Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-04 / 88. szám

476 DELM AGYARORSZAO 1910 szeptember 1 (A gróf nyilatkozik.) Azokra a hírekre vonatkozólag, amelyek ma a fővárosi lapokban is megjelentek, Hohenau gróf így nyilatkozott: — A tegnapi napon levelet kaptam egyik berlini ismerősömtől, hogy egy-két berlini lapban az a hir jelent meg rólam, hogy engem a berlini rendőrség köröz azért, mert ellenem állítólag több ékszerész és kereskedő följelentést tett. — Én az utóbbi időkben senkivel ilyen természetű összeköttetésekben nem állottam, azokat az adósságokat, amelyeket fiatalabb koromban csináltam, teljesen: kifizettem. Legutóbb a feleségem számára vásároltam egy párisi ékszerésznél körülbelül félmilló frank értékű ékszereket, de ezt a számlámat is kifizettem. Azóta ékszerészekkel, vagy más kereskedőkkel dolgom nem volt. Hazugság az is, hogy több százezer korona adósságom van. Senkinek nem tartozom semmivel, nem is károsítottam meg soha senkit. Az egész hir, amely valószínűleg a berlini Wahrheit és Grosse Glocke cimü kis lapokban jelenhetett csak meg, nélkülöz minden valóságot és nem egyéb, mint tisztán boszu müve. Ellenségeim nagy számmal vannak a házasságom miatt, amelyet a német császári udvar semmiképen sem akart elismerni. Schönberger báróné a törvényes feleségem, az is rágalom tehát, hogy mesaliansot kötöttünk. A berlini hatóságok pedig, ha valamilyen ügyben hozzám akarnak fordulni, könnyen megtudhatják, hogy itt tartózkodom,, mert berlini jogi képviselőm, Werner doktornak mindig megírom a, tartózkodási helyemet, ha uton vagyok. Berlini palotám pedig a Kantstrassen van, a nagybátyám Hohenlohe herceg szintén Berlinben lakik, a Slavensitzben. — Üldözőim a felesé gem ellen már egy Ízben merényletet is akartak elkövetni. A napokban kaptam egy fenyegető levelet, amelyben figyelmeztet egy asszony, valami Berkmal nevű ügyvéd felesége, hogy az én feleségemet vitriollal fogja szemközt önteni, állítólag azért, mert a feleségem az ő urát elcsábította volna. Az illető ügyvédet sem én, sem pedig a feleségem nem ismeri. Ilyen fenyegető leveleket, mióta Szegeden vagyok, már többet kaptam. És én még csak nem is ismerem azokat az ellenségeimet, akik minden alkalmat megragadnak most, hogy üldözzenek. — A családom rokonságban áll a német császárral. Atyám Hohenau Ferenc gróf, anyám Hohenlohe Hedvig hercegnő. Három fivérem volt, közülök az egyik tüzhalállal halt meg, a másik betegségben, a harmadik él, Hohenau Ferenc Móricnak hívják, jdw-ban, az atyám alsóausztriai birtokán tartózkodik. A gróf ezután elővette a születési bizonyítványát, amely szerint őt Hohenau Hugó grófnak hivják, előneve sternaui és beutzel. Azutánj hogy, mindezt még inkább bebizonyítsa, a bajor királyi minisztérium által kiállított útlevelét mutatta meg, ahol szintén sternaui és beutzeli Hohenau Hugó grófnak van föltüntetve. — A szüleimmel — folytatta a gróf a beszélgetést — a legjobb viszonyban állok. Kitagadásról egyáltalán szó sincs, ez is hazugság. Edesatyám épen tegnap irt hozzám egy levelet, amelyben állapotom iránt érdeklődik és kérdi, mikor látogatom meg okét. — Hogy meddig fogok még Szegeden tartóz, kodni, afelől bizonyosat nem mondhatok. Most nagyon rosszul érzem magamat, Szatymazon hűltem meg lovaglás közben. Azóta megint gyöngélkedem, pedig már-már visszatért a régi egésíségem. Ha jobban leszek, a feleségem lejön Szegedre és akkor együtt fogunk elutazni Berlinbe. Parisban ís van palotánk, erről már különben irtak önök, ott azonban leginkább a téli hónapokban szoktunk tartózkodni. Önök Írták meg a házasságunk történetét is, ugyebár? — Igen, gróf ur, azt hiszem, a Délmagyar, ország ezt is a valósághoz hűen irta meg? — Igaz, tényleg nagy nehézségekkel kellett megküzdenünk, amíg egymáséi lehettünk, mert az udvar még a mai napig sem adta meg a beleegyezését a házasságunkhoz. Ez volt a legfőbb akadály és ebből támadtak a kompliká^ ciók. A családommal azonban nagyon jó viszony ban vagyok. — Mielőtt megnősültem, sokat utazgattam mindenfelé. Bejártam egész Európát, beszélem a német, francia, angol, orosz és görög nyelveket. A Koháryné asszonynyal — itt a szobában ülő asszony felé fordult — épen az előbb akartam görögül beszélgetni egy kicsit, de azt mondja, hogy ő nem érti ezt ' a furcsa nyelvet . . . — mosolygott a gróf. Ezután még csak néhány percig beszélgettünk. A gróf megemlítette, hogy szereti a magyar nyelvet és épen ezért tanulja is. Kért, hogy látogassam meg ismét, bizonyára akad majd mondanivalója. Azután nagyon udvariasan elbúcsúzott tőlem. B. Gy. * Hohenau gróf még az est folyamán táviratozott az összes budapesti lapoknak, hogy azok a hírek, amelyek az ő személyéről forgalomba kerültek, nem felelnek meg a valóságnak. Figyelmezteti az illető lapokat, hogy ezeket a híreket következmények terhe mellett ne vegyék át. Egyben megsürgönyözte azt is, hogy azok ellen alapok ellen, amelyek megrágalmazták, még hétfőn megindítja a sajtópórt. SZINHAZ,_MÜUÉSZET Színházi műsor Szeptember 4, vasárnap d. u.: Aranyember, szinmü. „ 4. . „ este: Ingyenélök, népszínmű. (Lendvay Micivel és Nagy Dezsővel.) „ 5, hétfő: Az obsitos, operett. (Bemutató előadás!) „ 6, kedd: Az obsitos, operett. „ 7, szerda: A kaméliás hölgy, szinmü. „ 8, csütörtök d. u.: A dolovai nábob leánya, szinmü. „ 8, „ este: Dollárkirálynő, operett. „ 9, péntek: Cigánybáró, operett. „ 10, szombat: Bilincsek,szinmü.(Bemutató előadás.) „ 11, vasárnap d. u.: Taifun, szinmü. 11, . este: Az obsitos, operett. (Lendvay Micivel.) * IVebántsvirág. Lendvay Mici és Nagy Dezső bemutatkozása elég jól sikerült ma este a Nebántsvirág-ban. Lendvay Mici a címszerepet játszotta kedvesen és szimpátikusan. Ügyes színésznő mindenkép, de a hangja kissé gyenge. Nagy Dezső szintén jó színész és szép sikere volt. MellettükBékeffy és Nyáray részesültek tapsban. Nyáray Krémer örökébe lépett. Először játszotta Celestin-t. Eredeti siines alakítás volt, igazi Nyáray-tempókkal, mindvégig nyárayzmussal spékelve és ez hol előnyére vált a szerepnek, hol tompította a hatást. Azért kevesen tudják ngy eljátszani Celestin-Floridor alakját, mint ö. * A temesvári színház. Temesvárról jelentik : Krecsányi Ignác színigazgató az uj sziniévadra vonatkozó jelentését beterjesztette a tanácshoz. A jelentésben a többi között ezeket mondja Krecsányi színigazgató: A sziniévadot október hó elsején fogom megkezdeni. Megnyitóelőadás A kard becsülete. Eredeti társadalmi szinmü négy fölvonásban. Irta Kazaliczky Antal. Eddig a következő újdonságokat részben már megszereztem, részben pedig a fővárosi kőszinházak után, — melyek az alább jelzett müveket tervbe vették — sikerük esetén elő fogom adni: Suzette, Brieux Eugentől. Sir> Henry Lavedan történeti színmüve. A koncert, Bahr Hermann vígjátéka. A szent berek, Flers és Caillavet-től. A Bubikon, Edourd Bourdet-től. A barrikád, Paul Bourget szociális színmüve. Az állat, Edmond Fleg-től. Az ismeretlen táncos, Tristan Bernhardtól. A balga szűz, Henry Battaille társadalmi szjnmüve. Csittulj szivem!, Pierre Weber bohózata. Gavallérok, Lothar Rudolf vígjátéka. A kegyelmes asszony, Jeckelt és Strauss-tól. Bilincsek, négyfölvonásos dráma. Továbbá Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond és Szomóry Dezső eredeti uj színmüvei, amelyek a Vígszínházban, illetve a Nemzeti Színházban fognak szinre kerülni. A drámákból és vígjátékokból csakis azokat a müveket ujitom föl, melyek a múltban a közönség osztatlan tetszését bírták. Azt van szerencsém előre kötelezöleg nyilvánítani, hogy a fővárosi összes kőszinházak minden válfaju, vonzó, értékes darabjait lehető legrövidebb idő alatt beszerzem, hogy azt a temesvári műpártoló közönségnek bemutassam. Az operákat illetőleg a következő két nagyszabású operát szereztem meg : Hegyek alján, opera három fölvonásban, zenéjét szerzette D'Albert Jenő. Nemo, opera három fölvonásban. Irta ós zenéjét szerzette Zichy Géza gróf. Ezeken kivül a tél folyamán szinre kerülnek: Bánk Bán, Hunyady László, Roland mester, Az álarcos bál, Pillangó kisaszszony, Tosca, Hoffmann meséi, Rigoletto, Carmen, Faust stb., stb. Az operáknak színe-java, amelyek a magyar királyi Operaháznál is állandóan műsoron vannak. Az operetteket illetőleg részben már megszereztem, részben a fővárosi nyári színházban már elő is adtam ezeket a müveket : A táncos huszárok, Rajna és Szirmay eredeti operettje. A muzsikusleány, zenéje Jarno Ferenctől. Trenk báró, zenéjét szerzette Albini Félix. A balkáni hercegnő, zenéje Paul Rubens-től. Cigányszerelem, A hercegkisasszony, (Fürstenkind) Lehár Ferenc két uj operettje. Az indiai nábob, zenéje Albini Félixtől. Anarchista-kisasszony, zenéje ifjabb Bokor Józseftől. A sziámi herceg, Sztojáhovits Jenő uj operettje. Szinrekerülnek továbbá mindazon kedvelt és népszerű operettek, melyek utóbbi években a fővárosi operett-szinházakban, vagy az igazgatásom alatti fővárosi nyári színházban előadattak. A népszínművekre is figyelmet és gondot fordítok. Nem feledkezem meg a klasszikus drámairodalomról sem és nagy becsvágygyal, áldozatkészséggel fogom szinrehozni a legkiválóbb szerzők (Shakespeare, Madách, Jókai, Calderon, Moreto, Echegaray, Molière, Dumas, Sardou stb., stb.) maradandóbecsü, jeles müveit. * A Taifun Hódmezővásárhelyen. A Hódmezővásárhelyen megjelenő Jövendő szépirodalmi lapból veszszük e sorokat : Beismerhetjük : Lengyel Menyhért diadalmas, szép darabja, mely bejárta már fényes sikerek közepett a világ legelső színpadjait, — Hódmezővásárhelyen megbukott. A Zsiros ügy, az Ámor mint pénzügynök zsúfolt házak előtt mentek s midőn szinrekerül egy nagy, széles látókörű elme egyik legpompásabb alkotása, a közönség előbb malackodik, majd távollétével tündököl. Föl kell bizony ezeket jegyezni s le kell vonnunk az ily jelenségekből a konzekvenciákat. Különben, hogy még intelligensebb körökben is hogy vélekednek a darabról s hogy értették meg azt, eléggé igazolja ez a tényleg megtörténj párbeszéd, mely két hódmezővásárhelyi rendes színházlátogató úrinő között folyt le a Taifun előadása után. Hazafelémenet természetesen a látott darabról folyik a szó. Kritizálja, szidja, dicséri ilyenkor mindenki. Egy nagyobb család is halad föl a népkerti uton s két hölgytagja erősen csepüli a Tailunt. — Csak azt nem tudom, — mondja az egyik, — hogy tulajdonkép melyik is volt hát a — Taifun ? — Hát még azt sem tudod — kontráz a másik — melyik? Hát — Beregi! Ebben aztán megnyugodtak. Tehát Beregi Volt a — Taifun. Deákoknak a legjobb iskola-öltönyök kaphatók: Füldes l/sónál Kárász-utca.