ernő báró, Erdély Sándor, Forster Gyula báró, Harkányi Frigyes báró, Hegedűs Lóránt, Issekutz Győző, Kammerer Ernő^ Karátsonyi Jenő gróf, Kossuth Ferenc, Láng Lajos, Lánczy Leó, Majlander Mihály, Mezőssy Béla, Miklós Ödön, Molnár Viktor, Nyegre László, Fejacsevich Tivadar gróf, Rakovszky István, Sághy Gyula, Sándor János, Sipuss Miklós, Szivák Imre, Telegdi József, Tisza István gróf, Wickenburg Márk gróf, Zichy Antal gróf, Zichy Ágost gróf és Chavrak Levin. A második delegációs ebédre hivatalosak: Bakonyi Samu, Batthyány Tivadar, Bogdanovics Lucián pátriárcha, Bohus Zsigmond báró, Chorin Ferenc, Cziráky Antal gróf, Gáli József, Heltai Ferenc, Holló Lajos, Hosszú Vazul, Kulmer Frigyes gróf, Laszkáry Gyula, Majláth József gróf Márffy Emil, Melczer Vilmos, Nagy Ferenc, Pap Géza, Perczel Dezső, Rosenberg Gyula, Rudnyánszky József báró, Sjlymossy Ödön báró» Szüllő Géza, Tallián Béla, Vojnits István báró, Werner Gyula, Windischgratz Lajos herceg és Zsilinszky Mihály. Az mdemnitás megszavazása. Budapestről jelentik: A delegáció még december folyamán ülést fog tartani, amelyen a közös miniszterek az indemnitás megszavazását kérik. Az 1911-ik évi költségvetés a delegáció januárban vagy februárban tartandó ülésén kerül tárgyalás alá. Megállapodás a bankügyben. — Közös bank marad 1917-ig. — (Bécsi munkatársunktól.) Döntő fontosságú elvi megállapodás történt ma délután Bécsben a bank és a készfizetések ügyéről tárgyaló szakreferensek között. A megállapodást a szakreferensek öt pontból álló javaslatban foglalták össze, amelyet még ez év december hónapjában terjesztenek a parlamentek elé. A javaslat pontjai a következők: 1. Az uj bankszabadalom szövege és ter" jedelme. 2. A bankstatutumnak az első ponthoz képest való megváltoztatása. 3. A bankjegykontingens és váltórendszer megváltoztatása. 4. Érmeszerződés (Valutavertrag.) 5. Értékszerződéá. Az uj bankszabadalom 1917-ig biztosítja az Osztrák-Magyar Bank részére a bank jegykibocsátás kizárólagos jogát. Az 1917-ik év tudvalevőleg pénzügyi csomópont Magyarországot illetőleg, mert csaknem az öszszes nemzetközi szerződéseink akkor járnak le. Ebből az okból kiindulva állapították meg 1917 december harmincegyedikéig a bankjegyszabadalom meghosszabbítását. A második szakaszba foglalták bele a készfizetések fölvételére vonatkozó intézkedéseket, mig a harmadik, negyedik és ötödik javaslat főképen banktechnikai tartalommal bír. A harmadik pont különösen azért fontos, mert a bankot több nagyobb bankjegykontingens kibocsátására fogja följogosítani. Ebből tehát látható, hogy a szakreferensek az elvvel már készen vannak. Most folynak a tárgyalások a szövegezések végleges megállapítása céljából. Valószínű, hogy két-két megegyező szövegű törvényjavaslatot terjesztenek a törvényhozás elé. Az első törvényjavaslat tartalmazni fogja a javaslatok első és harmadik pontját, a második törvényjavaslat pedig a negyedik és ötödik pontot foglalja majd magában. A törvényhozás elé terjesztendő törvényjavaslatok egyikét magyarul, a másikat pedig németül szövegezik meg. A törvényjavaslatok benyújtása már december elején megtörténik.