Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-01 / 85. szám

8 DELM AGYARORSZAO 1910 szeptember 1 — Királyi kitüntetés. A király Korcsé Já­nosnak, a pozsonyi ipartestület elnökének, a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. Csaták után. Egy igen érdekes multu öreg ur halt meg most Budapesten: bocsári Svas­tics Benő, Zala vármegye volt főispánja. Ke­vesen emlékeznek ma már rá, pedig valamikor nagy politikai csatáknak állott a középpont­jában. Főispán korában heves harcai voltak ellenfeleivel és ezek során érte el őt életének nagy tragédiája. Fia védelmére kelt s egy al­kalommal szemben állott a főispán egy ellen­felével. Az összetűzés azzal végződött, hogy a fiatal Svastlcsot agyonlőtték. Nagy szenzáció volt annak idején, hogy a birőság a tettest föl. mentette. Kissé megtörten vonult nyugdíjba az öreg ur és Budapestre költözött. Anyagi gondjai is voltak s kénytelen volt nyugdiját lekötni egy uzsorásnak, aki nagyobb összeget kölcsönzött neki. Egyszer mégis fölvette a nyugdijat s ak­kor az uzsorás bepörölte őt csalás miatt. Hosz­szu vizsgálat lett ebből, mert az ügyészség ugy találta, hogy nagyobbszabásu uzsoráról van szó és a panaszos ellen is vizsgálatot rendelt el. Ma is tart ez a vizsgálat. Végét nem érte meg Svastics, nem kaphatott elégtételt meg­hurcolásáért. Holttestét ma szállították Keszt­helyre, ott fogják eltemetni. — Károlyi Gyula gróf és Sava Con­stantin afférje. A Délmagyarország augusz­tus huszadiki számában hosszabb cikkben foglalkozott &avu Constantin aradi román üirlapiró vádjával, amely szerint Károlyi Gyula gróf, Aradmegye volt főispánja, aki az Erősdy-ügyben a becsületbíróság elnöke volt, nem lehet becsöletbiró. Savu a szegedi államfogházból irott vádlevelében azt állí­totta, hogy Károlyi Gyula gróf, akivel tavaly afférje volt, nem adott neki — Savunak — fegyveres elégtételt. A Délmagyarország szenzációs közleményét a többi közt a Világ is átvette, amelynek szerkesztőjéhez a teg­napi napon Károlyi Gyula gróf segédei az alábbi levelet intézték: — Igen tisztelt szerkesztő ur ! A „Világ" augusztus huszonnegyedikén 126-iki számá­ban „Az Erősdy-ügy", „Gróf Károlyi, a becsö­letbiró" című cikkre az igazság és a becses lapját olvasó nagyközönség érdekében, kije­lentjük, miszerint az abban közlöttek nem felelnek meg a valóságnak. Amidőn ezt a legszigorúbb tárgyilagossággal igen tisztelt szerkesztő ur tudomására juttatjuk, egyben kijelentjük, hogy hirlapi polémiába bocsájt­kozni nincsen szándékunkban s így ezen fölvilágositással az ügyet részünkről befeje­zettnek jelentjük ki. Fogadja igen tisztelt szerkesztő ur kiváló tiszteletünk őszinte ki­jelentését, melylyel vagyunk Karlsbad, 1910 augusztus hó 27-én, Turbán Iván, Friebeisz Miklós. — Ujabb óvóintézkedések a kolera ellen. Szeged város tiszti főorvosa: Faragó Ödön dr ma ujabb előterjesztést tett Lázár György dr polgármesternek az esetleges kolerajárvány ellen való védekezés, illetve a járvány megelő­zése szempontjából. Kéri a főorvos annak el­rendelését, hogy a piacon elárusitásra kerülő élelmicikkek csakis tiszta edényben, vagy ko­•árban legyenek tarthatók s hogy ezek tisztára mosott lepellel legyenek leborítva. Szigorú rendelkezést kér a főorvos arra nézve, hogy a tejet a piacon a vevők ne kóstolgassák s hogy a kávéházakban a süteményt és a gyümölcsöt csakis leborítva adhassák a vendég elé. A pék­süteményt a magánházakhoz csakis leborított kosarakban szabad vinni. Mindezeknek az in­tézkedéseknek az ellenőrzését a rendőrkapi­tányság végzi. — Egyházmegyei közgyűlés. Nagyszőlős. rSl irják: A napokban tartotta ott a márama­ros-ugocsai református egyházmegye ezidei közgyűlését. A gyűlést Biky Ferenc esperes nyitotta meg, amiután György Endre főgond­nok a vallások közötti egyetértésről mondott magasszárnyalásu beszédet, foglalkozott a Borromeus-enciklikával is, amely amellett, hogy a kálvinizmust támadja, a magyarságnak ls éles fegyverekkel ront. A közgyűlés egyház­megyei főjegyzővé ezután megválasztotta Bihary Lajos salánki, aljegyzővé Szabó Lajos nagytar­nai, tanácsbiróvá pedig Scirkacly Mihály nagy­szőlősi lelkészeket. — Ugyvécli kamara a pánszlávizmus el­len. Eperjesről jelentik, hogy az ottani ügyvédi kamara már hetek előtt fölhívást intézett a kamara területén lakó összes ügyvédekhez, hogy a pánszláv-propaganda szolgálatában álló Tátra-bank megbízásait el ne fogadják ós külö­nösen birtokvételeiknél jogi segélylyel ne állja­nak rendelkezésére. A fölhívás nagyrészben eredménynyel is járt, bár sok helyen a reakció abban a formában jelentkezett, hogy egyes góc­pontokban maga a pénzintézet telepitett le pánszláv hajlandóságú ügyvédeket. Több he­lyen az ügyvédek épen az utóbbi eljárás meg­hiúsítása szempontjából és másrészt, hivatko­zással a törvénynek a kötelező ügyvédi kép­viseletre vonatkozó rendelkezéseire, a Tátra­banktól, valamint más pánszláv pénzintézetek­től a megbízásokat elfogadták. Az ügyvéd} kamara választmánya ezeket az ügyvédeket az ellenük indított fegyelmi eljárás során vád alá helyezte és e fegyelmi ügyek tárgyalását szep­tember hatodikára tűzte ki. A kamara határo­zata elé, amely valószínűleg az elsőfokú bün­tetést: a megdorgálást fogja tartalmazni, nagy érdeklődéssel tekintenek és minthogy ezek az ügyek minden valószínűség szerint fölobbezés folytán a királyi Kúriánál szervezett ügyvéd­tanács elé kerülnek, alkalom fog kínálkozni arra, hogy ebben a kérdésben az ügyvédtanács elvi jelentőségű határozatot hozzon, amely alap­jául szolgálhat az ügyvédi kamarák további, ilyen természetű akcióinak. — Egy magyar aviatikus repülése. Cser­mely Károly, a fiatal magyar aviatikus tegnap délután Voism-léle bíplánján másodmagával fölrepült. Püspöky detektívet vitte magával a levegőbe. A gép kifogástalanul működött, öt. hat méter magasságban többször körülrepülték a teret és baj nélkül leszálltak. A Rákoson különben ezidő szerint számos magyar aviatikus kísérletezik s bizony kár, hogy a rendőrség nem gondoskodik a rend fönntartásáról — Krassószörény újjáépítése. A krassó­szörénymegyei rettenetes árviz után megindnlt segélyakció csak igen kis enyhítés volt a nagy nyomorúság számára. Az országos mozgalom csak ideig-óráig tartó orvoslást nyujtjtt ós nem érte el a kitűzött célt, Krassószörény­megye újjáépítését. Most olyan elhatározásról értesülünk, amely hatalmas méretben áll a súj­tott lakosság mellé s úgyszólván teljességben kárpótolja azért, amit elveszített. A határőr­vidéki Vagyonközség néven ismeretes alapít­vány vezetősége lépett most akcióba s Burdea Szilárd országgyűlési képviselő elnöklete alatt nevezetes határozatot hozott. Kimondta a nagy vagyonnal rendelkező Vagyonközség, hogy az összes árvízkárosultak házát a gazdasági épü­letekkel együtt újjáépítteti s erre a célra körül­bélül egymillió koronát áldoz. Azok részére, akiknek épületei részben pusztultak el, in­gyenes faanyagot juttat, ami ugy egymilliót je­lent. Megszavazott a bizottság a Vagyonköz­ség birtokából húszezer hold földet, amelyet parcelláztat s holdankint négy korona évi bérért ad ki a lakosságnak. Az uj házakat ugy épitik, hogy azok a lakosság számára mintául szolgáljanak. A házakat svájci stílben épitik, praktikusan, a gazdasági célnak megfelelően s olyan tömören, hogy a jövőben ellenállhassa­nak a vízi veszedelemnek, amely a szakadé­kos, lejtős vidéken gyakori, ha nem is olyan mérvben jelentkezik, mint az idén. A határőr­vidéki Vagyonközség, amely ilyen hatalmas ál­dozattal fordítja maga felé az egész ország figyelmét, óriási vagyonú alapítvány, mely lé­tezését királyi kegynek köszöni. Amikor a ha­tárőrvidék katonai szerepe megszűnt, a volt granicsároknak a király kétszázhatvanezer hold koronauradalmi erdőt adományozott, melynek akkori értéke húszmillió forint volt. Ez a va­gyon azóta tetemesen megszaporodott az erdők értékesítése és az árak emelkedése révén s ma a rengeteg erdőterületen kivül hatal­mas termőfölddel, ingatlanokkal és nagy tőké­vel rendelkezik a Vagyonközség. Az alapitvány ügyeit bízottság intézi, amely állami fel­ügyelet alatt áll s most is Medve Imre krassó­szörénymegyei főispán, királyi biztos jelenlétében hozta a károsultakat érdeklő, nevezetes hatá­rozatát. A nép és a hazafias román intelligencia nagy elismeréssel fogadta ezeket a ténykedé­seket, mig a túlzók részéről ezért méltatlan üldözés jár ki. Pedig épen a túlzó románok kezében levő pénzintézetek ós vagyonos testü­letek szégyenkezhetnek most a Vagyonközség áldozatkészsége miatt, amiért a sújtott lakos­ság az ő részükről nagyon silány segítésben részesült, vagy épen szemet hunytak az orditó nyomorúság láttára. — A marostordai aljegyző. Maros­vásárhelyről jelentik: Érdekes és jellemző dolgok derülnek ki a marostordai állapo­tokról, amelyek gyökeres orvoslásához fo­gott Érösdy főispán, amikor útjába álltak a kuruckodó koalíciósok. Kassai/ Imre vár­megyei aljegyzőt a mult héten függesztette föl az állásától a főispán és most szép stiklik de­rülnek ki róla. Kassay több száz koro­nát szerzett emberektől azzal az Ígérettel, hogy nekik állást szerez. Schwartz Adolf korcsmárostól ötszáz koronát erőszakolt ki valamiféle Ígérettel. Szóval a koalíció egyik marostordai kedvencét, Kassay Imrét sik­kasztás és csalás miatt függesztették föl ál­lásától. — Letartóztatott birodalmi gróf. Frank­furtból jelentik: A frankfurti rendőrség letar­tóztatta Dunsin-Borkofszky birodalmi grófot, aki ot,t mint dúsgazdag ember szerepelt a leg­előkelőbb társaságban. A gróf több, mint két­millió korona erejéig károsított meg kereske­dőket, akiknek hamis váltókkal fizetett. A letar­tóztatás nagy föltűnést keltett. Amikor a hite­lezők rájöttek, hogy a gróf félrevezette őket ós a váltók értéktelenek, megtették ellene a följelentést. Erre történt a letartóztatás. — Vérhasjárvány Máramarosmegyében. Husztról irják : Máramarosmegye több községé­ben, Técsőn, Felsővissón, Petrován és Kaszó­mezőn ujabban egy veszedelmes betegség, a vérhas lépett föl járványszerüleg. A hatóságok az óvóintézkedéseket megtették, az alispán a legszigorúbb egészségügyi utasításokat adta ki és remélhető, hogy okszerű eljárás mellett a már számos áldozatot követelő járványt sikerül megszüntetni. — Schönebeckné és férje. Berlinből jelen­tik: Az országos törvényszék előtt Schönebeckné gyámja pört indított az asszony mostani férje, Weber író ellen. A gyám kéri a törvényszéket, hogy ne engedje meg Wébernek felesége vagyo­nának kezelését és mivel az asszony sem ké­pes gazdálkodni, a pénz kezelését bizzák rá, mint gyámra. A kereset elmondja, hogy Weber az asszony 185.000 márka vagyonából százezret rövid idő alatt eltékozolt. — A sorozás elől a halálba. Mecsári Imre szeghalmi legénynek a napokban kellett volna sor alá állani. Tegnapelőtt kapta meg a meg­hívót. A legény azonban nagyon félt a katona­ságtól és semmiképen sem akart szolgálni. Ezért hát fölakasztotta magát. Amire levágták a kötélről, már halott volt. — Beomlott sóbánya. FelsŐvissóról jelen­tik: Aknasugatagon egy üzemben nem levő sótárna beomlott. Az abból kiömlő nagymeny­nyiségü sósviz a Róna, illetve az Iza folyóba folyt, amelynek vizét hosszú darabon annyira sóssá tette, hogy az állatok sem birnak belőle inni. A tárna helyreállítására hatósági intéz­kedés történt. — Hajsza a Csillagbörtön szökevénye után. Már-már szinte feledésbe ment Egri János neve, aki junius hetedikén éjjel meg­szökött a Csillagbörtönből és azóta teljesen nyoma veszett. Most, harmadfél hónappal ké­sőbb, ujabb hír érkezik Egriről. Müller Mórnak' a Csillagbörtön igazgatójának táviratban jelen­tették Topolyáról, hogy az ottani csendőrség­nek valaki tudomására hozta, hogy a szöke­vény a határban bujdosik és a felesége látja el ennivalóval. A csendőrség azonnal parancsot adott ki, hogy nyolcvan ember indítson hajszát Egri után. A keresés teljes két napig tartott, eredménye azonban nem volt, mert még csak a nyomára sem bírtak akadni Egrinek. A csendőrség azután távirati jelentést tett erről a Csillagbörtön igazgatójának is. Valószínű ezekután, hogy a m?gszökött rab talán nem is kerül kézre soha.

Next

/
Oldalképek
Tartalom