Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)
1910-09-07 / 90. szám
1910 szeptember 8 — Alándoki szabadlábon. Mándoki Lajos dr-t, a sikkasztó budapesti ügyvédjelöltet, a tábla ma szabadlábra helyezte. Mándoki ellen a vizsgálatot folytatják. — A legöregebb jegyző. A hivatalos lap mai számában olvassuk, hogy Krenedics Gyula, a budapesti büntetőtörvényszék jegyzője nyugalomba vonult s hogy a király ebből az alkalomból a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki sok évi hü ós buzgó szolgálatáért. Az igazságszolgáltatásnak egyik érdemes tisztviselője távozik el vele a helyérői, ahol egyfolytában négy évtizedet töltött el ritka szorgalommal és hozzáértéssel. Akikkel együtt kezdte pályáját, immár talán mind méltóságok, birák, csak ő elégedett meg szerényen a jegyzőknek dukáló tekintetes cimmel. Furcsa, de ugy van, hogy ma is ott volt, ahol negyven éve elkezdte. Pedig fölebbvalói meg voltak vele elégedve, dolgát kifogástalanul végezte egymásután Bogisicli Kriszt, Szókács és Zsitvay mellett, mint elnöki jegyző. A hetvenes évek óta lezajlott szenzációs pörökben ő vitte a nehéz jegyzői tisztet s mindig derekasan helyt állott. Még sem lett belőle sem albiró, sem biró, sem táblabíró, sem kúriai biró. Ennek az a magyarázata, hogy nem akarta letenni a birói vizsgálatot, .bár fölebbvalói, barátainak légiója, kérték erre. Ugylátszik, beleszeretett jegyzői tisztébe, amely kielégítette ambicíóját. Most, hogy nyugalomba ment az öreg jegyző, legalább kitüntetésre ajánlották s érdemkereszttel a mellén vonul ki az igazságszolgáltatás házából. — A színpad szerelmese. Budapestről jelentik : Egy visegrádi-utcai cérnagyárban hivatalnokoskodott Strém János tizenhétesztendös fiatalember. De az Íróasztal mellől elkívánkozott a világot jelentő deszkákra. Szinész szeretett volna lenni és tegnap jelentkezett fölvételre az Országos Szinészegyesület iskolájában. Fölállt a színpadra és elszavalta A két gránátos cimü költeményt. Az igénytelen külsejű,4 hajlottorru növendékjelölt szavalata rossz volt és a tanári kar alkalmatlannak találta a színészi pályára. Strém végzetesnek tartotta a lesújtó kritikát. Azt hitte, hogy csak mint szinész boldogulhat az életben ós elhatározta' hogy elpusztítja magát. Tegnap este a Rodostókávéházban mellbelőtte magát. De a golyó megakadt a zsebében levő cigarettatárcán s igy komolyabb baja nem történt. — Harc a bakkarat ellen. Ott kezdődött a nemzeti szerencsétlenség, hogy szemére vetették magyar véreinknek, hogy nem szeretnek utazni, nem vágyódnak a kultura vizeihez. Addig tartott a szemrehányás, mig magyarjaink kimozdulának a Duna—Tisza közéből és elmenőnek Osztendébe, Montekarlóba és hasonló helyekre, ahol nagyon megtetszett nekik az a szokás, hogy az emberek egy diszes teremben vizitkártyák helyett figurákat és nem figurákat adnak le egymásnak, közben úszik a pénz, hol a bankárhoz, hol attól el, de rendesen a bankárhoz. Fölszippantván a kulturát bakkarat alakjában, hazajöttek Budapestre, majd a vidékre és a klubok meleg földjében elültették a bakk fájának magvát. Kinőtt a bakkfa és akasztófa lett belőle. Boldog családapák, becsületes emberek mentek bele tönkre. Sikkasztottak, loptak, csaltak, csakhogy megvívhassanak a játék ördögével. És revolverdurranások, tönkrement családok jajgatása, elzüllött klubtagok káromkodása jelezte a bakkarat sikerének az útját. Közepes ekszisztenciák utána ugrottak a milliomosoknak. Csakhogy mig ezek kibírták és bírják a játék esélyeinek háborgását, addig százával csapódtak a zátonyhoz a kis kaliberű játékosok és tönkrementek. A rendőrség pedig tehetetlenül és tétlenül nézte, mint végzik ki a klubokban a jobb sorsra érdemes embereket. Annál nagyobb örömet keltett az a hir, hogy Boda Dezső budapesti főkapitány végre erélyes lépésre szánta el magát. Ugy hírlett, nem hajlandó tovább eltűrni a szerencsejátékok garázdálkodását. Emberek pusztulnak el, családok dőlnek romlásba és mindez a bakkarat miatt. Igazán ideje volna, örvendetes és csak helyeselhető, ha a legradikálisabb törvényes intézkedésekkel sürgősen beszüntetnék a bakkaratot. Sajnos, ez a hir ebben a formában nem felel meg a valóságnak, mert — amint azt a főkapitány egy ma esti nyilatkozatában kijelenti — a rendőrségnek nincs joga magánklubokba behatolni és a hazárdjátékokat megakadályozni. Hanem, igenis, a főkapitány anynyiban vette föl a harcot a bakkarattal, hogy bő jelentésben mutatott rá a klubok bakkéletére s annak káros hatására. E jelentés DÉL MAGYARORSZÁGI kapcsán megsürgette a belügyminisztert, hogy rendelettel vagy törvénynyel vessen véget a gyilkos bakkarat uralmának. — Kis Viktória és Kis Antal. Ezt a jeles, de a bíróság ítélete folytán már nem létező firmát még mindig jól ismeri a közönség. Azt is tudják róla, hogy éveken keresztül hentesipar cimén férges, rothadt, bűzös döghusok árusításával foglalkozott. Számos ízben el is ítélte már a bíróság a jeles anyát ós fiát, de ők folyton fölebbeztek, sőt a királyig mentek 1'egyelemórt. Azonban itt is elutasították. A bíróság végül elvette az iparigazolványukat és most a jeles anya és fia büntetésüket ülik. Tegnap ujabb manipuláció derült ki róluk, az, hogy legutóbb a vágóhidról, még mielőtt lecsukták őket, döglött sertések húsát akarták kicsempészni, de észrevették a dolgot és jelentették az esetet a rendőrségnek. A kihágási bíróság ezúttal Kis Antalt ítélte el két hónapi elzárásra és négyszáz korona pénzbüntetésre, mire Kis ismét a régi metódussal állt elő. Azt mondta, hogy megint a királytól kér megkegyelmezést. Bizonyos azonban, hogy most sem fog kapni. — A Crippen-ügy tárgyalása. Londonból táviratozzák: Ma kezdődött Crippen és Le Neve ismert bünpörének tárgyalása. A törvényszék épületét több ezer ember lepte el és a rendet alig lehetett föntartani. Crippen és Le Neve állhatatosan tagadnak — Gessmann házassága. Bécsből jelentik : Az osztrák keresztény-szociálisták lapja, a Beichspost, tegnap érdekes hirt közölt. Röviden, mintegy félhivatalos hangon az állott benne, hogy Gessmann Albert dr, volt osztrák miniszter, a keresztény-szocialista párt vezére, házasságot kötött Hruby Johannával, aki több mint egy évtized óta „nagy önfeláldozással" tölti be a házvezetőnői szerepet Gessmann mellett. A pártvezér házasságáról ma érdekes részleteket jelentenek a bécsi lapok. Gessmann már hatvanéves, első felesége régen meghalt. Tizenkét év óta lakik nála unokahuga, Hruby Johanna és azóta vezeti Gessmann háztartását. Gessmann, mint minden évben, az idén is hosszabb nyári utazásra indult unokahugával együtt. Útközben egy tiroli szállodában szálltak meg, ahol Gessmann a leányt, mint feleségét jelentette be. Másnap ugyanebbe a szállodába érkezett egy osztrák politikus, Gessmann ellenlábasa, aki, mikor a vendégkönyvben meglátta a „Gessmann Albert és neje" bejegyzést, figyelmeztette a szállodást, hogy Gessmannak nincs felesége. Ez a dolog azután Gessmann egyik jóakarója révén belekerült a „Deutsches Volksblatt"-ba. A keresztényszocialista pártvezérre ekkor magasabb helyen nagyon megnehezteltek és értésére adták, hogy jó lesz, ha elsimítja a dolgot. így történt, hogy tegnap a hatvanéves Gessmann sietve, egyházi diszpenzációval féleségül vette unokanővérét és házvezetőnőjét, a huszonnyolcéves Hruby Johannát. Es ez volt az oka, hogy a házasságot Gessmann a félhivatalos Reichspost-ban nyilvánosságra hozta. — Bajok a tokaji segélyezésnél. A jég által elvert Tokaj-Hegyalja szőlőinek restaurá. lására a kormány hatszázezer korona kamatmentes államkölcsönt folyósított. A kölcsönt — állítólag — nem azoknak juttatják, akik valójában reá vannak utalva, hanem adtak azoknak a szőlőtulajdonos megyei uraknak is, — katasztrális holdanként á. százötven korona kölcsönt, — akik aligha szorultak rá. Hogy kik és minő mértékben vették igénybe ezt a kölcsönt, azt majd a kiutaláskor lehet megtudni. Azonban már most is megemlitjük, hogy a birtokosok nem mindegyike fogadta el. — Budapesten nincs árvizveszedelem. A főváros mérnöki hivatala megvizsgálta a Duna összes zsilipéit és konstatálta, hogy a fővárosra nézve árvizveszedelem eshetősége nem forog fönn. A zsilipek teljesen épek, azok elzárására (nincsen ok, mert a felső állomásokról apadást jelentenek. — Rablótámadás az utcán. Hétfőn este a Tabán-utcában ment hazafelé Biczók Veron fiatal leány, akit útközben egy rongyos, züllött külsejű csavargó megtámadott. A támadásra a leány futni kezdett, a csavargó azonban utolérte, lefogta a karját és hirtelen leszakította a nyakáról az aranyláncot. A csavargó ezután elmenekült. A leány segélykiáltására elöfutott 9 emberek üldözőbe vették a rablót, de elfogni nem sikerült, mert a sötétségben eltűnt. Most a rendőrség keresi. — A «Jánosiak rokonai. Szamosujvárról jelentik: Hosszas nyomozás ntán ma végre sikerült elfognia a csendőrségnek azoknak a vakmerő betöréseknek a tetteseit, amelyekkel valósággal rémületbe ejtették a város lakosságát. A tettes négy föltűnően jól öltözött cigány, akik azt vallották, hogy a dánosi rablógyilkosok rokonai. Amint a város határán az erdőhöz értek a cigányokkal a csendőrök, a négy betörő lóra kapott és menekülést kísérelt meg. A csendőrök utánuk lőttek, a cigányok is tüzeltek. A hajszának mindössze az az eredménye lett, hogy két lovat kilőttek a csendőrök a cigányok alól, akik ép bőrrel megfutottak. A betörők kézrekeritésére szélesebbkörü nyomozás indult meg, amelynek vezetését Csiky csendőrőrsvezető vette át. — Családi tragédia. Koburgban történt tegnap. Wagner kereskedő felesége — mint onnan táviratozzák — tegnap a tóba dobta három leányát. A gyermekek hat, öt és háromnegyed évesek. Az asszony aztán maga is a vízbe ugrott és a kétségbeesetten küzködő nagyobb gyermekeket a viz alá szorította. Hiába jött segítség, mind a négyen odavesztek. — A párisi masamódleányok. Párisbói jelentik: Szombat este sztrájkoló varróleányok nagy tüntetést rendeztek. Két óra hosszat tömött hosszú sorokban vonultak föl a város utcáin és az Internationale-1, a szociálista-himnuszt énekelték. A rendőrök beavatkoztak a tüntetésbe, mire a sztrájkoló varróleányok esernyőkkel és napernyőkkel estek a rendőröknek. Nagy verekedés kerekedett, amely azzal végződött, hogy egy csomó tüntetőt bevittek a rendőrségre. — A kivándorló-Ügynök. Sátoraljaújhelyről jelentik: Nagykemence kitűnő talaja a titkos kivándorlási ügynököknek. Nincs hónap, hogy néhányan ki ne vándorolnának onnan Amerikába. A napokban Grundéi Ignác ügynök három odavaló parasztot szállított át egy galíciai határállomásra, elszedte ezerhatszáz koronájukat, azután elillant. A három paraszt toloncuton kerül vissza a falujába. — Csendőrök és oláhok. Nagyenyedről táviratozzák: Alsófehór vármegye alispánja jelentést küldött a belügyminiszternek arról a véres összeütközésről, amely román parasztok és a csendőrség közt vasárnap egy hete történt Celnán. A jelentés az illetékes magyarigeni föszolgabirónak a helyszínén fölvett jegyzőkönyve alapján a következőkben ismerteti a történteket: Több román legény vasárnap délután a piacra ment. Unneplőruha volt rajtuk, a derekukon román nemzetiszínű öv és közben román nemzeti dalokat énekeltek. Egy háromtagú csendőrőrjárat, amely Magyarigenből ment át Celnára, figyelmeztette a parasztokat, hogy a magyar állam ellen tüntető viselkedésükkel hagyjanak föl. A románok ellenszegültek, mire a csendőrök le akarták tartóztatni őket. Erre a románok kövekkel dobálták meg a csendőröket, akik önvédelemből a fegyverüket használták. Kétszer lőttek, golyóiktól két román legény: Urz János ós Tóth Lázár holtan estek össze, hárman pedig súlyosan megsebesültek. Ezek: Hádáss József, Urz Gábor és Flóra Simon. Megsebesült két csendőr is a vállán és a fején a románok kődobásaitól. A főszolgabíró vizsgálata egy hétig tartott Megállapították, hogy a csendőrök jogosan használták fegyvereiket. — Tolvajok a vonatokon. Sátoraljaújhelyről jelentik: Néhány hónap óta tolvajlások folynak a Sátoraljaújhely ós Kassa között közlekedő vasútvonalon. Szeptember negyedikén Radó Györgynó, nagyszöllősi lakos a vasút egyik másodosztályú fülkéjében utazott Kassára és mire megérkezett, pénzestárcáját ellopták. A lopás ugy történt, hogy Radoné a kocsi egyik sarkában elszundikált ós egy útitársa hirtelen kloroformos kendőt tartott orra alá, amitől ez elkábult. Mire kábultságából fölébredt, a kocsiban utazó elegáns külsejü, borotvált arcú fiatalember és ezzel együtt egy föltűnően szép, feketehajú hölgy eltűntek. Ugyanezen a vasútvonalon hasonló módon fosztották ki Glück Henrik kereskedelmi utazót, aki már a vasúti