Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-11 / 93. szám

1910 szeptember 11 DÉL-MAGYARORSZÁG 13 Szeged város legújabb háromemeletes palotái. A kontraszt torzítóan szembeötlő s ezért szá­mithat az indítvány a tanács részéről is meg" érdemelt pártfogásra. APRÓSÁGOK, ^ A legnagyobb meteor, amely valaha, amennyire az emberi tudomány terjed, az ég mélységeiből a földre pottyant, megközelítő becslések szerint háromszázharmincmillió tonna sulyu volt. Ha ilyen nagy meteorkövek gyak­rabban hullanának a földre, az itt tartózkodás kissé veszélyessé válhatna ; ez azonban igen ritka eset és arra, hogy egy meteor agyonsúj­tott egy embert, eddig csak egyetlenegyszer volt példa. Az említett óriási meteorkőnek a nagyságán kívül még egy másik hibája is van; ezt a meteort ugyanis soha emberi szem nem látta és súlyának az adatait, valamint létezé­sének a feltevését csupán egy, a körülménye­ken alapuló becslésnek köszönhetjük. Arizona amerikai államban van egy hely, amely már régóta magára vonta a természettudósok figyel­mét és amelyet „Meteorkráter"-nek neveztek el. Ez egy kráterszerü mélyedés, amelynek kör­nyékén rendkívül sok meteorvasat találtak, amiből azután azt következtették, hogy az egész hatalmas mélyedést egy lezuhanó óriási meteorkő okozta. Ám bármilyen mélyre ástak is már addig azon a helyen, a meteor főtöme­gére eddig nem akadtak rá. Magié dr amerikai tanár, aki a kráter környékén ásatásokat ren­dez, azt hiszi, hogy a meteor annak idején legalább háromszáz méter mélységbe fúródott a földbe. A tömegét háromszázmillió tonnára, vagyis háromszázharmincmilliárd kilóra becsüli Magié dr és ez az óriási tömeg másodpercen­kinti három-öt kilométeres sebességgel zuhan­hatott a földre. Érdekes, hogy a mágnestű a Meteor-kráter környékén a legkisebb eltérést sem mutatja és így nem is olyan bizonyos, hogy a meteor valóban létezik-e. 2S3 Családi bíróság. Newyorkban a minap érdekes biróság kezdte meg a működését. Az uj bíróságnak a neve; „vitás családi ügyekben Ítélkező biróság" és az a föladata, hogy a há­zastársak közt előforduló vitás kérdésekben ítélkezzék, azonkívül, hogy védelmezze azokat az asszonyokat vagy férjeket, akikkel házas­társuk rosszul bánik vagy akiket hitvestársuk elhagy. A. biróság első tárgyalási napján nagyon sokan jelentek meg Mr. Cornell bíró előtt ós pedig ugy asszonyok, mint családapák, a leg­magasabb és a legalacsonyabb társadalmi réte­gekből is. Voltak ott előkelően öltözött höl­gyek és szánalmas külsejű munkásnők is. Az első panaszos egy szegény, sápadt munkás­asszony volt, aki arra kérte a birót, hogy tar­tóztassa le a férjét, mert az hűtlenül elhagyta öt és most emiatt nyomorognak a gyermekével együtt. A biró teljesítette a kérését, mire egy másik nő lépett elő, akinek a kíséretében ott volt a férje és az apja is. A panaszos a férj volt, aki az apósát panaszolta be a biró előtt. Amikor az ő ügyüket a biró békésen elintézte, még vagy egy tucat, ezekhez hasonló ügyben kellett neki ítélkezni. Az amerikai hatóságokat egyébként az késztette rá, hogy ezt az uj bíró­ságot fölállítsák, mert az elmúlt évben New­yorkban különösen föltűnően nagy volt a száma azoknak a férjeknek, akik valami családi per­patvar után faképnél hagyták a feleségüket. ^ Régi képliamisitványok gyártása. Spa­nyolországban gyrártják tudvalevően a legtöbb hamispénzt, Belgium pedig a plágium, az iro­dalmi csempészek országa, és most legújabban kisült, hogy a hamiskép-gyártásnak Francia­ország a melegágya. Montmartrei és montpar­nassei kicsi pénzű, kis tehetségű piktorok űzik leginkább ezt a mesterséget. Ők pingálják az ál-Velasquez, ál-Vatteau, ál-Rembrandt,ál-Titian, ál-Rafael képeket, meg az ál-Téniers-eket tucat számra. De az igazi nyereség még sem az övék, e kínlódva élő s ambíciójukat s tisztességes munkára való hajlandóságukat eladó szegény ördögöké. Nekik csak fillérek jutnak, a szépen csengő aranyakat az élelmes, kissé lelkiisme­retlenképkereskedők zsebelik be. Azok az isme­retlen nevü képkereskedők, akikre nagy művé­szek sohasem bizzák müveik kiállítását vagy el­adását. És mintha ezt akarnák megbőszülni ezek az obskurus, ravasz emberek, hogy soha az igazi művészet szolgálatába nem állhattak, most, mikor elárasztják a képekhez nem értő amerikai nábobok uj, hivalkodó gallériáit a sok rossz hamisitványnyal. Vannak gazdag vidéki franciák is, akiknek nagyobb a hiúsága, mint az őszinte képszeretete vagy képismerete, jó vevői ezek is e művészetellenes képkereske­dőknek. Hanem komoly, nagy üzleteket mégis csak Newyorkkal és Csikágóval kötnek legin­kább. Oda hihetetlen mohósággal kérik és kül­dik a modern képeket, az impresszionisták tájképeit is. És épen ezeknek a merész kíná­latával jöttek reá a túlságos turpisságra. A mult hónapban ugyanis háromezernél több Sisley-t szállítottak ki Amerikába. Sokkal töb­bet tehát, mint amennyit a nagy művész egész életén át festhetett. Ebből keletkezett a bot­rány, amelyet szégyelnek nagyon az újvilág amatőrjei és állítólag még ők maguk igyekez­nek palástolni. Ha már káruk van, ne legyen szégyenük is belőle. üí A haj színének osztályozása. Bertillon, hírneves francia anthropológus és kriminalista jelenleg az emberi haj színének az osztályozá­sával foglalkozik. E célból a világ minden részéből az összes emberfajoktól hajpróbákat hozatott és most ezt a sokféle hajat ugy ren. dezi, hogy egy hosszú sorozatban a legsötétebb barnától a legvilágosabb szőkéig képviselve legyen a haj minden színárnyalata. Az egész sorozatot azután bizonyos számú területekre fogja beosztani és a hajnak a színét egyszerű számokkal jelölni. A köröző-levelekben azután a haj szine helyett csak annak a számát fog. ják megadni. Ezzel egyöntetűséget hoznak az eljárásba és elejét veszik az esetleges félre, értésnek, amennyiben az egyes népek nem egyformán nevezték el a különböző hajtipuso­kat, a Bertillon-féle hajszinskála pedig ki fog zárni minden kétértelműséget. A kx-iminalisz­tikában ez mindenesetre haladást jelent, de amint a gonosztevők az ujjlenyomatok hátra­hagyása ellen keztyüvel védekeznek, ugy majd a hajszínben rejlő veszedelem ellen a haj fes­tésével vagy egész rövidre nyírásával fognak védekezni. Síi Hercegnő, mint kereskedő. A napokban elhunyt Bonaparte Jeanne hercegnő a sok rossz közt, melyet életében átélt, megízlelte a keres­kedés keserű kenyerét is. A második francia köztársaság összeroskadása után megszűntek azok a járulékok is, melyeket a Bonaparte-csa­ládhoz tartozók a francia állampénztárból húz­tak. Jeanne hercegnő szülői ekkor súlyos nél­külözések közé jutottak s Belgiumban, száműze­tésük helyén, szomorú napokat éltek át. Hogy anyagi helyzetükön némileg segítsenek, Jeanne anyja Brüsszelben női konfekció-üzletet nyitott, melynek ez volt a cége : „Princesse Pierre Bonaparte, Marchande des Confections pour Dames". Az üzletet azonban nem az anya, ha­nem Jeanne vezette és pedig meglehetős ügyes­séggel. A reklámot Szolgáló hangzatos cég sok előkelő vevőt csábított az üzletbe, de mégsem prosperált sokáig s másfél évi fönnállás után megszűnt. ~ Dante első magyar fordítói. A hírnév­ből, melyet Dante szélfuvalomhoz hasonlított, bőven kijutott a része. Amíg élt, addig bizo­nyosan neki is több volt az irigye, meg az ellensége, mint a bámulója; holta után azonban könyvének akkora lett a népszerűsége, hogy vetekedett a bibliáéval. Mintha csak arra vár­tak volna, hogy örök álomra hunyja be szemét, mindjárt kitárult előtte a fáma mesés csar­noka. Legalább félezerre rugó kézírásos máso­latát ismerjük a XIV. és XV. századból. S ki tudja, hogy mennyi kallódott el? 1472-ben nyo­matták ki először az isteni színjátékot s azóta legalább négyszáz kiadása jelent meg, de inkább több, mint kevesebb. A könyvnyomtatás föltalálása óta ennyi kiadást egy könyv sem ért el. Lefordítot­ták a világ minden müveit nyelvére, bár csak jó későn, mert Németországban is a költő halála után ötszáz esztendővel ismerkedtek meg vele. Kaposi József, a Dante-kutatásairól ismert tudós Dante első' magyar fordítói cím­mel nagyobb értekezésben emlékezik meg azok­ról a magyar írókról, akik nálunk a Dante­kultusz úttörői voltak. A mult század ötvenes éveiben Császár Ferencé és Bálint Gyuláé az érdem, hogy Dante először szólalt meg magyarul. Császár fordította le először Dante ifjúkori önre­gényét, az TJj életet. A Pokol első négy énekét 1857-ben adta ki Őszi lombok című verskötetében. Szász Károly ezt mondja a fordításáról: „ A rimet­len vers nyűgeiben is nehezen mozog s ez nem a simaság, hanem a magyarosság hiányában mu­tatkozik . . ." Azt azonban, hogy Dantét ő szólaltatta meg nyelvünkön először, a magyar irodalomtörténetnek föl kell jegyeznie. Az egész isteni színjátékot a csiki születésű Bálint Gyula fordította le először, ugyancsak az 5 munkája Tasso Megszabadított Jeruzsálem-ének. fordítása is. Érdekes, hogy ez a fordítása a bécsi udvar jóvoltából látott napvilágot. An­nak idején sok gúnyt kellett elszenvednie miatta. Bálint ugyanis rimes hekszameterek­ben fordította nemcsak Tassot, hanem Dantét is. Ezen nincs mit csodálkoznunk, ha arra gon­dolunk, hogy még Petőfi sem átallotta egyik szép költeményét: Játszik öreg földünk . . . rimes hekszameterekben írni. SPORT $ Országos atlétikai viadal Szegeden. Az első klasszis startja, óriási nevezések teszik kiválóvá a Szegedi Atlétikai Klub holnapi or­szágos atlétikai versenyét. Mint minden évben, ugy az idén is nagy ünnepségek keretében tartják meg a versenyt. Védnökei 03 birái a város előkelőségeiből vannak összeállítva, kik­nek megjelenése a versenyt nemcsak sport-, hanem elsőrendű társadalmi ünneppé is avat­ják. Sportszempontból bírálva a meetinget, mondhatjuk, hogy ilyen sok nevezés s ilyen jó klasszisu versenyzők még nem álltak starthoz eddig Szegeden. A Magyar Atlétikai Klub, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub, a Ferenc­városi Torna-Klub, Aradi Atlétikai Klub, Aradi Postások, Temesvári Atlétikai Klub, Szolnok, Nyíregyháza, Hódmezővásárhely s a Szegedi Atlétikai Klub atlétái indulnak. A futószámok­ban — száz yard, egynegyed angol, egy angol, — az ország bajnokai, úgymint: Bácz, Wiessner, Simon s Weiszhausz vesznek részt. Kivülök még husz versenyző indulása teszi érdekessé e mérkőzést, köztük Jankovics, Szerelemhegyi, Speidl, Jolbey, Baclóczy, Ladányi Budapestről; Dobó (AAC.), Kiss, Horváth (AP.). A súlyszá­mokban a két Mudin, Bácz László s Ujlaky (TAC.) küzdenek az elsőségért, nem kisebb kaliberű versenyzők, mint Kéri, Jávor s Mező­falvi ellen. A távolugrást Schmiclt, a magyar rekorder nyeri Szathmáry Kálmán (MAC.) s klubtársa Kell (BEAC.) előtt. Magasugrásban Vácion dr volt országos bajnok s Domokos fő­iskolai bajnokok küzdenek, Szigeti délmagyar­országi bajnok s Mudin Imre, akiváló allround atlétával a győzelemért. A helyből távolugrás­ban Pivnyik, Száhlender, Devich és Vadon dr erős küzdelmet fognak vívni, ugy, hogy rekord­javitás sincs kizárva. A stafétafutást a BEAC. európai hirü stafétája fogja megnyerni a MAC. és az AP. előtt. A viadal délután pont félhárom órakor kez­dődik. Belépő-díjak: számozott ülőhely két ko­rona, ülőhely egy korona, állóhely hatvan fillér, diákjegy negyven fillér. Egyesületi tagok s hölgyek minden helyen a dijak felét fizetik. K. I. „GYÁRTELEP Szegeden a főraktár Mérey-utca 3. si. a. van Serfőzde Részvénytársaság Temesvár, az ország egyik legelőkelőbb sörgyára. Gyárt: Ászok, udvari, márciusi, dupla márciusi, korona, bajor, szent Erzsébet és más­fajta Söröket kiváló minőségben, a A sörök rendkivül jóizüek, zamatosak ós ezért több kitüntetést is nyertek

Next

/
Oldalképek
Tartalom