Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-22 / 128. szám

ISI 1910 október 22 DELMAGYARORSZAG delte meg és a napi tizenöt dinár bért is onnan fizetik. Reggel és délben a hotelben étkezik a professzor, este hat órakor dinére a király vendége. A Moszkva-szállótól a konakig való ut alig öt perc. Mindig automobil jön érte és azon megy a beteghez. A megállapodás az, hogy délelőtt nyolckor, délután háromkor és este tizkor megy a beteghez, de a király rendkívüli izgatottságában naponta ötször-hatszor is hivatja a professzort. (György herceg e's Ehrlick.) A Frankfurter Zeitung hetekkel ezelőtt két cikket közölt arról, hogy az Ehrlich-Hata-léle 606-os preparátum a tifusz ellen is alkalmazható. György herceg, akit ma délelőtt figyelmeztettek erre, a következő táviratot intézte francia nyelven! Ehrlich professzorhoz Frankfurtba: Távirati válaszát kérem, hogy a 606-os preparátum valóban alkalmazható-e tifusz ellen és a trónörökös betegsége esetében ajáulatos-e. Prince Georg. A táviratot délelőtt féltizenkettőkor adták föl. György herceg bizalmas embere, a sajtóiroda tagja, egy Popovics nevü volt kapitány küldte el. Válasz az esti órákig nem érkezett. (Ki lesz 'a trónörökös.) A szkupstinában, valamint a belgrádi tőzsdén nem kelt különös izgatottságot a trónörökös betegsége. Bár tudják, hogy ha a trónörökös meghal, rendkívüli komplikációk támadnak a trónöröklés kérdése körül. Pasics miniszterelnök és a többi miniszterek, akik tud. valevőleg halálos ellenségei Györgynek, nem beszélnek a dologról. Ők mindenáron meg akarják akadályozni György esetleges érvényesülését. A katonatisztek viszont György liivei és ők azon a véleményen vannak, hogy akár meghal Sándor, akár nem, György lesz a király. Sokan vannak, akik a trónörökös halálát az egész dinasztia pusztulásának mondják, mert szerintük a trónöröklés kérdése körű' olyan súlyos komplikációk lesznek, hogy abba az amúgy is népszerűtlen király beletöri a koronáját. Beszélnek Karagyorgyevics Arzén fiának, Pál herceg jelöltségéről is. (Sándor herceg menthetetlen.') A nyolcórai bulletin féltizenegykor jelent meg. Tizenegykor ujabb hivatalos jelentést adtak ki, amely épen ellenkezője az előbbinek: A szerb trónörökös állapota tegnapr ól-mára nem javult. A herceg még mindig eszméletlen, félrebeszél. Hőfok: 39.5. A herceg tegnap cici óta nem vett magához táplálékot, A herceg orvosa, Nikolajevics dr, egy uclvari személyiségnek a következőket jelentette: — Javulás a herceg állapotában még nem állt be. Ha a herceg életben is marad, Szerbia nem fogja hasznát venni. — A trónöröklésről le kell mondania, gyönge és beteges . . . azonban alig hinném, hogy életben maradna. Gyönge teste nem fogja kibírni a tifuszt . . . Biztosra veszik, hogyha Sándor herceg fölépül, akkor is lemond a trónörökösi jogáról. A király rendkivül kétségbe van esve. Amikor délben fölvilágositották a súlyos helyzetről, ezt mondotta Chivostek dr professzornak: — Professzor ur, az istenre kérem, mentse meg a fiamat. Nem élem tul a katasztrófát. . . A király állandóan sir. Nagy mogdöbbenést "koz, hogy a herceg tegnap óta folyton köhög bár a tüdő még nincs megtámadva. A Vossische Zeitungnak beavatott helyről jeléntik Belgrádból: A trónörököst kezelő orvosok köréből olyan birek szivárognak ki, hogy már alig van réméiig arra, hogy a trónörökös életét megmenthetik. A király egyre levertebb, az udvarnál nagy a kétségbeesés és el vannak készülve a legrosszabbra. Az orvosok hat-nyolcnaposnak jolzik még a krízist. A legkritikusabb napoknak a most következő vasárnapot és hétfőt tartják. Az eksz-bán felesége. (Saját tudósítónktól.) Rauch Pál báró volt horvát bán elvált felesége, Bechlc Róza asszonyj egy év óta állandóan foglalkoztatja a magyar bíróságokat. A milliomos hölgynek nincs a szerelemben szerencséje. Már két gyermeke volt, amikor a zágrábi törvényszék Eauch Pállal való házasságát fölbontotta. A horvát törvények szerint a házasfeleknek nem lehet újra házasságot kötni. Róza asszonynak erről nem volt tudomása és néhány hót múlva férjhez ment Gregorits Antal osztrák tüzérfőhadnagyhoz. Négymillió korona hozományt vitt a főhadnagy egyszerű háztartásába. Gregorits és a felesége házasságuk után Kolozsra költöztek, mire névtelen följelentésre a kolozsvári törvényszék bigámia miatt megindította az eljárást Rauch-Gregoritsné ellen. A tárgyaláson beigazolták, hogy az asszony jóhiszeműen ment másodszor férjhez és igy föl is mentették, de a föhadnagygyal való házasságát érvénytelennek mondták ki. A csalódott hölgy két éve Salzburgban üdült és ott megismerkedett Topits Zoltán nevü hazánkfiával, akivel i'Övid ismeretség után értékes gyűrűt váltott. Salzburból a jegyesek Bechlc Róza komárommegyei birtokára költöztek, ahol Topits anyja vezette a háztartást. Topits birtokkormányzói rángott kapott. A negyven éves asszony másfél évig igen boldogan élt. Ez év március hónapjában azonban a szerelmesek rideg anyagi ügyek fölött összevesztek és Rauch-Gregorits-Topitsné följelentette Topits Zoltánt a komáromi törvényszéken csalás és sikkasztás büntette miatt. Szegény Topits drágán fize.tte meg az idős hölgy barátságát. A biróság tizenöt esetben beigazoltnak látta a csalást és Topits Zoltánt nyolc hónapi börtönbüntetésre Ítélte. Közben — ugylátszik — az asszony megbánta, hogy börtönbe juttatta jegyesét. Két hét óta tizenkét levelet és sürgönyt küldött Topits anyjához, amelyekben biztosítja arról, hogy fiát még mindig szereti, nem hagyja kenyér nélkül, sőt hatezer korona évi járadékot ad neki, ha örökre elhagyja Magyarországot. A győri királyi tábla tegnap tárgyalta Topits Zoltán bűnügyét Jalsoviczky Lajos elnöklete alatt és fölmentette a vádlottat. Bechle asszony meglepetésre fölebbezést jelentett be az Ítélet ellen. Csodálkozni azonban még sem lehet ezen a váratlan fölebbezésen. A millibmosné néhány nap előtt Bécsben eljegyezte magát egy vadászkapitánynyal. Ruhacsere a szállodában. (Saját tudósitónktól.) Kellemetlen kalandba keveredett a minap egy Koncz János nevü budapesti utazó, amiről levélben értesített egy fővárosi ügyvédet. Brassóban lévén dolga, megszállt a Hosszu-utcában levő Kristó-féle vendégfogadóban. Két rend ruhát vitt magával, llj ruháját beakasztotta a szekrénybe, aztán elment a városba, hogy elvégezze a dolgát. Napközben elhatározta, hogy elutazik Fogarasra s ezt meg is tette, anélkül azonban, hogy a fogadóst értesítette volna szándékáról. Csak másnap este tért vissza Brassóba s elfoglalta újra szállóbeli szobáját. Este színházba akart menni, azért kinyitotta a szekrényt, hogy átöltözködjék. Ekkor kezdődött el meglepetéseinek sorozata. A saját ruhája helyett egy másikat talált ott, amely ugyan jó volt, de mégsem az övé volt. Hivatta a fogadóst s elpanaszolta neki a dolgot. — Hm, az a vendég cserélte el a ruhát, aki a mult éjszaka itt aludt — szólt a vendéglős— Hát kiadta a szobámat? — Kiadtam, mert nem értesített, hogy viszszajön. — Ki volt az a vendég? — Egy romániai úriember. Bizonyosan tévedésből vitte el az ön ruháját. Meg kellett nyugodni a dologban s mivel Koncz Jánost nem érte veszteség, fizetett s az ismeretlen ember ruháját magára öltve, elment a színházba. Másnáp korán reggel üzleti körútra indult Romániába. Predeálon érte a második meglepetés. A határrendörök letartóztatták, bárhogyan tiltakozott ís ellene s erős kísérettel Bukarestbe továbbitot" ták, ahol a rendőrség elzárta. Csak ott tudta meg, hogy mivel vádolják. A román fővárosban néhány nappal azelőtt betörtek egy ékszerészhez s megállapították, hogy a betörő milyen ruhában szökött meg. Pont abban a ruhában, amelyet Koncz János magára öltött a brassói szállóban. A tévedést még fatálisabbá tette a motozás. Ugyanis abban a betörőúraságoktól levetett ruhában találtak egy zálogcédulát, amely az ékszerésztől ellopott egyik aranyóráról szól. Hiába adta elő Koncz János a valósághoz híven a ruhacsere történetét, kine" vette érte a rendőrség és gratuláltak neki élénk fantáziájához. Annyit megengedtek Koncznak hosszas kérésére, hogy levélben értesítse balesetéről a főnökét és budapesti ügyvédjét. Mint értesülünk, az ügyvéd kellő bizonyító-iratokkal ma elutazik Bukarestbe, hogy kiszabadítsa a fogságból a szerencsétlen utazót. TAVI RÁTOK Perzsia végnapjai. Teherán, október 21. A külügyminiszter legközelebb fehér könyve*1 fog kiadni azokról a jegyzékekről, melyeke*1 Perzsia a legutóbbi időben Angliával és Orosz" országgal váltott. A perzsa kormány, pénztárá" nak teljes üressége miatt, egyelőre semmit sem tehet azokkal a zavarokkal szemben, melyek az ország déli részében kitörtek. London, október 21. A mostani perzsa kormányban meg van az akarat is, meg az energia is, hogy Dél-Perzsiában rendet csináljon, csak pénze nincs hozzá. Az érdekelt angol kereskedelmikörök hajlandók volnának az aránylag csekély összeget, amelyre a perzsa kormánynak szüksége van, rendelkezésére bocsátani, ha Sir Edvárcl Grey ehez megadná az engedelmet. A teheráni angol követ ezt melegen ajánlotta is az angol külügyi hivatalnak. Pétervár, október 21. A külügyminisztériumból hallatszik, hogy az angol kabinet a perzsa kormányhoz intézett jegyzékét előzetesen közölte az orosz kormánynyal. A jegyzékben szó sincs arról, hogy Perzsia függetlenségét meg akarják szorítani. Frankfurt, október 21. A Perzsia ellen megindított akcióról a Frankfurter Zeitung ezt irja: Az a terület, amelynek katonai megszállásával fenyegetőzik Anglia, sokkal nagyobb, mint amekkorát Anglia az 1907. évi szerződésben a maga számára kikötött. Anglia nemcsak a Sirasztól nyugotra lévő Busir vidékét, hanem az Ispahántól északra lévő területet is követeli magának, ugy, hogy az angol uralom kiterjedne a semlegesnek nyilvánított zóna nagy részére s ezzel az Oroszország által megszállott területnek közvetetlen szomszédságába kerülne. Ily körülmények között könnyen érthető, ha az angol közvélemény Perzsia fölosztásáról beszél, London, október 21. Kaszvínból jelentik, hogy Res és Kaszvin között a parasztok az uj adók miatt föllázadtak. A lakosság attól fél, hogy a külföld be fog avatkozni s ezért a régi rend visszaállítását kivánja. Berlin, október 21. A Lokalanzeiger-nek jelentik TeheránbólA 2 ország újra kormányválság előtt áll, mert a parlament nincsen megelégedve a miniszterekkel s a reakcionáriusok mindenütt zavart támasztanak. Konstantinápoly, október 21. A perzsa ügyvivő tiltakozott a portánál török csapatoknak Azerbeidsán ellen való előnyomulása miatt, A követ kijelentette, hogy Perzsia a végsőig fog védekezni a fölosztás minden kísérlete ellen.