Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-21 / 127. szám

R katolikus tanügyi kongresszus előkészítésére, Ember Károly lovag elnöklésével, bizottságot küldtek ki. Az ülés berekesztése után a tanitóképesítő vizsgálati szabályzat kidolgozására kiküldött bizottság tartott ülést. Az ülésen jelen voltak: Guzsvenitz Vilmos, WaltherGyula, Dreisziger Ferenc, Haller József, Kovács Gyula dr, Ember Károly lovag és Bilinszky Lajos. Az ülésen a kultuszminiszter által kibocsátott szabályzatot megtárgyalták és annak alapján a katolikus tanító- és tanitónőképezdék részére szabályzat-tervezetet dolgoztak ki. + Az Árpád-Otthon iskolája. A vallás- és közoktatásügyi miniszter értesítette Lázár György dr polgármestert, hogy az ujszegedi Árpád-Otthon iskolájának megadta a nyilvánossági jogot. TUDOMÁNY, IRODALOM • A Nyugat Miskolcon. A Nyugat vidéki fölolvasó-körutjának legközelebbi állomása Miskolc lesz, hol november hó első felében tartja meg fölolvasását. Miskolc város intelligens közönsége nagy érdeklődéssel tekint az irodalmi est elé. A miskolci fölolvasás után Kassa, Kolozsvár, Arad, Győr, Pozsony, Marosvásárhely és még több vidéki városban tart a Nyugat fölolvasást. • A Petőfi-Társaság októberi ülése. A Petőfi-Társaság e lió huszonharmadikán, vasárnap délelőtt tizenegy órakor tartja havi fölolvasó-ülését Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében. Az ülés tárgysorozata a következő : 1. Tövisek utján (költemények), irta és fölolvassa LÓ'rinczy György rendes tag. 2. A kultúrpalota (novella), irta és fölolvassa Sas Ede rendes tag. 3. Három vers (Ahol a föld az éjjel összeér, A két leander, Ősállatok), irta és fölolvassa Szávay Gyula rendes tag. 4. Jóslat a szabadságharcról, Vörösmarty egy félreértett müve (tanulmány), irta és fölolvassa Palágyi Lajos rendes tag. 5. Költemények Niltől (Dapsay Gizella vendégtől), bemutatja Harsányi Kálmán rendes tag. TÖRVÉNYKEZÉS A Haverda-pör. — Föloluasás az ügyvédjelöltek körében. — (Saját tudósítónktól.) A Háverda-bünpör harmadszor való esküdtszéki tárgyalásával a legnagyobb valószínűség szerint megpecsételődött a pör hírhedt szereplőinek a sorsa. Az a hatalmas küzdelem, amelyet a vádlottak sorsának eldöntése fölött a vád és védelem három városban is megvívott, a vádlottak súlyos elitélte. tésével nem nyugodott el. Sokan vannak, akik a budapesti esküdtbíróság ítéletét olyannak látják, amely kevésbé fedi az igazságot, min*1 a szegedi esküdtbiróságé. A védelem a Kúria előtt mégegyszer fölemelheti tiltakozó szavát, addig is — ugylátszik — elméleti, tudományos küzdelem indul meg, amely a Haverda. bünpör pörjogi tanulságait akarja levonni és a bűnvádi tárgyalás formaságain kivül, bár azok szemmeltartásával, akar uj anyagi igazságot megállapítani. Ez a tudományos csata ma este indult megEisner Manó dr, a jeles képzettségű szegedi ügyvédjelölt, az ügyvédi kamara nagytermében délután hat órakor előadást tartott A Haverda" bünpör jogászi tanulságai cimen. Az előadást nagyszámú hallgatósága—birák, ügyvédek, ügy. védjelöltek, — nagy figyelemmel kísérte. Az előadás bő kivonatban ez: Minden bünpör adat alioz a kérdéshez, hogy megfelelnek-e az állam törvényei valamely adott esetben a jogi és erkölcsi megnyugvás létrehozását céizó rendeltetésüknek. Számos külföldi példa mutatja, hogy ott, ahol a gyakorlati igazságszolgáltatás nem éri el a célját, a bírói eljárás és a birói ítélet nem kelt általános megnyugvást, az elméleti jogtudomány veszi át a szót a nyilvánosság előtt; a kérdéses bünpört tudományosan tárgyaló szakmüvek, ankétek, sőt publicisztikai akciók is keletkeznek. Így volt ez az emlékezetes Hilsner Lipót-féle vérvádi, Hau Károly-féle anyósgyilkossági és legutóbb az allensteíni örnagytragédia esetében is. Tagadhatatlan, hogy a Haverda-bünpör aktái sem záródtak le ugy, hogy közmegnyugvást DÉLMAGYARORSZAG keltettek volna. Már a pör nyomozati szakában, a szabadkai rendőrség és ügyészség részéről nagyfokú és a bünpört elrontó szabálytalanságok történtek. Az egyik szabadkai szavazóbíró újságcikke csak tetőzte a zavart és a bünpör gyülöletességét. A mintaszerűen tárgyilagos és jogászi szegedi főtárgyalást az Ízléstelenségek és botrányok egész sorozata követte. Az efölött háborgó fővárosi sajtó szenvedélyes és elfogult kampányt rendezett a szegedi verdikt és a vádlottak ellen. A közvélemény és a sajtó nyomása alatt a Kúria olyan semmiségi okok alapján, amelyek távolról sem lehettek kilátásosak, a megsemmisítésre azonban ürügyül szolgálhattak, megsemmisítette az egész szegedi eljárást és indokolás nélkül a budapesti esküdtbiróságot delegált a. A Kúria opportunusnak mutatkozott. A budapesti főtárgyalás élethalálharca volt a vádlottaknak a reájuk nehezedő és a Kúria által prejudiciummal ellátott elfogult esküdti ós sajtóközvéleménnyel. A revizíó jellegével indult utolsó főtárgyalás a vádlottak sérelmére számos és súlyos törvénysértést produkált. A főtárgyalás vezetése körül fölmerült apróbb sérelmek mellett döntő hibát követett el a közvád, amely az utolsó percben sem határozta meg azokat a tényeket, amelyek alapján a másod-és harmadrendű vádlottakat vádolta, A bíróság törvénysértéssel tette föl az esküdtekhez intéző kérdéseket hiányosan. A verdikt maga is ellentmondó, mert az adott esetben ki volt zárva az, hogyha a tettes csak szándékos emberölésben mondatik ki bűnösnek, ebben fölbujtóként Haverda Mária bűnösnek mondassák ki, mert a vád hat hét előzményeire, mindennapi fölbujtására alapíttatott. Az igy létrejött ítéletet a Kúria érdemben félül nem vizsgálhatja és az még ujrafölvételi eljárással sem támadható meg. A Kúria nem ismerhet el abszolút ¡leletet, A verdikt pedig ellentmondásos is. A Kúriának meg kell semmisítenie ezt az Ítéletet az egész eljárással együtt, ha az esküdtbiráskodást létalapjában nem akarja tönkretenni. Kívánatos a sajtótörvény revíziója olyan irányban, hogy tárgyalás alatt álló ügyről a napisajtó ne írhasson. Kívánatos, hogy megoszló hatást keltő verdikt alapján fölmentő Ítélet esetén is a vádlottak vizsgálati fogsága egyelőre föntartassék. Óhajtandó végül, hogy, a biróküldés általános eseteit kivéve, a Kúria ne éljen azzal a jogával, hogy más bíróságot delegál valamely esküdtbirósági itélet megsemmisítése esetén. Az imént befejezett bünpör kritikai ismertetését élénk érdeklődéssel kisérte a nagyszámú jogászközönség, amelynek soraiból Balassa Ármin dr és Kassovitz Artúr dr szóltak hozzá a kérdéshez. A fölszólalóknak röviden válaszolt az előadó s ezzel az első sikerült tudományos ülés véget ért. Az ülésen Lettre János dr el. nökölt. § Az iyazságügyimnisztcri államtitkár előadása. A Magyar Jogászegyesület e hó harmincadikán, vasárnap délben, Kassán, a királyi ítélőtábla dísztermében teljes ülést tart, amelynek tárgya Imiing Konrád dr igazságügyminiszteri államtitkár előadása ezen a cimen: A magánjog és a büntetőjog viszonya egymáshoz. Az egyesület tagjai e hó harmincadikán, reggel hat óra huszonöt perckor indulnak Kassára a keleti pályaudvaron. A résztvenni kívánók a Jogállam szerkesztőségénél jelentkezhetnek. § A huszonkettedik szegedi birói állás. Az igazságügyminiszter — mint megbízható helyről értesülünk — rendszeresítette a huszonkettedik szegedi birói állást. A rendszeresítésre, amely legközelebb megjelenik a hivatalos lapban is, azért volt szükség, mert a büntető ügyekben nagyon sok hátralék van s a birák tul vannak terhelve az esküdtszéki tárgyalásokkal. A harmadik tanács különben sem teljes s rendszerint az első, vagy második tanácsból kérnek kölcsön bírót. Az uj bíróval ki lesz egészítve a harmadik tanács is. § Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Juhász István királyi törvényszéki bírót, táblai tanács" jegyzőt, október huszonhetedikétől korább' székhelyére, a szegedi királyi törvényszékhez helyezte át. Hamsa Géza törvényszéki elnök a büntetőtanácsba, László Adolf törvényszéki biró helyébe osztotta be Juhászt, László Adolfot pedig a nemrég elhunyt Mályusz György törvényszéki biró helyébe, az úrbéri ügyek elintézésére osztotta be. § Sikkasztó pénztárnok. Lacza Traján, a pészaki hitelszövetkezet pénztárnoka, az 1908. 1910 október 21 üzleti év folyamán ötezerkilencszázhetvenöt korona nyolc fillért sikkasztott oly módon, hogy azon összegeket, amelyeket az országos központi hivatalba kellett volna beszállítania, nem adta postára, hanem a saját céljaira fordította. A nagykikindai törvényszék a bűnös pénztárnokot hat hónapi fogházra ítélte. Fölebbezés folytán ma került ez az ügy a szegedi királyi ítélőtábla elé, amely két hónapi fogházra szállította le a törvényszék ítéletét. § Bál után. Közel két éve már annak a véres verekedésnek, amely Püspökievén egy negyvennyolcas-bál után történt. 1908. november huszonhetedikén a csanádmegyei kis Püspökievén sikerült bált rendeztek a falubeliek. Á mulatság után hazatérőben az utcán összeverekedtek Kuruzsa Imre és Megyessy István földművesek. Ivurüzsa egy kővel oly szerencsétlenül vágta fejbe Megyessyt, hogy koponya-csonttörést szenvedett. Öt hónapig volt beteg a megsérült ember, hosszabb ideig ápolták a makói és szegedi közkórházban is, mig végre 1909. április huszonegyedikén, belehalt sérüléseibe. Kuruzsa az eset után elszökött s csak később fogták el. Halált okozott súlyos testisértés büntette miatt került ma a szegedi esküdtbíróság elé Kuruzsa Imre. A védő kérelmére a tárgyalási elnök föltette a Súlyos testisértés bűntettének a kérdését is. Az esküdtek az utóbbi kérdésben^mondták ki bűnösnek a vádlottat, akit a verdikt alapján másfél évi börtönre ítélt a bíróság. A védő és a vádlott fölebbeztek. § Tolvaj inasok. Gulyás István és Gulyás Mihály kereskedötanoncok hosszabb idő óta lopkodták Tóth, Péter szegedi füszerkereskedöt. Az ellopott holmit hazavitték mostohaszüleiknek Bostecski József és nejének. Tóth Péter nem kívánta a Gulyás, gyerekek megbüntetését, ezért a szegedi királyi törvényszék csupán Bostecski Józsefet és nejét ítélte el és pedig tulajdon elleni kihágás miatt fejenkint nyolc napi elzárásra. Ezt az ítéletet ma helybenhagyta a szegedi királyi ítélőtábla is. KÖZGAZDASÁG (—) Vasutmegnyitás. A Nagykikinda—Pepjámos és zsombolya—lovrini uj vasutvonalakat folyó hó tizenhetedikén adták át a forgalomnak. Az ünnepélyes megnyitásnál jélenvoltak: Návay Ernő vasúti és hajózási felügyelő, mint a kereskedelemügyi minisztérium kiküldött biztosa, Sztankovits Miklós aradi Máv. üzletvezető, Uray üzletvezető-helyettes, Liptovszky felügyelő, Mtúlér József helyettes polgármester, az államvasutak és a vállalat főmérnökei és osztálymérnökei, akikhez Bogdán iísivkó dr országgyűlési képviselő, mint a vasúttársaság igazgatóságának tagja, továbbá Horváth Zoltán dr, Fór is József, Tullits Károly és Sztojanovits Vazul járási föszolgabirák, nemkülönben számos meghívott vendég csatlakozván, az első vonat .tizenhetedikén a reggeli órákban a zsombolyai állomásról útnak indult. Az állomásokon, úgymint: Grabác, Csatád, Bogáros, Lovrin, Pészak, Perjámos, Kisősz, Nagykomlós és Nákófalván, ünnepélyes és igen lelkes fogadtatásban részésült a kiküldött bizottság, a községbeli lakosok által. Kivonultak állomásaikra a községek .tanulóifjúsága, tűzoltósága a községi elöljáróságok élén és fehérruhás leányok zeneszó mellett koszorúzták meg első vonatjukat. Több helyen lelkes beszédeket is tartottak. Hogy az uj vasút nyolc hónappal a kitűzött határidő letelte előtt adatott már át a közforgalomnak, az főleg Scheiber vasútépítő főmérnöknek érdeme. .Útközben a vasútépítő-vállalat gondoskodott arról is, hogy a vasutmegnyitáson résztvevők az egész napot igénybevett utazás alatt fényes .ellátásban részesüljenek. Az első vonaton Nagykikindára beérkezett nagyszámú vendégsereg délután öt órakor a „Nemzeti Szálló" éttermében diszlakomára gyűlt egybe. Bogdán Zsivkó dr országgyűlési képviselő lendületes beszédben méltatta az uj vasúti vonal gazdasági és kulturális jelentőségét és Návay miniszteri biztost éltette. Návay miniszteri biztos megköszönve a róla történt megemlékezést, azt kívánta, hogy az érdekelt községek az uj vasút folytán minél magasabb kulturális és közgazdasági színvonalra emelkedjenek. Müller József polgármester-helyettes a város nevében üdvözli a vendégeket; Brevisz Vilmos grabáci plébános igen szellemes tósztban a jelenlevő hölgyeket köszöntötte föl. Eléuk tetszéssel fogadta az emelkedett liangulatu vendégsereg az ősz Sztankovits Miklós aradi üzletvezetőnek lendületes beszédét, melylyel vasutainknak negyven évi szolgálati ideie alatti fejlődését és óriási lialai