Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-09 / 142. szám

12 DELIVIAQ YARORSZAQ 1910 november 9 TUDOMÁNYJRODflLOM • A szegedi bébe. A Magyar Tudományos Akadémiá-ban hétfőn este Angyal Dávid a szegedi békéről tartott értekezést. Az 1443-iki hosszú hadjárat — úgymond — nagy reménye­ket ébresztett a kereszténységben. A szultán keresztény alattvalói isten küldöttének nevez­ték Hunyadit és némely európai hatalom már Törökország fölósztására gondolt. Velence és Aragóniai Alfonsó külön követeket küldöttek Magyarországba, hogy résztvehessenek a zsák­mány fölosztásában. Cesarini bibornok, a pápa követe, biztatta a magyar rendeket a háborúra, a pápa, Velence, Burgundia és Baguza pedig hajórajt küldöttek a galipolii szorosba, hogy megakadályozzák a szultán visszatérését Kis­ázsiából. Ily körülmények között meglepő volt, hogy Ulászló király, Törökországba indulva, bé­két kötött a szultánnal Szegeden és még meg­lepőbb volt az, hogy a békét néhány nap múlva fölbontotta. E meglepő tények okairól sokat elmélkedett a történetírás. Angyal Dávid megbírálta az eddigi magyarázatokat és ugy találta, hogy azok meg nem állhatnak. Nem áll ugyanis az, hogy Hunyadi Brankovicscsal egyetértésben sürgette a béke megkötését, amint azt általában hiszik. Hunyadi bizonyára a háború mellett volt. A töröknek folytonos zaklatása volt az ő politikájának alapgondolata egészen 1448-ig. Miért mondott volna le e poli­tikáról 1444-ben néhány napra? Brankovics segítőtársait abban a lengyel-pártban kell keresnünk, amely nem szívesen látta Ulászló török háborúját, mert azt óhajtotta, hogy a király a lengyel ügyekkel foglalkozzék. Maga az ifjú király habozott, szerette a dicsőséget, de szeretett volna minél hamarabb visszatérni lengyel földre anyjához. Hangulatának ez inga­dozását használták föl Szegeden a békének szerb és lengyel barátjai. A megkötött béke fölbontását rendesen ugy magyarázták eddig, högy a pápai hajóraj útjáról szóló hirek vál­toztatták meg Szegeden a békés hangulatot. Ez nem áll. Az értekező kimutatta, hogy a pápai hajóraj elindulásában és rendeltetése helyére érkezésében már a béke előtt sem ké­telkedtek Ulászló tanácsadói. A háborús fordu­latot az okozta, hogy Hunyadi és Cesarini valószínűen Lasocki krakói dékán segítségével legyőzték az udvarnál Brankovics pártját. A változást tehát udvari események és az ifjú király ingatagsága magyarázzák meg. A fele­lősség a várnai katasztrófáért, amely a szegedi békét követte, nem Cesarinit illeti, mint ren­desen hiszik. A felelősség sokfelé oszlik. Bran­kovicsot igen nagy rész illeti belőle, úgyszintén Velencét és Nápolyt, amelyek az általános optimizmust élesztették, anélkül, hogy igazán segítettek volna. Megható a fiatal Ulászló sorsa, akit a honvágy ragadott a megfontolat­lan békekötésre és aki e tragikus hibáját hősi halálával váltotta meg. A rendkívül érdekes előadást az akadémikusok nagy tetszéssel és elismeréssel honorálták. EGYESÜLETI ÉLET Jóváhagyott alapszabályok. A szegedi zsidó nőegyesület legutóbb módositotta az alap­szabályait. A belügyminiszter a módosításokat jóváhagyta. TÖRVÉNYKEZÉS A zombori gőzmalom csődje. — Vád alá helyezett igazgatók. — (Saját tudósítónktól.) Érdekes ügygyei foglal­kozott ma a szegedi tábla, Még 1906-ban tör­tónt, hogy a Zombori gó'zmalom- és fürdő- rész­vénytársaság gőzmalmában május tizennegye­dikén éjjel tüz támadt és a gőzmalom a teljes berendezéssel együtt porrá égett. A leégés kö­vetkeztében a részvénytársaság fizetési zava­rokba jutott s miután a hitelezőkkel kiegyezni nem tudott, az igazgatóság kérelmére 1907 Január 17-én a társaság ellen a csődöt meg­nyitották. A csődnyitás után megindult hivatalos biin­flgyi vizsgálat során többen följelentést tettek a zombori törvényszéken azért, mert a rész­vénytársaság igazgatósága elsősorban az igaz­gatósági tagok és azok hozzátartozóinak köve­telését űzette ki, miáltal a társaság többi hite­lezőit tudva és szándékosan megkárosította. A szegedi tábla annakidején csalárd bukás büntette miatt vád alá helyezte az igazgatóság tagjait, névszerint Beit Ferenc budapesti bank_ tisztviselőt, ifjabb Dzsida Antal gádori gazdál­kodót, Bittermann Nándor zombori könyv­nyomda-tulajdonost, ifjabb Bosnyák József zom­bori rézművest, Donoszlovits Vilmos dr zombori orvost, Hirmann Ferenc dr zombori ügyvédet, Preszli János apatini gazdálkodót, Schlachte»' József zombori gazdasági egyesületi pénztárost és végül Weigancl István gádori gazdálkodót, A zombori törvényszék ez év május tizedi­kére tűzte ki a főtárgyalást, amelyen meg­jelentek az összes vád alá helyezett igazgatók. Védekezésül azt hozták föl a biróság előtt hogy ők a részvénytársaság ingatlanjait egy mérnök és egy épitész becslése alapján meg­állapított értékben vették bele a mérlegbe s abban a jóhiszeműségben voltak, hogy az ekként némi aktiv vagyont kimutató mérleg helyes. Ennek alapján határozták el a tüz után az 'gazgatók, hogy csődöt nem kérnek, hanem a részvénytársaság tartozásait lejárat és terhes­ség sorrendje szerint kifizetik. Hogy ez a szá­mítás nem volt helyes, arra a csödkórés előtt jöttek rá, amidőn kiderült, hogy a részvény­társaság ingatlanai csak a mérlegbe beállított becsérték felét érik meg s ekkor már a vád alapját tevő fizetések megtörténtek. A zombori törvényszók a beidézett szakértők véleménye alapján elfogadta az igazgatók véde­kezését és a biróság fölmentette őket a vád alól. A királyi ügyész ellenben fölebbezett a sze­gedi táblához, amely ma tárgyalta ezt az ügyet­A büntetötanács ugy találta, hogy a vádlottak jóhiszeműen teljesítették a fizetéseket, nem pedig azzal a szándékkal, hogy a többi hitele­zőket megkárosítsák. Ezen az alapon aztán helybenhagyta, az elsőbiróság fölmentő Ítéletét. A tárgyalás egész napon át tartott s azon az összes igazgatók megjelentek. § Változások a bírói karban. A magyar birói kar olyan nagyarányú változásnak tekint, het elébe, amilyenben eddig része még nem igen volt és amely hatásában reorganizálni hi­vatott az egész intézményt. Székely Ferenc igazságügyminiszternek az uj polgári perrend­tartás életbeléptetésével az a terve, hogy az idősebb bírákat, mindmegannyiukat, föl fogja kérni, kérelmezzék nyugdíjaztatásukat. Ilyen­formán a régi bírók egész tömege vonul vissza a birói pályától a jövő esztendő folyamán. Egyébként már a mostani óv folyamán öt táblai elnök megy nyugdíjba, még pedig: a budapesti, a nagyváradi, a temesvári, a kassai ós a kolozsvári. Mind az öt táblai elnök jóvaj meghaladta a negyven esztendei szolgálati időt. Nyugdíjaztatásuk alkalmából ezt az öt táblai elnököt legfelsőbb kitüntetésre is fölterjesztik. Nyugdíjba megy most két kuriai tanácselnök és nyolc kuriai biró is. A birói karban történő változások folytán a szegedi birói kar vezetö­állásu férflai közül ketten előlépnek. § Crippen kivégzése. November 23-ikára tűzték ki Crippen dr kivégzését. Minél inkább közeledik a szomorú nap, Crippen és barátai annál kétségbeesettebben dolgoznak azon, hogy még az utolsó napokban sikerüljön a halálos Ítéletet megváltoztatni. Crippen egykori princi­pálisa, Mimyon newyorki orvos, huszonnégyezer dollár dijat tűzött ki annak, aki megtalálja Crippen feleségét, vagy pedig más mentőokot szerez Crippennek. Azt a hírt, amely szerint egy amerikai ügyvéd Cliíkagóban látta Crippen feleségét, nem erősítik meg. Newton ügyvéd, Crippen jóbarátja és első védője, nem lát más menekülést Crippen számára, mint a kegyelmi kérvényt. Ő maga irta meg a folyamodványt és egész Angolországban körözteti, hogy men­től többen irják alá, A kegyelmi kérvény két­ezerötszáz szót tartalmaz. Newton nevetséges­nek tartja azt a híresztelést, hogy Belle Elmo­rét Amerikában látták. Ha ez igaz volna, akkor Crippen védőinek kellene elsősorban tudniok, mert egész detektívsereget mozgósítottak Ame­rikában, hogy kutassák Crippen feleségét. A Weakly News tegnap kezdte meg Le Neve me­moárjainak közlését. A leány meghatóan adja elő élettörténetét és ragaszkodik ahoz az állitásához, mit a bíróságok előtt is hangoz­tatott, hogy Crippenné megszökött az urától. Crippenről mindig a bámulat és a hála hangján emlékszik meg, megmentőjének tartja, aki őt a prostitúció fenyegető örvényéből kiszabadí­totta. KÖZGAZDASÁG A szegedi méhészegyesület. — Helyi bizottságokat alakítanak. — (Saját tudósítónktól.) A Szégedvidéki Mehész­egyesület egyike a Szegeden székelő legbuz­góbb egyesületeknek. Az idén alakult újra s már fönnállásának első évében méhészeti kiál­lítást rendezett és résztvett a budapesti nem­zetközi méhészeti kiállításon is, ahol a szegedi kiállítási tárgyak feltűnést keltettek, mert a szegediek kiállítása egyike volt a legjobbaknak. Azóta csapatosan érkeznek a levelek a méhész­egyesület agilis elnökéhez, Vékes Imréhez, kül­földi mézkereskedöktől a méhószegyésüléti ta­gok mézkészletének megvétele tárgyában. Most ez az egyesület, amelynek célja a mé­hészek érdekeinek megvédése, elhatározta, hogy kint a tanyákon, a közeleső falvakban meg­alkotja a méhészek helyi bizottságát, amely majd a mézeladásokat is közvetíteni fogja s így a méhészeknek nem kell mézkészletüket kilónkint potom hatvan-nyolcvan fillérért el­vesztegetni, holott a méz kilogrammjának napi ára 160—1'80 korona, Ebben a tárgyban most tartott választmányi ülést az egyesület. A gyűlésen még íolyóügyeket is intéztek el. Az egyesület tagjai közé fölvették Csikós Fe­renc tanítót. Ezután Fiékes Imre elnök üdvö­zölte a hódmezővásárhelyi méhészegyesület képviselőjét, Nagy Sándort, aki a vásárhelyi méhészek üdvözletét hozta. Kopasz Lajos, az egyesület eddigi nagytevékenységü titkára, hivatkozással nagy elfoglaltságára, titkári tisztéről lemondott. A gyűlés fájdalommal érte­sült a lemondásról s a titkári szék végleges betöltését a jövő hónapi gyűlés tárgysoroza­tára tűzte ki, addig is a titkári és jegyzői teendők ideiglenes végzésére Csikós Ferencet kérte föl. Majd jelentette az elnök, hogy az Alföldi Földmivelők Egyesülete a tél folya­mán több közelfekvö községben és a tauyákon gazdászati fölolvasásokat fog tartani s fölkérte a méhészegyesületet, hogy ezen előadásokon méhészeti föl olvasásokkal vegyen részt. A gyűlés köszönettel vette a társegyesület meghívását s azt elfogadta. Hogy pedig tömö­rítse a tanyák, a közelfekvő községek méhé­szeit, a helyi bizottságok megalakítását mon­dotta ki. A szeged-felsőközponti helyi bizottság elnökéül Fülöp József igazgatót, jegyzőjéül Bárkányi Pált választotta meg. Örömmel véte­tett tudomásul, hogy a rendezett méhészeti kiállítás kétszázharmincnyolc korona tizenhat fillér tiszta hasznot hozott. A nemzetközi ki­állításon nyert két érmet az egyesületi helyi­ségben helyezik el. Az egyesületi viaszolvasz­tót őrizet és használat céljára Menkó Mihály méhésznek (királyi ügyészség) adták ki, akinél azt a méhészegyesületi tagok csekély haszná­lati díj ellenében használatra kivehetik. (—) Olcsóbb lesz az iparsó. Megírtuk, hogy a pénzügyminiszter ujabb tíz esztendőre hosz­szabbitotta meg a Magyar Bank sószerződését. Az uj szerződés mint értesülünk, gondoskodik az iparsó árának leszállításáról is. A szerződés szerint 1911 január 1-től a denaturált iparsó ára egy korona nyolcvan fillér lesz. Ezenkívül az iparsó-szükséglet kielégítésére tizenöt ujabb iparsó-raktárt állítanak föl, Fiúméban pedig külön denaturáló-telepet létesítenek, (—) Emelkedik a buza ára. Budapesti tu­dósítónk telefonálja: Ötven millió métermá­zsára becsült termés mellett feltűnő az a je­lenség, hogy a fővárosi gabonatőzsdén egyre emelkedik a buza ára, ugy, hogy már egy mé­termázsa ára huszonkét koronán felül van. Pe­dig csak az ősz derekán vagyunk és mint ér­tesülünk : a kínálat a vidéki piacokon már is olyan csekély, hogy a malmok, ha búzát akar­nak vásárolni, ezt csak naponta drágább árak­nál tehetik, noha általánosan tudva van, hogy a termelőknél mindenütt még nagyon sok el­adatlan buza fekszik. A malmok az év végéig el vannak ugyan látva nyersanyaggal, de ha üzemüket a téli hónapokon át teljességében föntartani akarnák, még legalább is egy millió métermázsa búzára van szükségük és ennek beszerzése a mai konstelláció között elég ne­hézséggel jár. Pedig a lisztüzlet jelenleg sehogy­sem megy. A konzum, régi vásárlása által, még L

Next

/
Oldalképek
Tartalom