Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-03 / 87. szám

1910 szeptember 3 DELMAGYAROR5ZAG 5 fordult elő Mohácson, tehát itt kolerajárvány­ról nem lehet szó. Mindezek után természete­sen a levegőben lóg az az izgalmas kérdés, hogy hol és kik fertőzték meg a gyanús körülmények között elpusztult embert? Nincsen baj Mármarosmegyében. A csapi állomáson tegnap rosszul lett egy munkás, aki a társával Ogulinhól érkezett a técsöi erdőségekbe. A horvát munkások rögtön beszállították a kórházba, megvizsgálták őket, de egyelőre semmi gyanúsat nem észleltek rajtuk. A föltünéstkeltő esetről, amely érthető izgalmat okozott Felsőmagyarországon, Kozma Lajos dr vármegyei főorvos ezt mondta : — Az a munkás, aki Csapon rosszul lett, a sok szeszszel rontotta el a gyomrát, őt is, a társait is, óvatosságból elkülönítettük, fer­tőtlenítettük és most a többi munkásoktól elkülönítve dolgoznak Tecső mellett az erdő­ben. A horvátokat naponként orvos fogja megvizsgálni. A máramarosi kolera-riadalomnak tehát sze­rencsére nincsen alapja, de azért Kerekes Pál dr közegészségügyi felügyelő rendelkezései sze­rint szorgosan ügyelnek ezen a veszedelmes határrészen. Hivatalos nyilatkozat a koleráról. Borcs Gyula dr miniszteri tanácsos, a bel­ügyminisztérium egészségügyi osztályának ve­zetője, a legújabb koíeraeset megállapítása után így nyilatkozott: — Most már két eset is bizonyítja, hogy a veszedelmes ázsiai betegség Magyarországban is gyökereket akar verni. A mohácsi ember tényleg ázsiai kolerának lett az áldozata. Azt hiszem, hogy csak szórványos esetekről lesz szó. Ma kaptam jelentést Szentpétervárról, hogy Oroszországban és annak tartományaiban a koleraveszedelem csökkenőben van. A román kormánytól pedig azt az értesítést kaptam, hogy Romániában eddig egyetlen eset sem volt. Ezért mindenesetre szomorú dolog, hogy nekünk már két esettel kell beszámolnunk. A spandaui kolera. Berlinből jelentik: Tegnap Spandaubanujabb koleraesetet konstatáltak. Az a Heubock nevti mosónő, aki a kolerában elhunyt Sarnotvné házában mosott és néhány nap előtt gyanús tünetek között megbetegedett, tényleg kolerás. Beszállították a spandaui járványkórházba és a bakteriológiai vizsgálat kétségtelenül kiderí­tette, hogy ázsiai kolerában szenved. Óvatos­ságból a mosónő férjét és gyermekét is a kór­házba szállították. A Fekete Kéz tanítványa. — Zsaroló jogász. — (Saját tudósítónktól.) Kolozsvárott ma elme" bajosnak nyilvánították Székely joghallgatót) akit többrendbeli betörésen értek és ma Sátoraljaújhelyen egy fiatal joghallgatót tar­tóztattak le, mert az amerikai Fekete Kéz bűnszövetkezet mintájára meg akart zsa­rolni egy mérnököt. Csendőri fedezet mel­lett kisérték be az ügyészség fogházába a bűnös jogászt. Részletes tudósításunk a kö­vetkező: Papp Viktornak hívják a bűnös joghallgatót. Apja beregmegyei csendőr, aki összekuporga­tott pénzéből nevelte fiát és fizette érte a tandíjat a sárospataki jogakadémián. A fiu rossz társaságba került és mikor a kártyára és az italra már nem kapott több pénzt apjá­tól, vakmerő bűnre vetemedett. Vasárnap levelet irt Katona György sáros­pataki mérnöknek Fekete Kéz aláírással. Föl­szólította a mérnököt, hogy kedden este tegyen le egy dobozban kétszáz koronát egy megjelölt helyre, mert ha nem teszi, egyetlen fia két héten belül el fog pusztulni. Ha pedig értesíteni próbálja a rendőrséget, akkor lelövik. Katona mérnök nem ijedt meg a fenyegetés­től, hanem följelentést tett a sárospataki csend­őrségnél. Tóth István járásőrmester, Szabó Já­nos örsvezető és még három csendőr kimentek kedden este a megjelölt helyre és lesbe ál­ottak. Órákig vártak, már azt hitték, hogy az egész dolog csak fölültetés akar lenni, mikor hajnal­ban megjelent egy fiatalember és azt a dobozt^ amit a csendőrök tettek a kijelölt helyre, föl­kapta és futni kezdett. A csendőrök utána. Csak­hamar kézrekeritették. Kitűnt, hogy a fiatal­ember Papp Viktor huszonötóves joghallgató Bevallotta, hogy a levelet ő küldte a mér. nőknek, mert máskép nem tudott pénzhez jutni. A csendőrök Papp-ot a sárospataki csendőr­ségre, onnan pedig ma reggel a sátoraljaújhelyi ügyészség fogházába szállították. Rendőrök és detektívek panasza. Eddig a szegedi börtönörök panaszai voltak napirenden a szűkös fizetés miatt, amely végre Székely Ferenc igazságügyminiszter tegnap le­érkezett rendeletében orvoslásra talált. Most a rendörök ós detektívek panaszkodnak ugyan" ezen ok miatt és kétségtelen, hogy fölszólalá­suknak jogosultsága van. Röviddel ezelőtt már irtunk a szegedi rend­őrség sanyarú viszonyairól, amely legelsösor­ban is arra a minimális fizetésre vezethető vissza, amit a rendőrlegények a várostól kap­nak. Valamint ebben rejlik az oka annak is, hogy a rendőrök között annyi tudatlan és ta­pintatlan ember akad, akik a közönséggel való érintkezésben a helyüket megállni ugy, amint kellene, nem képesek. Somogyi Szilveszter dr főkapitány is már több izben említést tett arról, hogy megfelelő embereket csakis abból az okból nem bír kapni a város, mert a fize­tési viszonyok az intellektuálisabbakat való­sággal elriasztják a rendőri mundértól. Innen ered aztán az a sok brutalitás, tapintatlanság és egyebek, amelyekről már annyi panaszt hal­lottunk a közönség köréből. Legújabban ismét egy olyan nyomorúságról kell lerántani a leplet, amely ugy a rendőrök, mint a detektívek között nagy elkeseredést szült. A dolog ugyanis ugy áll, hogy még az 1909-ik év augusztus hónapjában elhatározta a közgyűlés, hogy a rendőrlegények lakbérét száz koronáról kétszáz koronára, a detéktivekét pedig kétszáz koronáról háromszázhatvan koro­nára emeli föl. A közgyűlés határozatát azután jölterjesztette a város a belügyminisztériumhoz! ahonnan azonban a várva-várt jóváhagyás mindezideig még nem érkezett le. Hogy mi ok­ból, arról nem tudnak. A rendőrök és detektívek lakbérének ügye tehát már több, mint egy év óta rendezetlenül áll, holott a város a határozatot meghozta. Azóta rendkívül sok panasz hangzott el a rendőrök és detektívek részéről és pedig jog­gal. A százkoronás lakbérek mellett a rendörök, akik között a legtöbbnek négy-, öt-, hatgyer­mekes családja van, hihetetlen nyomorban ten­gődnek. Valóságos odúkban, földalatti bűzös, dohos lakásokban laknak, de még így is nagy­nehezen bírják megfizetni az egyszobás pince­lakásokért járó lakbért. Sok rendőr családja még az éhséggel is küzd, érthető tehát az az elkeseredés, amely a rendőrök között ural­kodik. Különben — erről már megemlékeztünk egy alkalommal — a rendőrök tömegesen akarják elhagyni az állásaikat és abból az al­kalomból, hogy a Csillagbörtön igazgatósága a börtönőrök létszámának emelését elhatározta, tömegesen is jelentkeznek ott fölvétel végett. Mert a börtönörök anyagi helyzete még akkor is hasonlíthatatlanul jobb volt, amikor még a fizetési viszonyaikat az igazságügyminisztérium nem rendezte. Egy év óta várnak már a miniszteri jóvá­hagyásra a rendőrök és detektívek, folytono­san érdeklődnek és panaszokkal állanak elő a polgármesternél, de eddig még nem történt semmi változás az ő érdekükben. A jóváha­gyást lehet, hogy már azóta több izben meg­sürgették, de hogy ennek mindeddig eredménye nincs, az bizonyos és egyben érthetetlen. Vihar mindenfelé. — Áruiz Kolozsmegyében. — (Saját tudósítónktól,) Az utóbbi két nap alatt igen nagy viharok, égiháboruk és felhőszaka­dások pusztítottak nemcsak Magyarországon, hanem Bécs környékén és Ausztria egyéb ré­szeiben is. Egyes helyeken óriási károkat oko­zott a vihar, amelynek emberáldozatai is vol­tak, a többek közt — amint megírtuk — Sze­geden is. A viharokról és károkról, amelyeket az égi háború Magyarországon okozott, ezek a részletes jelentések számolnak be: • Gyuláról táviratozzák: Csütörtök este nyolc ós tíz óra között nagy vihar és felhőszakadás volt Gyulán és környékén. A villám több helyen lesújtott házakba és mezei tanyákba. Az eső Gyula sok utcáját elöntötte. A pénteki országos vásárra fölhajtott szarvasmarhák a vihartól megvadulva, szétszaladtak és nyomta­lanul eltűntek. Az idő igen hűvös. Kolozsvárról táviratozzák : Kolozsmegye nyu­gati része víz alatt áll. A vasúti töltés Ma­gyarnádas környékén három helyen megsza­kadt, a forgalom napokig szünetel. Kolozsvárt az éjjel a Hódospatak kiöntött, a tűzoltóságot alármirozták. A Reitter-féle gyufagyár viz alatt van. A viz elvitte a vasúti hidakat. Magyargor­bón hatvanhat ház omlott össze, több száz házi­állat elpusztult. Egy másik távirat jelenti: Tegnap este Ko­lozsmegye több járásában óriási felhőszakadás pusztított és óriási károkat okoz. A legna­gyobb kárt a Nádaspatak okozta a nádasmenti járásban, ahol Magyarnádas és Sztana kö­zött a töltést három helyen alámosta és a for­galom délután félhat órától kezdve két napig szü­netel. Bács és Magyargorbó között, valamint akör­nyéken a viz nagy területet elöntött. Bácsban ötven-hatvan ház összeomlott és mintegy száz háziállat pusztult él, állítólag néhány ember is vizbefult. A szerencsétlenség helyére Kőváry Artúr szolgabíró szállt ki. Nagy kárt okozott az árvíz Kolozsborsán is a gazdaságban. Itt Hankó Veres Károly főszolgabíró szállt ki. A vil­lám egy házba lecsapott és azt elégette. Borsán tu­tajokat csinálnak; hogy a házakat megközelíthes­sék. Kolozsváron a Nádaspatak szintén ki­öntött a Szamossal együtt, ugy, hogy éjjel a tűzoltóságot alármirozták. A viz a Beither-féle gyufagyárban mintegy 15—20 ezer korona kárt okozott. Több százezer korona eddig a kár. Az áradat a vasúti töltésen kívül hidakat is elvitt. Részletes jelentésen most dolgoznak. Gyaluban a megáradt Kapus-patak szintén nagy kárt okozott, de részletek még nem ér­keztek. Nagy volt a veszedelem Kolozsborsán is, amely egy völgyben fekszik. A völgyet tel­jesen elöntötte az árvíz, amely helyenkint az ablakon folyt be. A borsai polgármester két­ségbeesetten kért segítséget a kolozsvári rend­őrségtől, amely értesítette Hankó Veres Ká­roly főszolgabírót, aki tiz rendőrrel azonnal ki ment a harminc kilométernyire fekvő községbe. A községben sok háziállat pusztult el és a terményekben is nagy kárt okozott az árviz­de a házak eddig ellenállottak az árnak. A felhőszakadás alatt a villám lesújtott egy víztől körülvett házba, amely teljesen leégett. A ház lakóinak sorsáról még semmit sem tudnak. A kiküldött rendőrök tutajt ácsoltak össze, hogy megközelíthessék a házat. Hír szerint a köz­ség mellett egy gyermek holttestét fogták ki. Szabadkáról jelentik : A vihar a házak tete­jét leszaggatta, fákat gyökerestől kitépett és a záporesőtől a pincék vízzel teltek meg. A •villamosvilágitás az egész városban kialudt. A vihar a gazdáknak sok kárt okozott, mert sok széna- és szalmakazalt széthordott. A közeli Topolya községben a szól a zsinagóga és köz­ségháza tetejét lehordta és a villám fölgyúj­totta Tóth Hátszegi János tanyáját és Morva Máté cséplőgépét s a mezőn több tehenet és lovat agyonsújtott. Zsombolyáról jelentik, hogy vihar közben a téglagyárban kigyuladt egy épület és egy ott fölhalmozott szalmakazal. A nagy szélben a szalmacsóvák a falu több helyére repültek és negyven házat teljesen elpusztítottak. A kár huszonötezer korona. Marosvásárhelyen felhőszakadás volt ós a viz az alacsonyabban fekvő házakba behatolt, az építés alatt levő csatornázást megrongálta ós a külterületen is nagy károkat okozott. A Baross Gábor-utcát a viz félméter magasság­ban lepte el és az ottlakók csónakokon tér­hettek csak lakásukba. Keszthelyen, a Balaton egész vidékén nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom