Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-20 / 126. szám

1910 október 20 t 44— KÖZIGAZGATÁS x Szeged város közgyűlése. Szeged város október havi rendes közgyűlése jövő szerdán, huszonhatodikán délután négy órakor kezdődik. A polgármesteri hivatal a meghívókat már szétküldte a törvényhatósági bizottság tagjainak. A tárgysorozaton igen sok városi ügy szerepel. x A kimerült alapok. A város törvényhatósági bizottsága a vizmü-, vágóhid-, utazási költség- és az előre nem látható kiadások alapjainak, miután azok kimerültek, negyvenkétezer korona póthitelt engedélyezett. A belügyminiszter ezt a határozatot jóváhagyta. ÜZLETHELYISÉGÜNK KIADÓ. Mélyen leszállított árban vásárolhat férfi fehérriemüeket, zsebkendőket, nyakkendőket, kalapokat, ernyőket, férfi-, női- és gyermekharisnyákat stb. TERflI és KOCSIS SZEGED, DUGONICS-TÉR 1. SZ. TUD0MANYJR0DAL0M • A Társadalomtudományi Társaság tegnap tartotta Budapesten Pikler Gyula elnöklésével a nyári szünet után első íölolvasó-ülését. Az ülésen IHenes Valéria dr tartott előadást William Jamesről. Az előadó Jamest mint annak a filozófiának harcosát mutatta be, amelynek zászlajára ez a jelszó van irva: „Kezdetben vala a tett". Utalt a két ellentétes gondolkodásbeli hajlam, a racionálizmus és empirizmus, ma intellektuálizmus és pragmatizmus mindenkori harcára. Ha Jamest, mint filozófiai egyéniséget meg akarjuk ismerni, többszörös föladat előtt állunk. Az első föladat lélektani: a szerző megértése; a második logikai munka, a harmadik metafizikái föladat. Előadásában csupán a pszichológiai föladattal foglalkozott. Szóba hozta James pszichológiai eredetű igazság-értelmezését. Az igazság nem magukban a dolgokban van,, hanem a dolgokon végzett s azok tulajdonságaitól meghatározott munkák terméke. Hogy igazságelemek vannak-e bennük, azt az élétben való alkalmazásuk sikere dönti el. Az emberiség léte maga kísérlet-sorozat ennek eldöntésére. A pragmatizmus azo'nban nem tud minden oldalról kielégítő választ adni, mig azt hiszi, hogy az igy 'eldönthető igazságok logikai eszközökkel isfölkereshetők. James utolsó revelációja, hogy logika és valóság, fogalom és élmény, nem szükségképen födi egymást. Valami lehet logikailag igaz s a valóság megcáfolhatja. Ezt a revelációt Bergson, a nagy francia metafizikus adja neki, akihez lelkesülten csatlakozik utolsó könyvében. Az előadó ebben nem csupán Jamesnek Bergsonhoz való csatlakozását látja, hanem azt is, hogy a pragmatizmusnak addig nincs talaja, amig az intuícióban azt meg nem találja, James, a pragmatizmus vezére, ezzel a legjobb utat mutatta meg követőinek.— A magas nívójú és mindvégig érdekfeszítő előadást a nagyszámú közönség, amely a társaság előadótermét zsúfolásig megtöltötte, nagy tetszéssel fogadta és zajos tapssal honorálta. • A nemzetközi büntetőjogi egyesület magyar csoportja október 21-én, pénteken és október 27-én, csütörtökön, mindkét alkalommal esti hat órakor Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia termében ülést tárt. A tárgysorozat a következő : 1. Degré Miklós dr zalaegerszegi törvényszéki elnök előadása : A büntetőnovella második fejezete a gyakorlatban. 2. Vita e kérdés fölött; fölszólalásra jelentkezett Angyal Pál dr pécsi jogtanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 3. Bernolák Nándor dr kassai jogtanár előadása a fiatalkorúak bíróságának 1910 szeptember 29., október 1. napjain Münchenben tartott kongresszusáról. APR0S1G0K. A véletlen és a találmányok. Egész sereg találmányt a véletlennek köszönhetünk, így legutóbb is egy kitűnő mentőövről vettünk hírt, amely az indiai gyapotszövetből, a kapókból készült. A kapokot már régen ismerik, de az a gondolat, hogy ezt a csodálatos szövetet uszó- és mentőöv előállítására is használják, a véletlen szüleménye. Egy kereskedő nemrégen zongorát szállított a tengéreri. A hajó elsülyedt. Másnap a hajósok nagy ámulatára egy hatalmas láda úszott a tenger színén. A ládát partra vitték, kinyitották és kapókba csomagolt zongorát találtak benne. A kereskedő a szokásos csomagoló - anyag helyett kapókba csomagolta a zongorát, anélkül, . hogy ezzel valami különös célja lett volna. Ámde ezzel az indiai gyapot rendkívül nagy vizszínentartó ereje föl volt fedezve s alkalmazása ¡már csak a vállalkozószellem kérdése volt. Ezzel kapcsolatban egyik francia folyóirat számos hasonló esetet sorol föl, amikor egy-egy véletlenül felötlő és nyomban megrögzített gondolat a föltalálónak minden fáradság nélkül vagyont hajt. Az az ember például, akinek eszébe jutott az,. hogy a ceruza végére egy darab törlőgummit alkalmaz, ezzel az egyszerű gondolattal félmillió koronát szerzett. Egy másik pedig, aki azon mérgelődött, hogy a pipafüsttől a szoba menyezete elpiszkolódik, föltalálta a füstemésztőt és rövid idő alatt többszörös milliomos lett. Annak, aki a kérékes korcsolyát föltalálta, hosszabb idő kellett. • Szenvedélyes korcsolyázó volt; kereste-kutatta a módját, hogyan lehetne nyáron is hódolni ennek a szenvedelmének. Végre kisütötte, hogy a korcsolya helyett apró kerekeket alkalmaz. Az eszmét szabadalmaztatta is, de évtizedeken keresztül csak mosolyogtak a furcsa ötleten és senki sem törődött a találmánnyal. Legfölebb a varietékben lehetett kerekes korcsolyát látni. Már majdnem törülték a szabadalmat, amikor egyszerre divatba jött a kerekes korcsolya és a föltaláló eladta szabadalmát hatszázezer koronáért. Nagyon érdekes a fából való papírkészítés módjának fölfedezése is. Hitt dr sokszor hallott arról panaszkodni, milyen sok fáradságba kerül a sok rongyot előteremteni és hogy a papir előállítása nagyon drága. Megfigyelte, hogyan épiti fészkét a — darázs. Egy szép napon beállított a papirgyároshoz és egy darázsfészket mutatva neki, igy szólt: — Miért nem követik a darazsak példáját, amelyek a fészek építéséhez a fát összerágják és pépet készítenek belőle? Ez az ötlet adta meg a mai irópapir készítésének gondolatát. S a konfettiét is. Konfettin tudvalevően apró, tarka, vidáman röpködő papirdarabkákat értünk, amelyekből farsang idején sok milliót pazarolnak el az olasz városok. A konfettit Párisban fedezték föl. Egyik könyvnyomdában almanachot nyomtak, amelyet át kellett lyukasztani, hogy zsineggel fölakasztható legyen. Az apró, kerek papirdarabkák ide-oda röpködtek a műhelyben; a tréfa megtetszett egyik munkásnak, fölmarkolt egy csomót és szembe dobta vele egyik társát; ez viszonozta a dobást és csakhamar általános konfetti-csata fejlődött ki a műhelyben. A tulajdonos végignézte a csatát, megvillant az agyában egy gondolat és föltalálta a konfettit. Ma már naponkint tonnaszámra gyártja a papirosdarabokat s azóta ebből már nagy. vagyont szerzett. Sőt nemcsak ö, hanem az utánzói' is. . A kis Henri és a becsület. Parisból irják: Hajnali egy óra tájban furcsa egy pár sétált tegnap egyik hírhedt külvárosi utcában.' A „férfi" egy tizenöt éves suhanc volt, akit apacskörökben Henri néven ismertek, a barátnője pedig a nála öt esztendővel idősebb'Charlötte Giierre. Az utca közepén szemközt jött rájuk egy másik furcsa pár; a tizenöt éves Angéla. Gross. a barátjával, egy Julót néven ismert hírhedt apacscsal. A két leány régóta haragosa volt egymásnak. El is határozták közösen, hogy mihelyt alkalmuk kínálkozik reá, zárt helyen, késsel fölfegyverkezve, barátjaik jelenlétében döntik el mindörökre, hogy kettőjük .közül kié az igazság. — Épen jókor jöttök — kiáltotta el magát Gross Angéla, amikor az ellenséges párt megpillantotta. — Egyedül vagyunk az utcán, most elintézhetjük egymás dolgát. , ... Charlotte Guerrenek azonban nem volt kedve j a párbajhoz. Szeretője, a kis „Henri" is beleI szólt a vitába; ő is ugy vélekedett, hogy az í utca nem megfelelő helye a „perdöntő" viadal[ nak. Viszont „Julot" a maga barátnőjének pártjára állt. Kijelentette, tíogy Henriók vonakodása „becsületbe vág". A vita elmérgesedett s amikor Julot legyalázta Henrit, ölre mentek a párok. Ebben a pillanatban történetesen 'két fiatal apacs jelent meg a helyszínén; mincl a kettő Jűlotnak volt a barátja. Ők is b&leelegyedtek a vitás ügybe és persze Hehrí ellen fordultak. Homóri küzdelem támadt a négy apacs között. A kis Henri ugy pofozott és rúgott, mint egy hős, de egyszerre csak nagyot sikoltott és hanyat vágódott. A szivét járta át az egyik apacs kése. Persze, két másodperc multán nyoma se volt a társaságnak, ugy szétszaladtak az apacsok.. A ,két leányt mégis sikerült elökeriteniök a rendöröknek, „Henri", mi; közben a kórházba vitték, meghalt. . . cv Haltenyésztés Kínában. A kinai klaszszikusokban egy régi halásznépről van emlites téve, amelyik már jóval a keresztény időszámítás előtt kizárólag halászattal foglalkozott és amelynek saját külön kormányhatóságai-voltak. A legrégibb haltenyésztő, akit a kinai történelem ismer, Tao kszu kung volt, aki a Krisztus-előtti ötödik században élt. Haltenyésztési módszere nincs minden komikum hijján. Földjén egy hold területű tavat ásott, amelyben kilenc szigetet hagyott. A tóba, azután tavasz elején husz nőstény pontyot és négy himpontyöt helyezett él, amelyek mindegyike három láb hosszú volt. Egy évvel később már tizenötezer három lábnyi,, tízezer két lábnyi és ötezer egy lábnyi hosszú ponty volt a tóban. A harmadik évben ez a szám megtízszereződött. A halastó kilenc szigete azt a célt szolgálta, hogy a halak hadd liigyjék, hogy ők az Óceánban vannak és a kilenc nagy kontinens előtt úsznak el. Kína jelenlegi haltenyésztői főleg édesvízi halak tenyésztésével foglalkoznak. Az ivadékot tojás sárgájával, korpával vagy bablíszttel táplálják és ha a halak már bizonyos nagyságra nőttek, a tóba helyezik. A tónak nem szabad mélynek lennie, mert azt hiszik, hogy a vizrétegekben jéjéntkezö hőmérsékleti különbségek a halaknak ártalmára vannak. Különös gondot fordítanak a haltenyésztők a halastó közvetlen környezetére. A parton csakis meghatározott számú és fajú fát és bokrot ültetnek; különösen nagyszerepe jut itt a platánnak, mert azt hiszik, hogy a harmat, . amelyik a platán leveleiről a vízbe csepeg, gyógyító és frissítő hatással van a halakra. Az európai ember, aki Kínában uta-j zik és egy-egy idilli halastavat lát, magában bizonyára a természetkedvelő kinaiak szépségérzékét dicséri, anélkül, hogy tudná, hogy a tó elragadó környéke voltaképen babonás, vagy praktikus céloknak szolgái. A Mars mint vulkán. A tudomány megállapította a napról, hogy óriás vulkán; környező gőzkörének sugara meghaladja a százezer kilométert. Hogy a többi, csillagok között a legtöbb még ma is működő vulkán, azt a természettudomány megállapította. A működő csillagvulkánok között legnagyobb a Mars-csillag, melynek egyes részein állítólag már meg» állapították a szerves életet, de a nagyobb felületén ínég teljes vulkánikus működés . észlelhető. Ha van a Mars-csillagon szerves elet, Szegedről elköltözünk! Ez okból a berendezés eladó, a helyiség január l-re kiadó. Inga-, fali-, serkentő-, diszórákat és zsebórákat a saját beszerzési árakon bocsátjuk a vevőközönség rendelkezésére!? ínüórások Kölcsey-utca 4. szám. (Uj Wagner-palota.) Weisz J. Hugó és Társa