Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-29 / 134. szám

230 DÉLMAG YARORSZAQ 1910 október 2 9 SZINHflZ.jMŰVÉSZET Színházi műsor. Október 29, ssombat: „ 30, vasárnap » 30, „ 31, hétfő: November 1, kedd )» L » „ 2, szerda „ 3, csütörtök: m 4, péntek: p 5, szombat: » » 6, vasárnap 6, « A muzsikus leány, operett. (Páros Vj-os bérlet.) d. u.: Bilincsek, szinmii. este: A muzsikus leány. Bér­letszünethen. A muzsikus leány, operett. (Páratlan 7.,-os bérlet.) fi. u.: A szigetvári vértanuk, este: János vitéz, énekes já­ték. (Páros s/s"0S bérlet.) A kard becsülete, sziiimü. (Páratlan ''3-os bérlet.) ; Hoffmann meséi, opera. (Pá­ros ?/s"os bérlet.) Beulemans kisasszony há­zassága. vígjáték. Bemutató. (Páratlan 3;3-os bérlet.) Beulemans kisasszony há­zassága, vígjáték. (Páros '/j-cs bérlet.) d. u.: Duda kisasszony, ope­rett. este: Beulemans kisasszony házassága. (Páratlan !,V0S bérlet.) Márkus Dezső Szegeden. — Szervezi a Népoperát. — A muzsikus leány mai bemutatóját végig­nézte Márkus Dezső, a Magyar Királyi Opera­ház kiváló karmestere is. Egy másodemeleti páholyban húzódott meg szerényen Budapest leendő legújabb dalos-szinházának igazgatója. Művészi körökben országszerte nagy várako­zással tekintenek a Népopera megalakulása elé­Márkus Dezső, ez a nagytehetségű művészem­ber lesz az uj szinház igazgatója s mint ilyen> ma kezdte meg társulatának szervezését. Min­den nagyobb vidéki társulatot meglátogat s a megfelelő tagot, ha régi szerződése nem köti azonnal leszerződteti. Országos kőrútjában legelőször Szegedet ke­reste íöl Márkus. A délután folyamán meghall­gatta a jelentkezőket, akiket előre értesített jöveteléről. Egyelőre csak a férfi-kórust s a zenekart szervezi. König Péter, a városi zenede érdemes igazgatója, fölajánlotta Márkusnak a je­lentkezők meghallgatására egyik tantermét. A szegedi színtársulatnak sok kardalesa énekelt ma próbát Márkusnak, aki a jelentkezők közül négyet föl is vett már. Ellenben a színházon kívül álló jelentkezők közül egy sem volt meg­felelő. Érdekesen nyilatkozott Márkus jövendő ter­veiről munkatársunk előtt, aki öt ma fölkereste. — Tanulmányúton vagyok — mondotta — Egyelőre csak a kórust s a zenekart szerve­zem, ezért korainak tartom másról, mint erről nyilatkozni. Csak jövő év novemberében, a Quo vadisP-nak az előadásával nyitom meg a Népoperát s az elsőrendű tagok szerződtetésé, vei csak későbben foglalkozom. Bejárom az összes vidéki társulatokat, meghallgatok min­denkit s csak azután határozom el magam a tagok szerződtetésére. Nem akarom, hogy valaki is szemrehányást tehessen azért, mert fit nem hallgattam meg. — Szinészkörökben — mondottamunkatársunk, — mint befejezett tényt emlegetik, hogy igazgató nr Felhő Rózsit és Nyáray-1, a szegedi közön­ség két kedvencét, szerződtetni fogja. — Erről igazán nem nyilatkozhatom. Ismét, jern, korai még minden kombináció, mert előbb minden vidéki színészt és színésznőt meghall­gatok. Azt az egyet azonban megmondhatom s ezzel talán a vidéki színigazgatókat is megnyug­tathatom, hogy elsősorban a kezdő színészeket óhajtom szerződtetni. A fiatalokban keresem a Jó anyagot, ugy a kóristákuál, mint a sziné­izeknél. Hizelgően nyilatkozott Márkus A muzsikus leány premierjéről. Különösen Felhő Rózsi tetszett neki, akinek énekéről is a legteljesebb elismerés hangján szólott. Békefit is kitűnő énekesnek mondotta, úgyszintén dicsérte Nyáray játékát is. A Népopera repertoárjáról nem igen nyilat­kozott Márkus. Játszani fognak —mondotta — operát, operettet egyaránt. Szóhoz juttat ter­mészetesen minden kiváló külföldi szerzőt, de nagy örömmel fogadja a magyar termékeket. Dicséről eg emlékezett meg Márkus Miksa Ilonkáról, egy fiatal szegedi leányról, aki a városi zenedének harmadéves növendéke. König igazgató mutatta be a tehetséges .növendéket Márkusnak, aki melegen ajánlotta, hogy irat" kőzzék be a leány a budapesti zeneakadémiába­Márkus holnap már a temesvári színtársulatot látogatja meg, a jövő héten pedig Nagyváradob Kolozsvárt és a többi nagyobb vidéki váro­sokat. Márkusnak Felhőről való elismerő nyilatko­zata után bizonyosnak látszik, hogy a kitűnő szubrettet szerződtetni fogja a Népoperához. * A muzsikus leány. Ez megint igen értéktelen darab, mint mindegyik, amely a főváros külső területein tart hosszan, unal­mas állomást s aztán kerül hozzánk. Heve­nyészett, érthetetlen mese, túlzásokkal; és abszolúte indokolatlan fordulatokkal ; el­csépelt operette-íogások, megszokott figu­rák és vérlázító szentimentálizmus — hát mindezt a ligetben könnyen beveszik, mert ujjé a ligetben az a fontos, hogy a Küry kijön a csacsival és a csacsi nagyon kedvesen vo­nit, ám Szegeden ez már nem imponál. S a zene is szemenszedett összelopkodás, fa­natikus tehetségtelenség. Mert semmi, mert füzfa-kompoziciók összefüggéstelen, harmó­niátlan zagyvaléka. Az ember a színházból kellemetlen érzésekkel s az unalomtél ki­fáradva távozik. Ami kedves perce volt a mai première közönségének, az Felhő Rózsi érdeme és dicsősége. Nagyon, na­gyon sok jót és szépet szeretnénk el­mondani róla. Bájosság és ízlés és nagy­szerű talentum megnyilatkozása volt ez a szereplése. A csengő, a forró, a szines hangja mindenkit elragadott s lelkes, tempe­ramentumos játéka is. Nehéz a szerepe, de igazán neki való s talán e? az oka, hogy meglepően érvényesült az afíektáltság nél­kül való tehetsége s a természetessége. Ki­jutott a sikerből Nagy Arankának is és Békefinének szintén. Lendvay Mici finoman, szépen táncolt s kedvesen énekelt. A férfi­szereplők közül Mihtí Lászlónak jutott csak valamire való szerep. Nyáray, Békefa Mezei és Pesti azért egyaránt hozzájárultak ahoz, hogy legalább játék nézőpontjából ne legyen kifogásolni való a muzsikus leány elbukása alkalmával. /. á. * Uj színház IVagybecskereken. Nagybecs" kereki tudósítónk jelenti : Két esztendővel ez" előtt mozgalmat indítottak Nagybecskereken, hogy a jelenlegi rozoga, tűzveszélyes szinház helyébe Torontálvármegye székhelyén uj, mo­dern és a követelményeknek megfelelő szinház építtessék. A szinház létesítésére pénzügyi ter­vezet is készült, amely részjegyek kibocsátása alapján hozná össze az építéshez szükséges ösz­szeget. A részjegyek négy százalékos kamato­zását maga a vármegye biztosítaná, Ezenkívül egy szűkebb pénzcsoport biztosította már az uj szinház helyét is, amely a Zápolya-utca és Aradáci-ut sarkán levő Karácsonyi-féle hatal­mas telken lenne. Itt épülne a szinház, minden oldalról szabadon, kies park közepette. A to­rontálmegyei közművelődési egyesület költség­vetéseket, terveket szerzett be az uj színházra, azokat azután a vármegye rendelkezésére bo­csátotta, hogy a szinház ügyének további kidol­gozásánál fölhasználja. Az általános politikai s gazdasági .zűrzavar és bizonytalanság eközben azonban megakasztotta a szinház ügyének előbbrevitelét s az ügy mostanáig pihent. Most azonban, hogy ismét rendezettebb viszonyok állottak be, Jankó Ágoston alispán megint elő­vette a szinház ügyét, hogy megvalósítsa az uj színházat, E célból október 30-án, vasárnap délelőtt tíz órára értekezletet hívott össze, a szinház finanszírozásának megbeszélésére. Minden jel szerint a finanszírozás sikerülni fog. A jelenlegi nagybecskereki színház egyáltalán nem felel meg rendeltetésének. Technikai töké­letlensége rontja az előadásokat, nézőtere ké­nyelmetlen és a legnagyobb mértékben tűz­veszélyes, ugy, hogy valóságos istenkísértés egy-egy színházi este, különösen az olcsóbb he­lyeken, amelyekről tűzvész esetén a menekülés úgyszólván lehetetlen volna, Az uj szinház lé­tesítése ezekből a szempontokból tehát elodáz­hatlan, de emellett a szükségen kívül az uj szinház tisztes üzletnek is szolgálhat az építők­nek, mert az előzetes tervek szerint azok, akik pénzükkel hozzájárulnak a szinház építéséhez, befektetett tőkéjüket biztosan kamatoztathat­ják. * Megkergetett konférencier. Parisból je­lentik: Az Odéonban tegnap nagy botrány volt. A szinház nézőtere zsúfolásig megtelt, nem azért, mintha valami különösképen ér­deklődtek volna Fciuchois drámaíró szabadelő­adása iránt, sőt ellenkezőleg. Fauchois ur Racine Iphigeniájáról és XIV. Lajos korának klasszikusairól hirdetett konférenceot. Alig kezdett beszélni, a közönség fölugrott, és nagy lármát csapott. Royalisták voltak valameny­nyien, akik elmentek Fauchois ur előadására, royalista hölgyek és urak, de még inkább sar­jadzó bajszú ifjak. Szidták Fauchoist és fütyül­tek. Akadtak, akik automobil-tülköt hoztak magukkal s fújták torkuk szakadtáig. Fau­chois ur nem tudta mire vélni a dolgot. Hebegett, hápogott, ha elült a zaj, próbált to­vább elmélkedni XIV. Lajos korának klasszi­kusairól, csakhogy abban a pillanatban ismét nekivadult a hangverseny. Ez a jelenet több­ször ismétlődött. A konférencier farkasszemet nézett a dühös royalistákkal s mikor ezek látták, hogy Fauchois nem tágít, fölkapasz­kodtak a színpadra s meg akarták verni a Ra­cine-gyaiázó dramatikust. Fauchois keresztül­kasul futott a*szinfalak között támadói elől, míg szerencsére egy ajtóra talált s az utcára menekült. A vadházasiárs buszúja. — Fölgyújtotta az urát. — (Saját tudó sít ónktól) A felsőtanyai rend­őrség gyilkosság bűntettének kísérlete miatt tegnap este letartóztatta Csorbci Etelt, aki kegyetlen boszut állt vadházas­társán, Kaiser József földmivesen. Tüzhaldl­lal akarta elpusztítani azért, mert hűtlen volt hozzá. Tegnap este petróleummal leön­tötte a ruháját, azután meggyújtotta. Kaiser most a szegedi közkórházban fekszik ret­tenetes kínok között s életbenmaradásához kevés a remény. Az esetről a következő tudósításunk szól: Kaiser József tizenegy év óta él vadházas­ságban Csorba Etellel, aki szerelemből ment hozzá, Kaiser azért nem tette az asszonyt tör­vényes feleségévé, mert még leánykorában gyermeke született, aki azonban meghalt. Ez­után ismerkedett meg Csorba Etel Kaiserrel aki tudott róla, hogy a leány megesett. Kije­lentette, hogy ö szívesen a házába fogadja az asszonyt, de az oltár előtt nem esküszik meg vele. Csorba Etel erre is ráállt, mert szerelmes volt Kaiserbe. A vadházastársak békességben éltek és tizenegy esztendő alatt öt gyermekük született, a hatodik pedig most van útban. Néhány hónappal ezelőtt az asszony félté­kenykedni kezdett. Emiatt sűrűn összezördült az urával. A tanyai nép suttogni kezdett, hogy Kaiser egy leánynyal folytat viszonyt, akinek már gyereke is van tőle. Ezek a mende-mon­dák az asszony fülébe jutottak, aki azóta csaknem minden este, amint a férj a munkából hazatért, durva szemrehányással illette öt. Kaiser hiába tiltakozott a rágalmak ellen, vad­házastársa nem bízott benne. Különösen attól tartott, hogy egy szép napon Kaiser gyermekei­vel együtt kizavarja őt a tanyájáról és az uj szeretőjével él majd tovább. Ez a gondolat, aztán rémes boszut érlelt meg az asszonyban. Elhatározta, hogy álmában öli meg az urát, ő pedig a gyermekeivel a vonat elé fekszik. Tegnap este a férj aludni tért, a gyermekek is lefeküdtek, az asszony ellenben ébren ma­radt, Mikor az ura már mélyen aludt, az asz­szony egy üveg petróleummal leöntötte a férfi ruháját, azután gyufával meggyújtotta. A ruha hatalmas lánggal égni kezdett, amely megpör­költe Kaiser arcát, mire fájdalmában fölébredt. Ekkor már minden égett rajta, Iszonyúan jaj' veszékelt, de nem vesztette el a lélekjelenlé­tét. Maga oltotta el a tüzet, azonban a válla és az arca igy is rettenetesen összeégett. A felsötanyai rendőrség a boszuálló asszonyt még idejében elfogta s igy megakadályozta az öngyilkossági terv végrehajtásában. Behozták Szegedre és letartóztatták. Valószínű azonban, hogy • börtön helyett egy ideig már néhány

Next

/
Oldalképek
Tartalom