Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)
1910-09-21 / 101. szám
6 DÉL MAGYARORSZÁG 1910 szeptember 21 s elmondta, hogy mar régebben látott egy olyan alakot a püspökladányi állomáson, akire a személyleírás teljesen ráillik. Nagyvárad felöl jütf. finek idején e Püspökladányon utazott ket észtül Határozottan emlékszik reá, hogy az a személyleírás után nem lehet más, mint Vitális Imre. Ez az utazás azon az éjszakán történt, amikor a rabló Várady József csendőrt agyonlő! te. Lehetséges, hogy valamelyik mellékállomáson szállt föl a személyvonatra s utazott Budapest felé. Én tehát valószínűnek tartom, — habár teljes bizonyosságot nem tudok — hogy -Vitális Imre vasúton régen elutazott Biharmegyéből. Vitális Bodapesisn ? A késő éjjeli órákban jelentik: Az egyik dunai hídon Kovács III. János rendőr találkozott két züllöttküisejü csavargóval, akik a rendőrt megállították és segítséget kértek tőle. Kovács adott is nekik aprópénzt, mire a csavargók tovább mentek. A rendőr jelentette az esetet a VI. kerületi kapitányságnál, ahol a személyleírás után megállapították, hogy az egyik csavargó határozottan Vitális volt. Színházi műsor. Szeptember 21, seerda-. Amihez minden asszony ért. 22. csütörtök Gül Baba. 23, péntek: Gül Baba. „ 24, szotnhat: Bilincsek. , 25, vasárnap d. n.: Falurossza. , 25, „ este: Az obsitos. (Díszelőadás.) Amihez minden asszony ért. — Barrts vígjátéka a szegedi színházban. — Inkább az volna a jó cime ennek a színdarabnak : Amihez kevés asszony ért. Mert vájjon nem igen ritka-e az olyan nő, aki megértéssel, lemondással és engedékenységgel fűzi magához a férfit? Érthető, hogy Barrie Skóciába rándul, hogy ott Maggie kisasszonyt, az asszonyi értelem képviselőjét fölfedezze. Őnagyságát, aki meglehetősen hervadó, rátukmálják a talentumos és fiatal John Shand úrra. Szerződést kötnek a fiatalemberrel és le is fizetik, hogy minden módon hozzá legyen bilincselve Maggie kisasszonyhoz. Persze: a szigorú föltételek vajmi keveset érnek. John Sand karriért csinál, képviselővé választják és ebből az alkalomból időszerűnek tartja, hogy a hervadó Maggie helyett kikezdjen Sybil Lazenby őladységével, aki szintén vonzódik hozzá. Már most, ilyen bonyodalom alkalmával s általában a régi, de még divatos iskola szerint a világ minden Maggie-je nagy skandalumot csinálna. Immár alkonyodó fiatalságának még teljesen ki nem lobbant tüzével igyekezne elégetni a vőlegénye és a lady között keletkezett kapcsolatot. Toporzékolna, sirna, kedveskedne, majd újra toporzékolna. Hivatkozna szerződésre, pénzre, sőt arra is, hogy John Shand urat valaha a családja a börtöntől mentette meg, mei't a képviselő diákkorában éjszakánkint belopódzott a könyvtárukba és onnan lopta ki a tudományát. Nos, a Barrie Maggie-je nem teszi ezt. Hanem az északi nők szelíd melankóliájával és lemondó szerelmével küldi John Shand-et. Menjen, ha akar, a szépséges és fiatal lady után. Még a házasságról szóló szerződést is visszaadja neki. És az eredmény? Az, hogy ilyenkor semmiféle John sem él a szabadságával, de sőt a nagy nyilvánosság előtt jelenti ki, hogy feleségül veszi Maggie kisasszonyt. Mégis — a lady továbbra is kivánatos és csábitó marad. A képviselő teljesen belébomol és ezt bevallja Maggie családjának is. A különben derék s primitív skót polgárok szörnyen fölháborodnak, ám Maggie újra a hűtlen szerelme pártján van, sőt elősegíti Johnnak Sybillel való találkozását. Itt következik a poin. Maggie anynyira megy önzetlenségében, hogy mialatt John a ladyvel enyeleg, ő elkészíti a képviselő parlamenti beszédét. Ezen aztán igazán annyira meg kell hatódni, hogy vissza kell térni végleg és örökre Maggiehez. íme: amihez minden asszony ért, de amit egyelőre csak Skóciában cselekszik az asszony. Barrie vígjátéka tudvalevően bejárta egész Európát, sikert aratott, rengeteg ember nézte meg, de ki tudja: okult-e belőle akár egyetlenegy asszony? Pedig ugy volna helyes és hasznos férfiakra és nőkre egyaránt. Féltékenység helyett a legteljesebb altruizmus. A szerelem hiszen minden esetben más és más, általános igazságokat, pláne szabályokat megállapítani róla lehetetlen, de az az egy bizonyos, hogy ösztön voitánál fogva inkább a szelídség, mint az ellenállás tudja lecsillapítani. Ez a Barrie tendenciája. És a világhírű szerző vigjátéka finom szatírájával kigúnyolja a modern tragédiákat és azoknak modern hőseit egyaránt Groteszk és meglepő fordulatokkal, épen az ellenkezője történik annak, amit várunk. De érezzük, hogy mégis Barri'e-é a józanság és az igazság. Tehát: mindenféle nők tanulják el a Maggie kisasszony tudományát, értsenek hozzá és éljenek vele. A mai bemutató-előadás rendezés és játék tekintetében is jól sikerült. Kende Paulának Maggie szerepében, Fodor Ellának pedig mint Sybil ladynek jutott elismerés. Lugossy John Shand-et játszotta ügyesen, közvetlenül. Fölemlítjük még Baróthynét, Csikyt és Pestit. Nem megrovásképen, csak kedves humorként irjuk meg, hogy az egyik szereplő az első fölvo>nás végén azt fütyülte: Ujjé, a ligetben nagyszerű ... De kérem. A skóciai ligetekben kopárság és hideg van. Fehér Árpád. Eredeti lehár-bermjtató Kaposvárott. A rátartóbb vidéki színpadok vezetői már régebb idő óta örvendetes törekvést árulnak el a tekintetben, hogy műsorukat a fővárosi színházak játékrendjétől emancipálják. Ebből a szempontból dicsérettel emelhetjük ki az önálló gondolkozású vidéki színigazgatók közül Balta Kálmán pozsonyi sainigazgatót, aki nyári állomásán, a kaposvári városi színkörben, most mutatta be Lehár Ferencnek nálunk még sehol sem adott nagy operettjét, a Fürstenkind-et (Kis hercegnő). A szerencsés kezű Lehárnak ezt az operettjét, amely eddigelé legközeíebb áll a Kukuska szerzőjének operai törekvéseihez, az Operaház szerezte meg előadásra és be is fogja mutatni a mostani szezon keretében. A budapesti premiért megelőzőleg Balla jogot szerzett magának a fordításhoz és előadáshoz és a kaposvári nagysikerű bemutató teljes mértékben igazolta a, merész vállalkozást. A Kis hercegnő cselekményére nézve romantikus brigantí történet: egy amerikai tengerésztiszt és egy legendái görög rablóvezér fejedelmi módra nevelt leányának, Irénnek a szerelmi története. Épen nem nagy igényű szövegkönyv, de teljesen alkalmas a Lehár mindenkor kvalitásos muzsikájának a befogadására. A ze«e vigoperaí jellegű és mint ilyen, nem pályázik a fővárosi zongora-verklikre. Különösen szép számok az első fölvonásbeli szerelmi ketitös és Staoros belépője, amelyekből a fölvonás végen a finálé is kialakul. A második fölvonásbeli Hali-feó-keringő népszerűségre tarthat igényt. Igen érdekes a harmadik fölvonásnak egy öt hangfairt keringője, amelyet a színpadon csupán zongorával kisérnek. Ezt a fölvonást is hatalma« finálé fejezi be. Lehár zenéje ebben a müvében erősen motivumos és hangszerelése épen olyan kiváló, mint eddigi müveiben. Ezzel a hangszereléssel a legnagyobb banalitást is ugy fcjfl tudja tálalni és reminiszcenciáit takarni, hogy legalább is az előadás tartama alatt laikus és zeneértő egyaránt a mester hatása alatt á3l. A bemutató-előadás, amelyet Ralla igazgató maga rendezett (ö fordította a daxabot is meglepő ügyesen), teljes mértékben sikerült és a jelentékeny sikerből Hajagos Károly, a mélyhangu baritonista, Kondor Miklós, a szép jövővel biztató tenorista, Déry Rózsi, akit fővárosi sikerei tartanak emlékezetünkben, Iíövessy Lajos, Bércsy Gyula, Ernyei Auréűia, Havassy Szidi, Szécsy Ferenc és Gábor Ernő vették ki részüket. A zenei betanítás művészi érdeme teljesen Euber Miksáé, a kiváló karnagyé. * Szendrey Mihály és Vasquez grófné pöre. Régen húzódó pör nyert tegnap befeje. zést. Vasquez grófnőt, az Operaház művésznőjét Szendrey Mihály, az aradi szinbáz igazgatója, tizenkét operaelőadásra szerződtette. A. grófnő azonban csaknem minden előadást lemondott az utolsó pillanatban s ezáltal nagy zavarokat okozott a színháznál. Szendrey megsokalván a. kellemetlenségeket, levelet irt a művésznőnek, amelyben tudomására adta, hogy a legközelebbi indokolatlan lemondását szerződésbontásnak tekinti. A művésznő örömmel fogadta Szendrey levelét és azt válaszolta, hogy örül, ha a szerződést ily módon érvényteleníti, mert neki egy csöpp kedve sincs vendégszerepelni. Sőt a grófné hálából még azt is megígérte Szendreynek, hogy egy estén ingyen fog föllépni. A grófné azonban megfeledkezett erről a levélváltásról és az elmaradt föllépti dijakért bepörölte Szendrey Mihályt. Az aradi törvényszék elutasította a grófnőt keresetével, úgyszintén a tábla is. Fölebbezés folytán az ügy a Kúria elé került, amely ma jóváhagyta az alsóbiróságok Ítéletét. A képviselőház első ülése. A parlament nyári szünete ezen a héten véget ér. A képviselőház szeptember huszonhatodikán hétfőn tartja első ülését. Ez az ülés természetesen csak formális lesz, de rövidesen ismét megindul az alkotás munkája. A kis Szőkék. — Fővárosi !eué!. — A Lipót-körnton fölszálltam a Hüvösvölgybe menő villamosra tegnap este hat órakor. Az ajtó mellett a sarokban két feketébe öltözött asszony, egy ur és két gyönyörű gyerek ült. Dr Salzerné, Szőke Jenő és Szőkéék két kis gyermeke, az öt éves Adrién és a három éves Boldizsár. Mentek haza a Hüvösvölgybe. Kezet nyújtottam Salzer doktornénak, akit régen ösmerek és a háta mögött lévő üres ülést foglaltam el. És féloldalt fordulva beszéltem vele mindenről, csak épen egyet kerültem, kerültem gondosan. Akkor mellém ült Salzerné és bánatosan kérdezte: — Nem tud arról a szerencsétlenségről, amely bennünket ért? — Dehogy nem tudok — mondom, — de hát épen elég volt maguknak, beszéljünk vidám dolgokról. De neki jól esett az ö szerencsétlenségéről beszélni, hát beszélt. — Nézze, ők azok. Olyan izgalmas napom volt, megbékülnek-e ? Hála istennek, megtörtént. Odahívta a gyerekeket. — Nézze ezt az édes két szép gyereket, beszéljen velük, milyen okosak, különösen a nagyobbik, a kis leány. És beszélt a kis leány. Elmondta, hogyan küldte a négylevelü lóherét az édesapának. — Tetszik tudni, anyuska olyan ügyesen be. tette a papirosba és édesapának szerencsét hozott. Meggyógyult, hazajött a kórházból . . . Akkor visszakívánkozott a két gyerek az apjához, anyjához. Otthagytak bennünket. — Hát lássa, — folytatja Salzer doktorné, — nem uj életet kell nekik kezdeni, Uyen édes két gyerekért ? — Hát mért hogy épen mi vagyunk olyan szerencsétlenek, hogy ilyesmibe belekeveredtünk. Hogy az én húgom olyan naiv volt, bevallotta a dolgot az urának. Nem akarom menteni. Nagyot hibázott. De csak ő ? Hány száz és száz asszony dolga nem kerül a világ elé? Magába szállt, megtört, uj életetakar kezdeni. A léha, fölületes élet helyett a gyermekeinek fog élni. Boldog vagyok, hogy megbékültek. Adja isten, hogy megtalálják a nyugalmukat. Erre vágyódnak . . . Hát ez az. Nagy csapást túlélt ember, ha kiheveri a baját, még becsesebbnek találhatja az életet, ha van tehetsége hozzá. Azt a meghalt daliás ifjút mindnyájan sajnáljuk. A szerencsétlen szülőket minden tisztelettel és