Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-23 / 129. szám

1910 október 23 DÉLMAGYARORSZAG 9 órakor látta utoljára. Mikor másnap este hazatért, nem találta nejét, de eleinte nem is kereste, azt gondolta, majd visszajön. A mai tárgyalásnak hátborzongató jelenete volt, mikor az esküdteknek kézröl-kézre adtak egy holttestrészt, hogy nézzék meg nagyitó­üvegen a rajta látható íorradást. Ujabb londoni távirat szerint az esküd­tek tanácskozása mindössze harminc per­cig tartott. Akkor Crippent fölvezették a börtönből. Az elnök tudtára adta Crippennek, hogy az esküdtek előre megfontolt szán­dékból elkövetett gyilkosságban mondták ki bűnösnek. Néhány percnyi szünet után az elnök föltette fejére a fekete sapkát, jeléül annak, hogy halálos Ítéletet fog kihirdetni. Az ítélet igy hangzik: Crippen akasztassék föl a nyakánál fogva. NAPI HÍREK Szerencsemalacok, Mikor a portugál anyakirályné szobájába be­törtek, mindent a legnagyobb rendben találtak. A ruhák beaggatva sorjába a szekrénybe, az ágya fölvetve, aranyhímes papucskái egymás mellett pihentek előtte. A levegőben még az ő parfümje úszott, még ott volt minden egyes bútordarabon hókeze nyoma. Csak a kedvencei, amelyekkel olyan sokat játszadozott és ame­lyeket szeretettel, féltve őrzött, gyűjtögetett: a szerencsemalacai voltak összehányva, szét­dobálva, Az apró, aranyból, ezüstből, csontból faragott) öntött malackákat gyűjtögetett mindig. Mert, hogy királyné volt, mégis félt az isme. retlen, szeszélyes asszonytól, a Szerencse­istenasszonytól, mert az asszonynak mindig asszony a legnagyobb ellensége. Az asz­szony, akit de könnyű megbántani és de nehéz kibékíteni. így akarta meghódítani, hogy rabszolgája lett a babonának, amelybe burko­lódzik az a nagy, ismeretlen valaki, aki játsza­dozik itt a földön az emberekkel, még a királynékkal is, mint a kezes bárányokkal. Simogatta, becézgette a malackáit, az aranyból és ezüstből való malackáit. Elbabusgatta őket és a fülükbe sugdosta titkait, vágyait, remé­nyeit. Más Szent Antalhoz folyamodik, neki gyújt gyertyákat, neki adja filléreit, ezüstjeit, aranyát. Ő csak a szerencséjében bizott, ennek hódolt és ettől várt mindent. A szerencse volt a vára és sohse hitte volna, hogy összeomlik majd a feje fölött, ugy, hogy mindént maga alá témet. És mégis igy történt. Itt a földön ember, még ha királyné is, sohase épitsen se magára, se másokra. És ne higyjen se a szerencsében, se a fényben. Mert a szerencse forgandó, a fény mulandó. A kő szétomol, az ember meg­változik, mint a nap orcája, Ma még meleg, mint a tüz, holnap hideg, mint a jég. Egy van itt a földön, ami a miénk. Bár az mossze va­gyon tőlünk, nagyon messze, érthetetlen és titokzatos, de mégis a miénk. A miénk az or­szág, az a szebbik, jobbik ország, az a titokza­tos, ismeretlen hon, ahova megtaláljuk a biztos utat bizonytalan, gyermeki lábbal, de oly nelie. zen találunk oda, amikor már szilárdan lépde­lünk megokosodott, megemberedett fővel az élet utjain. Csudálatos egy ország az az ország. Akik bejutottak oda, azoknak nem fáj olyan nagyon, ami fáj, azokat nem széditi meg az öröm és nem kapja el a jó, nem ejti kétségbe a rossz. Akik kivül állnak és csak kerülgetik eme titokzatos föld határait, azokat dobálja az érzelmek vihara, megkergeti, megkínozza a bizonytalanság, de rossz is azoknak, akik nem tudnak hinni a jobb, a szebb, az eszményibb világban, ahova már nem ér el ennek a földnek a gonoszsága, dicsősége. Hisz itt a földön a gyaiiandó emb-er csak sirást, csak jajszót vár­hat, ha csak a földi örömökre számit. Lám a királyné ís — pedig királyné volt, pedig jó maga­san élt a mindennapi emberek fölött — a maga két kezével dobálta szét dédelgetett, aranyból, ezüstből való malackáit, merthogy azok mind hűtlenek lettek hozzá, cserben hagyták. Amikor föltámadt a föld a királyi asszony ellen, biz nem védték, biz nem őrizték, pedig aranyból és ezüstből voltak ... Nekünk, szegény, búra született embereknek annyi van, ami a földön tul van. Mind rájövünk erre lassankint a viharban. De jó azoknak, akiket nem tör egészen össze a vihar, a nagy megnyugvás, a bölcs nembánomság csak akkor következik, amikor a hiu földi dolgokról észre­vesszük, hogy ezek csak füst, tovaillanó, szürke füst. Nem érdemes verekedni értük, csak annyi kell belőlük, amennyi nélkül nem lehet élni. A többi fölösleges. Ugyan megtarulta-e most már ezt az a királyi asszony? — Az angol király sógora, jnejjhali. London­ból jelentik, hogy Teck Ferenc herceg, az an. gol királyné testvérbátyja, ma reggel meghalt, — Magyar városépítők kitüntetése. Ant­werpen nemrég nemzetközi pályázatot hirdetett városszabályzati tervekre. Három dij volt ki­tűzve, amelyek egyikét, harminc pályázó között, három magyar városépitü: Forbdth Imre dr, Varga László és Lechner Jenő műegyetemi adjunktus nyerték el. — Dankó Pista síremléke. A város által fölajánlott diszsirba áthelyezett Dankó Pista gyönyörű síremlékét november elsején avatja föl Szeged város közönsége. A síremlék-bizottság részéről ma Újlaki, Antal, Sz. Szigethy Vilmos és Reéz Pál megjelentek Stark Vilmos sirkő­telepén és a már kiszemelt obeliszket végérvé­nyesen megrendelték a gyárostól. Stark Vilmos méltányolva a kegyeletes célt, nagyon előnyös áron engedi át az obeliszket a sírra. A ma be­folyt adományok a következők : Szegedi Gazdasági Egyesület 20 korona. Weiner Miksa 5 „ Összesen 25 korona Az eddigi gyűjtés 1300 „ A főösszeg 1325 korona, A begyült összeget Bárdoss Béla városi al­jegyző, nyugalmazott honvédföhadnagy kezeli. A befolyó összegeket naponta kimutatjuk s közöljük az adományozók névsorát. — Mária Pia királyné. Rómából jelentik: A „Regina Elena" olasz páncélost Gombo ki­kötőjében várta Viktor Emánuel király, aztán a fedélzetre ment üdvözölni Mária Pia portugál anyakirálynét. Az agg királynő megölelte a ki­rályt, aki hódolattal csókolt kezot. Egyelőre a san-rossorei kastélyban szállt meg Mária Pia királynő. Asztmában szenved és a nagy ten­geri utazás megártott neki. Az olasz páncélos tisztjei mondják, hogy a királynő az uton ke­rült mindent, ami a beszélgetést a portugáliai eseményekre terelte volna. Az udvarmester ellenben azt mondta az olasz tengerésztisztek­nek, hogy a portugál royalisták árulása miatt vesztette el a Braganza-dinasztia a trónt. — A DMKE elnökválasztása. Justh Gyula lemondása folytán a DMKE uj elnökévé hol­nap Versecen Bániéi Ernő bárót fogják meg­választani. Dániel Ernő báró alapitótagja az egyesületnek, felesége pedig elnöke a DMKE hölgybízottságának. A verseci közgyűlés alkal­mából tartja a Perjéssy Lajos vezetése alatt álló Verseci Közművelődési Egyesület huszonötóves jubileumát. A DMKE közgyűlését Perjéssy László alelnök vezeti, aki nagyobb megnyitó­beszédet mond. Szegedről Perjéssy László al­elnök, Perjéssy Mihály táblabíró, Scossa Dezső tanfelügyelő, Prokisch Feronc bankfőnök, Sáfár László lapszerkesztő, Jedlicska Béla dr köz­jegyző, Weiner Miksa kereskedelmi taná­csos, Beesey Károly dr, Rosenberg Zsigmond vasúti főfelügyelő, Lövész Antal bankigazgató Szász Hugó dr ügyvéd ós Szász Emil nagykeres­kedő mennek Versecre. A kormány képvisele­tében Karácson Lajos honvédelmi államtitkár» Versec képviselője jelen meg. A vendégeket, Dániel Tibor báró, Versec főispánja fogadja. — Ferrer elsikkasztott levelei. Madridból jelentik: Iglesias köztársasági képviselő a kép­viselőház tegnapi ülésén azzal a leleplezéssel állott elő, hogy jFerrer a siralomházban tizen­nyolc levelet irt és környezetétől azt kérte, hogy kivégeztetése után a leveleket juttassák el a címzetteknek. A tizennyolc levél közül egyetlen egy sem jutott rendeltetése helyére, hanem Maura, akkori miniszterelnök, tette rá kezét. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy a levelek most utódánál, Canalejas mi­niszterelnöknél vannak. Fölszólította a minisz­terelnököt Iglesias, hogy a leveleket adja ki a címzetteknek. Canalejas miniszterelnök fölhá­borodva utasította vissza a támadást és ki­jelentette, hogy nincs tudomása a kérdéses levelekről. A vita hevében a köztársasági kép­viselők összevesztek a konzervatívokkal és majdnem tettlegességre kefült a dolog. — A géppuskás lovak. A szegedi negyven­hatodik gyalogezred géppuskás-osztályát két óvvel ezelőtt szervezték, A géppuskás-osztály lovai magánosok istállóiban vannak elhelyezve, de mert a beszállásolási törvény értelmében egy házban legföljebb harminc napig lehet le­génységet ós íóanyagot elhelyezni: a lovak folyton vándorolnak egyik házból a másikba. Négy hónap óta a barakkban voltak, de onnan most kikoptak, mert hideg van. A géppuskás­osztály lovainak a laktanyában kell helyét szorítani s mivel a laktanya kicsiny, a had­ügyi kormányzat most már semmikép sém halaszthatja el a szegedi Mars-téri laktanya ki­bővítését. — Csak egy virágszálat! A József főher­ceg nevét viselő szanatórium-egyesület arra kéri Szeged város polgármesterét, engedje meg, hogy az egyesület gyüjtö-perselyeit halottak napján a temetőben kitehesse. A polgármester a Csak egy virágszálat . . . fölirásu perselyek kitételét megengedte. — Egy líadik grófnő gondnoksága. A hi­vatalos lap mai száma közli, hogy a sátoralja­újhelyi törvényszék gróf Hadik Karolina ta­Varnai lakosuöt gondnokság alá helyezte. A grófnő néhai Hadik Albert gróf máltai lovag, ellentengernagy és Barkóczy grófnő leánya, most harminchét éves. Nővére tehát Hadik Endre, János, Sándor és Béla grófoknak. Közü­lök csak a legidősebb : Endre gróf viseli a Bar­kóczy nevet is, mint a hitbizomány jelenlegi birtokosa. — Ellopott Rembrandt. Varsóból jelentik: Branicky gróf palotájából titokzatos módon el­tűnt égy Rembrandt-kép, amelynek értékét száz­ezer márkára teszik. A gróf két év előtt a hol­landiai mükíállitáson szakértőkkel megvizsgál­tatta s akkor kétségtelenül kiderült, hogy a festmény eredeti. Valószínű, hogy a gróf cse­lédsége be volt avatva a lopásba, — Bomba egy orvos lakásán. Párisból je­lentik: Poissot dr, akinek a Quai d'Orsayn nevű lakására bombát dobtak, nem tudja, hogy mi lehet az oka a merényletnek. Valószinü, hogy a merénylet nem ellene, hanem a fölötte lakó Barder dr ellen irányult, aki az államosí­tott nyugati vasútnak irodafőnöke. — A „Parseval" útja. FischamendbSl jelen­tik: A „Parseval" kormányózható léghajó — mint ismeretes — budapesti utazásra készül. Az elutazás ideje eredetileg ma reggeli nyolc órára volt megállapítva, a kedvezötlén Szél­viszonyok miatt azonban el kellett halasztani addig, ámig a szél, amely minden irányban egy­formán erős, némileg enged az erejéből. A lég­hajót Berlepsch főhadnagy vezeti. — A pénzügyminiszter és az ossíálysors­játék. Egy mai reggeli lap megtámadja Lukács László pénzügyminisztert azért, mivel az osz­tálysorsjáték sorsjegyein még mindig az ő alá­írása szerepel. E dologban a való tényállást a „BudapestiTudósitó"-val a következőkben közlik: Á mult évben, amikor Lukács László még az osztálysorsjáték elnöke volt, nagy készletet nyomattak á sorsjegyekből. Amidőn Lukács László elnöki állásától megvált, azt a kérdést intézték hozzá, vájjon a készletet, amelyen az ö neve szerepel, megsemmisitsék-e ? Tekintettel azonban arra, hogy az osztálysorsjátékra nézve ez nagy károsodást jelentett volna, Lukács László beleegyezett abba, hogy a készlet el­fogyásáig az ő nevével ellátott klisét használ­ják. A készlet elfogyása után a sorsjegyeken Lukács László neve természetesen nem fog szerepelni. — A kolera. A fővárosban ma sem fordult elő koleragyanus megbetegedés. — Seatmárról táviratozzák: Ura, szatmármegyei községben Kapitány Sándor gazdálkodó koleragyanus tü_ netek között megbetegedett, A megyei főorvos Urára utazott s megtett, minden óvóintézkedést. A belügyminiszter ma ismételten rendeletet'

Next

/
Oldalképek
Tartalom