Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-25 / 130. szám

8 DELMAGYARORSZA6 1910 október 23 Anlí bármennyire kívánatos is, mindaddig azon­ban, amíg az törvényesen fönnáll, addig a dualizmus keretén kívül álló országok létezése Snmagától jelent a dualizmustól eltérő már államjogi alakulást. Nem lehet végleges Bosznia-Hercegovina jelen helyzete azért sem, mert az a magyar közjognak azon tételével, mely szerint a ma­gyar királyság szuverénitása az osztrák császár­ságétól teljesen külön önálló szuverénitás, ellen-' tétben áll, minthogy ezen országok a 'magyar király és osztrák császár közös szuverénitás alá kerültek, aminőt azonban a mi alkotmá­nyunk nemcsak nem ismer, de ellene kifejezet­ten tiltakozik. De nem állandósítható a mai helyzet azért sem, mert Magyarország nem azért hozott óriási pénz- és véráldozatot, hogy az uralkodó­ház önmagának szerezzen uj anyagi és hatalmi forrásokat, hanem követelnünk kell, hogy a népek erejétől és mérhetlen áldozatával szer­zett országok a népeké legyenek s az újonnan létesült, illetve föltámasztott szoros kapcsolat­nak a népek lássák hasznát. S ekkor más jogos megoldás, mint ez or­szágoknak Magyarországhoz kapcsolása, nem létezhetik. Mindkét ország századokon keresz­tül a magyar királysághoz tartozott s épen ez a történeti mult adta meg az előjogot ugy a berlini egyezmény, mintáz annekszió alkalmá­val, ezen országok bekebelezésére. Ezen orszá­gok zászlója századok óta a koronázási szer­tartás alkatrészét képezi és azok „Ráma" né­ven ma is a magyar király címei kőzött fog­laltatnak s az esküvel megerősített . királyi hitlevél azok visszaszerzését és Magyarország­hoz visszakapcsolását igéri. Időszerűnek látszik a magyar szent korona joga érvényesítésének sürgetése azért, mert már is olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek annak akadályai gyanánt jelentkeznek. így EJienerth osztrák miniszterelnök Ausztria jo­gára hivatkozik s annak érvényesítését igéri áz osztrák parlamentben, a külügyminiszter pedig a mostani delegáció ülésén hallani sem akar a két ország hovátartozásának kérdéséről. Már pedig félő, hogy a mai állapot bizonyta­lanságát fölhasználva, Ausztria pénzügyileg, iparával és kereskedelmével s a közös intéz­ményeknek mindenkor, mindenben Ausztria érdekeit szolgáló eszközeivel, annyira befolyása alá keríti ezen országokat, hogy történelmi igényünkkel szemben a tényleges befolyás és hatalom ereje dönthetné el a kérdést, ugy le­het, a mi előnyünkre . . . Tisztelettel Pap Ró­bert dr s. k., törvényhatósági bizottsági tag. — Sándor herceg állapota. Belgrádból jelentik: A nagybeteg Sándor herceg állapo­tában váratlanul beállott javulás egyre tart és most már határozottnak mondható. Teg­nap az ország összes templomaiban könyörgő istentisztelet volt Sándor trónörökös meg­gyógyulásáért. A belgrádi székesegyházban Dimitrije metropolita nagymisét tartott, amelyen Péter király, György és Pál herce­gek, a miniszterek, a polgári és katonai ha­tóságok fejei és nagyszámú közönség vett részt. A trónörökös állapotában beállott ja­vulás a tegnap és ma közzétett orvosi je­lentések szerint tovább tart. Az eddig észlelt betegségi tünetek, köztük a lép megnagyob­bodása, szünőben vannak. Ma reggel jól töl­tött éjszaka után a beteg hőmérséklete 37'5, érverése száz és lélekzetvétele harminckettő völt. Chwostek tanár ma délután két órakor visszautazott Bécsbe. — A választójogi nagygyűlés. Megírtuk, hogy október harmincadikán, vasárnap dél­előttre választójogi nagygyűlést hívtak össze Szegedre az alföldi munkások. Tegnap este Szegedre érkezett Jócsák Kálmán, a szociál­demokrata párt alföldi titkára és Varga Ferenc aradi párttitkár. A két ismert szocialista vezér A szegedi szociálista párt vezetőségével együtt vasárnapig Szegeden tartózkodik s ezalatt élénk agitációt fejtenek ki a munkások köré­ben a választójog érdekében. Már ma este három helyen tartottak értekezletet a szociális­tik s ezen a héten Szeged különböző részein naponként tartanak esti gyűléseket. A vasár­napi választójogi nagygyűlésen különben az •gész Alföld munkássága képviseltetni fogja magát. Eddig már három helyről és pedig: Szabadkáról, Makóról és Hódmezővásárhelyről Jelentettek be száz-száz tagu küldöttséget. Aradról szintén nagyobb küldöttség fogja kép­viselni az ottani munkásságot. Az aradi kisipa­rosok HuppertHenrik' tekintélyes aradi iparossal képviseltetik magukat. Ezenkívül kisebb-nagyobb küldöttséget jelentették be: Zombor, Békés­csaba, Csorvás, Temesvár, Újvidék, Földeák Tótkomlós, Mezőberény, Orosháza, Kiskunfél­egyháza és Almáskamarásról. Délelőtt tíz óra­kor a Klauzál-téren tartják a monstre-nagy­gyülést, amelyre a Mars-térről tüntető fölvonu­lásban mennek a munkások. A nagygyűlés elő­adója Kunfi Zsigmond dr. — Vilmos császár és a belga szo­ciálisták. Berlinből jelentik: A császár, a császárné és Viktória Lujza hercegnő ma este utaznak el nagy kísérettel Brüsszelbe. Brüsszeli értesülés szerint Vandervehlc szo­ciálista vezér a belga kamara elnökének arra a kérdésére, vájjon a német császár látoga­tása alkalmával az udvar meghívását el fogja-e fogadni, azt felelte, hogy eféle meg­hívást föltétlenül vissza fog utasítani és ugyanezt fogja tenni minden szocialista képviselő. Ugyanezt a viselkedést állapítot­ták meg arra az esetre is, ha a szinház díszelőadására meghívót kapnának. Vander­velde, aki teljesen egyetért a szocialisták által a császárlátogatás alkalmából kiadott fölhívással, kijelentette, hogy a szocialisták Vilmos császár látogatása alkalmával a leg­nagyobb közömbösséget fogják tanúsítani. — Chopin halálának évfordulója. Lem­bergből jelentik: Chopin Frigyes halálának szá­zadik évfordulója alkalmából a székesegyházban ma ünnepies istentiszteletet celebráltak. Délben a filharmóniai teremben ünnepi hangverseny volt, amelyen fényes közönség jelent meg. A közönség soraiban voltak Dulemba dr miniszter, Bobrzinski dr helytartó, Badeni gróf tarto­mányi marsall, Bilcewski dr és Teodorovic ér­sekek, Bandurski püspök, számos kiváló sze­mélyiség, igen sok külföldi zenekedvelő. A zene­kar játéka után Tehorznicki lovag főtörvény­széki elnök, az ünnepélyrendező bizottság'elnöke, üdvözölte az ünnepi gyülekezetet. Tarnowski gróf, a krakói tudományos akadémia elnöke, mondotta az ünnepi beszédet, mire Paderewski zeneművész Chopin zenéjét jellemezte és kifej­tette, hogy alkotásaiban különösen a nemzeti egyéniség zseniálisan kifejezésre jut. Az ünne­pély végén az egyesült dalegyletek kara, zene­kari kíséret mellett a Tedeumot adta elő. Dél­után az összes városrészek iskoláiban és olvasó­csarnokaiban Chopin-ünnepélyeket rendeztek. Este az ünnepi vendégek tiszteletére Tehorz­nicki főtörvényszéki elnöknél díszebéd volt. Holnapra hívták össze az első lengyel zenész­kongresszust. A Chopin-ünnepi hét, amelyen Chopin müveinek egész sora kerül előadásra, pénteken ér véget. — A szegedi Széchenyi-szobor. Szeged városának legszebb pontján, a világhírű Széchenyi-tér délkeleti tükrében, a főpostá­val átellenben fog elhelyezést nyerni a leg­nagyobb magyar: Széchenyi István gróf szobra. A szobor alkotója, Stróbl Alajos szobrászművész, ma táviratilag értesítette Lázár György dr szegedi polgármestert, hogy a szobor teljesen elkészült és kéri szakértő­bizottság kiküldését, a szobor megtekintése végett. A polgármester értesítette a művészt, hogy a szobrot K. Lippich Elek miniszteri tanácsos fogja a város nevében szakértőként megszemlélni, illetve felülvizsgálni. — Márionffy Márton ünneplése. Az ipar­iskolai tanárok országos egyesülete december nyolcadikán ünnepséget rendez Mártonffy Már­ton udvari tanácsos, volt iparoktatási főigaz­gató tiszteletére. Az ünnepségen megjelenik Lázár György dr szegedi polgármester is, hogy elvigye Szeged üdvözletét a váfos mindig hü barátjának. — A minoriták köszönete. Szeged városa a szeged-felsővárosi minorita-rendházat és a templomot jelentékeny költséggel restauráltatta. Ezért a rendkormány köszönőlevelet intézett Szeged város hatóságához. — Az orvosi továbbképzés nemzetközi bizottsága, a berlini egyetem száz éves jubi­leuma alkalmából, a Frigyes császárné házában tartotta első teljes ülését. A bizottság a mult évben Budapesten tartott XVI. nemzetközi or­vosi kongresszus alatt alakult meg ós elnökéül Waldeyer tanárt, főtitkárául Kutner tanárt vá­lasztotta meg. A berlini ülésen tizenegy állam volt képviselve. A napirend legfontosabb pontja azon kérdőív elfogadása, melyet a központi bi­zottság a különböző államokba szétküld. E kérdőív az orvosok tanulmányai és szigorlati rendjéről, továbbá a gyakorlatra való jogosítás és az orvosi továbbképzésről kér adatokat. Ezekből gyüjtő-munka készül, mely az orvos­képzés és továbbképzésről az egyes államokban hü képet fog adni. A Frigyes császárné házá­ban nemzetközi központi tudakozó-irodát léte­sítettek, mely fölvilágosítást fog nyújtani ér­deklődőknek az összes államok orvosképzésé­nek s továbbképzésének ügyeiről. A magyar központi bizottság, melyet Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter alakított meg, a jövő hóban fogja teljes ülését megtar­tani és így, a már elfogadott program alapján» legközelebb megkezdik azon tanfolyamokat, melyek föladata, hogy a gyakorló-orvosok, a katona-orvosok és tiszti-orvosoknak alkalmuk legyen ismereteiket kibővíteni és mélyiteni. — A Szabad Egyetem. Budapestről jelen­tik: A Szabad Egyetem, amelynek élén Földes Béla dr egyetemi tanár áll, a folyó őszszel kezdi meg működésének kilencedik esztendejét. Most alakult ujjá az intézet ügyeit intéző köz­ponti-bizottság, melynek tagjait négy-négy éves mandátummal a tudományegyetem, a műegye­tem, a Szabad Líceum és a vallás- és közokta­tásügyi miniszter küldi ki. Az uj bizottság tagjai lettek: a tudományegyetem részéről Székely István, Földes Béla, Grosz Emil és Beke Manó egyetemi tanárok, a műegyetem részéről Gaál Jenő, Schafarzik Ferenc, Witt­mann Ferenc és K. Jónás Ödön műegyetemi tanárok, a Szabad Líceum részéről Alexander Bernát egyetemi tanár, Berzeviczy Albert, a képviselőház elnöke, Hegedűs István egyetemi tanár ós Pályi Sándor főgimnáziumi igazgató és végül, a vallás- ós közoktatásügyi miniszter ré­széről l Wekerle Sándor valóságos belső titkos tanácsos, Semsey Andor főrendiházi tag, Rákosi Jenő főrendiházi tag és Mandello Gyula jogakadémiai tanár. Az uj központi bizottság első ülését e hó huszonötödikén, kedden fogja megtartani, amelyen a november hó közepén meginduló előadások programját ís meg fogják állapítani. Az előadások hat heti időtartamban aként rendeztetnek, hogy hat előadó hat-hat izben tart előadást, este hetedfél órától nyol­cadfé! óráig. Az előadások egyetemi színvona­lon állanak s a tudományos élet hivatalos kép­viselői által tartatnak olyanok számára, akik magukat szakszerű, sorozatos tanfolyamokban képezni óhajtják, habár előképzettség hiányá­ban tudományegyetemi, vagy műegyetemi hall­gatók nem lehetnek. A novemberben megin­duló előadások a tizenhetedik ilynemű soró­zatos tanfolyamot fogják képezni. Az előadá­sok most folyó előkészületei szerint az előadók valószínűleg Pasteiner Gyula egyetemi tanár (művelődéstörténet), Haraszti Gyula egyetemi tanár (francia irodalomtörténet), Hajós Lajós egyetemi tanár (idegéletegészségtan), Mandello Gyula jogakadémiai tanár (munkáskérdések) és Jankovics Marcell ügyvéd (turisztika) lesznek. Az előadások részletes programját az intézet vezetősége a jövő hét folyamán teszi közzé. Akik az intézet szervezete és berendezése iránt közelebbről érdeklődnek, Nickmann Ottó tit­kárhoz (Központi egyetem, IV., Egyetem-tér, Kvesztura) fordulhatnak, ki ilynemű kérdésekre készséggel adja meg a kívánt fölvilágosítást. — Felfüggesztett polgármester. Körmöc­bányáról jelentik : Szeptember huszadikán Kör' möcbánya képviselőtestülete vizsgálatot indi' tott Palkovics Emil polgármester ellen. Tegnap a képviselőtestület rendkívüli közgyűlése tár" gyalta a polgármester ujabb viselt dolgait. Az eredmény az lett, hogy huszonnégy szóval há­rom ellen lét ügyből kifolyólag fegyelmi vizs­gálat alá helyezte, kimondván egyúttal, — har­madszor ez évben — hogy iránta a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetik, állásának ellátá­sára képtelennek és érdemtelennek tartja és ezért állásától azonnal felfüggeszti és határoza­tát nyomban végrehajtandónak jelentette ki. A polgárokat az dühösitette föl ennyire, hogy Palkovics dühösen pusztította a város fáit. Ezért többször megrótták, mégis a nyáron, a város egy kertjében, megint oly vérlázító, vad munkát végeztetett, hogy legjobb hivei is el" pártoltak tőle. A másik eset, hogy lakásának tatarozására, aminek ötszáz koronába lett volna szabad kerülni, ezernyolcszáz koronát költött s ezt a többletet idegen alapokból vette el. Ezek voltak szigorú megbüntetésének fő okai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom