Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-06 / 114. szám

DÉLMAGYARORSZAO 1910 október 6 — TÖRVÉNYKEZÉS § Brutális rendőrök. A szegedi királyi tör­vényszék sürfi időközökben vonja felelősségre a hivatalos hatalmukkal gyakran visszaélő sze­gedi rendőröket. A basáskodó rendőröknek a legtöbbször sikerül kibujniok a büntetés elöl, néha azonban sikerül némelyikre rábizonyítani bűnösségét. A szegedi királyi törvényszék büntetőtanácsa előtt ma Szécsényi Miklós és Popov Ferdinánd szegedi rendőrök állottak sú­lyos testisórtés bűntettével vádolva. Tavaly október kilencedikén Szatymazon Tóth Molnár István korcsmájában szüreti mulatságot tar­tották. Balogh, József gazdálkodó ittas állapot­ban egy üveggel hadonászott, mire a jelenlevő Szécsényi ós Popov rendőrök a táncteremben egy bikacsökkel súlyosan megverték. A sön­tésbe menekülő embert annyira bántalmazták' hogy ez az ütések következtében ott Össze­rogyott. Amikor föltápászkodott s az utcára vánszorgott, a két brutális rendőr itt karddal támádt a szerencsétlen emberre. A nehéz rendőrkarddal borzalmasan összeverték Balogh Józsefet, akinek a kulcscsontját is eltörték. Öt hót alatt gyógyultak be Balogh sérülései. Súlyos testisórtés bűntettéért vonta ma felelős* ségre a törvényszék a két rendőrt. A biróság bizonyítva látta a rendőrök bűnösségét, de te­kintettel büntetlen előéletükre s hogy hivatali túlbuzgóságukban követték el a bűncselekményt, súlyos testisértés vétségében mondta ki őket bűnösöknek s ezért egyenkint egy havi és tizenöt napi Jogházra s a fölmerült költségek megtérítésére ítélte. Az elitélt rendőrök föleb­beztek, § A bizonyitványpanama. Nagy feltűnést keltett a múlt óv lolyamán az a leleplezés, hogy a fővárosban több előkészítő a polgári iskolai tanárokkal összejátszva, hamis bizo­nyítványokat állit ki az egyes jelentkezőknek busás pénzért. A rendőrség hosszantartó nyo­mozás után megállapította, hogy a főváros több polgári Iskolájában divott ez az eljárás és ezért több fővárosi iskolai tanár és több előkészítő, valamint két segédtanfelügyelő és taníelilgyelőségi tollnok ellen is megindult a büntetőeljárás, magánokirathamisitás és meg­vesztegetés cimén. Ezek közt volt Száva Jó­zsef, a fehérsas-téri polgári iskolának egyik tanára is, aki, miután állásától felfüggesztet­ték, Amerikába szökött. Onnan visszatérve, önként jelentkezett a törvényszéken. A királyi ügyészség Száva Józsefet magánokíratliamisl­tás büntette miatt azzal vádolja, hogy 1907. év folyamán egy Kiss Károly nevű nagykárolyi vasúti fékezőnek háromszázhatvan koronáért öt nap alatt hamis bizonyítványt szerzett. Ebbe az ügybe Hortobágyi igazgató is bele volt keverve, de az ártatlanul meghurcolt em­ber időközben öngyilkos lett. A büntető* törvényszók ma tárgyalta Száva Józsefnek magánokirathamisitási bűnügyét Szepessy bíró elnöklésével. A tárgyaláson a vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését és azzal védekezett, hogy épen Ö volt az, aki egy Kovács nevű rákosligeti előkészítőnek az üzel­meit Hortobágyi igazgató előtt leleplezte és követelte annak az iskolából való kitiltását. A biróság ma nem hozott ítéletet ebben az ügy­ben, mert Vargha dr királyi ügyész indít­ványára elrendelte Kiss Károly vasúti fékező­nek a Máv. igazgatósága utján való beidézte­tését. E célból a mai főtárgyalást elnapolta. § Bigámia. Barcsa Adolf budapesti mii kor­tész mintegy tizenhét évig Bécsben lakott és ezidő alatt házasságot kötött Pohla Gabriellá­val, akitői két gyermeke született. A házassá­got hét óv múlva fölbontotta, de az osztrák törvények értelmében csak ágytól ós asztaltól választották el őket. Közben Barcza Budapestre jött, ahol egy házasságközvetitő utján meg­ismerkedett Braun Ignác magánzó, volt városi esküdt Ilona nevü szép leányával, akinek a kezét meg is kérte. Az eljegyzés után Barcza bevallotta apósának és anyósának, hogy felesé* gétől tulajdonképen nincs végkép elválasztva és hogy két gyermeke van. A dolog vége mégis az lett, hogy Braunék és Barcza az anyakönyvi hivatalban, eltitkolva a dolgot, ugy terjesztet­ték elő az iratokat, mintha Barcza nőtlen volna. Az anyakönyvi hivatalban ennek alapján a há­zasságot megkötötték. Nem sokáig tartott nzonban ez a második házasság, mert a férj és feleség, csalódva egymás vagyoni viszonyaiban, szétváltak. Barcza ezután az első feleségével élt Budapesten. Barczáné született Braun Ilona pedig gyermektartási dijért polgári pört indí­tott Barcza ellen. Ebben a pörben azután kisült, hogy Barcza bigámiát követett el. Ezért ugy Barcza, mint Braun Ignác és felesege á vád­lottak padjára került. A budapesti törvényszé­ken Barcza Adolfot tiégy hónapi fogházra, Braun Ignácot ötszáz korona pénzbüntetésre ítélték, Braun Ignácnét azonban a bíróság, Károlyi Sándor dr védelme után, fölmentette. Az ítélet ellen az ügyész a büntetés súlyosbítása végett fölebbezett, de fölebbeztek az elitéltek is. Ma tárgyalta ezt a bünpört a királyi tábla harma­dik büntetőtanácsa Horváth Béla elnöklésóvel. A biróság hosszas tanácskozás után Barcza büntetését egy hónapra szállította le, mig az Ítélet többi részét helybenhagyta. Az itélet ellen az elitélt vádlottak semmiségi panaszszal éltek. § Tizennyolc koronáért — nyolc hónapi fogház. A szigorú ítéletet a szegedi királyi járásbíróság mondta ki. Hegedűs Béla szegedi temetkezési vállalkozó följelentette Berta Vil­mos alkalmazottját, hogy az a rábízott pénz­nek egy részét, tizennyolc korona husc tűiért, elköltötte. Sikkasztásért vonta ma felelősségre a járásbíróság Berta Vilmost, akit ezért a bűncselekményért nyolc hónapi fogházra itélt. Súlyosbító körülménynek vette a biróság, hogy a vádlott orgazdaságért és sikkasztásért már el volt ítélve. Az elitélt fölebbezett. Az ügyészi megbízott indítványára előzetes letartóztatásba helyezték Berta Vilmost. § A korcsmában fizetni kell. Ezt a régi szabályt tévesztette szem elöl Mczey Péter kisteleki lakos, aki tavaly őszkor egy korcs­mai mulatozás után fizetés nélkül akart tá­vozni a helységből, A legényt emiatt kidobták a korcsmából. Mezey Márton János gazdál­kodón boszulta meg a rajta esett sérelmet, akit késsel összeszurkált. A megsérült ember huszonöt nap alatt gyógyult meg. Súlyos testi­sórtés vétségéért a szegedi királyi törvény­szék ma húrom havi fogházra itólte Mezey Pétert. § Magánlaksértés. Sörés Sándor ez évi május elsejére uj lakást vett ki. Április bar* mincadikán a lakás fáskamráját használatra "kérte lakásadójától, de ez megtagadta az át­adást, mire Sörés leverte a fáskamra zárját. A szegedi királyi törvényszék magánlaksértés Vétségeért tizennégy napi fogházra ítélte Sörés Sándort. § Tolvaj lakó. Csak ideiglenesen, szíves­ségből adott lakást Ló'rincz Róza szegedi lakos Savanya János budapesti iparossegédnek, aki április huszonnegyedikén Kluszt Henrik nevü társával loránduit Szegedre munkát keresni. Amikor Lőrinc* Róza eltávozott hazulról, Sa­vanya ugy hálálta meg lakásadónője jóságát, hogy társa segítségével feltörte az asszony fiókját s abból kétszáznégy korona értékű ékszert ellopott. Kluszt akarta zálogba csapni a lopott tárgyakat, de rajtacsípték. Az ő val­lomása alapján elfogták a rendőrök Savanyát, aki különben örökre ki van tiltva Szeged terü­letéről. A mai tárgyaláson csak Savunya jelent meg, Kluszt időközben elcsavargott. Lopás bün­tette miatt a szegedi királyi törvényszék bün­tetőtanácsa Savanya Jánost hat havi börtönre Ítélte. § Gyilkosság gondatlanságból. Egy tizen­négy éves kis fiu, Fejes András és ennek János nevü bátyja, hódmezővásárhelyi lakosok állot­tak ma a szegedi királyi törvényszék büntető­tanácsa előtt, gondatlanságból okozott ember­ölés vétségével vádolva. Az idei húsvétkor történt, hogy több tanyai ember társaságában Bartucs István nevü öt éves kis fiu Fejes Ist­ván tanyájára ment locsolni. A kis Bartuczot a többi fiuk leöntötték vizzeí, mire ez görön­gyöket dobált a gyerekekre. Ezek egyike, a tizennégy éves Fejes András, haragjában elő­hozta bátyjának az istállóban fölakasztott Werndl-fegyverét, hogy azzal megijeszsze a kis fiút. Ráfogta a hatalmas fegyvert s nem tudva, hogy az meg van töltve, meghúzta a ravaszt. A puska nagy dörrenéssel elsült s a szeren­csétien kis gyermek halálosan találva, össze­rogyott. Tizenhat sörét fúródott a fejébe s másnap belehalt sérüléseibe. A kis gyilkoson kivtil bátyja azért került a vádlottak padjára, mert megtöltve hagyta puskáját olyan helyen, hogy azt bárki elveheti onnan. Ezért tíz napi fogházra ítélték a nagyobbik fiút, mig a kiseb­bet egy évi próbaidőre bocsátotta a biróság. Kifutófiú felvétetik a Bélmagyarország kiadóhivatalában KÖZGAZDASÁG (—) A szegedi doliánygy ár kibővítése. A szé­gedi dohánygyár újonnan feltöltött telepén már teljesen fölépült az újépület, egy hatalmas eme­letesház, több melléképülettel és raktárral. Az uj épületeket most szárítják. A pénzügyi kormány a dohánygyár kibővített részében ÍÖll január elsején kezdi el az üzómet. Az üj épületekre nagy szükség van, á szegedi dohánygyár ugyanis nagy arányokban fejlődik. 1909-ben 170,169 kiló dohányt dolgozott föl a gyár. A földolgozott külföldi dohánylevél Brazíliából, jtovábbá Cuba, Jáva, Suniatra és Philippini szigetekről, a bel­földi dohánylevél pedig Magyarország külöuböző vidékeiről származik. Külföldről Sumátra dohány­levél 130,093, .Jáva dohánylevél 18,895, összesen 148,988 kiló érkezett Szegedre, amiből az 1909. évben a következő szivarokat gyártották: AA­betüs Regalitas-szivar 152,500 darab, A-betüs TrabucoS-sziVár 2.126,742 darab, BB-bétiis Bri­tanica-Szivar 1.050,500 darab, D-bétüs Óperas­szivar 1.549,500 darab, E-betüs Cuba-Portóricó­szivar 7.367,500 darab, F-betüs Portoficö-szivar 9.098,840 darab, H-bétüs Vegyes külföldi szivar 12.505,115 darab, K-betüs rövid magyar szivai 3.259.000 darab. Összesen 37.208,697 darab szi­vart gyártott a szegedi dohánygyár, vagyis 2.883,619 szivarral többet, mint 1908-ban. A munkások száma 1909-ben 740 volt, (1908-ban 720), 29 férfi és 711 nő. A munkabérek kitettek 446,717 koronát, (1908-ban 399,579 koronát), ami kétségtelenül örvendetes hatással Volt Szeged népének megélhetési viszonyaira. (—) A szegedi közvágóhíd kibővítése. A szegedi közvágóhídon ezidő szerint nagyarányú bővítési munkák vannak folyamatban. A hus­és vásárpénztár uj épületei már részben tető alatt vannak és serényen dolgoznak a zsír­olvasztó, a marhaistálló és a sertésól építésén is. Az épitósi munkákkal kapcsolatban folyuak a feltöltési munkák is. A szegedi vágóhíd telepe rövidesen nagyobbodik s azt a rendező-pálya­udvarral összekötő vasút kiépítését a jövő ta­vasznál tovább nem lehet halasztani. (—) A boszorkányszigeti komp. A keres­kedelemügyi miniszter Szeged szabad királyi város közönségéhez intézett rendeletével a város közönségének tulajdonát képező úgy­nevezett boszorkányszigeti Tíszaréven gyako­rolt vámszedósi jog érvényesítésénél alkalma­zandó vámdijszabályzatot megállapította. A vámdijak ezek: 1. Minden egyes személy után, akár visz terhet, akár nem, oda-vissza szállí­tásért hat fillér. 2. Minden egyes személy után, ki üres talicskát hoz vagy visz, nyolc fillér. 3. Minden egyes személy után, ki terhes talics­kát hoz vagy visz, tiz fillér. 4. Az ujszegedi kenderldkészitőgyár tisztviselői és munkásai után minden egyes esetben fejenkint két fillér. A miniszter a város vámszedési jogát ezekkel a kalkulusokkal négy évre állapította meg. (—) A Fehértó hasznosítása. A szegedi Fehértó hasznosítása kérdésében tárgyalt Lázár György dr polgármester Budapesten, illetékes helyen. A polgármesternek a földmivelésügyl kormány oly összegű államsegélyt helyezett ki" látásba, hogy az a Fehértó hasznosításának kérdését pénzügyileg jelentékenyen meg fógja könnyíteni. (—) Közvetlen vasút a Felföld és a Dél­vidék között. Debrecenből irják: A debreceni kereskedelmi és iparkamara évekkel ezelőtt mozgalmat indított egy uj vasútvonal létesíté­sére, mely Ssszókapcsolná a Felvidéket az ország déli részével. A terv az érdekeit vár­megyékben nagy tetszést keltett s a megin­dított mozgalom mind intenzivebb kezd lenni, hogy Kassáról Miskolc, Debrecen, Nagyvárad, Aradon át Temesvárra közvetlen vasúti vonal építtessék. A nagyfontosságú kérdésben ujabb lépés történt, amennyiben a debreceni kereske­delmi és iparkamara megkereste a kassai, mis­kolci, nagyváradi, aradi és temesvári kamarákat, hogy dolgozzák ki a területükön átvonuló vasúti Vonal részletes tervét és hassanak oda, fiógy a nagy jelentőséggel biró vasútvonal ügye állandóan napirenden tartassék. A debreceni kamara ezenkívül ez ügyben fölterjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez is. (—)* A Délmagyarországi Mezőgazdák Szövetkezete tegnap délelőtt tiz órakor tar­totta saját helyiségében harmadik rendes köz­gyűlését. Gyertyánffy László dr elnökölt a köz­gyűlésen, aki bejelentette, hogy a szövetkezet tizenöt tagja jelent meg kétszáznyolevanháfom üzletrósz ós Ötszázharmínchat Szavazat kép viseletében. Hosszú, tartalmas igazgatósági je-

Next

/
Oldalképek
Tartalom