Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-18 / 124. szám

4 DELMAGYARORSZAÖ 1910 október 18 A jótékonyság ünnepe. «— fl három kitüntetett szegedi úrasszony. — (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt Szeged lakosságának a liódolatával járult Lázár György dr polgármester ahoz a királyi kitüntetéshez, amely három szegedi úrhölgyet ért azoknak az érdemeknek méltó elismeréseül, amelyeket a közjótékonyság terén szereztek. Meg kell állni az ország második fővárosának ennél az ünnepénél, mert a királyi kegy és a polgári elismerés zászlói most tettek előtt hajtódtak meg, amik sebek beheggesztósére» nyomorúságok enyhítésére, a jövő generáció istápolására irányultak. A három kitüntetett urnő: Polgár Lászlóné, Hósa Izsóné és Székely Gáborné, annak a három szegedi egyesületnek az élén áll, amely emberbaráti és jótékonykodó cselekedeteivel áldásos munkásságának nyomát hagyta mindenütt, ahol a nyomor és elhagyatottság fölütötte rémes fejét. Fölösleges azt bizonyítani? hogy a legvirágzóbb egyesületet is tönkreteheti a rossz vezetés és hogy minden bajjal megküzdhet az az egyesület, amelynek élén tettre és áldozatra kész vezető áll. Sokszorosan igy van ez a jótékony egyesületekkel, az Izraelita Jótékony Nöegyesület-tel, amelynek várhelyi Rósa Izsóné, a Szegedi Jótékony Nó'egyesülettel, amelynek Polgár Lászlóné és a belvárosi óvóiskolá-xa\, amelynek Székely Gáborné szerzett itthon és az egész ország előtt vezető szerepet és nagy elismerést. így ezeknek a jótékonykodó úrnőknek önzetlen és áldásos munkásságán át dicsőség szűrődik azokra az egyesületekre, amelyeknek élén állanak és annak a városnak polgárságára, amely vasárnap délelőtt legelőkelőbbjei utján tolmácsolta a három kitüntetett úrasszony előtt hódolatát. Vasárnapi számunkban közöltük azokat az alapítványokat, amelyeket királyi kitüntetése alkalmából várhelyi Rósa. Izsóné tett. Hozzá" füzzük most, hogy Polgár Lászlóné kétszáz koronával a Dugonics-Társaság alapitó-tagjai közé lépett. Nem tehetünk róla, de bennünket az ünnep minden fénye és közvetlensége mellett is ezek az ujabb jótékonyságok kapnak meg, amelyekkel sokszorosan az emberi szolidaritás és szeretet ünnepévé avatódott a vasárnapi nap. * Az ünnepség első része vasárnap délelőtt tizenegy órakor kezdődött a városháza nagytermében, amely erre az alkalomra zsúfolásig megtelt különösen előkelő hölgyközönséggel. Az elnöklő Lázár György dr polgár, mester fölkérésére Hauser Rezsó' Sándor Polgár Lászlóné úrnőt, Csikós Nagy József Rósa Izsóné úrnőt, Lantos Béla pedig Székely Gá. borné úrnőt vezette be a terembe. Hosszas, lelkes ováció után az ünnepeltek elfoglalták a számukra kijelölt helyet, mire a polgármester a következő beszédet mondta: — Mélyen tisztelt ünneplő közönség! — A miniszterelnök ur és kultuszminiszter tir őnagyméltóságaik egy igén kellemes megbízatással tiszteltek meg. Megbíztak azzal, hogy a Szegedi Jótékony Nőegyesüiet elnöknőjének, Polgár Lászlóné úrnőnek, a szegedi Zsidó Nőegyesüiet örökös diszelnökének, Rósa Izsóné úrnőnek és Székely Gáborné úrnőnek, a belvárosi óvóiskola vezetőjének átadjam azon legfelső kitüntetésnek külső jelvényeit, amelyekkel az apostoli király kegye a közjótékonyság, illetve a gyermekvédelem körül évtizedek jelentékeny során keresztül szerzett érdemeiket jutalmazni kívánta. — Amikor ezen megbízatásnak ezennel eleget teszek s nagyságotoknak a II. osztályú Erzsébet-rendet, a koronás arany érdemkeresztet, az Erzsébet-érmet ezennel átnyújtom, fölhasználom e kedves és ünnepélyes alkalmat arra, hogy a város» közönsége, hatósága és összes lakossága nevében is megköszönjem azon kiváló szolgálatokat, amelyeket a közjótékonyság, illetve gyermekvédelem terén kifejtettek s amelyek aranybetükkel lesznek följegyezve a város történetkönyvének azon lapjain, amelyek a mai generációnak a humánizni'is terén való működését, e városnak e téren való előhaladását a késő utódok előtt hirdetni fogják. — De bármily nagy értékkel bir is és kell is, hogy birjon azon kitüntetés, amelyet nagyságotok ezúttal a magyar királytól nyertek s bármennyire fokozza e kitüntetés belső értékét azon körülmény, hogy azt épen Szeged városának ujjátoremtőjétől nyerték, mcgisthe tokintsék e kitüntetést eddigi nemesirányu munkálkodásuk egyedüli jutalmául ; munkásságuk másik jutalmát találják meg azon tiszteletbon, szeretetben és nagyrabecsülésben, amelyben nagyságotokat a város egész lakossága osztatlanul környezi s azon megnyugtató és boldogító tudatban, hogy munkásságuk által teljes mértékben eleget tettek azon kötelességnek, amelyet a világot átölelő humánizmus szelleme a társadalom minden müveit tagjára mai napság ró.i — Újból szerencsét kívánva nagyságotoknak a jól kiérdemelt kitüntetéshez, mindnyájunk nevében óhajtpm, liogy adjon a Gondviselés nagyságotoknak egy hosszú, boldog, örömteli életet. A nagy éljenzéssel fogadott beszédre Polgár Lászlóné igy válaszolt: — Nagyságos polgármester ur, mélyen tisztelt hölgyeim, uraim ! — Amidőn őfelsége a magyar király legkegyelmesebb elhatározásából kifolyólag nagysáogd kezéből, csekély érdemeim elismerése jeléül, az Erzsébet-rendet átveszem, a meghatottság érzelmeinek hatása alatt elsősorban hódolatteljes tisztelettel mondok legmélyebb köszönetet és hálát őfelségének, Magyarország apostoli királyának kegyes, tisztelő elismeréséért. A magyarok hatalmas istene tartsa meg továbbra is nemeslelkü, fenkölt gondolkozású fejedelmünket, hogy bölcs uralkodása alatt nemzetünk a boldogulás minél magasabb fokát elérje. — De őszinte, mély köszönettel tartozom nagyságodnak is, aki lehetővé tette, hogy egyesületünk nemes emberbaráti működése a jótékonyság és kisdednevelés terén a magas királyi trón előtt is méltányolásra találjon. Fogadja nagyságos polgármester ur ezért a kiváló figyelméért ugy az egyesületünk, mint az én nevemben is igaz és mély köszönetemet és hálámat. — Az elismerés meleg szavaival meg kell emlékeznem a szegedi kisdednevelő- és jótékony nőegyesüiet minden egyes tagjáról, mert hisz lelkes ós buzgó tagtársaim fáradhatlan és önzetlen munkálkodásának köszönhetem elsősorban, hogy mint az egyesület ezidö szerinti vezetője, csekély érdemem ily magas kitüntetésben részesült. S ha ez a magas kitüntetés személyemnek szól is, olyannak tekintem, amelylyel az egyesület hatvannégy éves munkássága és tevékenysége nyert elismerést. Igaz szivből fakadó szavakkal köszönöm meg ezért az igen tisztelt úrnőknek a nemes ügy érdekében kifejtett önzetlen tevékenységüket s kérem, szíveskedjenek a nemes célt a jövőben is támogatni. A magam részéről megígérem, hogy mint eddig, ugy ezentúl is szivem melegével s lelkem teljes erejével fogom ápolni a női erények legszebb virágát: a kisdednevelés és a szegények gyámolitását. Ezen munkásságomra ezen alkalommal is a Mindenható áldását kérem. — Végül pedig hálás köszönetet mondok mindazon tisztelt úrnőknek ós uraknak, akik szívesek voltak ezen alkalomra itt egybegyűlni s tanúi lenni életem egyik legszebb és legkellemesebb percének. — Szíveskedjenek továbbra is jóakaratú támogatásukban részesíteni, hogy egyesült erővel oldhassuk meg azokat a célokat, amelyeket embertársaink érdekében a társadalom kötelességszerűen reánk rótt. Az egek ura áldja meg dicsőségesen uralkodó szeretett királyunkat, éltesse városunk derék polgármesterét, Lázár György dr urat és városunk nemesszivü, áldozatkész és lelkes közönségét. Nagy tetszéssel fogadták a szép, közvetlen beszédet, amely után Rósa Izsóné néhány egyszerű, meleg szóval mondott köszönetet a kitüntetésért, végül Székely Gáborné mondta ezt a beszédet: — Nagyságos polgármester ur ! Mélyen tisztelt ünneplő közönség ! — Őfelsége apostoli királyunk legkegyelmesebb kitüntetését, amikor hódoló tisztelettel elfogadom, alattvalói hűségem jeléül azt hálásan megköszönöm. — Hálás köszönettel fogadom ezt a legfelsőbb kitüntetést, "de isten látja lelkemet, hogy nem a dicsőségért, mert ha kutatjuk, hogy mi a dicsőség, csakhamar rájövünk, hogy nem más, mint vélemény s mi a vélemény, csak gondolat, a gondolat pedig még semmi. De elfogadom azt, mert érzem, hogy ebben nem annyira csekély személyem, mint az a nagyfontosságú állami és legszentebb családi ügy nyert elismerést ós kitüntetést, amelynek szolgálatában éltem javát kötelességemhez hiveu eltöltöttem. — A kötelesség teljesítése ugyan még nem nagy érdem, noha abban rejlik az élet tisztessége, de mivel tudom, hogy ez az egyedüli érdemem, amelylyel e kitüntetésre rászolgáltam, meghajlok a legfelsőbb Ítélet előtt, mert abban a munkát, ezt a mindannyiunk legszebb imádságát látom megbecsülve és megjutalmazva, — Ez a magas kitüntetés megerősít engem azon hitemben is, hogy eddigi működésem jó irányban haladt és hogy fölismertetett az az elvitázhatatlan igazság, hogy a kisdedóvás ügye a nemzeti népnevelésnek fontos kiegészítő része és hogy a kettő együtt a nemzeti kultura egyik leghathatósabb segédeszköze. — Erős a hitem, hogy Magyarország egykor nagy. és hatalmas lesz, de hogy ez a minden igaz magyar lelkében élő forró óhajtás mielőbb megvalósuljon és diadalt arasson, ahoz az óriási nagy munkához honszeretettől áthatva hozzá kell járulni mindazon tényezőknek, amelyből a nemzeti kultura életerejét meriti és gyökereit táplálja; ezek közé tartozik a nemzeti kisdednevelés is, amely csak akkor ér el igazi céljához, ha a Kárpátoktól az Adriáig mindén kicsi gyermekajk egy szívvel és lélekkel azt énekli: Isten áldd meg a magyart! — Nagyságos polgármester ur! Fogadja hálás köszönetemet szíves üdvözletéért. Köszönöm a mélyen tisztelt hölgyeknek és uraknak szives megjelenését, amelyből az érdeklődésen kivül a szeretet megnyilatkozását is látom és kérem, juttassanak ebből a szeretetből egy kicsi részt csekély személyemnek és tartsanak meg továbbra is jó emlékükbe. Végül kiáltsuk egy szívvel és lélekkel, hogy: „Éltesd isten a királyt, számos boldog éven át." Székely Gáborné beszéde után a polgármester átnyújtotta a kitüntetéseket. Polgár Lászlónénak a másodosztályú Erzsébet-rendet, dr Rósa Izsónénak a koronás arany érdemkeresztet és özvegy Székely Gábornénak az Erzsébet-érmet' amivel az ünnepség véget ért. * Kedves, meleg befejezése volt a tegnapi ün" nepélynek a mai tea-délután, amit Szeged urihölgyei az ünnepeltek tiszteletére rendeztek. Mintegy száz hölgy vett részt az uzsonnán, amely a Kass-vigadó Lloyd-termében délután öt órától este hét óráig tartott. Öt óra volt> amikor megjelentek az ünnepeltek. Elsőnek Polgár Lászlóné jött be Hauser Rezső Sándor karján, majd dr Rósa Izsóné Kállai Emil karján és végül özvegy Székely Gáborné, akit Dénes Nándor vezetett be. Hatalmas, zúgó éljenzés fogadta őket. Az uzsonna alatt Szeged társadalma nevében Veress József beszélt. Kifejtette, hogy Szeged társadalma örömmel fogadta ezt a királyi kitüntetést, mert három olyan nőt ért ez, akik erre méltán reá is szolgáltak. Köszönti ezért az ünnepelteket. Noha teánál szokatlan a dikció, de ő nem tudja elkerülni ezt, mikor magyar bor van a poharában. A nemesszivü ünnepeltek éltetésével fejezte be beszédét. Utána Hauser Rezső Sándor beszélt a szegedi kisdedóvó jótékony nőegyesüiet nevében. Örömmel látja, hogy Szeged összes jótékony intézetének a vezető" sége összegyűlt a mai napon. Ő már évek óta hiába fáradozik ezen és amit a fáradságos munka nem tudott elérni, tudniillik, hogy Szeged összes jótékony egyesületei együtt legye, nek, azt elérte a sziv szeretete, amelylyel az ünnepelteket ma körülveszik. Az összes szegedi jótékony-egyesületek sikeres munkálkodására emeli poharát. Bartha Dezső dr mint a szegedi zsidó nőegyesüiet ügyésze szólalt föl ezután. Örömmel látja, hogy ennyien összegyűltek ünnepelni a vezéreket a lelkes katonák. Tudja, hogy vannak olyan helyek, mint például otthon is, ahol a nők nem közkatonák, hanem generálisok. De mégis itt ők a jótékonyság közkatonái és annak vezérei, vezetői a kitüntetést kapott urinök. Beszédét az ő élte. tésükkel fejezte be. Kállai Emil dr a zsidó leányegyesület nevében köszöntötte föl az ünnepelteket, Végül Dénes Nándor beszélt a szegedi kisdedóvó jótékony leányegylet nevében. Mint a legifjabb egyesület legifjabb titkárja, illik, hogy leglelkesebben beszéljen. Az emberszeretet méltóságának ünnepe ez a mai ünnep. Ezt