Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-22 / 102. szám

12 DÊLMAGYAR OR SZAG 1910 szeptember 22 senyirkák ötödik kiadását határozták el újból tízezer példányban, versenyirási okleveleket készíttetnek és a Szegedi Gyorsiró következő számában közlik a magyar gyorsírás tanítási ügyének statisztikáját, amelynek elkészítését az egyesület végezte. APRÓSÁGOK. SS3 Intim dolgok az olasz udvarból. Tudva­lévő, hogy az olasz király egy velencei színház­ban látta meg először a feleségét s mindjárt az első látásra beleszeretett. A véletlen ugy akarta, hogy a bájos montenegrói hercegnő páholya épen szemben volt az olasz trónörökö­sével, aki Németországban igyekezett feleséget keresni s útjában egy estére megpihent a lagú­nák városában. Elena hercegnő szépsége annyira megbűvölte a trónörököst, hogy kíséretének még aznap este kiadta a parancsot: holnap estére visszautazunk Rómába! Egész éjjel nem aludt s reggelre tisztában volt vele, hogy — Olaszországnak sokkal inkább érdeke, ha jö­vendőbeli királynéja az ősrégi montenegrói házból származik, mintha valamelyik mediati­zált német családból választ feleséget. Abban sem kételkedett, hogy ez a választás az olasz népnek is sokkal jobban fog tetszeni. Midőn ezt a tervét szüleivel közölte, Margit királyné egy kissé szabódott, de Umberto rögtön belátta fia politikájának okosságát. A terv a miniszter­tanács előtt is tetszésre talált. Minthogy hire járt, hogy a szép Elena kezére egy osztrák főherceg is vágyik, rögtön levelet irt Nikitának, melyben bejelentette, hogy meg szeretné látogatni. Az öreg fejedelem természe­tesen azt üzente a királyfinak, hogy nagyon szívesen várja s Viktor Emánuel a szerelem szárnyán sietett a fekete hegyek országába. Mikor azonban Cettinjóbe ért, Elena hercegnőt nem találta ott. "Az orosz udvarban időzött, ahol a kedves, fiatal leányt mindig nagyon sze­rették. Nikita, aki akkor már három leányán túladott, nem igen szerette volna a kínálkozó jó alkalmat elmulasztani s a szerelmes királyfit atyai áldásával együtt Pétervárra küldte a leánya után. A nagy téli palotában történt az első találkozás — teljes sikerrel. A mátkaság rövid ideig tartott s az esküvő után az olasz trónörökös boldogan röpítette asszonyát a zord északról a mosolygó egii Itáliába, Racconigibe s a Pó partján, a hófödte Monteviso tövében épült nyári kastély volt az uj pár mózesheteinek boldog tanyája. Elena királyné most is itt érzi magát legjobban, gyer­mekei ós néhány meghitt embere társaságában. Természeténél és nevelésénél fogva ellensége minden túlhajtott etikettnek, amitpedig anyósa elválaszthatatlannak tart a királyné méltósá­gától. Az anyakirályné még most is nagyobb udvart tart, mint a menye, akinek magánélete maga az egyszerűség. A diplomaták bármikor megjelenhetnek előtte közönséges redingot-ban, Margit királynéhoz azonban nem juthat be senki másként, csak teljes gálában. Ünnepies alkalmakkor Elena királyné is ra­gyogó toalettekben és mesés ékszerekben pom­pázik, pedig minden szépsége ellenére, vagy talán épen azért, sokkal jobban fest egyszerű ruhában. Egyszerűségével mindenki szivét meg­nyerte, pedig eleinte sok baja volt az udvari formaságokkal. Esküvője napján, mikor a tem­plom előtt kiszállt a kocsiból, önkéntelenül is fölemelte az uszályát, mire Margit királyné haragosan és elég hangosan súgta neki, hogy engedje el a ruháját. A fiatal királyné rajong az irodalomért és a festészetért s az architektúra is nagyon érdekli. A hires nápolyi művész, Kaserevo, tanította s nem egyszer szerzett már igaz örömet királyi férjének azzal, hogy gyermekeinek sikerült arc­képével ajándékozta meg. Igen csinos verseket is ir, melyek rendszerint orosz irodalmi folyó­iratokban jelennek meg. Emellett kitűnő vadász s akárhány férfinél jobban birja a fáradságot. Ezeket a kiválóságait betetőzi végtelen jószívű­sége, aminek fényes tanújelét adta a messzinui katasztrófa alkalmával. A király méltó társa a széplelkü királynénak. Gondosan nevelték kora gyermekkorától s tanárainak parancs szerint szigorúan kellett vele bánnia s még egy leesett ceruzát sem volt szabad a padlóról fölvenniük. A drákói szigorúságról később keservesen panaszkodott is. Idejét az államügyek és családja közt osztja meg s udvarában elv a takarékosság. Margit anyakirályné fiának trónralópte óta |avaidejét utazással tölti. A Stupiniggi grófné eim alig inkognitó már többé, annyira ismerik Olaszországban. Hatalmas automobilja minden szükséges dologgal el van látva s alkalmas hosszú túrákra. Legtöbbet Szardiniában és Itália északi részében utazik. Nemrégiben ve­siedelmes kalandja volt a svájci határon. Egy pár anarchista-suhanc dinamitot fektetett le az országúton, amerre az automobil elhaladt ós a robbanás alaposan megrázta a királynét és udvarhölgyeit. A merénylőket elfogták, de Mar­git királyné kegyelmet eszközölt ki a számukra s az erről szóló okmányt maga vitte el a bör­tönbe, ahol a lelkükre beszélt a fiatal gonosz­tevőknek. Sokkal mulatságosabb volt ennél a szén­kereskedővel való kalandja, amelyen a mult télen nagyon sokat nevettek Rómában. A fiá­val akart telefonon beszélni s egy szerencsét­len nagysád valami mérges szénkereskedövel kötötte össze, aki kegyetlenül szidni kezdte és követelte, hogy a szón árát haladéktalanul fizesse meg. — Kedves barátom — csitította a királyné a dühös embert — nehéz időket élünk, legyen türelemmel szegény adósai iránt. — Mondta ezt maga már sokszor — volt a válasz — de majd személyesen megyek oda és meg fogom mondani a véleményemet. A királyné hangosan kacagni kezdett s ki tudja, mi lett volna a dolog folytatása, ha a központ idejekorán észre nem veszi a fatális tévedést. ~ Az éhség és szomjúság székhelye. Az éhség és szomjúság érzékét általában a táplálékhiány idézi elő. Ez egy ősrégi tapasz­talati igazság, amelyet mindönki ismer. Annál nagyobb homály borította azonban mindeddig azt a kérdést, hogy az éhség- és szomjúság­érzet hogyan áll elő és hol a szókhelye? Egy olasz tudósnak, Valenti tanárnak a kisérletei most megoldják ezt a kérdést. Mint ugyanis Rómából jelentik: Valenti tanár kísérletileg kimutatta, hogy az éhség- és szomjúságérzet székhelye a torok és a nyelőcső felső része, ahonnan kiindulva azután az egész testro át­terjed. Helyi érzéktelenitéssel igy az éhség­és szomjúságérzetet is meg lehet szüntetni. Valentini dr ezt egy kutyán mutatta be, amelynek bárzsingjába kokaint fecskendezett, mire a kutya öt napon át se nem evett, se nem ivott, bármit is raktak elébe, egyszerűen azért, mert sem éhséget, sem pedig szomjúságot nem érzett. Ezek a tudományos eredmények különben összhangban vannak azzal a régi tapasztalattal, hogy a kokalevelek, vagy dohány rágása, valamint a dohányzás is csök­kenti az éhség érzetét, mert ezek szintén hat­nak a nyelőcsőre és részben érzéktelenitik. A Schicht yalódi csakis a névvel és a „szarvas" véd' jcggyeU Mmdetmemü // KÖZOKTATÁS 4- A Szegeden fölállítandó szerb inter­nátus elnöksége értesítette a várost, hogy az internátus céljaira fölajánlott ujszegedi telket elfogadja. Ez ügyben Berccz Gyula tanfel­ügyelő, Virányi mérnök és Lukics Simon, a föloszlatott határőrvidéki kapitányság elnöke, e hó huszonnegyedikén Szegedre érkezik, hogy az építkezés dolgában tárgyaljon a hatósággal. SPORT $ A szegedi tornaegyesölet közgyűlése. A szegedi tornaegyesület igazgató-választ­mánya tegnap tartotta a nyári szünet után első ülését Lövész Antal elnöklésével. Jelen voltak: Borosnyay Károly, Csapó Ödön, Forbát Leó dr, Berezeg István, Lendvay József, Mayer Gyula, Plichta Béla, Rostos Nándor, Szász Hugó dr és Váradi Imre. Az ülés legérdekesebb tárgya az uj alapszabályok tárgyalása volt. Az immár har­mincnyolc év óta fönnálló egyesület alapsza­bályai elavultak és nem felelnek meg a modern igényeknek. Ezért még a tavaszszal bizottságot küldtek ki az uj alapszabálytervezet kidolgozá­sára. A bizottság a legmodernebb hazai sport­egyesületek szervezetének egybevetésével oly alapszabályokat dolgozott ki, amely lehetővé teszi, hogy az egyesület a testedzés legkülön­bözőbb ágait művelhesse. A tervezetet a bizott­ság előadója, Borosnyay Károly alelnök ismer­tette ós a választmány azt egyhangúlag ma­gáévá tette. Elhatározta továbbá, hogy azt közgyűlés elé terjeszti. A rendkívüli közgyűlés október hó másodikán délután négy órakor az állami főreáliskola tornatermében lesz, melyre a tagok ezúton is meghívatnak. Az uj alap­szabályok a gyakorlati órák alatt a reáliskolai tornacsarnokban megtekinthetők. Plichta Béla helyettes titkár a folyóügyekről referált, Mayer Gyula pénztáros az egyesület vagyoni helyze­tét ismertette. Csapó Ödön művezető jelenté­séből látjuk, hogy a tagok a gyakorlati órákra mind többen járnak el. A választmány végül több uj tagot vett föl. legolcsóbb beszerzési forrása fa- és széntaiene 111. • ! TÖRVÉNYKEZÉS § Elítélt csongrádi kereskedő. Ma foly­tatták a szegedi királyi törvényszék büntető­tanácsa előtt a Mandel Gyula csongrádi vászon­kereskedő ellen indított hitelezői pört. Mandel Gyula — mint mai számunkban megírtuk — a terjedelmes vádirat szerint fizetésképtelen lett, de ahelyett, hogy csődöt kért volna maga ellen, a hitelezőit ugy játszotta ki, hogy a hitelbe vett árukat jóval a beszerzési áron alul eladta Krausz Dávid és Léderer Gyula fólegyházai kereskedőknek. Az üzletet Mandel sógora, Feuer Illés közvetítette, az árukért kapott négyezer koronát pedig Feuer Sándo1' rejtegette. Délelőtt kilenc órakor folytatták a mai tárgyalást, amelyen ismét több tanút hall­gattak ki. Délben befejezték a tárgyalást s délután öt órára tűzte ki az elnök az Ítélet, kihirdetést. A bíróság Mandel Gyulát csalárd bukás bűntettében bűnösnek mondta ki s ezért egy évi és hat havi börtönre, öt évi hivatal­vesztésre s politikai jogainak elvesztésére Ítélte. A négy és fél havi vizsgálati fogságot be. számította a bíróság az Ítéletbe. Mandel Gyulát Korniss Béla dr védte. A többi vádlottat Balassa Ármin dr, Reiniger Jakab és Fischof Henrik dr védelme után fölmentette a bíróság­§ Bírói vizsga. Moesz Géza királyi járás­bírósági joggyakornok a budapesti birói vizs­gálóbizottság előtt a gyakorlati birói vizsgát sikerrel letette. § Halálos itclet a Kúrián. A temes­vári esküdtszék kötéláltali halálra Ítélte Grozaveszku Juon orsovai munkást, aki Suru Pável petróleummunkást meggyilkolta. A Kúria első' büntetőtanácsa ma tárgyalta a vádlott semmiségi panaszát és azt egy órai tanácskozás után elutasítva, a halálos . Ítéletet helybenhagyta. A büntetőtanács ez­után átalakult kegyelmi tanácscsá. § Zsarolásnak minősített rablás. A sze­gedi királyi törvényszéken minősített ma az esküdtbíróság egy rablás bűntettét zsarolás vétségének. Ifjabb Csonka Mihály huszonnégy

Next

/
Oldalképek
Tartalom