Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-15 / 122. szám

lfc OÉLMAGYARORSZAG 1910 október 15 mm. 79 k. 21.90 K, 350 mm. 79 k. 21.90 K, 200 mm. 79 k. 21.70 K. 200 mm. 79 k. 21.70 K, 100 -mm. 79 k. 21.70 K, 100 mm. 79 k. 21.70 K, 500 mm. 79 k. 21.55 K, 1Ó00 mm. 76.3 k. 21.30 K, 100 mm. 76 k. 21 K. — Fehérmegyei: 100 mm. 77 k. 21 K. — Pestvidéki: 700 mm. 80 k. 21.50 K, 700 mm. 80 k. 21.50 K. — Bánsági: 2900 mm. 75.8 k. 21,— K, okt. 20. — Adat: 4000 mm. 75.3 k. 21.10 K. — Óbécsei: 4000 mm. 75.3 k. 21.10 K, 800 mm. 75.3 k. 21.10 K, miivd nov. 12. Törökbecséi: 2500 mm. 75.7 k. 21,— K, 500 mm. 76,5 k. 21.20 K. Rozs: 100 mm. 15.40 E, 400 mm. 15.30 K, 400 mm. 15.35 K, 100 mm. 15.30 K, 100 mm. 14.95 K, kevert, 100 mm. 15,— K, 100 mm. 15.15 K, 400 mm. 15.40 K, 500 .mm. 15.40 K, 300 mm. 15.40 K, 500 mm. 15.35 K. 500 mm. 15.40 K, mind készpénzfizetés mel­lett, paritásra. Zab: 300 mm. 16.15 K. 100 mm. 16.35 K, 100 mm. 16.10 K, 170 mm. 16.20 K, 350 min. 16.70 K, 100 mm. 16.40 K, mind készpénzfizetés mellett, 100 mm. 14.95 K, (ó-zab), dohos. Tengeri: 2000 mm. 12.65 K, ab raktár, 200 mm. 12.70 K,- 100 mm. 12.^5 K, mind készpénzfizetés mellett. Lucerna:: 75 mm. 168 K, 50 mm. 170 K, ab Szentes, 25 mm. 160 K, mind készpénzfizetés mellett... Budapesti értéktőzsde. Az elötőzsde iránya gyönge volt, mert a felszínre került drágább árak lebonyolításra ösztönözték a spekulációt. Átvezető" értékek ára lemorzsolódott, a helyi piacon a kínálat csak a jelzálogbank-részvény­ben öltött nagyobb mérveket, mely 5—6 koronával hanyatlott. A többi érték változatlan áron kelt el, a kereskedelmi részvényért 5 koronával nagyobb árat fizettek. A járadékpiac üzlettelen volt, a készáru-piac igen szilárd s élénk. — Köttetett: Osztrák hitel .... Magyar hitel .... Leszámítoló bank . , . Jelzálogbank .... Rinaamurányi vasmű Osztrák-magyar államva Városi Villamos vasút Közúti vasat 4 . . . Hazai bank .... Magyar bankrészvény . Kereskedelmi barik . . Agrár-bank ..... DraöChe • « « * » • Danubius ...... Spcdium ...... Újlaki téglagyár ... Ruggyanta részvény . Aszfalt ...... Vasúti forgalmi . . . Északmagyarországi . , Szentlőrinci téglagyár . • Légszeszgyár 1520.—1530.— Délben Berlinből elég kedvező jelentés érkezett, de nálunk csekély változás után ugy a vezető-, mint a helyi piac iránya gyönge maradt. A készárupiacon tartott áron folyt a vásár, de a forgalom mindvégig igen élénk volt. A járadékpiac változatlan. — Kötte­tett : 669.50­-670.25 • 858.50­-859.75 • 610.50--612,— 520,— -515.50 703,— -704.50 758.75­-759.25 409.50­-407.50 i 769.— -767.50 • 305.— -305.50 • 760.50­-765.25 • 3905.­-3915,— • 507.50­-511.­• 657.— -670.— • 503,— -505,— • 185.50­-187.50 426,— -427,— • ' 480,— -483,­09fl • 465.— -472'.­• 384,— —385.50 • 635,— -642,— Osztrák hitel .... 669.50--670.50 Magyar hitel .... • • 858.50­-861.25 Leszámítoló bank . . • • 611.— -611.75 Jelzálogbank .... e • 515.75­-518­Városi villamos vasút « » 408,— -408.50 Közúti villamos vasút « » 768,— -767.50 Hazai bank • # 305,— — —.— Magyar bankrészvény . * . # 764,— -766,— Kereskedelmi bank. . • • 3910,— — —.— Agrár-bank . . . . • t 507.50­— —.— Aszfalt • • » • • • » 0 219,— —220.— Danubius 0 • 506.— — —.— Újlaki téglagyár . . . - • • 426.— -428,— Vasúti forgalmi részvény e 473,— —475.—• Magyar villamossági . « » 454.— -437.­Atlantika . . ... 313,­-313.50 Athénaeum ..... 338.— —342 — Salgótarjáni .... » • 645,— -646,— A dijbiztosításért fizettek: A hitelrészyényért hol­napra 3—4 koronát, 8 napra 6—8 koronát, november régére 20—22 koronát. Gabonatcv«sde*zárIat. Októberi buza 10.50. Áprilisi buza 10.47. Októberi íqzs 7.90. Áprilisi rozs 7.94. Októberi zab 8.02. Áprilisi zab 8.34. Augusztusi tengeri 5,42. Májusi tengeri —.—. Áprilisi repce —.—. Értékíözsrie-zárlaí. Osztrák hitel 669.70. Magyar hitel 859.25. Osztrák-ma­gyar államvasút —.—. Jelzálog —.—. Leszámítoló 611.50. íümamurányi —.—. Városi villamos 408.50. Közúti vasút 768.—. Magyar kóronajáradék —.—> Bécsi börze. A mai értéktőzsdén a kötések a következők voltak: Osztrák hitelrészvény 67Ö.— Magyar hitelrészvény 859.50 Länderbank 535.— Osztrák-magyar államvasút .... 759.50 Déli vasút •. -. 117.25 Alpesi bányarégivény 774.25 Anglo-bank . -. 316.25 Bankverein '...%...,.. 557.75 Unio-bank -..*...'...,. 630.25 Bimamurányt vasmű . * 703.50 Májusi járadék 93.15 Magyar koronajáradék 91.80 Osztrák aranyjáradék 93.10 Török sorsjegy 250.50 Márka készpénzért »...,.. 117.66 Ultimóra 117.62 Orosz —.— (A szerénység.) Van egy szegedi szerkesztő,'aki épenugy imádja a bátor ifjú tehetségeket, mint amennyire nem szereti azokat az alázatoskodó, szerénykedő kezdő kis irókat' és költő-ifjakat akik szenteskedve, szerénykedve és hizelegve közelednek hozzája irodalmi zsengéikkel, hogy igy nyerjék el szimpátiáját. A minap is egy ilyenfajta iró-jelölt kereste föl, egy borzasztóan szerénykedő fiatalember, akinek azonban minden mondata mögül kivi­gyorgott a büszke önbizalom. A szerkesztő csak hallgatta vagy tiz percig és amikor az ifjú teljesen kiszerénykedte ma­gát és feléje nyújtogatta a magával hozott novellát, dühösen rákiáltott: •— Mondja csak, fiatalember, honnan veszi ön a jogot ilyen roppant szerénységhez V Volta­képen mire szerény ön?! * (Festő és kritikus.) Festők üldögélnek együtt a „Kass" egy meghitt sarkában. Természete-: sen arról van szó, hogy kinek milyen erős, milyen komoly a tehetsége., t> A társaság központja egy mükritikus, • ilyen­kor: tárlat nyillatán, életnek s halálnak ura... Azt mondja neki egyik festő: — Mondja meg, mester, mit tart az én te­hetségemről ? A kritikus, némi habozás után: — Nem bántja önt az őszinte vélemény A festő: '• — Nem. De ... tudja mit ? Beszéljünk inkább valami másról. * (A bot.) Egy ur, akiről jól tudják a barátai, hogy papucskormány alatt van, meséli a kávé­házban: — Fölkelek ma reggel fiuk és látom,, hogy a gyönyörű ezüstfejű uj sétapáicám ketté van törve. Micsoda pech! Kis szünetet tart. Aztán melankolikusán jegyzi níeg: — Tudjátok... egy kicsit részeg voltam, mikor késő éjszaka hazamentem ... és most azt szeretném tudni, ki törte el a botot... én-e, vagy a feleségem? * (Hogy mulat a pesti dzsentri?) Egy iro­dalmi banketten, mikor már a nagyképű, , úgy­nevezett ünnepi tósztok elhangzottak, Molnár Ferenc, a kifogyhatatlan ötletü humorista vette át a vezetőszerepet régi szokás szerint. Azt karrikirozta, hogy hogyan mulat a benn­szülött pesti-fi, aki a vidéki dzsentri-tempókat akarja utánozni mindenáron. Maga köré szedte a cigányokat és húzatta a betyáros nótákat egyre-másra, 'közbe egy-egy orfeumkupiéval fűszerezve. Aztán kivette nagy bugyellárisát, megnyálazta az ujját és gavállé­rosan kurjantotta: — Azt a kutyafáját a teringettéjének! Told ide moré azt a rücskös orcádat en profil! A bugyeliárisból kiszedett egy százkoronás bankót, odaragasztotta a primás arcára és rideg üzleti hangon mondotta: — Kérek vissza kilencvennyolc koronát! s |graktározásí pénzeSoieaget is, | a m utorszáliitást butorkccsival hs!y­I és vidéken jutányosán eszközöl ® i MMM Zsigmond MM i | Iísís LaiBs-höruf äl, szám, i Telefon«5 gRgBS0OSSSEGi3ííBS3BBBBBBBriig KÖZIGAZGATÁS fi szegedi uj kórház. — Redukált Mtséguetés. — " ' Kqrb Flóris budap.é.sti. m.üépité??,, a szegedi uj kórház tervezője^ most küldte le á város tanácsának a kórház végleges tervéit és:'a redu­kált költségvetést. A szákkörökben kiváló hír­névnek örvendő műépítész nagyérdekü élabo­rátumát a következőkben ismertetjük: Terv- és költségvetés-magyarázat. Szeged sza­bad királyi város építendő uj kórházának tér­Veit és. építési /költségvetését folyó évi-szep­tember hó 7-én volt szerencsém benyújtani. Az adott ter-vezési program ötszáz; kórhási ágyat vett alapul, ehez csatoltatott még a-köz­vetlen szomszédságban- és közösikiszolgáltatás­sal fölállítandó fertőzöbeteg- és j-árványkórhá.z, ugy, hogy a tervezet kerek hatszáz, ágy/ meg­felelő elhelyezésére készült. ; • . , A tervek és költségvetések áttanulmányozása után az épitőbizottság: hozzávetőleges szám­vetést állított össze ugy az építési, mint a beren­dezési összköltségekről- valamint; az esetleg számbavehetö. csonkitások által- elérhető ./költs ségcsökkéhésekröj, de tekintettel, ennek: ért­hető megbizhatlanságára, folyó évi október hó 1-én tartott ülésében fölszólított arra, hö.gy folytatólag; állítsam^ össze a .beiső: berendezés­nek és minden egyéb szükségletnek költség? vetéseit is. ' • • • : Ennek megfelelve, van szerencsém meg­küldeni a kívántakat, amelyekből -az;- egész szándékolt. létesítmény összköltsége,- a víz­vezeték és csatornázási,; központi - fűtés, -;,viÍLa~ mos-világitási,;.telefon, csengő és villamosó/ák, a kórházterületen' szükséges úgynevezett; külfó teleprendezés^és kertészmunkákk-al, a bútorozás és gazdasági , fölszerelés, úgymint ágy? és' ruha-, neműek, fögési és mindennemű egyéb használ lati fölszerelések költségével együtt,- pontosan megállapítható. -.•;... ., * Az erről szóló összeállítást külön.van szeren­csém mellékelni és magyarázatul; lpgypn: szabad a következőket előadnom: • ;; ; ; _ Az első tételben, épitőmunkák cimén, 2.:257,3<3 korona összeggel bennfoglaltatnak az- összes épitőmunkák, .kivéve a központi fűtést, víz­vezetéket és csatornázást és a villamos,, -erős és gyöngeáramu berendezéseket. Minden építő« iparosmunka a rajzok és -költségvetés- tana? sága szerint szolid - elsőrangú anyagokkal jés kivitelben, de mindég. fényűzés •mellőzésével vétetett számításba, arravaló- tekintettel, hogy az építmény jellege kizárja a diszitést, :.de a tartósság miatt megköveteli a lehető • legjobb anyagot és munkát. , • . ; . - • ^ - ., A föntemlitett központi fűtési, vízvezetéki és csatornázási,' valamint a villamos-berendezések azért vétettek ki az épitőmunkák keretéből és állíttattak külön . csoportba, mert' a b'etegápo­lási, és vizsgálati tudományos munka berender zéséitol el-nem választhatók.- Ilyenek például a steriiezésekhez szükséges gőzvezetékekés apparátusok, a laborátumokban fölszerelendő vegyi asztalok rés, fülkék, .villamos'- és- egyéb fürdők, a betegkezelési egyéb. apparátusok (Röntgen, Fínsen); a gőz-, hideg- és róélágviz­vezetékek,-,a legkülönbözőbb- orvosi célokra Közös vezetékekről lévén szó, ezeket, tapasz­talatom szerint, nem célszerű, és alig • lehetsé­ges a rendes gőz-, viz- és yillamosszükséglettól költségvetésileg elkülöniteni, Ugyancsak kap­csolatos mindezekkel a főző- és mQsdkonyhák gépberendezése, melyek ugyanazon •cirnett littatfcák á. költségvetésbe. Itt,; - is hangsulyop« nom .k'eíl azt, ami a kórházépítésnél/csaknépi mindenre szabály,'hogy az óicsó' főző-é& mosó­gépek drágábbak, mint az eíso-minőségűek, mert a legtartósábbak besze.r.zése a r.emdkiyöl eros használatban sokszorosan kifizetődik. ; A következő üe'gyedik tétéíb.én az' egész te­rületen szükséges földfeltöltés, gyalog- é§ kocsi-1 uták és a kertészmanká azért áílittátotft külön tételbe, mert az, épitközéstöl: függetlenül/ eset­leg házilag is megkészíttethető. ; Az ötödik tételben foglalt külső,-ésbelsö kerítések á szükségiet szerint sodroriyfóhattal, lécből: vagy állódeszkáhól vétették föl (a 'fertö­zőbetégek .pavillonjái körül példáid alacsony fehér léckerítés, a nyugtalan elmebetegek sétáló udvarai számára pallisado.) A hetedik tételben a mobil'-butorzátoknak és az úgynevezett- gazdásági, vagy gondnoki föl» szerelésnek előrelátható költségei foglaltatnak; Ilyenek a bútorzat címén az asztalos kárpitos-­és vasbutorok, szőnyegek és függönyök,, a gazdasági fölszerelés ¡elnevezése alatt az ágyha való madracok, párnák, fehérnemüek és taka­rók, továbbá a betegek fehérneműje, és a5 összes apróbb használati tárgyak, tehát például evőeszközök, tányérok, poharak s£b. '•:•_}

Next

/
Oldalképek
Tartalom