Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-21 / 101. szám

1910 szeptember 21 DÉLMAGYARORSZÁG 11 tudniillik, hogy kevés volt a hely. így történt aztán, hogy egyik faluban egy egész ezredet kellett elszállásolni egy kicsiny pajtában, ahova alig fért be száz ember. A tisztikar pedig igen kényelmetlen hely­zetbe került. A legénységgel nem aludhattak együtt, fölkerültek tehát a padlásra, ahol persze legkényelmetlenebbül az öreg ezredes aludt. Másnap panaszkodott is és különösen éktelen haragra gerjedt, mikor meghallotta, hogy az elszállásolást végző altiszt kitűnően aludt vala­melyik parasztházban. Maga elé citálta az altisztet és ráförmedt: — Miért nem szállásoltál engem oda ? Az altiszt haptákba vágta magát és jelen­tette : — Ezredes urnák jelentem alássan, hogy ott egy fiatal özvegyasszony lakik . . . — Ejnye szakrament! — ... és féltem, hogy az ezredes ur szé­gyent hoz még utóbb az egész ezred fejére. x A tanyai vasat dolgában e hó huszon­harmadikán délután négy órakor a vasúti és pénzügyi bizottság együttes ülést tart. s Az ötszáz ágyas uj kórház részletter­veinek letárgyalására e hó huszonkettedikére hivta össze a polgármester a szakbizottságot. Addig is Tóth Mihály városi főmérnök tanul­mányozza a terveket. x Közgyűlés Makón. Makó város képviselő­testülete tegnap délelőtt Galambos Ignác dr polgármester elnöklete alatt rendkívüli köz­gyűlést tartott. A közgyűlésen Kökényessy Géza városi képviselő ügyét tárgyalták. Kökényessy lemondott a képviselőválasztók, nemkülönben a virilis képviselők összeírására kiküldött bizott­ság elnökségéről. A képviselet a lemondást tudomásul vette és mindkét bizottság elnökévé Molnár Albert nyugalmazott főgimnáziumi ta­nárt választotta meg. x Egy gőzíiírész-vállalat ügye. Bach Jenő és testvére cég a Vidra-utca és Madách-utca sarkán lévő telepén gözfürószelés céljából mo­tort akart fölállítani. A hatóság ezt nem engedte meg s igy az ügy fölebbezés folytán a kereskedelmi miniszterhez került, aki a belügy­miniszterrel egyetértve, jóváhagyta a hatóság intézkedését. Árjegyzék ingyen és bérmentve lücsérnélküli beszélőgépe és zenélőgépe legolcsóbb beszerzési helye. Az összes hanglemezeket raktáron tartjuk. 25 cm. nagy dupla hang­lemezt 2'50 fillérért árusítjuk. Pathe nagy dupla lemezek 4'50 fillér. Állandó uj felvételek. A legfinomabb varrógépeket és ke­rékpárokat iegjutányosabban áru­sítjuk. — Naoy meclmilwi jövííö-ín»h«iv 1 KLEIN ÉS TÓ Oroszlán-utca. — Telefon 59. Árjegyzék ingyen és bérmentve igsns Biztos hatású szer a Frank!-féle HAJSZESZ 1HÁJHUiLflsl ellen. A hajkorpát el­távolítja. Kis üveg 1 kor., nagy üveg 2 kor. Kitűnő szeplő stb ellen a Franki-féle SBRAIL-CRÉHE I ARCZSZEPITO 7 Ártalmatlan ! 1 tégely ára 1K. Hozzávaló szap­pan 70 fill. Pouder 1 kor. + Gimnáainnii tanárok személyi pótléka; A közoktatásügyi miniszter a szegedi város1 főgimnázium világi és községi középiskolai tan. személyzetének személyi pótlékát a folyó év első felére ezerötszáz koronában állapította meg s utasítja a városi tanácsot az összegnek kiuta­lására. Mivel pedig többször megtörtént, hogy a személyi pótlékra igényt tartó tanárok nem mindjárt a rendes tanárnak történt kinevezé­sük, vagy megválasztásuk után adták be a személyi pótlékra vonatkozó kérvényüket s igy az önokozta késedelmük miatt anyagi kár há­ramlott rájuk, a tanácsot arra kéri, hogy az érdekelt tanárokat ebbeli mulasztásuk hátrá­nyos voltára figyelmeztesse. Leiratában azt is jelzi a miniszter, hogy az állami tisztviselők IX. fizetési osztályának harmadik és második fokozata szerint kiegészített rendes tanárok, amennyiben 1906. évi julius elsején már a fize­tési kiegészítésben részesülő tanári személyzet kimutatásában szerepeltek : folyó évi julius hó elsejével a közvetlenül felsőbb fokozatba hivatal" ból előlépnek, illetőleg magasabb fizetési kiegé. szitésben részesülnek, föltéve természetesen, hogy időközben törzsfizetésük, vagy fizetési ki­egészítésük kedvezőbbé nem alakult. Kapható egyedül: FRANKI J1NTAL gyógyszer­tárában. Felsőváros, SZEGEDEN, Szt. György-tér. Régi sirok. A Tabán kisajátítása követ­keztében egyre-másra tünedeznek el a Gellért­hegy oldaláról a fecskefészkek gyanánt oda­ragasztott viskók, hogy helyt adjanak modern nyaralóknak. Ki van mondva a halálos ítélet azokra a házakra is, amelyeket a főváros ke­zel s bérbe ád egyeseknek azzal a kikötéssel, hogy rajtok nyerészkedni nem szabad s ha stájgerolja a többi lakót, egyszerűen kilakol­tatják. A kiszorult hajdani háziurak, az úgy­nevezett kapások pedig széjjelszóródtak s na­gyobb részük Óbudára húzódik és sóhajtva gondol vissza arra, hogy elpusztult szőlőiktől mily könnyelműen váltak meg s négyszögölét tizenöt-husz krajcárért vesztegették el, holott azért most a telekspekulánsok száz koronát is kapnak. A budai hegyekben pedig megindult az építkezés s egészen uj utcák keletkeztek ott, ahol aunakelőtte szölö termett, legutóbb pedig zabbal, árpával, krumplival nyúzott a gazdája, A Gellérthegy északi lejtőjén van a régi görög temető, melyet közönségesen rácok rétjének hivnak. A szerb egyházközség adta el néhány évvel ezelőtt tizennyolcezer forintért négy városatyának s a több holdnyi terület, minthogy azóta müut is határolja s gázlámpák veszik körül, testvérek közt is megér százezer forintot. Valamikor a görögök temetkező helye volt, akiknek a kezében volt az ország keres­kedelme. Mint gazdag, pénzes emberek, nagy pompával temették el halottaikat s most, hogy az építkezés a hajdani temető helyén megin­dult, előrelátható, hogy tömérdek ékszer ke­rül napfényre. Eddig már több koporsót és egész halom embercsontot ástak ki. E hét ele­jén pedig négy eltemetett sirboltra bukkantak. A földmunkát erre megszüntették s csak ak­kor fogják folytatni, ha a kiküldött bizottság a kriptákat átvizsgálja. £S3 Különös föltalálok. A szabadalmi hiva­taloknak megkétszereződött a dolguk, mióta Blériot a csatornát átrepülte. A repülögép-föl­találók százai kérnek szabadalmat a legkülön­bözőbb ötletekre, melyeknek kilencven száza­léka természetesen halvaszületett. Különösen sok oka lehet a panaszra a washingtoni sza­badalmi hivatalnak, ahová hetenkint átlag száz-százötven kérvényt nyújtanak be a fölta­lálok, akik mind a repülés technikáját akarják tökéletesíteni. A tervek, ha még oly képtele­nek és fantasztikusak is, a legapróbb részle­tekre is kiterjeszkednek s többnyire olyan kör­mönfont magyarázatok járulnak hozzájuk, ame­lyekből a legnagyobb művészettel sem lehet az értelmet kihámozni. Megtörténik, hogy a föl­találó a legapróbb részletekig kidolgozta a gé­pét, de nem volt képes a szükséges hajtóerőre ráakadni. Az ilyen csekélységen aztán eféle megjegyzéssel csúszik át: „bármilyen rend­szerű megfelelő hajtóerő alkalmazható". A mel­lékelt rajzokon azonban mindig ott szerepel a repülőgépen a föltaláló alakja összefont ka­rokkal. Hadd lássa a bámuló, hogy mindez oly — könnyű. Egy föltaláló igy oldja meg a re­pülés problémáját: van egy gázzal töltött gömbje, amely fölemeli a földről. A gömbre függesztett csónakból hosszú csövek állnak ki, melyeknek végén hatalmas acélfélgömbök van­nak, melyek belül üresek. A kormányos a csö­veken át erős robbanó anyagot juttat a fél. gömbökbe, melyek ott ekszplodálva, hatalmas lökéssel rántják előre a járómüvet. Aki ta­pasztalta már, hogy miképen rúgja oldalba egy jól kifejlett öszvér a hátuljához közeledő gyanútlan idegent: az elképzelheti ennek a szerkezetnek a működését. Egy párisi fölta­lálónak van egy eszméje a repülésre vonatko­zólag „sasok, sólymok, avagy kondorkeselyük segítségével". Egy budapesti föltaláló keselyük helyett célszerűbbnek tartja kacsák alkalma­zását. Egy brooklyni nő olyan repülőgépet ta­lált föl, mely az automobil, az aeroplán és a motorcsónak tulajdonságait egyesíti magában. Ha ezeknek a találmányoknak egyike-másika csakugyan megvalósulna, az Ezeregyéjszaka csodás Rock madara elbújhatna szégyenében az emberek elől. A beszélő halott. Rendkívül és eddig soha nem tapasztalt rejtélylyel állanak szem­ben a filadelfiai orvosi körök, melynek meg­fejtése a tudósoknak mindeddig nem sikerült. A sajátságos eset a következü: Filadelfia egyik előkelő magánkórházában a napokban elhunyt a General Electric Company ottani irodájának helyettes üzletvezetője, Theodore P. Bailey. Bailey egy idő óta vakbélgyuladás­ban szenvedett s kezelőorvosai operációt haj­tottak végre rajta. Az operáció alkalmával, ugy­látszík, valami gondatlanság történhetett, mert a betegen vérmérgezés tünetei kezdtek mutat­kozni s ez a vérmérgezós később halálát okozta. A halál szombaton éjjel tizenkét óra tájban következett be. Abban a pillanatban, amikor a haldokló érverése megszűnt, szemei megüvegesedtek, lezáródtak, végtagjai meg­merevedtek s teste meghidegült. Az orvosok és a környezet legnagyobb csodálkozására azon­ban a beteg, akin a halál beálltának fönti tüneteit észlelték, — megszólalt s csaknem egy félórán keresztül beszélgetett jelenlevő feleségéhez és leányához. Amikor később hangja elakadt, tovább folytatta a beszélgetést leá­nyával olyanféle jelek segítségével, amilyenek­kel^a siketnémák szokták gondolataikat mások­kal megértetni. A rendkívül sajátságos és tel­jesen hitelt érdemlő tanuk jelenlétében meg­történt csodálatos eseménynek hire hamarosan köztudomásu lett az orvosi körökben, hol mindenki a dolog megfejtésén, vagy legalább is magyarázatán fáradozott. Előkelő orvosok ugy nyilatkoztak a tüneményről, hogy az esetet nem lehet valószínűtlennek tartani, habár el kellett ismerni, hogy határozottan szokatlan eset, mikor egy személy beszélni képes percek­kel is azután, miután szívműködése minden kétséget kizárólag megszűnt. Kennedy dr, egyike Filadelfia legnevesebb orvosainak, an­nak a véleményének adott kifejezést, hogy Bailey halálának tulajdonképeni időpontját a körülötte lévő orvosok és családtagok nem állapították meg pontosan. Az egyik orvos azonban határozottan állítja, hogy ő, amikor délelőtt tizenegy órakor elhagyta a beteg szobáját, annak érverése minden kétséget ki­zárólag megszűnt s teste egészen hideg volt. Sí írógép az amerikai táviró-szolgálat» ban. Az Egyesült-Államokban majdnem vala­mennyi táviróvonal kopogtató készülékkel, úgy­nevezett öounder-verővel van ellátva. A kopog, tató-készüléknek nincs Írógépje, hanem a táv. iró a kopogtatásból, hallás után érti meg a jeleket. Az amerikai telegrafistáknak kitűnően kell ismerni a Morse-féle jeleket s nagy gyakorlatuknak kell lennie, hogy a jeleket hal­lás után megismerjék. Az amerikai magán­táviró-társaságok alkalmazottai a táviratok le­írására majdnem mind írógépet használnak, amelyet azonban saját költségükön kell be szerezniük. Az írógép használata a távíróknak többféle hasznot biztosit, igy például szaporítja jövedelmüket, mert a levelezés mennyisége után jutalékot kapnak. A fölvevő-készüléknél dolgozó alkalmazott sokkal gyorsabban tudja az írógépen a jeleket lekopogni, mint amilyen gyorsan az adó a Morse-féle gépen lekopog­tatja a jeleket. Ezért néhány éve önműködő

Next

/
Oldalképek
Tartalom