Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-01 / 110. szám

1910 október 1 DÉL MAGYARORSZÁG 3 akiket ügyetlenséggel, gondatlansággal vádol és szembeállítja eljárásukkal Kiderlen-Wächter határozott föllépését, amely fölötte figyelemreméltó jelenség. A hiíeSügy a mull évben. A szegedi kereskedelmi és iparkamara jelentéseMa jelent meg a szegedi kereskedelmi é3 iparkamara évkönyve. A kétszázoldalas könyv részletesen tárja föl a kerület 1909. évi közgazdasági viszonyait és sok figyelemreméltó jelenségre mutat reá. A kiváló szakmunkát Perjéssy László titkár és Szabó Gyula másodtitkár irták, illetve állították össze nagy precizitással,minden jelenségre kiterjedő gonddal. Az évkönyvből érdekesnek látjuk a hiteléletünkre vonatkozó rósz leközlését: Az 1909. esztendőt a pénz bősége és olcsósága jellemzi. A nagy válság nyomai teljesen eltűntek. Visszatértek a normális viszonyok. Dacára a pénzbőségnek, pénzintézeteink mégis tartózkodtak az ipari és kereskedelmi alapításoktól s csaknem kizárólag a pénzműveletekre, jelzálogüzletekre szorítkoztak. Uj pénzintézeti alapítás volt kamaránk kerületében három, fölszámolt egy pénzintézet. Tőkéjét emelte három pénzintézet. A bizonytalan és válságos helyzet volt az oka, hogy a nagy pénzbőségnek nem volt meg az a közgazdasági termékenyítő hatása, mely normális viszonyok között bizonyára bekövetkezett volna. A pénzügyi viszonyok jellemzésére közöljük kamaránk három hatalmas pénzintézetének az 1909. évről szóló üzleti jelentését. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár ez üzleti évről többek közt a következőket jelenti: Az 1909. év politikai depressziók hatása alatt állott. Az év első felében a külpolitikai viszonyok hatnak zavarólag, annak második felében pedig a belpolitikai helyzet folytán előállott tartózkodás ós bizalmatlanság akadályozták a gazdasági fejlődést. Nehezítette a helyzetet a gyönge termés, mely külkereskedelmi forgalmunk lényeges rosszabbodását vonta maga után. A pénzpiac helyzete a külföldi viszonyok kedvező alakulása következtében az év folyamán igen kielégítő volt, csupán az Őszi hónapokban lehetett némi feszültséget tapasztalni, aminek hatása alatt a külföldi jegybankok egymásután emelték föl rátáikat. December havaban azonban ismét növekvő pénzbőség jelei mutatkoztak. Az Osztrák-Magyar Bank az egész év folyamán változatlanul föntartotta a négyszázalékos bankrátát. örökre már holnap a szemeit, vagy holnapután, vagy egy év múlva és akkor mi lesz a feleségével és a gyermekével. A nyugdíj kenyérre se lesz elég. A felesége nem tud olyan kézimunkát, amelyből megélhetnének akármilyen nyomorúságosan is. Legjobb esetben szakácsnőnek mehetne. Nyomorogna, szenvedne és a gyermek?... Annak nem lesz módjában tovább tanulni. Nem lesz doktornő, mint ahogy azt ő olyan szépen elgondolta. Csavarogni fog éhesen, rongyosan az utcán. Talán virágokat fog árulni, mint az a kisleány smajd Jolánka arcát is megcsipkedi egy vén kéjenc s megrúgja egy durva munkás . .. Egymást kergették agyában az őrjítő gondolatok. Pir"futott végig az arcán, ügy érezte, hogy elveszti lábai alól a talajt. Önkéntelenül futni kezdett hazafelé. Nem látott maga előtt senkit és semmit; szemei előtt Összefutottak a körvonalak: az utcán bullárazó embertömeget egy hosszú, fekete sárnak látta, amely alól szennyes pocsolyaszagot vitt feléje a szél.... Még csak néhány lépést kellett rohannia « otthon volt. Kimerülve, tajtékzó ajakkal állott meg lakása küszöbén s mélyen lélegzett, Aztón erőt vett magán, öklével belökte a szoba ajtaját s egy ugrással az asztalnál játszadozó gyermekhez rontott. Karjaival átfogta a kis leány aranyszőke fejét s magához szorította. Percekig nem engedte el. Az asszony rémülve kiáltott rá: — Dénes! Az istenért, Dénes, mi lelt?! Bruckmann Dénes nem felelt. Az asztalra borult és keserves sírásba tört. A Szegedi Kereskedelmi és Iparbank jelentéséből pedig a következőket emeljük ki: A helyzet javulása a pénz árának tartós olcsóbbodásában jutott kifejezésre. Ezen kedvező előföltételek dacára mégsem fejlődhetett hazánk közgazdasága megfelelő arányokban, mert politikai viszonyaink csaknem az egész éven át zavarosak voltak és ennek következtében ugy az állam kormányát, mint a törvényhozó testületet az eredményes, közhasznú működésben megakadályozták. Allamhitelünk szempontjából vívmánynak tekinthetjük, hogy a francia, valamint az angol piacokon uj és bő hitelforrások nyíltak mog a magyar állam előtt és örömmel tapasztaltuk továbbá a lefolyt évben, hogy zálogleveleink már évek óta csaknem lehetetlenné vált elhelyezése ismét megindult, még pedig oly széles mederben, hogy jelzálogintézeteinknek kétszázmillió koronát haladó záloglevél- és községi kötelező eladása sikerült az 1909-ik évben. Természetes, hogy zálogleveleinknek könnyű és bő elhelyezése elsősorban a jelzálogüzlet élénkítését idézte elő. A fővárosi nagy jelzálogbankok és a vidéki pénzintézetek is előzékeny módon nyújtották a kölcsönöket, ez utóbbiak viszont akadálytalanul engedményezhették a tárcáikban összegyűlt anyagot. A földárak állandó emelkedése mindinkább magasabb földhitelek nyújtására kényszeritik a pénzintézeteket és végeredményben — sajnos — az ország jelzálogterhelése mindig nagyobb és nagyobb mértéket ölt. Az általános pénz- és banküzleti viszonyok a lefolyt évben — mondhatni — elég kedvezőek voltak. -A jegybank négyszázalékos tételét az egész éven át változatlanul föntartotta és a legelőzókenyebb módon elégítette ki a hozzá forduló hiteligényeket. A nyílt piacon is állandóan olcsó és folyékony volt a pénz, úgyannyira, hogy az év egy részében a bankkamatlábon alól is volt bő kínálat. Az ily módon kialakult igen kedvező pénzviszonyok ismét csak a legélesebb versenyre kéltették á pénzintézeteket, mely versenyből kifolyólag a leszámítolási üzlet haszna, a kockázat változatlan fönnmaradása mellett, nagyon szük korlátok közé szorult. Csodálatos alakulása a pénzviszonyoknak, hogy a pénz általános bősége és olcsósága a betétek után országszerte megállapított kamattételek magasságát alig befolyásolták. A banküzlet teljesen normális keretben mozgott. A pénzkereslet egészben véve nem volt jelentékeny ós a gyönge termés dacára sem jelentkezett erősebb pénzszükséglet. Az értékpapir-üzlet a lefolyt évben ismét élénkebb lett és igy hasznothajtó is volt. A tőzsde szintén állandóan jól volt foglalkoztatva, sőt egyes értékeknek forszírozott árfölhajtása következtében időnkint nagyon is mozgalmas képet nyújtott. A mult évben létesített „Szegedi áru- és értékcsarnok" kevés életjelt adott magáról, de reményleni lehet, hogy a helyi piacon ez évben eszközölt és a jövő évben még eszközlendö több rendbeli, aránylag nagyobbr-zabásu részvénykibocsátások ezen csarnok forgalmát' is élénkíteni fogják. A Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár jelentése szerint: Az elmúlt év rendkívüli feszült külpolitikai viszonyok között indult meg, melyek aggodalomba ejtettek ipart, kereskedelmet, ingatlanforgalmat. s már majdnem kizökkentették a rendes kerékvágásból egész közgazdasági életünket. Csak az év második negyedében, a háború veszedelmétől való megszabadulás után köszöntött be (pénzügyi téren) normálisnak mondható állapot, melyben pénzt bőven és elég előnyös föltételek mellett lehetett ugyan kapni, de a pénz bőségét és aránylag olcsóságát sem gazdasági fejlődésünk érdekében, sem társaságunk érdekében kellőképen kihasználni nem lehetett a vállalkozási kedv azon nagymértékű csüggedtsége folytán, melynek nyilvánvalóan a belpolitikai zavarok ós a jövő gazdasági fejlődésének bizonytalanságai az okai. Pedig sajnos, kevés kilátás van arra, hogy a jelenlegi állapot hamarosan megjavuljon. Különösen a jegybank-kérdés okozott és okoz még folyton nagy, csaknem elháríthatatlannak látszó nehézségeket. Ezen kérdés, ugylátszik, a kormányzati köröknek, valamint a törvényhozásnak is sok dolgot fog adni, helyes megoldás pedig bizony nagyon fontos, országos ércleket képez. Meggyőződésünk, hogy az e kérdésből hazánkra hárulható és következményeiben végzetessé válható válságot csakis a.képen lehetne elkerülni, ha a bankkérdés minden politikai momentum kikapcsolásával, tisztán és kizárólag gazdasági szempontból intéztetik el. Ujabb alakulások voltak: A szabadkai központi bank és váltóüzlet r.-t. . . 50.000 K alaptőkével* A martonosi első takarékpénztár r.-t 100.000 Kalaptőkével. Az ujverbászi mezőgazdaság bank r.-t 300.000Kalaptőkével, Fölszámolt: Az alföldi bank részvénytársaság Szabadkán. Alaptőkéjét emelte: Ipari és kereskedelmi takarékpénztár r.-t. 300.000K-ról 500.000 K-ra. Ipari takarék- és előlegezési egyesület r.-t. Szegvár . . . 400.000 K-ról 600.000 K-ra. Szabadkai takarékpénztár és népbank 200.000 K-ról 1,200.000 K-ra. fiz alsó=papság Róma eüen. — A teológiai dékán nyilatkozata. — A katolikus alsó-papság körében nagy izgalommal tárgyalják még mindig a Vatikánnak azt a rendeletét, amely kilenc esetet sorol föl a plébánosok fölfüggesztésére nézve. Mondják, hogy ennek a rendeletnek a betartásából semmi sem lesz Magyarországon, mert az eddig érvényes kánoni pör csak hasonló esetekben foszthatta meg a plébánost állásától és nálunk uj intézkedésre semmi szükség nincs. Hanuy Ferenc dr, a budapesti egyetem teológiai dékánja és egyházjogi professzora, erről a kérdésről a következőket mondotta: — Az „S. Congr. Consist. Cura" (1910. augusztus 20.) dekrétum a plébánosoknak és áz örökös plébános-helyetteseknek közigazgatási uton való sommás elmozdítására nézve állapit meg anyagi és alaki uj jogot. A bűnvádi uton való elmozdítás, vagyis a javadalmaktól való megfosztás továbbra is megmarad, mint eddig ; de az eddig oeconomica remotio néven nevezett adminisztráció uton való elmozdítás (más javadalomra való áthelyezéssel, vagy csak nyugdijévjáradékkal van kapcsolatban) van pontosan szabályozva. Az ilyen elmozdítást csakis a dekrétumban világosan megjelölt kilenc esetben mondhatja ki a püspök ; mind olyan, részben nem is erkölcsvétséget képező esetek, amelyekben a plébánosoknak éddigí plébániáján vagy talán semmiféle más plébánián való további működése nem kívánatos sem az egyház, sem a társadalom érdekében (anyagi jog). Másrészt ezen közigazgatási elmozdítás uj formájául az van rendelve, hogy a püspök két zsinati vizsgálóval együtt szótöbbséggel határoz : 1. A plébánosnak a lemondásra valóföl" szólitásra nézve, 2. a lemondás megtagadása után a sommás uton való elmozdításra nézve. A plébánosnak mód adatik a védelemre és az említett birák hozzájárulásával tanuk állítására is. Az elmozdító határozat ellen jogorvoslatul az ügy fölülvizsgálása iránti folyamodásnak van helye. A fölülvizsgálatot a püspök ós két plébános-konzultor ejti meg és szótöbbséggel határoz az elmozdító ítélet megerősítése vagy föloidása felöl. Ezen fölebbviteli fórum ítélete ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A dekrétum célja az egyházi közigazgatásban eddig összeférhetetlen, alkalmatlan, vagy kisebb mértékben hibás plébánosok elmozdítása körüli bizonytalanságnak látszik független gondolkodású, részrehajlatlan egyének föltételezése mellett; továbbá a dekrétum nem inhumánus, mert föntartja az elmozditottnak a jogot papi ellátásra, ujabb javadalom adományozásának alakjában (ha csakis lokális természetű volt a helyzet tarthatatlansága), vagy nyugdíj adásával. Az emiitett kilenc ok hiteles szöveg szerint a következő: 1. Elmegyöngeség. 2. Egyházi tudományokban tudatlanság es járatlanság. 3. Testi fogyatkozás és betegség, 4. A nép ellenséges érzülete. 5. A jóhirnév ós közbecsülés elvesztése. 6. Titkos, de könnyen kitudható vétség. 7. Az egyházi vagyon rossz kezelése. 8. Egyházi ügyek elhanyagolása. 9. Engedetlenség a püspökkel szemben.