Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-30 / 135. szám

1910 október 30 DELMAGYARORSZAG 13 kat. Most azonban még csodálatosabb dolog megbeszélése céljából ültünk össze. Azt kell ugyanis megvitatnunk, hogy a levegőben repülő emberek testi biztonságát miképen lehetne megvédeni szerencsétlenségek esetén. Azt az ötletet terjesztettem a bizottság elé, hogy pneumatik-öltözetet öltsön az aviatikus. Ez ugyan — az én véleményem szerint — csak alacsonyan repülő és lezuhanó embereket vé­dene meg a sérülésektől és a nagyon magasról zuhanókat aligha, de addig, amig ezirányban kísérletek nem történtek, nem lehet határozott állításokat kockáztatni. A bizottság Rudyard Kipling ajánlatára el­határozta, hogy törékeny anyagból készült bá­bokon fogják kipróbálni a pneumatik-ruliát, amire azonban pályázatot irnak ki és nagy dijat adnak annak, aki a legpraktikusabban oldja meg a pneumatik-ruha tervét. ^ Álarcom a dióttalan távíró jövőjéről. Buenos-AyrcsbSl jelentik: Marconi jelenleg Buenos-Ayresben tartózkodik és a nagy Mar­coní-állomás építését vezeti, amely most készül itt. Egy argentínai újság munkatársa a hires föltalálóval beszélgetést közöl, amelyben Mar­cóni a dróttalan távíró jövőjéről nyilatkozik. Arra a kérdésre, hogy lesz-e idő, amikor Mar­coni-táviratokat a mainál nagyobb távolságok­ban is lehet váltani, Marconi, akit a napi munka nagyon kifárasztott és kimerültnek látszott, élénken fordult az ujságiró félé és a követke­zőket mondta : — Hiszem, hogy valamikor sikerülni fog a sarkokat dróttalan távíróval összekötni. Én hi­szek benne és ha nekem nem is. fog sikerülni, lesz más, aki ebben az irányban óriási eredmé­nyeket fog elérni és minden távolságot legyőz majd. Tudományos meggyőződésem természete­sen nincs ide vonatkozólag és nem is lehet, de a fizika fejlődése ós a meteorológia haladása sejtteti, hogy ez nem elérhetetlen. Magamban érzem a bizonyosságát, de ez nem tudományos meggyőződésen alapszik, mint ahogy elért ered­mények alapulhatnak. Az nem igaz, hogy min­dent á priori bizonyítani kell. Annak a sejtés­nek és hangnak is hitelt kell adnunk, ami bennünk él és ami bizonyos utakra terel. A fölfedezések világában az intuíció nagy szere­pet játszik. Ez esetben az alap már meg is van, amiből ki kell indulni, hiszen már most is je­lentős távolságra érintkezhetünk. De uj stu­díumok és uj erők kellenek hozzá. Hiszem, hogy lesz idő, amikor a világ egyik végéről a másikig közölhetjük a gondolatainkat dróttalan táviró utján. Egy osztendei szerencsejáték. A „Cri de Paris", amely híres arról, hogy egy kicsi tóditástól nem igen idegenkedik, ha valami szenzációról van szó, egy osztendei szerencse­játszmáról ír, amelyben egy valóságos király, egy porosz herceg és egy orosz nagyherceg sze­repelnek. Az elmúlt nyáron XIII. Alfonz spa­nyol királylyal együtt lakott egy előkelő osz­tendei szállóban egy porosz herceg és egy orosz nagyherceg. A szállóban éjszakázott egy klub is, amely szorgalmasan gyakorolta a baccarat-t és a roulettet. A királyt és a két princet nagyon érdekelte a játék és minden éjjel megjelentek a klubban. Egy napon, na­gyon előrehaladt szakában a napnak, amikor legvadabbul folyt a játék, megjelent egy rendőr­biztos: az volt a föladata, hogy beszüntesse a játékot és fölírja a játékosok neveit. Drámai pillanat volt ez: a zöld asztalnál ült a király és a hercegek; ebből nemzetközi skandalum kerekedhetik. A szállótulajdonos elállotta az ajtót és egy regényhős zordonságával szólt: „A testemen keresztül visz az ut a terembe !" Közben az üzletvezetőt elszalasztották a vizs­gálóbíróhoz, aki a játékbank fölrobbantását rendelte el. A biró a becsületes emberek ál­mát aludta és amikor életet vertek beléje, az üzletvezető reszkető hangon mondta el, hogy a rendeletet vissza kell vonni, „különben há­rom európai udvart olyan botrány ér, amilyen még sohasem volt". A biró azonban hajthatat­lan volt s nem rettent vissza attól a fenye­getéstől sem, hogy ilyen módon három hatal­massággal keveri háborúba a kis Belgiumot. „Ön lehetetlenséget követel. A törvényt res­pektálni kell mindenekelőtt." Később azonban mégis módot talált az éleseszü biró az európai egyensúly megtartására. Megüzente a rendőr­biztösnak, aki még mindig farkasszemet nézett a játékteremmel, hogy a meglepetést későbbi időre halaszsza el és a bank szétrobbantását olyan időpontban cselekedje, amikor a szálló­tulajdonosnak módjában lesz a királyt és a hercegeket óvni a játékterembe való lépéstől, így is történt. A magas uraságok megmene­kültek és a törvénynek is eleget tettek. £50 Ozvegyrablás Koreában. Koreában a törvény és a hagyomány tiltja, hogy az özvegy­asszonyok újból fórjhezmenjenek. Koreában ugyanis azt tartják, hogy az elhunyt azzal, hogy elvette az asszonyt, olyan nagy tisztelet­ben részesítette azt, hogy az megelégedhetik azzal egész életére, másodszor pedig az elhunyt, a hátramaradottak véleménye szerint, az összes emberi tökéletességek olyan megtestesülése volt, hogy már abban a puszta gondolatban is, hogy az elhunytat valaki pótolni tudná, a ke­gyelet ós az erkölcs súlyos megsértését látják. Az özvegyek, különösen, ha fiatalok ós csino­sak, természetesen nem igy vélekednek és ha egy kis földjük, pénzük vagy házuk is van, akkor udvarlókban sem szenvednek hiányt, akik osz­toznak nézetükben. A látszat megóvása céljá­ból azonban el kell magukat raboltatniok, ami vagy előzetes megbeszélés alapján történik, vagy pedig, ritkább esetben, erőszakkal. Az első esetben előre megállapítják az elrablás napját és óráját, a második esetben pedig a rabló megbeszéli a dolgot néhány barátjával, akikkel éjnek idején betör az özvegy házába. Ilyenkor gyakran vér is folyik, de erről soha­sem szerez tudomást a hatóság. Az egyszer elrabolt asszonyt többé nem tekintik özvegy­nek és akit egyszer elraboltak, annak a rabló feleségének kell lennie, akár akarja, akár nem. Néha meg is történik, hogy az ilyen erőszak­kal elrabolt özvegyek öngyilkossá lesznek, a legtöbb esetben azonban beletörődnek sorsukba, sőt, hir szerint, a legtöbb özvegyasszony iriaga keres rablót. KÖZOKTATÁS A női kereskedelmi iskolák reformja. (Saját tudósítónktól.) Mindinkább országos kí­vánság lesz már az, hogy a leánytanulókat egyenrangusitsák a fiútanulókkal, hogy ugyan­olyan iskolák, körülbelül egyező tanítási anyag­gal, álljanak rendelkezésre. Egyes pályákon a nők nem egyszer több arravalóságot és életre­való ügyességet árulnak el, mint a férfiak. Például a kereskedelmi alkalmazások némelyiké­nél is. És épen a kereskedelmi képesítésnél találjuk azt, hogy a leánytanulóktól jóval ke­vesebb képesítésre való anyagot kívánnak és sajátíttatnak el. A felsőkereskedelmi fiúiskolák Magyarorszá­gon jóval tökéletesebbek, mint a felsőkeres­kedelmi nőiskolák. Nemcsak a tanítási anyag bővebb és életre inkább valók. Hanem már az évszámok, amennyi időt a képesítésre beosz­tanak, se egyezők. A felsőkereskedelmi fiúisko­lák három osztályúak. A felsőkereskedelmi nőiskolák pedig csak kétosztályosak. Ez a ! 'eánytanulókra első pillanatra nyereségnek j ^átszik, mert hisz az a* körülmény, hogy a leánytanulók egy évvel előbb érettségiznek és kereshetnek pénzt a fiútanulóknál, csakis előnynek látszik. Ellenben, ha az életben mu­tatkozó jelenségeket és szokásokat megfigyel­jük, megállapítjuk, hogy a különféle, nemek szerint alkalmazott képesítések, rendkívül hát­rányosak. Mert nagyobb gyárakban, nagyobb kereskedésekben a jobban képesített férfiakat alkalmazzák, azokba ritkán, inkább szánalom­ból fogadják be a női tisztviselőket. De el. tekintve ettől, a kisebb képesítésű, női keres­kedelmiből kikerültek olcsóbban vállalhatnak állást, igy leroutják a férfi, háromosztályú ke­reskedelmit végzett tisztviselők fizetési árait is. Ezeken kívül még igen sok visszásság oko­zója az, liogy nemek szerint ^képesítenek felső­kereskedelmi iskolákban több-kevesebb értékű érettségi bizonyitványnyal. A magyar női egye­sületek látták be ennek az elkülönítésnek a Szegedről elköltözünk! Ez okból a berendezés eladó, a helyiség január l-re kiadó. ews hátrányait és elhatározták, hogy országos mozgalmat indítanak, hogy beláttatják az or. szágban azt, ha a flu és leánykereskedelmi is­kolákat közelebb hozzák egymáshoz, azaz job­ban egyértéküvé reformálják. Szegeden szintén csatlakoznak már ehez a mozgalomhoz. A szegedi kereskedelmi és ipar­kamara épen a tegnap tartott októberi teljes ülésén hozta meg azt a határozatát, hogy min­dent elkövet arra, hogy az országban a női felsőkereskedelmi iskolákat reformálják meg, még pedig az eddigi kétosztályuak helyett há­romosztályos női kereskedelmi iskolák legye­nek, ugyanugy, ahogy a fiu-felsőkereskedelmi iskolák. A leghitelesebb, illetékes forrásból ér­tesülünk arról, hogy a kereskedelmi miniszté­riumban, de a közoktatásügyiben is, megér­lelődött az az elhatározás, hogy a női felső, kereskedelmi iskolát reformálni kell. Ezek­után remélhetni lehet, hogy a női- és fiu-felső­kereskedelmi iskolák egyenrangusitása minél előbb bekövetkezik. + Analfabéták ingyenes oktatása. A cson. grádi-sugáruti elemi iskola tautestületének két tagja : Vicsay Árpád igazgató és Jahoda Ferenc tanitó, ismét négyhónapos tanfolyamot rendez, nek a tél folyamán az irni-olvasni nem tudó felnőttek részére. A tanfolyam november else­jén kezdődik. Azért, aki meg akar olvasni, irni tanulni, férfi vagy nő, az jelentkezzék az iskola igazgatójánál. -f Százötven siketnéma oktatása. Szeged emberbaráti intézményei közül egyike a leg­elsöbbeknek a siketnémák Bécsi-köruton levő intézete, melyben százötven siketnéma gyer­mek részesül a nevelés-tanitás áldásaiban. Valamennyien koldusszegények s eltartásukról az intézet gondoskodik, jórészt könyöradomá­nyokból, mert az állam csakis a tanárok fize­téséről és az intézet fölszereléséről gondosko­dik. Mivel pedig a százötven gyermek eltartása évente harmincezer koronát tesz ki, az intézet állandó anyagi nehézségekkel kénytelen küz­deni, sőt, mióta a társadalom oly sokfelé van igénybe véve és sokan inkább a divatba hozott, sokszor kevésbé nemes célokra adakoznak, az intézet már a növendékek ellátási költségeit sem képes előteremteni. Az igazgatóság kérel­mére fölhívjuk mindazok figyelmét az intézetre, kik mulatságokat, hangversenyeket és tánc­estélyeket rendeznek: a befolyó tiszta jövedel­met, vagy ennek egy részét juttassák a sze­gény síketnémáknak, kiknek segélyézése és tá­mogatása mindenkinek felebaráti kötelessége. A közelgő tél alkalmából ruházatot is köszö­nettel fogad az igazgatóság. VASÁRNAP ESTF katonazene a ROYÁLBAN Elsőrendű gyártmányú KEREKPAROK és VARRÓGÉPEK az Alföldön a legolcsóbb bevásárlási forrás, kedvező részletfizetése te mellett is kaphatók Szilvássy Jenőnél Szeged, Jókai-utca 6. sz. (dr Regdon-ház). Kerékpár- és varrógép-alkatrészek nagy válasz­tékban. B Szakszerű javitó-műhely! Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. Inga-, fali-, serkentő-, diszórákat és zsebórákat a saját be­Szerzési árakon bocsátjuk a vevőközönség rendelkezésére!! in «órások Kölcsey-utca 4. szám. (Uj Wagner-palota.) Weisz J. Hugó és Társa

Next

/
Oldalképek
Tartalom