Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-02 / 111. szám

a DELMAQYARORSZAQ 1910 október 2 fejei, ott volt Pejaesevics gróf, de a bán kíséretében odautazott a zágrábi polgármester is, aki bizonyára nem határozta volna el magát erre a tün­tető lépésre, ha nem tudta volna, hogy odahaza más szellők fújdogálnak, mint a tavaszszal. Nyilvánvaló, hogy a horvát helyzet a kibontakozásra teljesen meg­érett. Már csak azt a formát, azt a szabadító szót vagy cselekedetet kell megtalálni, mely az erőket lekötő és feszélyező fölfogásokat megdönti. Ugy­Iehet, hogy a bán már meg is találta s csak az alkalmas pillanatra vár, hogy érvényesítse. Egyelőre a horvát koalíció higgadt gondolkodású elemei­nek kell magukat megemberelniük s oda kell állaniok a bán mellé, aki nyíltan invitálta őket az uj kormány­párt megalakításához. Ha ezek az ele­mek lerázzák magukról a nagyhorvát radikális túlzók terrorizmusát s ma­gukévá teszik a bán programját, mely­nek sarkalatos pontja a Magyarország­gal való közjogi kapocs föltétlen el­ismérése, — akkor a kibontakozás már meg is van. A jövő évi költségvetés. Lukács László pénzügyminiszter az 1911. évi költségvetést az eddigi tervek szerint csak október tizenkette­dike után, a delegációk ülésezései alatt fogja bemutatni a képviselőháznak. A költségvetés összeállítása és nyomdai előállítása ugyanis több hetet vesz igénybe. KészSl a horvát megegyezés. Zágrábból táviratozzák: A magyar országgyűlés horvát képviselői itt Zágrábban konferenciát hirdettek hétfőre, hogy kijelöljék a delegáció tagjait, de mivel hétfőn a képviselőház már ülést tart, a tanácskozás Budapesten lesz hétfőn, a kép­viselőház ülését megelőzőleg. A konferencián Chavrak Levin és Amrus osztályfőnökök is meg fognak jelenni, úgyszintén a bánnak ama hivei is, akik az 1910. évi január huszon­ötödikén kötött paktum alapján a koalicíó programjával lettek tagjai a horvát ország­gyűlésnek és a magyar törvényhozás képviselő­házának. így tehát valószínű, hogy a delegáció gyönyörű barátnője van. Előkelő lendülettel két személyre szóló imbiszt rendelt, de a pincér sehogyan sem akart eló'kerülni az ennivalókkal. Ehelyett a telefonszolga állott eléje, — Lávay urat keresik! Arisztid egyet rántott a manzsettáján és kecseskedő mosolylyal mentegetőzött Tiniké előtt: — Pardon, édesem. Valószínűleg a kiadóm telefonoztat utánam a verseskötetem miatt. Mondtam neki: kétezer korona előleg nélkül nem megyek bele. — í)e este tizenegy órakor? — tudakozó­dott az irodalomban járatlan Tiniké. — Hja, maga nem ismeri ezeket a köny v­uzsorásOkat. Egy jó üzletért éjszakának ide­jén is kihúzzák az embert az ágyból. Rögtön jövök! Ezzel lesietett a lépcsőn a telefonfülke félé s eközben azon gondolkozott, ki az ördög keresheti őt. Amint be akart rontani a fül­kébe, valaki elkapta. Gyula volt, a főpincér. Szigorú arcvonásaiból rosszat sejtett a költő. — Ne fáradjon Lávay ur. Én hivattam. Mondja csak: miféle nő az'? Lávayban még dolgozott a fentebb emiitett önérzet és nyeglén odamondta: — Hallja! Kikérem magamnak, hogy a. velem lévő hölgyről igy nyilatkozzék. — Lassabban a testülettel! Lávay ur. Nem vagyok kíváncsi arra, hogy hívják azt a nőt. Ismerem a nevét. Hitelezési csalásnak hívják. — Tessék? — Hitelezési csalásnak hivják. Maga nekem hetvennégy feketével, harmincegy vajaske­tagjainak kijelölésekor meg fog történni az első lépés a koalíció és a bán közt való meg­egyezésre. A munkásfigyi bizottság ölése. A képviselő­ház munkásügyi bizottsága ma délelőtt ülést tar­tott Borbély Lajos elnöklete alatt. Az ülésen meg­jelent Hieronymi kereskedelemügyi miniszter is. A bizottság először az iparfelügyelők 1908-ik évi jelentését tárgyalta, majd pedig a munkás­baleset-törvény és az Olaszországgal való viszonosság kérdését s a vele kötött egyez­ményt. A bizottság egyik tagja, Bródy Ernő, kérdést intézett a miniszterhez, hogy mikorra várható a munkásbetegsegélyezés és baleset­biztosítás reformja. Hieronymi a nagyfontos, ságu reformot az év végére, vagy a jövő év elejére ígérte. Reform a hadseregben. — A tiszti uizsgák szigorítása. — (Saját tudósítónktól.) Bécsi jelentések révén hetek óta hire jár, hogy a hadvezetőség meg­reformálni készül az önkéntesség intézményét. Eredetileg az a hir kapott szárnyra., hogy az önkéntességi kedvezményt egyáltalán eltörlik és mint Franciaországban történt, az eltörlés, sel egyidejűleg életbe léptetik az általános két­esztendei szolgálati időt. Hivatalos helyen meg­cáfolták ugyan ezt a híresztelést, de ugyanakkor elismerték, hogy a hadvezetőség csakugyan foglal­kozik olyan tervekkel, amelyeknek célja az ön­kéntesség megreformálása. Azaz, hogy a reform eszköz lett volna csupán az igazi cél szolgá­latában, ez a cél pedig az, hogy a. hadsereget megszabadítsák mai tiszt-tulprodukciójától és ugyanakkor segítsenek a hadsereg egyik régi fogyatékosságán: ellássák intelligens, tanult altisztekkel. Tegnap a Neues Wiener Tagblatt aztán az­zal a közléssel szolgált, hogy az önkéntesi in­tézményt nem szüntetik meg ugyan, de a had­vezetőség meg fogja szigorítani, hogy kinek lehet joga az önkéntesi kedvezményre. A bécsi lapok szerint mindenekelőtt beszüntetik az úgynevezett svindli kurzusokat, azokat az elő. készitő-tanfolyamokat,j amelyeknek növendékei egy, a tisztekből és tanárokból álló vegyes, bi­zottság előtt letett vizsgán bizonyítják, hogy műveltségük egyszinten való a középiskolákat végzett fiatalemberekével s igy, intelligenciájuk­nyérrel, ötvenkilenc kávéval és kapcsolt ré­szeivel tartozik. Megmondtam, hogy a kiszol­gálás mindaddig szünetel, míg az elfogyasz­tott tápanyagok ellenértékét kezeimhez nem szolgáltatja. Erre maga engem ki akar játszani. Bizik udvariasságomban, holott fele­baráti tisztelettel figyelmeztetem, hogy én nem vagyok udvarias, mert erre én ráfizetek. Magával hozott egy nőt, abban a hitben, bogy nem tagadom meg a hitelt. Esetleges csaló­dásoktól kivánom önt megóvni, Lávay ur. Hitele kimerült. A fizetés órája régen el­ütötte a határidőt... Ne csodálkozzunk azon, bogy a szigorú fizetőpincér nem adott kifejezést a Lávay által képviselt költészet iránti tiszteletnek. Gyula huszonöt év óta dolgozott az iroda­lomban. Generációk nőttek fel a kávéja és kiflije mellett s joggal elmondhatta, bogy többet tett az Írókért, mint a Tudományos Akadémia. Ő aféle irodalmi taxaméter volt, s mint a készfizetések felvételének hive azt tartotta jó költőnek, aki fizet s nem távozik fizetés és feltűnés nélkül az Alascá-ból. Lávayt a kategórikus kijelentések felette kellemetlenül érintették. Kérésre fogta a dolgot. — Nézze, kedves Gyulám, ha maga meg­tagadja tőlem ezt a hitelfoszlányt, akkor örökidőre kompromittálva vagyok. Az a nő a menyasszonyom. — Jó parti! — hagyta rá Gyula s eközben alattomosan mosolygott. — Tízezer korona és kelengye! — mondta szemtelenül Lávay. — Becsületemre, kifize­nál fogva, megilleti őket az önkéntesi jog Azonkívül — még mindig a Neues Wiener Tay­blcdt-ot idézzük — elhatározta a hadvezetőség bogy megszünteti a saját költségen való ön­kéntesi szolgálatot. Ebben a közlésben az volt a legföltünöbb» hogy a hadvezetőség a saját hatáskörén belül változtatna olyan intézményeken és jogokon, amelyeket a törvényhozás állapított meg és amelyeken változtatni szintén csupán a törvény­hozás dolga lehet. Epen ezért a bécsi közlés némileg fantasztikusnak tetszett s valószínűt­lennek. E hírekre vonatkozóan egy hírlapírónak a hadvezetőség köréből a következő információt adták: — Igaz, hogy lényeges változásokra van ki­látás az önkéntesség körül, de ezeket a válto­zásokat nem a hadvezetőség fogja csinálni hanem a véderőtörvény revíziójának keretében fognak megoldást nyerni. A tervezett reformok pedig egészen szabatosan a következők : Eltörlik a saját költségen való önkéntesi szolgálatot és ennek a régi állapotnak minden kiváltságát. Az önkéntesek a reform szerint nem lakhatnak majd a kaszárnyán kivül és nem viselhetik többé az úgynevezett eksztramondurt. A kaszárnyában kell majd lakniok, de lesz egy külön önkéntesi szoba a számukra, mint aho­gyan a legtöbb helyen eddig is szokásban volt az államköltséges önkéntesek számára. — Változni fog a tiszti vizsga tartalma és lé­nyege is. Az eddigi egyetlen vizsga helyébe kettős vizsgát hoznak be. Az első, a könnyebb vizsga csupán az altiszti fokra jogosít, a má­sik, a szigorított vizsga pedig a tiszti rangra. Ennek a második vizsgának letétele azonban fakultatív lesz, az önkéntes tetszésére bízzák, akarja-e letenni, vagy nem ? — Aki a szigorított tiszti vizsgát akarja le­tenni, annak fegyvergyakorlatok alkalmával fokozott igényeknek kell megfelelnie, hogy megkapja a tisztirangot. A régi vizsga csupán az altiszti rangra képesít. — A hadvezetőségföífogása szerint az önkén­tesi szolgálat eddig is nagyon könnyű volt és ha most megnehezítik, kettős célt érnek el vele: a kisebb intelligenciát elhárítják a tiszti­karból, viszont altisztek dolgában sokat nyer vele a hadsereg. — A reformmal kapcsolatosan fölvetődik az a kérdés is, hogy a tanitók katonai szolgálatát miképen változtassák ? Erre nézve még nincs végleges terv, de bizonyos, hogy ekörül is lesz valami reform. Bécs, október 1. A véderőtörvény most készülő reformja tudva­levőleg eltörli az úgynevezett Intelligenz­Prüfungot, vagyis magyarul a svindlikurzust. Egyévi önkéntességre tehát ezentúl csak á tem holnapig. Ha nem is az összes tartozást, de legalább a mai vacsorát. A suttogó hangon folytatott diplomáciai tárgyalások alatt a szigorú Gyula megpuhult. A költő már annál az érvénél tartott, hogy alakítsanak egy bárom pincérből és három költőből álló vegyes bizottságot és döntse el az, van-e joga egy fizetőpincérnek egy tehetséges költő boldogságát egy vacsora miatt tönkretenni. — Menjen, menjen, Lávay ur! Magával nem lehet birni. Ma ki fogják még önt szol­gálni — ma utoljára! A lány is éhes volt, nem várta a költő biztatását és versenyt ettek. Lávay banyag előkelőséggel egy üveg sörrel toldotta meg a vacsorát, de nem mulasztotta el Tiniké fü­lébe súgni, hogy a késő éjjeli órákban pezsgő fog bekövetkezni. Mikor a költő mérsékelt jólakottsággal már az illatos princesszász füstjét harapdálta, elérkezettnek látta az időt a közte és Tiniké között bekövetkezendő állapot és reláció megállapitására. A máso­dik üveg sörnél megkérte a kültelki mű­vésznő kezét A lány prototípusa volt a pesti buta szépségeknek, akik amellett hogy ostoba tekintettel nézik a világot, tisztes adag su­nyi ravaszság és számítási képesség felett rendelkeznek. Az élet értékesítésének művé­szetét már az anyatejjel szívják magukba a házmesteriakásokban épp ugy, mint az eme­leteken. És Tiniké Lávay szándékait tudo­másul véve zsén nélkül áttért az „Onyegin Nuggen" című opera taglalására, amint az anyagi ügyek tárgyalását Bohémiában ne­vezték. Lávay egy nagyszabású, szélhámos-

Next

/
Oldalképek
Tartalom