Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-08 / 116. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG 13 1910 október 8 KÖZOKTATÁS A szegedi munkásgimnázium megalakulása. Néhány esztendeje már, hogy külföldi mintára nálunk is mozgalom indult meg a felnőttek iskolánkivüli oktatására és a szabadtanitás szervezésére. Ebben a kérdésben nagyjelentőségű fordulópontot jelez a pécsi szabadtanitási kongresszus. Ez a kongresszus, amelyen a magyar tudományos világ legjelesebbjei szállottak sikra a népmüvelésért, egyértelmű határozattal foglalt állást a társadalom különböző rétegeinek iskolánkivüli tanítása érdekében. Különösen kívánatosnak mutatkozott az ipari munkásság szellemi nívójának emelése és ez a gondolat volt a legerősebb hatással a munkásgimnáziumok megteremtésére. A szabadoktatás és a munkásgimnázium ügye különösen lelkes támogatóra talált Molnár Viktor kultuszminiszteri államtitkár személyében, aki, mint az Uránia tudományos egyesület elnöke, elég bizonyságát adta, hogy mily komolyan veszi a munkásoktatás ügyét. Buzdítására ós kezdeményezésére csakhamar az ország különböző részein alakultak munkásgimnáziumok, amelyek mind közös programmal és közös céllal kezdték meg működésüket. A mai nappal a munkások továbbképzésének ez a hatalmas szervezete Szegeden is megalakult. A város vezetősége és a különböző érdekelt intézmények dicséretes buzgósággal támogatták a legújabb közművelődési intézmény megalkotását. Perjéssy László kereskedelmi és iparkamarai titkár meghívására ma egybegyűltek mindazok, akik az uj intézmény szervezésére a leghívatottabbak. A DMKE, a Kereskedelmi és Iparkamara, a Munkaadók Szövetsége, az Ipartestület, a tanfelügyelőség és valamennyi szegedi középfokú iskola képviseltette magát a mai alakuló-ülésen. Perjéssy László tartalmas beszédben vázolta az ipari munkásság szellemi fejlesztésének szükségességét. Ennek a legeredményesebb eszközéül pedig a munkásgimnáziumot jelölte meg. Veszprémi Vilmos dr főreáliskolai tanár az előkészítő-bizottság eddigi működéséről számolt be. A munkásgimnázium az általánosan elfogadott tervezet szerint háromévfolyamu. Az idén az első évfolyam nyilik meg ós különböző elméleti és vetített képekkel kisért előadások szerepelnek a tervezetben. Noha az előadások elsősorban az ipari munkásság részére létesülnek, azok látogatására bárki jogosult, ezért dijat nem fizet, sőt az előadások anyagát tartalmazó könyveket is ingyen kapja. A hallgatók a tanfolyam végén vizsgálatot tehetnek és erről bizonyítványt is nyernek. A nagybizottság a programot mindenben magáévá tette és a költségvetéshez is hozzájárult. A költségeket az állam hozzájárulásán kivül az érdekelt intézmények készséggel fedezik. A nagybizottság diszelnökül Lázár György dr polgármestert kérte föl, ügyvezető-elnökké Perjéssy László dr kereskedelmi és iparkamarai titkárt, ügyvezető-igazgatóvá Veszprémi Vilmos dr főreáliskolai tanárt és jegyzővé Verő Leó dr főreáliskolai tanárt választotta. Kétségtelennek látszik, hogy a kedvezően megindult mozgalom kellő eredménynyel jár és az előadások még október folyamán megkezdődnek. aBoaoraQsaBaaaaooanöoaooara| ö jpyraktározást pénzalöleggel is, 1 a |j|utorszáÍlitást butarkocsival hely- g o p g ben és vidéken jutányosán eszközöl g f Kálmán Zsigmond SÍIÍIÓ f S fisza löios-lry! ül. síi. i Telefon §18. § D n aa0aaaQQQa0Da0D0aDai3Q00aQa Árjegyzék ingyen és bérmentve Az összes alkatrészek kaphatók! EH ! PA! ! DIADAL Icsérnélkiili ÍÉÉÜii amerikai tölcséres beszélőgépek és zenélögépek legolcsóbb beszerzési helye. Az összes hanglemezeket raktáron tartjuk. 25 cm. nagy dupla hanglemezt 2*50 fillérért árusítjuk. Pathe nagy dupla lemezek 4*50 fillér. Állandó uj felvételek. A legfinomabb varrógépeket és kerékpárokat legjutányosabban árusítjuk. — Nogi inectaíiihai javiió-inialy! KLEiN ÉS TÁRSH Oroszlán-utca. — Telefon 59. Az összes alkatrészek kaphatók! Árjegyzék ingyen és bérmentve TÖRVÉNYKEZÉS Alkusz mint főtörzsorvos. (Saját tudósítónktól.) Krix Ádám Baján olyan üzletekkel foglalkozik, amelyekben ő a közvetitő-alkusz szerepét játsza. Ez a bevallott foglalkozása, de egy kis szélhámosságtól sem riad vissza akkor, ha jó pénzről van szó. Néhány hónappal ezelőtt egy tudatlan sváb parasztot, Hímmelspach József jómódú paripás1 földmivest, kerített a hálójába Krix Ádám segítő-társával, Mayer Henrik őrszállási csavargóval együtt. Megtudták, hogy Hímmelspachnak van egy Szepi nevü fia, aki a kecskeméti huszárezredben szolgál. Tudták azt is, hogy az öreg sváb rendkivüi. aggódik a fiáért és szívesen áldozna akármilyen összeget, ha minél előbb kiszabadulhatna a hadseregből. Krix és Mayer szövetséget kötöttek, hogy Himmelspachot befonják. Megbeszélés szerint Mayer egy napon beállított Himmelspachhoz és előadta, hogy Geszten van neki egy főtörzsorvos rokona, akit 5 meg tud nyerni annak, hogy Szepit pár nap -múlva kiteszik katonáék közül. Csakhogy ezért ezerhatszáz korona „tiszteletdíj" jár, mondotta a ravasz Mayer. Hímmelspach örömmel egyezett bele a dologba, csakhogy Szepijét minél előbb a keblére ölelhesse. Most még csak az maradt hátra> hogy Mayer az öreg svábnak főtörzsorvos rokonát bemutassa. Megbeszélték, hogy együtt Budapestre utaznak, ahol, mint Mayer mondotta, föl fogják keresni a főtörzsorvost, akinek hivatalos ügyből kifolyólag néhány hónapig ott kell tartózkodnia. Hímmelspach Mayerrel tényleg elutazott. Budapesten a pályaudvaron épen találkoztak a főtörzsorvossal, aki katonai egyenruhában járkált. Mayer odasietett állítólagos rokonához és örömmel üdvözölték egymást. Majd az öreg Himmelspachot is bemutatták a főtörzsorvosnak, aki természetesen nem volt más, mint Krix, az alkusz. Egyik budapesti zsibárustól egyenruhát vásárolt és kiöltözött, hogy a szélhámosság annál fényesebben sikerüljön. Hímmelspach nagy alázatossággal adta elő kérését, Mayer protezsált, mire az ál-főtörzsorvos megnyugtatta a hiszékeny svábot, hogy csak utazzék haza és várja a fiát. A két csaló ezután Kecskemétre utazott, ott ugyanezt a müveletet mégegyszer megismételték az ostoba Szepivel is és utasították, írja meg az apjának, hogy néhány nap múlva a főtörzsorvos közbenjárására kiszabadul. Mayer másnap Szepi nevében még egy táviratot küldött Himmelspaclinak, hogy a felülvizsgálat már meg is történt. Mayer ezekután Kecskemétről Paripásra uta. zott és fölkereste Himmelspachot. Előadta, hogy miután a fiu szabadulása pár nap kérdése csak, helyes lesz, ha az ezerhatszáz koronát nek* átadja, mert annak egy részére a főtörzsorvos is biztosan igényt tart. Hímmelspach ellenvetés nélkül lefizette a pénzt, az ügy rendben volt, Mayer eltávozott. Az összeget még ott megosztotta Krix-szel, aki az üzlet lebonyolítása után visszatért Bajára. Hímmelspach, természetesen, hiába várt. Szepi szintén. Az öreg sváb végül észhez kapott és a két szélhámost följelentette a zombori királyi törvényszéknél. A bíróság mind a két vádlottat csalás bűntettében bűnösöknek mondotta ki és Mayert egy évi, Krixet két és fél évi börtönre itélte. Vádlottak fölebbeztek a szegedi királyi Ítélőtáblához, amely ma délelőtt foglalkozott ezze1 az ügygyei. A büntetőtanács helybenhagyta az elsőbiróság ítéletét. Biztos hatású szer a Franki-féle HAJSZESZ Kitűnő szeplő stb ellen a Franki-féle SERA1L-CRÉHE |HAJHULLÁS| ARCZSZÉPITÖ | ellen. A hajkorpát eltávolítja. Kis üveg 1 kor., nagy üveg 2 kor. Ártalmatlan ! 1 tégely áralK. Hozzávaló szappan 70 fill. Pouder 1 kor. FRANRL ANTAL «ÖKT Felsőváros, SZEGEDEN, Szt. György-tér. KÖZGAZDASÁG (—) A Tisza—Dana-csatorna. Évekkel ezelőtt Bieronymi Károly kereskedelmi miniszter vitte be a köztudatba a csatornák kérdésének fontosságát s nagy része van abban, hogy az ügy iránt való érdeklődés az évek során el nem aludt. Nagy eredmény volt már az is, hogy a törvényhozást annak idején sikerült rábirni arra, hogy a Duna-Tisza-csatorna tervezeti előmunkálatainak költségeit megszavazza. Ezek az előmunkálatok a koalíciós kormány alatt indultak meg, be is fejeződtek, de tévedés volna azt hinni, hogy ezzel egy lépést is haladt a Duna—Tisza-csatorna ügye. Mikor a mai kormány elfoglalta a helyét és Hieronymi miniszter újból előszedhette a porlepte Duna—Tiszacsatorna-terveket, kiderült, hogy az egészet újra kell kezdeni, ahol esztendőkkel ezelőtt elhagyták, mert a koalíciós kormány egyes duna— tiszaközi birtokosok érdeke szerint akarta megoldani ezt az országos kérdést. Ma már ott tartunk, hogy a kereskedelmi minisztériumban elkészültek a tervékkel, sőt készülőben van az a törvényjavaslat, amely fölhatalmazást kér a törvényhatóságtól arra, hogy a Duna—Tiszacsatornát körülbelül negyvenhat millió korona költségen megépítse. Most tehát az a kérdés, hogy a Duna—Tisza-csatornát maga az állam épiti-e meg, vagy valamely pénzcsoportnak adja-e ki a koncessziót. Hír szerint egy, a kölcsönnél érdekelt német bank csoportja vállalkoznék is erre. A csatornát terhelő költségek fedezésére a csatornahasználatának ellenértéke, a csatornailleték szolgál. Ha a csatorna magántulajdonban van, az illetékszedést mindenki természetesnek találja, ha azonban a csatorna állami tulajdon, mint Franciaországban, Hollandiában, az Egyesült-Államokban ós Ausztriában, a közönség a csatorna illetékmentességét követeli. Ha a Duna—Tisza-csatornát magánvállalkozásnak adják ki, nagyon valószínű hogy ezt a köz fogja megsinyleni- Az ok nagyon is kézenfekvő. A csatornai illeték mindig az első időkben magas. Viszont az állam most negyvenhat millió koronát maga aligha fektethet bele ilyen nagy műbe. (—) A szeged—alsótanyai vasnt. A város tanácsa állandóan foglalkozik a szeged—alsótanyai vasút ügyével s azt legközelebb a közgyűlés elé viszi. A tanyai vasút iránt országszerte nagy az érdeklődés, mert hiszen a speciális szegedi vasút indirekt érdekli az egész ország kereskedelmét. Ma a következő levél érkezett a polgármesteri hivatalhoz: A szegedi tanyai vasút részvényeiből hatszáz korona értékűt én is jegyeznék. Szives" kedjék ajánlatomat figyelembe venni. Tisztelettel Sprinczer János földbirtokos, Alsócsölle, Pozsonymegye. A tanács a levelet előjegyzésbe vette s a I maga javaslatával, hogy a vasutat a város