Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-29 / 134. szám

230 DÉLMAG YARORSZAQ 1910 október 2 9 SZINHflZ.jMŰVÉSZET Színházi műsor. Október 29, ssombat: „ 30, vasárnap » 30, „ 31, hétfő: November 1, kedd )» L » „ 2, szerda „ 3, csütörtök: m 4, péntek: p 5, szombat: » » 6, vasárnap 6, « A muzsikus leány, operett. (Páros Vj-os bérlet.) d. u.: Bilincsek, szinmii. este: A muzsikus leány. Bérletszünethen. A muzsikus leány, operett. (Páratlan 7.,-os bérlet.) fi. u.: A szigetvári vértanuk, este: János vitéz, énekes játék. (Páros s/s"0S bérlet.) A kard becsülete, sziiimü. (Páratlan ''3-os bérlet.) ; Hoffmann meséi, opera. (Páros ?/s"os bérlet.) Beulemans kisasszony házassága. vígjáték. Bemutató. (Páratlan 3;3-os bérlet.) Beulemans kisasszony házassága, vígjáték. (Páros '/j-cs bérlet.) d. u.: Duda kisasszony, operett. este: Beulemans kisasszony házassága. (Páratlan !,V0S bérlet.) Márkus Dezső Szegeden. — Szervezi a Népoperát. — A muzsikus leány mai bemutatóját végignézte Márkus Dezső, a Magyar Királyi Operaház kiváló karmestere is. Egy másodemeleti páholyban húzódott meg szerényen Budapest leendő legújabb dalos-szinházának igazgatója. Művészi körökben országszerte nagy várakozással tekintenek a Népopera megalakulása eléMárkus Dezső, ez a nagytehetségű művészember lesz az uj szinház igazgatója s mint ilyen> ma kezdte meg társulatának szervezését. Minden nagyobb vidéki társulatot meglátogat s a megfelelő tagot, ha régi szerződése nem köti azonnal leszerződteti. Országos kőrútjában legelőször Szegedet kereste íöl Márkus. A délután folyamán meghallgatta a jelentkezőket, akiket előre értesített jöveteléről. Egyelőre csak a férfi-kórust s a zenekart szervezi. König Péter, a városi zenede érdemes igazgatója, fölajánlotta Márkusnak a jelentkezők meghallgatására egyik tantermét. A szegedi színtársulatnak sok kardalesa énekelt ma próbát Márkusnak, aki a jelentkezők közül négyet föl is vett már. Ellenben a színházon kívül álló jelentkezők közül egy sem volt megfelelő. Érdekesen nyilatkozott Márkus jövendő terveiről munkatársunk előtt, aki öt ma fölkereste. — Tanulmányúton vagyok — mondotta — Egyelőre csak a kórust s a zenekart szervezem, ezért korainak tartom másról, mint erről nyilatkozni. Csak jövő év novemberében, a Quo vadisP-nak az előadásával nyitom meg a Népoperát s az elsőrendű tagok szerződtetésé, vei csak későbben foglalkozom. Bejárom az összes vidéki társulatokat, meghallgatok mindenkit s csak azután határozom el magam a tagok szerződtetésére. Nem akarom, hogy valaki is szemrehányást tehessen azért, mert fit nem hallgattam meg. — Szinészkörökben — mondottamunkatársunk, — mint befejezett tényt emlegetik, hogy igazgató nr Felhő Rózsit és Nyáray-1, a szegedi közönség két kedvencét, szerződtetni fogja. — Erről igazán nem nyilatkozhatom. Ismét, jern, korai még minden kombináció, mert előbb minden vidéki színészt és színésznőt meghallgatok. Azt az egyet azonban megmondhatom s ezzel talán a vidéki színigazgatókat is megnyugtathatom, hogy elsősorban a kezdő színészeket óhajtom szerződtetni. A fiatalokban keresem a Jó anyagot, ugy a kóristákuál, mint a szinéizeknél. Hizelgően nyilatkozott Márkus A muzsikus leány premierjéről. Különösen Felhő Rózsi tetszett neki, akinek énekéről is a legteljesebb elismerés hangján szólott. Békefit is kitűnő énekesnek mondotta, úgyszintén dicsérte Nyáray játékát is. A Népopera repertoárjáról nem igen nyilatkozott Márkus. Játszani fognak —mondotta — operát, operettet egyaránt. Szóhoz juttat természetesen minden kiváló külföldi szerzőt, de nagy örömmel fogadja a magyar termékeket. Dicséről eg emlékezett meg Márkus Miksa Ilonkáról, egy fiatal szegedi leányról, aki a városi zenedének harmadéves növendéke. König igazgató mutatta be a tehetséges .növendéket Márkusnak, aki melegen ajánlotta, hogy irat" kőzzék be a leány a budapesti zeneakadémiábaMárkus holnap már a temesvári színtársulatot látogatja meg, a jövő héten pedig Nagyváradob Kolozsvárt és a többi nagyobb vidéki városokat. Márkusnak Felhőről való elismerő nyilatkozata után bizonyosnak látszik, hogy a kitűnő szubrettet szerződtetni fogja a Népoperához. * A muzsikus leány. Ez megint igen értéktelen darab, mint mindegyik, amely a főváros külső területein tart hosszan, unalmas állomást s aztán kerül hozzánk. Hevenyészett, érthetetlen mese, túlzásokkal; és abszolúte indokolatlan fordulatokkal ; elcsépelt operette-íogások, megszokott figurák és vérlázító szentimentálizmus — hát mindezt a ligetben könnyen beveszik, mert ujjé a ligetben az a fontos, hogy a Küry kijön a csacsival és a csacsi nagyon kedvesen vonit, ám Szegeden ez már nem imponál. S a zene is szemenszedett összelopkodás, fanatikus tehetségtelenség. Mert semmi, mert füzfa-kompoziciók összefüggéstelen, harmóniátlan zagyvaléka. Az ember a színházból kellemetlen érzésekkel s az unalomtél kifáradva távozik. Ami kedves perce volt a mai première közönségének, az Felhő Rózsi érdeme és dicsősége. Nagyon, nagyon sok jót és szépet szeretnénk elmondani róla. Bájosság és ízlés és nagyszerű talentum megnyilatkozása volt ez a szereplése. A csengő, a forró, a szines hangja mindenkit elragadott s lelkes, temperamentumos játéka is. Nehéz a szerepe, de igazán neki való s talán e? az oka, hogy meglepően érvényesült az afíektáltság nélkül való tehetsége s a természetessége. Kijutott a sikerből Nagy Arankának is és Békefinének szintén. Lendvay Mici finoman, szépen táncolt s kedvesen énekelt. A férfiszereplők közül Mihtí Lászlónak jutott csak valamire való szerep. Nyáray, Békefa Mezei és Pesti azért egyaránt hozzájárultak ahoz, hogy legalább játék nézőpontjából ne legyen kifogásolni való a muzsikus leány elbukása alkalmával. /. á. * Uj színház IVagybecskereken. Nagybecs" kereki tudósítónk jelenti : Két esztendővel ez" előtt mozgalmat indítottak Nagybecskereken, hogy a jelenlegi rozoga, tűzveszélyes szinház helyébe Torontálvármegye székhelyén uj, modern és a követelményeknek megfelelő szinház építtessék. A szinház létesítésére pénzügyi tervezet is készült, amely részjegyek kibocsátása alapján hozná össze az építéshez szükséges öszszeget. A részjegyek négy százalékos kamatozását maga a vármegye biztosítaná, Ezenkívül egy szűkebb pénzcsoport biztosította már az uj szinház helyét is, amely a Zápolya-utca és Aradáci-ut sarkán levő Karácsonyi-féle hatalmas telken lenne. Itt épülne a szinház, minden oldalról szabadon, kies park közepette. A torontálmegyei közművelődési egyesület költségvetéseket, terveket szerzett be az uj színházra, azokat azután a vármegye rendelkezésére bocsátotta, hogy a szinház ügyének további kidolgozásánál fölhasználja. Az általános politikai s gazdasági .zűrzavar és bizonytalanság eközben azonban megakasztotta a szinház ügyének előbbrevitelét s az ügy mostanáig pihent. Most azonban, hogy ismét rendezettebb viszonyok állottak be, Jankó Ágoston alispán megint elővette a szinház ügyét, hogy megvalósítsa az uj színházat, E célból október 30-án, vasárnap délelőtt tíz órára értekezletet hívott össze, a szinház finanszírozásának megbeszélésére. Minden jel szerint a finanszírozás sikerülni fog. A jelenlegi nagybecskereki színház egyáltalán nem felel meg rendeltetésének. Technikai tökéletlensége rontja az előadásokat, nézőtere kényelmetlen és a legnagyobb mértékben tűzveszélyes, ugy, hogy valóságos istenkísértés egy-egy színházi este, különösen az olcsóbb helyeken, amelyekről tűzvész esetén a menekülés úgyszólván lehetetlen volna, Az uj szinház létesítése ezekből a szempontokból tehát elodázhatlan, de emellett a szükségen kívül az uj szinház tisztes üzletnek is szolgálhat az építőknek, mert az előzetes tervek szerint azok, akik pénzükkel hozzájárulnak a szinház építéséhez, befektetett tőkéjüket biztosan kamatoztathatják. * Megkergetett konférencier. Parisból jelentik: Az Odéonban tegnap nagy botrány volt. A szinház nézőtere zsúfolásig megtelt, nem azért, mintha valami különösképen érdeklődtek volna Fciuchois drámaíró szabadelőadása iránt, sőt ellenkezőleg. Fauchois ur Racine Iphigeniájáról és XIV. Lajos korának klasszikusairól hirdetett konférenceot. Alig kezdett beszélni, a közönség fölugrott, és nagy lármát csapott. Royalisták voltak valamenynyien, akik elmentek Fauchois ur előadására, royalista hölgyek és urak, de még inkább sarjadzó bajszú ifjak. Szidták Fauchoist és fütyültek. Akadtak, akik automobil-tülköt hoztak magukkal s fújták torkuk szakadtáig. Fauchois ur nem tudta mire vélni a dolgot. Hebegett, hápogott, ha elült a zaj, próbált tovább elmélkedni XIV. Lajos korának klasszikusairól, csakhogy abban a pillanatban ismét nekivadult a hangverseny. Ez a jelenet többször ismétlődött. A konférencier farkasszemet nézett a dühös royalistákkal s mikor ezek látták, hogy Fauchois nem tágít, fölkapaszkodtak a színpadra s meg akarták verni a Racine-gyaiázó dramatikust. Fauchois keresztülkasul futott a*szinfalak között támadói elől, míg szerencsére egy ajtóra talált s az utcára menekült. A vadházasiárs buszúja. — Fölgyújtotta az urát. — (Saját tudó sít ónktól) A felsőtanyai rendőrség gyilkosság bűntettének kísérlete miatt tegnap este letartóztatta Csorbci Etelt, aki kegyetlen boszut állt vadházastársán, Kaiser József földmivesen. Tüzhaldllal akarta elpusztítani azért, mert hűtlen volt hozzá. Tegnap este petróleummal leöntötte a ruháját, azután meggyújtotta. Kaiser most a szegedi közkórházban fekszik rettenetes kínok között s életbenmaradásához kevés a remény. Az esetről a következő tudósításunk szól: Kaiser József tizenegy év óta él vadházasságban Csorba Etellel, aki szerelemből ment hozzá, Kaiser azért nem tette az asszonyt törvényes feleségévé, mert még leánykorában gyermeke született, aki azonban meghalt. Ezután ismerkedett meg Csorba Etel Kaiserrel aki tudott róla, hogy a leány megesett. Kijelentette, hogy ö szívesen a házába fogadja az asszonyt, de az oltár előtt nem esküszik meg vele. Csorba Etel erre is ráállt, mert szerelmes volt Kaiserbe. A vadházastársak békességben éltek és tizenegy esztendő alatt öt gyermekük született, a hatodik pedig most van útban. Néhány hónappal ezelőtt az asszony féltékenykedni kezdett. Emiatt sűrűn összezördült az urával. A tanyai nép suttogni kezdett, hogy Kaiser egy leánynyal folytat viszonyt, akinek már gyereke is van tőle. Ezek a mende-mondák az asszony fülébe jutottak, aki azóta csaknem minden este, amint a férj a munkából hazatért, durva szemrehányással illette öt. Kaiser hiába tiltakozott a rágalmak ellen, vadházastársa nem bízott benne. Különösen attól tartott, hogy egy szép napon Kaiser gyermekeivel együtt kizavarja őt a tanyájáról és az uj szeretőjével él majd tovább. Ez a gondolat, aztán rémes boszut érlelt meg az asszonyban. Elhatározta, hogy álmában öli meg az urát, ő pedig a gyermekeivel a vonat elé fekszik. Tegnap este a férj aludni tért, a gyermekek is lefeküdtek, az asszony ellenben ébren maradt, Mikor az ura már mélyen aludt, az aszszony egy üveg petróleummal leöntötte a férfi ruháját, azután gyufával meggyújtotta. A ruha hatalmas lánggal égni kezdett, amely megpörkölte Kaiser arcát, mire fájdalmában fölébredt. Ekkor már minden égett rajta, Iszonyúan jaj' veszékelt, de nem vesztette el a lélekjelenlétét. Maga oltotta el a tüzet, azonban a válla és az arca igy is rettenetesen összeégett. A felsötanyai rendőrség a boszuálló asszonyt még idejében elfogta s igy megakadályozta az öngyilkossági terv végrehajtásában. Behozták Szegedre és letartóztatták. Valószínű azonban, hogy • börtön helyett egy ideig már néhány