Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-27 / 132. szám

14 DÉLMAG YARORSZAQ 1910 október 2 9 Másnap elmaradt a lovagló-óra, harmad­nap is. Negyednap megjött a szőke asszony, besietett a porondra, gyorsan felsegittette magát a nyeregbe és idegesen galoppoztatta a lovát. A lovagló-óra után leugrott a nye­regből, sietve indult kifelé, a kijáratnál egy lakáj kezéből elkapta a köpönyegét, felvette és elment. Nem szólt egy szót sem, nem köszönt, meg sem mozdult az arca. Három napig megint szünet volt; azután egy dél­után a királyné megint besietett, felszökött a nyeregbe és véresre sarkantyúzta a lovát. A főhadnagy félénksége, tisztelete, rettegése lassanként elmúlt. Boldogan és hálásan gon­dolt a királynéra. — Ilyennek kell lennie, — mondotta ma­gában. Eltelt másfél hónap és a főhadnagy meg­elégedett és boldog életet élt. Bizalommal és barátságosan nézett az emberekre, jóindu­lattal és barátságos hozzájárulással szem­lélte a világot, jókedve volt és fellelkesedett, ha a jövendőjére gondolt. Egy vasárnapja ekkor egészen szabad volt, ezen a vasár­napon elment ebédre az ezredhez, a tiszti étkezőbe. Mosolyogva érkezett meg, tele volt szere­tettel és jóindulattal nálánál kevésbé szeren­csés bajtársai iránt, elhatározta, hogy kedves lesz, udvarias lesz és szerény lesz. Jól fo­gadták ; nagy hurrázás támadt, amikor be­jött, leültették, kikérdezték ; és a főhadnagy kedves volt, udvarias volt és szerény volt. Ebéd közben egy kapitány fölemelte a po­harát és elkiáltotta : — Hohenblum főhadnagy sikereire. Lelkes hurrázással fogadták ezt a rövid pohárköszöntőt. A főhadnagy nemsokára szin­tén fölemelte a poharát és komolyan és sze­rényen mondta: — Az én kedves ezredem tisztikarára. Ezt a pohárköszöntőt is lelkes hurrázás fogadta. A társaságnak nagy jókedve volt. A tósztozó kapitány hátradőlt a székén és harsogva nevetett; egy fiatal hadnagy vörös arccal hajolt le a tányérjára, hogy a kaca­gását elfojtsa. A társaság szorgalmasan ivott; a főhadnagynak is folyton töltögettek, vij meg uj poharak jelentkeztek nála baráti koccintásra, Ő azonban komoly maradt és mértékkel ivott. Az ebéd a vége felé járt, a felszolgáló katonák fekete kávét hordtak körül, egy­két ember teljesen elázott már. Egy be­rúgott hadnagy odament a főhadnagyhoz, a nyakába borult és könyörögve mondta neki: —- Ne feledkezz meg a hatalom polcán szegény barátaidról . .' . A társaság harsány röhögésbe tört ki, a főhadnagy leültette a berúgott embert és szeliden mosolygott. A berúgott hadnagy sirt, üvöltve esküdözött, hogy a szerencsés baj­társnak becstelenség elhagynia a szegény, árva csapattiszteket, akik közül az uralkodói kegy kiemelte; és a társaság egyre fékteleneb­ből, egyre tébolyodottabban nevetett. öt óra tájban a főhadnagyhoz odament Guyon kapitány, a barátja. — Gyere most már, — mondta neki. — Miért ? Olyan jól érzem magamat megint köztetek. — Gyere, — mondta a kapitány komolyan. A főhadnagy erre felkelt, felcsatolta a kardját és búcsúzott a többiektől. Az egész társaság felállott, mindnyájan körülötte to­longtak, harsogva éljenezték, szorongatták a kezét, kikísérték az ajtóig, újra megéljenez­ték ... A főhadnagy hallgatva ment ki a kapi­tánynyal a kaszárnya kapuján. Boldog volt, csendesen mosolygott maga elé. Sötétedett már, az utcán gyujtogatták a lámpákat. A kapitány egyszerre haragosan megszólalt: — Miért engeded, hogy bolondot űzzenek belőled? A főhadnagy megállott. Elánmlva nézett a kapitányra, azután elmosolyodott. — Sokat ittál, öregem, — mondta. — Fenét, — válaszolt dühösen a kapitány. Csak épen annyit ittam, hogy elég goromba tudjak lenni és megmondjam neked az igaz­ságot. A főhadnagy bámulva nézett rá. A kapi­tány újra mondta: — Mért engeded, hogy bolondot űzzenek belőled ? A főhadnagy hirtelen lehűlt, a mosoly­gása elmúlt, nagy nyugtalankodást és ideges aggodalmat érzett. — Hogy ... Miért? ... Hogyan gondolod? kérdezte dadogva. — Hát nem láttad, hogy csúfolódnak raj­tad? — kérdezte dühösen a kapitány. Már amikor a sikereidre ittak .,. A főhadnagynak verejték ütött ki a hom­lokán, elforditotta a fejét a kapitánytól, nem mert ránézni és reszkető hangon kérdezte: — De hát miért? . . . Hogyan? . . . A kapitány karon fogta és megindult vele előre. — Öregem, — mondta neki jóindulattal,— hát milyen világban élsz te? Hát sohase gondolkoztál te azon, miért esett éppen rád a választás ? Hogyan jutottál éppen te a ki­tüntetéshez ? (Folytatása következik.) Felelős szerkesztő: Róna Lajos. Lapkiadó-tulajdonos -. Péímagyjrcrszág hírlap- és riyomáaváüalat részuénijtársasíg. Nyomatott Szegeden a Délmagyarország hirlap­ís nyomdavállalat részvénytársaság körforgőgépőn. skolai hegedűk kitlinS hanggal. Kaphatók: 3, 4, 5, 6, 8, 10 forintár! és feljebb. Hangverseny-hegedűk 20 forinttól feijebb. Iskolai és liorninf it:n<nL' az összeg zeiicka?! és mü­templomi "dl HUmiUütUH isedvelöi Imnnsicrek, hu­Uj szerkezetű"cimbalmok legkiválóbb hangtartó szerkezettől, pedál nélkül 30 forinttól »infiö^^Ub. Fonográf és Gramofon J3$8; JeaJutányosabb árakon. Hengerek és lemezek a vilikor legj­hi'vescbb művészeinek .felvételeivel. Dus raktár kiváló gyártmánya tij és átjátszott zongorák és pianíuüliban. Régi zongorák ¿s egyéb, hangszerek ujakra becserél tétnek. XongAra kölcsön®« Intézet. Teljes,zenekapok Selsze­velése kedvező teltételek mellett. Tornászáti és községi dobok dus választékban. • Sternberg Ármin és Testvére ts. és kir. uÉvari tieíipeiifár ÜMIKRI BUDAPEST. ?il BáM-al 33 .Képes árjegyzéket (minden cikkről külön) ingyen küldünk, csak meg kell írni, hogy miféle hangszerről • kívántatik az árjegyzék.-. Férfi ós nöí cipőt a raktáron iewő jóminőségü bőrökből szolid árakon vállal. Érzékeny lábakra glpsz-modell vagy láb­rajz után készít — Saját gyárt­mányú finom legfinomabb villanyercjü cukrászdájában Menyi-tér 5. Telefon 51. ÜL A víllanyerőrc berendezett Valéria-tér*?. SZEGED. Telefon: 862. Stéhli Miklós házában. piaci elárusitását is megkezdte a Klauzál-téren, Gál Testvérek üzleté­vel szemben levő SÁTORBAN. Mai kenyérárak: Kitűnő ro^skenyér, kilója 12 kr. Félfehér kenyér, „ 12 „ Egész fehér kenyér, „ 13 „ Korpás, Jóiztí, „ 10 „ Legjobb minőség, pontos kiszolgálás! FöffiiM tóMiü SSSS Szentháromság- és Vaspálya-utca sarók, valamint KARDOS ROMEÓnát, Sárkány-utca. Feisívsrosofi Fekecs.isfyápM Maros-utca 12. SÍÉ. Rókuson Krausz Simonnál, Uj-tér 2. sz, Tisza Lajos-körut és í mm ' • ' • Erzsébet- rakpart által határolt Ezen telkeink a küszöbön álló városi villanyos vasutrbárőzatnak Tisza Lajos­köruti kibővítése," úgyszintén a telkek­menti uj utcára tervezendő iparvágány révén, építkezésekre különösen alkalmasak mérnök és műépítész, Margit-utca 12 való tekintettel a szántói savanyuvíz-forrás kezelősége elhatározta, hogy elsőrangú baktériummentes savanyuvizét rendkívül olcsó áron bocsájtja elárusitásra. Az árak a következők:. Utántöltés: 7, literes 32 fillér V* liter 24 fillér 1 „ 46 „ 1 „ 32 l6/io „ 56 „ 1%„ 4© 2 .„ 64 „ 2 „ 44 » » 10 » Már 10 palack vételénél költségmen­tesen házhoz szállitom. A szántói természe­tes savanyúvíz Bornak: ftíszer! Betegnek: gyógyszer! Egészségnek: óvszer! „Szántói" savanyúvíz főelárusitója: Reríesz Gyula csemege - kereskedő Kelemen- és Kölcsey-utca sarok | biró uri |í A, w I emberek S t? f / ; ! 1 \ iye s| mellékkor eset re tehetnek szert, gs Ajánlat | 1 Szorgalmas jeligére e lap 1 íj kiadóhivatalába intézendő. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom