Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-06 / 89. szám

8 Ebből a jelentésből kiderült, hogy Hampel József jegyző súlyos szabálytalanságot köve­tett el, amikor Áts Miklós letiltásának elsimí­tásába beleavatkozott, hogy ő maga is részt­vett egy olyan mulasztás elkövetésében, amely miatt ő később a főhadnagyot följelentette. Ez azonban nem áll. Az iratokhoz csatolva van egy levél, Áts Miklós hadnagynak Szádeczky lőhadnagyhoz intézett levele, amelyből kiderül; hogy nem Hampel intézte a dolgot, hanem a katonák egymás közt. A honvéd-főparancsnokság följelentése foly­tán a szolnoki törvényszék elnöke igazolásra szólította föl Hampel József dr járásbirósági jegyzőt, aki a szolnoki járásbíróság vezető bí­rájához ma terjesztette be az ügyre vonatkozó nyilatkozatát. Az előterjesztés igen éles támadás Klobucsár ellen. Hampel kinyilat­koztatja, hogy Szádeczky Dezső főhadnagy julius 20-án két igazoló-jelentésben beismeri a közokirathamisitást és azt is, hogy arra Áts Miklós bujtotta föl. Az ő összeköttetése Áts Miklós hadnagygyal az volt, hogy egy izben pár­bajsegéde volt, erre kölcsönöket kért tőle, aztán összeveszett vele, végül megsértették egymást, de Áts nem adott elégtételt. Erre kezdett ő ku­tatni Áts ügyei után és ezért jelentette föl Szádeczkyt. A katonai hatóság azonban Szá­deczky és Áts beismerő vallomásai ellenére is őt vette üldözőbe. Klobucsár följelentése Ham­pel szerint valótlanságokat tartalmaz és fölöttes hatósága oltalmát kéri a hajszaizii följelentéssel szemben. A nyilatkozat ma érkezett a szolnoki járásbíróság vezetőjéhez. Bizonyos, hogy ezek után súlyos komplikációk támadnak még, mert Klobucsár átlépte a maga hatáskörét, amikor Hampel ellen följelentést tett. A ritka ügynek egyébként máris érdekes fordulata van. Hampel József fölöttes hatósá­gának, a szolnoki törvényszéknek elnöke jegyzőkönyvet vett föl, amelyben megállapítja, hogy a honvédség főparancsnoka túllépte ha­táskörét. Hampel pedig azt a kérést terjesztette az elnök elé, engedje meg, hogy a Klobucsár átiratához mellékelt összes leveleket lefény­képeztesse, mert attól tart, hogy ezek esetleg elveszhetnek. Az elnök a kérés fölött holnap dönt. NAPI HÍREK Az Erzsébet-kilátótorony. Régi vágya volt Budapest polgárságának, hogy a Jánoshegyen, a budai hegyvidék legmagasabb pontján, a vidék szépségéhez és a fővároshoz egyaránt méltó állandó, szilárd kilátótorony épüljön. Most készen áll, csütörtökön ünnepiesen fölavatják, ma pedig bemutatták a sajtó kép­viselőinek. A köralaku torony — a Halászbástyához ha­sonlóan — román stílusban épült, süttői és borosjenői terméskőből: komoly, széles tago­zással és három egymás fölött elhelyezett nyi­tott terraszszal. Bejárója a Budakesz felé eső oldalán van, ahonnan a torony falához kivill odailleszkedő széles lépcsőn az előcsarnokba jutunk. Az előcsarnok hátsó falát az oszlopok fülkékre osztják. A város felé eső középső fülkében van el­helyezve Erzsébet királyné carrarai fehér már­ványból kifaragott mellszobra, Stróbl Alajos kiváló alkotása. A szobor Ízléses talapzaton áll, amelynek alsó része haraszti mészkőből, felső része rózsaszín ruskicai márványból való. A szobor fülkéjének hátterét ornamens mozaik­freskó disziti. A freskót Kölber Dezső ós Tardos Krenner Viktor festőművészek rajzolták és Róth Miksa iparművész készítette. A szobortól jobbra-balra eső fülkében két figurális freskót helyeznek el. Az egyik azt a jelenetet ábrá­zolja, amikor Erzsébet kijavítja Szent István palástját, a másik meg Erzsébet megkoroná­zását. Ennek a két freskónak a rajzát szintén Kölber ós Tardos készítették, elhelyezésük DÉLM AQYARORSZAQ azonban csak a jövő tavaszszal fog megtörténni. Ugyancsak az előcsarnok egyik fülkéjében ta­láljuk az emléktáblát. A kilátótorony fölavatása alkalmából a fő­város negyvennyolcezer korona költséggel ki­bővítette és tataroztatta a jánoshegyi vendéglőt, uj utat építtetett a vendéglőtől a kilátótoro­nyig s az útvonalon tizenkét diszes vaskorlát között újból elhelyezte az Erzsébet-emlékkövet, amelyet Szász Károlynak kevéssé ismert követ­kező verses fölirása diszit: Itt állt s nézett szét Erzsébet drága ki­rálynénk, Hol koronázott fő tán soha nem vala még, S mig itt elragadó látványon lelke meg­rengett Érzé: országunk szive feléje dobog. Hódolatunk e helyet nevezé Erzsébet-orom­nak, Fogjuk, mig magyar él, áldani lába nyomát. A torony Schnlek Frigyes tanár tervei sze­rint épült s egyike a főváros legkiválóbb mű­alkotásainak. A kilátótornyot az opitőbizottság ma vette át a vállalkozótól s az átvételre az épitőbizottság tagjain kivül számos vendéget is hívtak. Mindenki nagy gyönyörűséggel szem­lélte a hatalmas alkotást s a jelenvolt szak­értők nagy elismeréssel nyilatkoztak. Hogy a közönségnek a kilátó megközelítését megköny­nyitsék, jó szerpentinutat építettek a hegy csúcsáig. A kilátó ünnepies átadása csütörtö­kön délelőtt lesz. A király képviseletében Zichy János gróf kultuszminiszter is meg fog jelenni­— A horvát keresztényszocialista párt. Zágrábhói jelentik : A tiszta jogpárt és a keresztényszociálista párt szeptember tizenötödikén értekezletet tartanak, amelyen a két párt egyesüléséről lesz szó. Az uj párt neve a legnagyobb valószínűség szerint „horvát keresztényszociálista párt" lesz. Elnöke Frank József dr, politikai vezére pedig Horváth dr lesz. — A miniszterelnök hazaérkezése. Héder­várról táviratozzák: Héderváry Károly gróf miniszterelnök tegnap este tizenegy órakor Osztendéből Hédervárra érkezett és néhány napot tölt birtokán, a hét végén pedig Buda­pestre utazik. — Héderváry és Bienerth tárgyalása­Egy reggeli lap azt a hirt közli, hogy Héder­váry Károly gróf miniszterelnök tegnap Bécs­ben Bienerth osztrák miniszterelnökkel tár­gyalt. Illetékes helyen közlik a „Budapesti Tudósító"-val, hogy ez a liir valótlan. — Kossuth Ferenc utazása. Bécsből jelen­tik : Kossuth Ferenc ma Majnafrankfurtból ide­érkezett. — Személyi kir. Lázár György dr királyi tanácsos, Szeged város polgármestere, hétfőn délután Budapestre utazott. — Uj orosz főkonzul. őfelsége, a király Schmorza Károly gróf budapesti orosz főkonzul­nak a működési jogot megadta. A kereskede­lemügyi miniszter kéri Szeged városát, hogy az uj főkonzuli hivatalos dolgaiban támogassa. — Ügyvédek a birák ellen. A temesvárj ügyvédi kamara tagjai régóta elégedetlenkednek egyes délvidéki igazságügyi fórumok, legkivált a temesvári törvényszék működésével. Elégedet­lenségüknek kifejezést adtak az igazságügymi­niszterhez küldött fölterjesztésükben és azt a vádat emelték a többek közt, hogy a temesvári táblán nincsenek szakelőadók, csak ötletszerü­leg kezelik az ügyeket, a törvényszéknél pedig a vezetés hiánya miatt nincs rend. Imling Kon­rád államtitkár megvizsgálta az ügyet és erélye­sen leintette a temesvári ügyvédi kamarát. Figyel­meztette a kamarát, hogy a jövőben tartózkod­jék az ilyen illetéktelen kritikától. — Annál is inkább tartózkodjék — mondja az államtitkár — mert ellenkező esetben a közgyűlési határozatot meg fogom semmisíteni, aminek következménye az lesz, hogy nz előter­jesztett panaszok, javaslatok figyelmen kivül maradnak. — A szeged—dorozsmai villamos. Lá­zár György dr polgármester szombaton Do­rozsmán járt és tárgyalást folytatott az 1910 szeptember 10 ottani községi elöljárósággal a szeged—do­rozsmai villamosvasút ügyében. A tárgyalás során arra a megállapodásra jutottak, hogy szeptember tizenhatodikán folytatják ebben az ügyben az ülésezést. Dorozsmán a villa­mosvasút kérdését össze akarják kötni a község villamosvilágitás kérdésével. — A halas—mérges—dorozsma—szegedi helyiér­dekű vasút ügyének tanulmányozására Do­rozsma község elöljárósága bizottságot kül­dött ki. — Szvorényi József emléke. A Szvorényi Józsefnek, a volt egri cisztercita-főgimnáziumi igazgatónak és pedagógiai Írónak emlékét meg­örökítő ösztöndíj-alapra a gyűjtés Szvorényi volt tanitványainak körében serényen folyik. Eddig 507 adakozótól 8176 korona gyűlt össze. A Szvorényi emlékét megörökítő egri bizottság kéri mindazokat, kik 1849—1893 között az egri főgimnázium növendékei voltak és az adako­zásra fölszólítást nem kap'ak, hogy az évfolyam megjelölésével, amelyhez tartoznak, mostani ál­lásukat és lakásukat a bizottságnak jelentsék be. — Be kell rukkolni. A szegedi negyvenha" todik gyalogezredhez október hetedikén, a sze­gedi honvédezredhez pedig egy nappal előbb, október hatodikán kell berukkolniok az újon­coknak, három, illetve két évi katonai szolgá­latra. A városi katonai ügyosztály most kéz­besiti a császári és királyi hadsereg újoncai részére a katonai behívókat. Az öreg katonák tehát rendes időben leszerelhetnek, csak az avtováciak jönnek haza pár héttel később, mert nekik várniok kell az újoncok kiképzésére. — Az abruzzói herceg házassága. Turin­ból jelentik: Az abruzzói herceg ós miss Elkins eljegyzéséről most végül sikerült annyit meg­tudni, hogy tavaszszal tartják meg. A házasság azonban csak morganatikus lesz, a fiatalasz­szony nem tarthat igényt a „fenség" cimre. — Eljegyzés. Szúdi és darázsi Szúdy Ele­mér, az „Arad és Vidéke" felelős szerkesztője) Arad város törvényhatósági bizottságának tagja' eljegyezte Glacz Daisyt, özvegy Glacz Dezsőnó született Langer Melánia leányát. — A népszámlálás. A Budapesti Tudósító jelenti: A belügyminiszter valamennyi törvény­hatóság első tisztviselőjéhez az 1910. évi nép­számlálás költségei ügyében körrendeletet in­tézett. Eszeriut a népszámláláshoz szükséges nyomtatványokat az állam szolgáltatja, azon­ban a kérdőpontok kitöltéséről a községek saját költségükön kötelesek gondoskodni. Ehez képest a számláló biztosoknak, továbbá az összeirási munkálatok fölülvizsgálatával meg­bízandó közegeknek díjazása, a fuvar- és egyéb költségek a községeket fogják terhelni. A köz­ségeknek, illetve a városoknak kell viselniök a számlálóbiztosoknak és a községi, vagy kör­jegyzőnek és egyéb népszámlálási fölülvizsgálók­nak járó dijakat ós megtérítéseket, a népszám­lálás végrehajtásánál igénybevett egyéb közre­működő munkaerők díjazását, a fölvételi lapok és ivek kitöltésénél fölmerülő irodai kiadásokat, csomagolási költségeket és minden egyéb, a népszámlálás végrehajtása és a népszámlálási anyag beterjesztése körül fölmerülhető kiadá­sokat. A választói reform céljaira szükséges adatok kitöltéséért az államkincstár fogja meg felelő külön díjazásban részesíteni a számláló­biztosokat és fölülvizsgálóka.t A községek ter­hére eső költségek fedezéséről az 1911. évi községi, illetve városi költségvetési előirány­zatokban gondoskodni kell. A belügyminiszter fölhívja az illetékes hatóságokat, hogy az 1911. évi költségvetési előirányzatnak előkészítésé­nél az említett népszámlálási kiadásokra tekin" tettel legyenek. — Egyfolytában való tanitás a sze­gedi iskolákban. A szegedi községi iskola­szék hétfőn délután Faragó Ödön dr elnök­lésével ülést tartott. Az ülésen az iskolaszéki tagok nagy számmal voltak jelen. Arról folyt a tárgyalás, hogy a szegedvárosi elemi isko­lákban meghonosittassék-e az egyfolytában való tanitás. A tanügyi bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyfolytá­ban való tanitás előnyére van a növendé­keknek, a tanítóknak s a közoktatási köz­igazgatásnak. Az iskolaszék kimondotta, hogy az elemi iskolákban reggel nyolc órá­tól déli egy óráig lépteti életbe ezentúl a tanítást. A mai határozat nemsokára jog­erőre emelkedik s az uj tanítási módszert a most megkezdődött tanévre mihamar érvé­nyesitik. — Az »budai rabbi beiktatása. Buda­pestről jelenti tudósítónk: Nagy ünnepséggel

Next

/
Oldalképek
Tartalom