Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-14 / 121. szám

ö DEL MAGYAR ORSZÁG 1910 október 14 Több londoni és párisi cég antomobllszolgálatot rendezett, be Páris és London között. A menetdíj négy személy részére tizenöt font sterling. Berlin, október 13. Lilteből táviratozzák: A vasúti sztrájk következményei egyre érezhetőbbé válnak. Itteni üzletemberek ma Parisba tett automobilutakért négyszázötven frankig terjedő összegeket fizettek. Az összes állomásokon hadifelszereléssel ellátott csapatok táboroznak. A vasúti tudakozódó-irodákat tegnap megostromolták, mig végre plakátokon értesítették a közönséget, hogy egyelőre a vasutigazgatóság maga sem tudhatja, hogy a vonatok mikor indulnak. Harmincezer hadköteles vasutas. Páris, október 13. A mozgósítás megtörtént és ezzel a kormány majdnem harmincezer hadköteles, illetőleg tartalékos vasutast rendelt holnaptól fogva három heti fegyvergyakorlat alá. Katonai mozgósítás azonban aligha fog segíteni, sőt félő, hogy a mobilizálás még inkább feltüzeli a sztrájkolok harci kedvét és munkabeszüntetésre fogja birn1 a rokonszakmákat. A gözhajós-társaságok alkalmazottai máris mozgolódnak, a közúti vasutak is könnyen megállanak, a világítási munkások ultimátumot küldtek a városi hatóságnak és ha a két hónap előtt fölállított bérköveteléseik hamarosan nem teljesednek, sötétség borul Páris városára. A fővárosban huSinség fenyeget. Tegnapelőtt még rengeteg mennyiségű hueszállitmányok érkeztek a hütőkocsikon, tegnap egész tehervonatok kimaradtak és mig tegnapelőtt, százhatvanötezer kilogramm tenger1 hal jött Párisba vasúton, már tegnap csak hatvanezer kilogramm érkezett. Főzelékféléket( zöldséget, tojást és tejet nem lehet kapni a vásárcsarnokokban. A sztrájkolok zavargása. Páris, október 13, A breszt—páris} vonalon a sztrájkolok elvágták a jelzőkészülékek drótját. A sztrájkolok tegnap több vonatot megállítottak ós & lokomotivvezetöket arra kényszeritették, hogy a vonatot nyílt pályán elhagyják. Brüsszel, október 13. Több vonatot, amely Charleroiból Maubeuge és Jemont felé elindult, a francia határon sztráj. kolo vasutasok megállították. Maubeugeben a sztrájkolok belga gépészekre lőttek. Belgium óriási kárt szenved a szén- és cukorszállitás szünetelése miatt. Páris, október 13, A radikális lapok élesen elitélik a vasutas, sztrájkot. A Lanterne ezt irja: Az északi vasút alkalmazottainak sztrájkja lehetetlenség, de valamennyi vasutas általános sztrájkja egyenesen őrültség. A vasutasok nagy veszedelembe döntötték a hazát. Hogy béremelést érjenek el, az északi és keleti határt megnyitották á német inváziónak. A sztrájk halottai. Parisból jelentik: A vasutas-sztrájknak már emberáldozatai is vannak. Három munkást, akik a megrongált pályatesteken dolgoztak, az állomás közelében az ekszpresszvonat halálragázolt. Páriából táviratozzák: Félhivatalos híradások szerint a sztrájk nem mondható általánosnak, mert az alkalmazottak túlnyomó része ma is pontosan teljesiti kötelességét. Az északi államvasutaknál mindenki nyugodt, a személy, vonatok is rendesen közlekednek. Úgyszintén a keleti vasúttársaság vonalain is normális a helyzet. Saint Lezér-ből ma a rendes időben megindultak a vonatok és a személyzet viselkedése nem ad aggodalomra okot. A vasút, társaságok a sztrájk miatt eddig összesen tizennyolc alkalmazottat bocsátottak el a szol. gálatból. Letartóztatták a sztrájkvezéreket. Éjjel érkezett párisi távirat jelenti: A francia vasutassztrájk öt vezérét ma délután a párisi rendőrség letartóztatta. Mikor a sztrájkvezérek megtudták, hogy a rendőrség letartóztatásukat elrendelte, a Humanité szerkesztőségébe mentek és ott várták meg az érttik kiküldött rendőröket. Két rendőrtiszt és két rendőr jelent meg a Humanité szerkesztőségében, akik az öt sztrájkvezért a letartóztatás pillanatában a felelős szerkesztő szobájában találták. A .sztrájkvezérek azért mentek be a szerkesztőségbe, hogy ezáltal a letartóztatást feltűnőbbé tegyék. SZINHAZ,_MÜVÉSZET Színházi műsor. Október 14, péntek: Luxemburg grófja, operett. Horváth Gizi vendégfölléptével. „ 15, szombat: Svihákok. operett. (Páratlan 3/,-os bérlet.) „ -16, vasárnap d. u.: Gül Baba. „ 16, „ este: Svihákok. (Páros Vr05 bérlet.) „ 17, hétfő: Csitulj, szivem. (Páratlan 2/3-os bérlet.) w IS, kedd: A kard becsülete, szinmü. (Bemutató - előadás. (Páros a/s-os bérlet.) „ 19, szerda: A kard becsülete. (Páratlan '/s-os bérlet.) „ 20, csütörtök: A kard becsülete. (Páros 2/s-os bérlet.) „ 21, péntek: Troubadour, opera. (Páratlan 3/3-os bérlet.) „ 22, szombat: Troubadour. (Páros 'U-os bérlet.) . 23, vasárnap d. u.: A bab&,. sí 23, „ este: A csikós. (Páratlan V5-os bérlet.) Kulissza-pletykák. — Bécsi levél. — Bécs, október 12. Minden félreértés megelőzéseül sietek kijelenteni, hogy igazi vászonból és lécekből tákolt színfalak közt gyűjtöttem adataimat, nem pedig a Ballplatzon. — A bécsi színházi szezon jól kezdődik ! — mondják a szinésznőcskék. íme, Wallentin Claireböl grófné lett, a higanyvérü francia Gabit pedig a portugál forradalom lökte föl a reklám Csimborasszójája. Wolff-Metternich-Wallentin Claire őméltósága egyelőre hü maradt a deszkákhoz. Ez hálás természetre mutat, hiszen a színpadnak köszönheti sikereit, nimbuszát, grófi koronáját, mindenét. Nagyon természetes, hogy egy ilyen érdekes személyiség körül gombamódra terem a pletyka, Vannak ezek közt megírhatók és meg nem írhatók. Az előbbiekből válogattam ki a következőt: A bécsi színházakban szigorúan ügyelnek az erkölcsökre. így, a többek közt, meg van tiltva, hogy a női öltözők küszöbét férfi átlépje. Képzelhető hát az az izgatottság, amikor a Neu Wiener Bühne igazgatójának besúgták, hogy Wallentin Claire bezárkózott az öltözőjébe. Charlé igazgató lóhalálban sietett az inkriminált öltözőhöz és, nagy megdöbbenésére, annak ajtaját csakugyan zárva találta, Kopogására a művésznő kristálytiszta hangja felelt, — Méltóságos asszonyom, — szólt kissé restelkedve az igazgató, — ugy hallom, hogy . . . Sachen . . . Dingsda . . . izé . . . hogy férfi van az öltözőjében. — Csakugyan ! Csakugyan! — Talán tetszik tudni ... — Hogyne tudnám ! „Tilos a férfi" — mint a „Kis herceg"-ben éneklik. — Pardon, ott „az asszony" tilos . . . — Jó, jó, de ez a férfi, az én — férjem. — Mindegy! Ő is férfi. Nem igaz? És nincs kivétel. Erre fölpattant az öltöző ajtaja és a művésznő szikrázó szemekkel jelent meg a küszöbön. — Hallja, direktor! A férjem itt marad, különben nem megyek ki a színpadra ... se ma, se holnap, se semmikor . > . punktum! Minthogy pedig az inspekciós rendőrtisztviselő is megjelent, a két tüz között feszengő Charlé hírtelen észbekapott: — Hogyne, persze! Ja natirli! A gróf ur itt marad, rá szükség van, hiszen őt színházi dramaturgnak szerződtettem. Ezzel a kínos ügy el volt intézve. Egy másik affér is békés véget ért. A Földes Imre darabja körül súrlódások támadtak. Homma Hans visszadobta a szerepét s azt Kutschera Viktorral játszatták el. Mi természetesebb, minthogy a két kolléga megaprehendált egymásra. Legalább így suttogták a kulisszák mögött. Mit tesz azonban isten? Megbukik a „Hivatalnok urak", leveszik a műsorról és a két haragos kibékül. Minthogy pedig a király példáját követni lojális dolog, Homma és Kutschera elzarándokoltak Máriacellbe, levezekelni a haragjukban egymásról gondolt s mondott sértéseket. Áhítatos imádkozás után pisztrángra horgásztak a közeli tóban. Szép, gazdag zsákmányra tettek szert, de Homma szeleskedett s a ladikból bebukott a tóba. Kutschera hősies s baráti önfeláldozással kihalászta. Ez a derék tett teljesen lefegyverezte a duzzogót. Csakhogy még mindig ott ólálkodott a viszálykodás ördöge. A két színész betért a fogadóba s mig a konyhában a pisztrángokat szép „kékre" főzték, Homma ágyba feküdt, hogy a fenyegető nátha elejét vegye. A jó meleg párnák közt édesdeden elaludt s minthogy nem akarták édes álmait megzavarni, Kutschera nélküle fogyasztotta el a pisztrángokat, Nos, aki azt hiszi, hogy ezek után az újonnan megcsirizelt barátság cserepekre törött, nagyon téved. A művész olyan jól érezte magát a jótékony alvás után, hogy boszankodás helyett nagyot nevetett s mindössze ennyit mondott: — Wohl bekomm's . . . Mahlzeit! Hallom, hogy Petrás Sári otthagyja a Királyszínházát. Hát csak azt ne higyje, hogy itt nálunk nincsenek szerződésszegő színésznők. Itt van mindjárt Marberg Lili, a Volkstheater művésznője, akit vendégszerepléséből odahaza is ismernek. Azzal lepte meg a direktorát, hogy a Burgtheaterhez megy. Weisse minden késedelem nélkül fölkerekedett és bekopogtatott a hűtlen művésznőhöz; — Aber Lili, aber Lili! — kezdte panaszosan, mit kell hallanom! Igazán itthagyja ezt a megszokott, kedves színpadot, melyen annyi fényes sikere volt? — Mit tegyek? — sóhajtott a kis képmutató.— A Burgtheater mégis Csak Burgtheater . .. ott a késő vénségemre is el vagyok látva ... Az igazgató udvariasan felelt: — Kérem, kérem ... én se tartom kezemben a művésznőim keresztlevelét . . . Nálam is játszhat eleget. . . nálam is megvénülhet.. . De Marberg Lili csak rázta a fejét, sóhajtott és hallgatott. Fali Leó nálunk is népszerű, a mindenkit fog hát érdekelni, hogy a termékeny komponista hűtlen lett az operetthez. A rémüldözés azon.ban.Tmég korai volna, Egyelőre ebben a szezonban három operettje kerül színre bécsi színpadokon. Novemberben a Carltheaterben lesz premiérjé, decemberben a Wiedeniben és januárban a Johann Strauss-Theaterben. Amig ezeket _,lejátszották", valószínűleg mást fog gondolni. Ugy van vele, mint Lehár, aki világhírét az operettnek köszönheti s mégis egyre az operával kacérkodik * A három testőr. Herczeg Ferenc vígjátékának mai előadása sok értékes tanulsággal szolgál, amiket érdemes elmondani és megszívlelni. Készséggel állapítjuk meg mindenekelőtt, hogy a nagyszámú közönség jól mulatott, amiben azonban a nagyobb rész Herczeg irói készségének, kitűnő találékonyságá" nak és mindig finom ötleteinek jut. A színészek is lelkesedéssel és tőlük telhető invencióval szolgálták a közönség mulatta' tásának Szegeden igazán hálás ügyét, anélkül, hogy valami finomabb színpadi siker kiváltására törekedtek volna, És ebben a főhibája a, rendezésnek van, amely nem tud egyöntetű stilust, fényképezéssel atyafiságban nem álló valószerűségét varázsolni a színpadra. Ez a darab nem egészen helyzetvigjáték és mégis a legtöbb szereplő aláhúzott valamit: vagy a maszkot, vagy a modort. Szép dolog az, ha ugy tudnak karrikírozni a színészek, mintha a Meggendorferből kivágott képek mozognának előttünk, csakhogy a színpadon ezekbe a képekbe élet is kell. És ez hiányzott a Baróthy és Oláh különben sikerült és kacagtató jelenetéből. Rátkay szerepéhez finom dialektika, disztingvált modor kell, amikből Almássy Endre csak kóstolót adott. Várnai Jankának talán neiü nagyon való a Liza érdekes szerepe. Megszoktuk tőle, hogy komolyan veszi a dolgát, a második fölvonásban a szerkesztővel való jelenetet igazán poétikusan játszotta meg. Feltűntek ízléses toalettjei. Nyarai Antal méltán kapott nyilt színen tapsot, kitűnő lengyel „lovag" volt. Hortovay szerepében nagyon érté.