Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-30 / 109. szám

1910 szeptember 30 OcLMAGYARűríatAQ 11 Számos kisebbjelentőségü tanácsi előterjesz­tést egyhangúlag fogadott el a közgyűlés. 4- szerb internátus. Gaál Endre dr közművelődési tanácsos jelen­tést tesz arról, hogy a bánsági szerb egyház Szegeden szerb internátust ákar létesíteni. A vagyonközsóggel folytatott tárgyalások • ered­ményeként arra kérj a tanács a közgyűlést, engedjen át a vagyonközség részére Újszegeden az internátusnak két hold földet és a fogadalmi templom tömbjéből kikerülő anyagból kétszáz­ezer darab téglát. Az internátusban száz fiu és hatvan leány nyer elhelyezést s a városnak ellenőrzési joga lesz az internátus fölött. A tanács javaslatát egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. . ' Nyomban ezután arról referált az előadó., hogy a szegedi szerb hitközség templomátala­kit ásra, iskolaépítésre és bérházépitésre városi sególyt'kér. ;A tanács ötezer korona segély megszavazását kéri. Wimmer Fülöp kevesli ezt az összeget s in­dítványozza, hogy adjon a város tizennyolc­ezer koronát, harminc éven át, évi hatszáz korona beállítással. Somlyódy István tízezer korona adását kéri, busz éven át, évi ötszáz korona összegben. Ezt az indítványt a tanács is magáévá te­vén, a közgyűlés tízezer koronát szavazott meg a szegedi görögkeleti szerb hitközségnek. A közgyűlést pénteken délután négy órakor folytatják. x A szegedi kórház költségvetése. A sze­íedvárosi közkórház 1911. évi költségvetését jóváhagyta a belügyminiszter. Az erre vonat­kozó leirat, mely foglalkozik az ápolási dijakkal is, a következő: A sz«gedi közkórház 1911. évi költségvetésé" ben a napi ápolási dij által fölmerülendő 178.628 korona szükségletet elosztva az előző három évi ápolási napok számának az átlagával: 94;113-mal, ápolási dijul száznyolcvankilenc ko­rona nyolcvan fillér jelentkezik s igy azt páros fillérre kikerekítve, egy korona kilencven fillér­ben azzal állapítom meg, hogy a kikerekitésből husz fillér a tartalékalap gyarapítására lesz fordítandó. A költségvetésre vonatkozólag meg­jegyzem, hogy azon-csak annyiban változtattam, hogy élelmezésre és fűtésre kerek összegben 57.000 és 15.600 koronát irányoztam elő, az 57.162, illetőleg 15.674 korona" helyett, A költ­ségvetésre vonatkozó törvényhatósági bizott­sági határozatot a föntiek értelmében jóváha­gyom, azon megjegyzéssel, hogy a tisztviselők korpótlékára fölvett összegeket fizetésemelés cimén hagytam meg a költségvetésben. Budapest, Í910 szeptember huszonkettedikén. A miniszter megbízásából Fáry s. k., közegészségi felügyelő. x Eskütétel. A szerdai közgyűlésben meg­választott tisztviselők csütörtökön tették le az esküt a tanácsülésen. % Az egészségügyi őr. Sok vita volt arró|, hogy legyen-e egészségügyi őr, avagy sem Sze­geden, Végre is elhatározták az állás szerve­zését. A polgármester nevezi ki az uj méltóság viselőjét. A pályázat október hetedikén jár le 6 az illető ezerkétszáz korona fizetést, száz korona rubapótlékot és háromszázhatvan ko­roni lakbért kap. Az alapfizetés öt évenkint ezerhatszáznyolcvan koronáig emelkedbetik. x á tanyai kocsik. A tanyai kocsikról heti­vásáros napokon nagyon gyakran lopnak el su­bákat és egyéb holmikat. Ennek oka pedig jó­részt az, hogy a tanyaiak akárhol is csoporto­san megállanak a kocsijaikkal s azokat egy ember örizetére bízzák, vagy teljesen őrizetle­nül hagyják. A főkapitány ezért rendeletet adott ki, hogy a tanyai kocsik csak a Püspök­térre és a nagykörútra állhatnak be. A kör­úton a csendőrlaktanyától a Mars-térig. így a holmijaik állandó rendőrfelügyelet alatt állhat­nak. A főkapitány rendelete ellen, több keres­kedő a tanácshoz fölebbez, mert nekik anyagi kárt okoz, ha a tanyai kocsik tömegesebben nem tarthatnak megállót az üzleteik előtt. APRÓSÁGOK, ...... 53 Vilmos császár a sokácok közt. Mikor Vilmos német császár Baranyában vadászik, a mulattatására szolgáló program egyik pontja mindig a környékbeli sokác nép kolótánca szo­kott lenni. Az idén a karapancsai sokác ifjak és leányok jelentek meg a császár előtt, még pe­dig a mult vasárnap este. A mulatságot, mint az egyik pécsi újság irja, Frigyes királyi herceg családja készítette elő. Izabella királyi hercegnő leánya, Mária Krisztina királyi hercegnő a reggeli mise után maga ment el Dályokra és ott kiválasztotta a leányokat, fiatal asszonyo­kat és legényeket, hogy azokat csoportba állítva, a császár elé vezesse őket. Azokat a szép, bár festett képű leányokat, akiket már régebbről ismert, megölelte és megcsókolta a királyi her­cegnő, akinek bizalmasságát a sokácokkal szem­ben ugyancsak megcsudálták az udvari etiket­tek fojtott levegőjéhez szokott udvari emberek. A dályokiak nagy boldogan követték a királyi hercegnőt a császár elé. A csapat közepén mint bit ó Gombárovics Lajos dályoki jegyző ment, hogy rendben tartsa a dályokiakat, akik tam­buraszó mellett csakhamar táncra is kereked­tek. Vilmos császár jókedvvel nézte a képet, többször is a táncolók közé elegyedett, két szép sokácinak mindegyik karján még a mozgó­fénykép masinája elé is állt és ismételten bele­vegyült a népmulatságba. A császár több férfit megszólított és érdeklődött, katonaviselt em­berek-e. Jórészt szálas legények a sokácok, akikből tehát több is akadt, aki katona, sőt még altiszt is volt. A császár nyelvi viszonyaik iránt is kérdezősködött és hangoztatta, legye­nek mindig hü fiai a magyar hazának és tanul­ják meg és terjesszék gondosan maguk között a magyar haza szép nyelvét, melyet beszélni tudni minden magyarnak kell. Egyúttal azon­ban figyelmeztette őket, hogy még ez nem elég a boldogulásra, hanem tanulják szorgalmasan a német nyelvet is, hogy nyitva álljon előttük a müveit Nyugat, mert ma már nem elegendő a földmivelés az emberek boldogulására még földmivelő-államban sem, mint amilyen Magyar­ország, hanem az ipar és kereskedelem fejlődé­sétől függ, mennyire felelhet meg az ország a mai kor igényeinek. Az ajándékok, érmek, haj­diszek, brosok szétosztásában a császár is segi-. tett, a leányoknak a hajdiszét pedig jórészt a királyi hercegnők és udvarhölgyek tűzték föl. A légy és a kolera. Az Egészség cimü folyóirat irja: A legyek kiirtása a kolera elleni küzdelemben igen fontos védőeszköz. Mióta Chantemesse tanár a párisi orvosi akadémián egyik föltűnést keltő előadásában kimutatta, hogy a legyek esetleg a koleracsirák hordozói és terjesztői is lehetnek, azóta nagy gondot fordítottak a legyek kipusztítására s miután mi jelenleg benne vagyunk a kolera behurcolása ellen megindított legszélesebb óvóintézkedések végrehajtásában : nem fog ártani ezt a kérdést éber figyelemmel kisérni. Hogy mily alkalmat­lanok a legyek, különösen faluhelyen vagy egyéb tenyésztő- és ipartelepek közelében, azt mindnyájan tudjuk. A legyek tömeges jelenléte azonban közegészségi ártalom is, minélfogva hatósági intézkedések rendelik el a közfogyasz­tásra si'ánt étel- és italnemüek szigorú befödését s ezáltal a legyek távoltartását. A magánház­tartásokban pedig minden egyes család a leg­nagyobb szigorúsággal ügyeljen arra, hogy a legyek fölszaporodása minden áron elkerül­tessék. Chantemesse tanár föntjelzett előadása arra indította annak idején a Parisban meg­jelenő Maiin nevü lap szerkesztőségét, hogy tízezer franknyi jutalmat tűzzön ki annak ré­szére, aki hatásos szert talál a legyek kiirtására; természetesen azzal a kikötéssel, hogy méreg­szernek nem szabad lennie, mert ilyenféle amúgy is már sok van s ezek a legtöbb állam­ban kormányhatósági rendelettel el vannak tiltva, A kitűzött jutalomra kétszázhatvanöt pályamű érkezett be. Ezeket a biráló-választ­mánynak adták át, melynek tagjai, Chantemesse tanáron kívül, a legkiválóbb egyetemi tanárok, úgymint Brouardel, Roux és Rouvier voltak. A jutalmat egyhangúan egy magát megnevezni nem akaró szerző nyerte el, ki dolgozatát Musca delenda. jeligével küldte be. A szerző szerint mindegyik légy átlag kétszáz tojást rak le, ami­ből könnyen kiszámítható, hogy egy-egy légyből hat nemzedéken keresztül majdnem százmillió légy kerül ki. Eszerint tehát a kinőtt legyeket kiirtani teljes lehetetlenség. Alaposan csak addig lehet kipusztítani, amig báb alakjában vannak. Ily alakban találhatók leginkább a szemétdom­bokon és emé'sztőgödrökben. A szerző számos kísérletezés után azt találta, hogy ezeket-a hernyókat a leggyorsabban a nyers olaj öli meg. Ennek a szernek előnye az, hogy olcsó és könnyen megszerezhető, másik főelőnye pe­dig az, hogy hatása biztos és intenzív, ameny­nyiben nemcsak a hernyókat pu&ztitja el rög­tön, hanem a további porondok :fölcsirázását is megakadályozza. A bíráló-választmány a szerző fejtegetéseit jóváhagyta s véleményében kiemelte, hogy a légykiirtás kérdése a szerző által ajánlott szerrel és eljárással egyelőre meg van oldva. Említésre méltó, hogy a pá­lyázók között, helyet foglalt Erzsébet romániai királyné is, kinek a bizottság a bronzérmet ítélte oda. Történt pedig ez ezelőtt körülbelül két-három évvel. Azóta nem hallottuk, hogy ez á kérdés általánosabb érdeklődést keltett volna, pedig óp most volna kellő ideje annak, hogy behatóbban foglalkozzunk vele. Ugy a legtágabb értelemben vett iparban és mező­gazdaságban, mint közhelyeken és a családi otthonban a legyek kiirtása mindig főfigyel­münk tárgya legyen; sok fertőző bajnak lehet ezáltal elejét venni. Cö Az utolsó máglyahalál Berlinben. Még nincs egészen száz éve annak, hogy Berlinben utoljára végezték ki két gonosztévőt máglya­halállal. Ezt az utolsó máglyát a, Jungferhei­den rakták egy szabad téren 1813 junius else­jén, még pedig olyanformán, hogy fönt két karó állott ki, amelyek mellé egy-egy zsági oly volt téve a két delikvens részére. A két elitélt, névszerint Horst János és szeretője, Delitz Friderika, gyújtogatás miatt kerültek a mág­lyára, A kivégzés előestéjén mind a kettő jó­kedvű volt. Horst a börtönőrökkel kártyázott. Delitz Friderika pedig jóizüen evett-ivott és kijelentette, hogy sohase lakott még olyan jól, mint akkor. A kivégzés napján a két élitéltet két parasztszekéren vitték ki a vesztőhelyre. Az utvonalat, amerre a két szekér elhaladt, sok ezer főnyi kíváncsi' tömeg lepte el és a vesztőhelyen is annyi ember gyűlt össze, hogy a két szekérnek karhatalommal kellett utat nyitni a máglyarakáshoz. Itt a bíró fölolvasta az Ítéletet és azután átadta a két delikvenst a hóhérnak, aki hátukkal egymásnak égy deszkaállványra állította őket, amelyet a segé­dei a' máglyarakás mellé toltak. Horst karjá­val átölelte hátrahajló kedvesét, aki kezeit tördelte és többször fölkiáltott: — Istenem, istenem! Horst teljesen megtartotta nyugalmát és a mellette haladó hóhérral beszélgetésbe eredt, A máglyához érve, leszálltak a deszka állványá­ról és a hóhér fölszólította őket, hogy vegyék le felső ruhájukat. Horst ellenkezett kissé, de azután levetette a kabátját, föloldotta nyak­kendőjét és levette kalapját is, amelyet egy hangos „halló ¡"-kiáltással a levegőbe dobott. Delitz Friderika ekkor arra kérte a birót, en­gedje meg neki, hogy a nézőkhöz néhány szót intézzen. Amikor a biró ezt megengedte', el­mondotta, hogy könnyelmű életet folytatott ugyan és büntetést érdemelt, de a halálbünte­tésre még sem szolgált rá ; ő ártatlan. Aztán kezét a szivére tette és szemeit az ég felé for­dítva, ezt mondta: .— Isten irgalmazzon szegény lelkemnek. Utána Horst is beszélt, aki kijelentette, hogy világéletében mindig nagy gazember volt és duplán is megérdemli a büntetést. A máglyára Delitz Friderika szállt föl először, mivel Horst ugy vélekedett, hogy .a nőké az elsőség. Fent a máglyára Hórstat a jobboldali, széretőjét pe­dig a baloldali zsámolyra ültették és kötelek­kel meg láncokkal a zsámolyok mögött álló karókhoz kötötték. A hóhér azt az utasítást kapta, hogy a máglya fölgyújtása előtt észre­vétlen módón fojtsa meg a delikvenseket, ne­hogy kinhalált szenvedjenek. Amikor azonban Horst nyakára akarta vetni a hurkot, az ügye­sen kikerülte, még egyszer fölugrott helyéről és megcsókolta szerétőjét s azután magától tért vissza a zsámolyára. Az elitéltek megfoj­tása után a hóhér sapkát húzott a fejükre és leszállt a máglyáról. Segédei lent meggyújtot­ták a máglyát és a keletkező tüznyelvek és füstfelhök között csakhamar eltűnt a két el­itélt teste a nézők szemei elől, Szegedről elköltözünk! Ez okból a berendezés eladó, a helyiség január l-re kiadó. Inga-, fali-, serkentő-, diszórákat és zsebórákat a saját be­szerzési árakon bocsátjuk a vevőközönség rendelkezésére!! müórások Kölcsey-utca 4. szám. (Uj Wagner-palota.) Weisz J. Hugó és Társa

Next

/
Oldalképek
Tartalom